Egy ideje már érzem, feltételezem a kedves olvasók is érzik, hogy mostanság a blog megtöltése tartalommal egyre inkább fáradtságosnak bizonyul. A részemről legalábbis. Ne aggódjanak, jó egészségnek örvendek, kóstolok is rendesen, a borok világa még mindig sok izgalmat tartogat részemre, ugyanakkor a blogolás iránti lelkesedésem jelentősen megcsappant mára. Ritkulnak a posztok, sokszor „szinte” munkának érzem már csinálni, egyre kevésbé akaródzik írni, jegyzetelni, agyalni. 

Személyes információkat kiteregetve megosztanám, hogy egy hete immár nemcsak a fiús, hanem a lányos apukák táborát is erősítem. :) Nagy boldogság ez, ugyanakkor belátható, hogy az időmet tekintve is sokkal elfoglaltabb leszek a jövőben, így megragadnám ezt az „apropót”, hogy befejezzem azt, aminek már kezdett erőlködés-szaga lenni. Persze soha ne mondd, hogy soha, azt sem tudhatom előre, hogy mennyire fog ez az egész hiányozni, de most úgy érzem kipróbálnám újra milyen blogolás-mentesen "civilként" élni. :)

Nem panaszkodom. Többet kaptam a blogolástól, mint valaha reméltem a kezdetek környékén. A teljesen tapasztalatlanul, lényegében brahiból való indítás után három és fél évvel naponta több százan látogatják ezt az oldalt, rengeteg pozitív visszajelzést kaptam fogyasztóktól szakmabeliektől egyaránt, külön megtisztelő, hogy kedvenc hazai borászatom már többször „kölcsönkért” egy-egy borleírásomat a hírlevelükbe.  

Utolsó posztomban a fent bejelentett örömteli esemény kapcsán tartott hedonisztikus „tejfakasztók” felhozatalát szeretném megosztani.

ELSŐ FELVONÁS

A családdal, közeli barátokkal történt először az ünneplés. Mivel itt elsősorban nem "boros" emberek voltak jelen, így a mindenki számára befogadható édesek felől igyekeztem megcélozni a csúcsokat. Terv szerint az általában minden vendégemnél bombasikerként szereplő Oremus 3 puttonyosával vezetném fel a Három Gráciát :)

Tokaj Oremus: Tokaji Aszú 3 putt. 2007

Csupa gyümölcs aszú, leginkább házilag főzött sárgabarack-lekvár ugrik be a legzamatosabb fajtából. Arányos korty, semmi ragacsosság, nehézkesség. Kifogástalan élénkség, tisztaság, miközben harapnivalóan teltek az ízek. A lecsengés közepesnél hosszabb. Nem annyira nagy, nem is annyira komplex, de mindig rácsodálkozok mennyire tudom szeretni ezt a bort és egyáltalán mennyire kifogástalan belépő-aszú is ez. 6.5-7 pont határán, az öröm inkább az utóbbi felé húzza.

Bott: Tokaji Aszú 6 putt. 2007

Nagyon mély és tiszta illat. Aszalt kajszi, trópusi gyümölcsök, akácméz, méhviasz, marcipán.  Nagy test, olajosan sűrű konzisztencia, mézédesen intenzív, mindent beterítő  buja ízek.  A savak érettek, szélesek, egy kicsit talán lehetnének többen.  A korty hömpölyögve fejlődik, a lecsengés igen hosszú.  Bájos, gömbölyű, kényeztetően sima és puha aszú.  7 és 8 pont között.

Tokaj Nobilis: Tokaji Aszú 6 putt. 2007

Hasonló karakterű illat, finoman aszalt kajszi, méhviasz, méz, vanília. Letisztult, elegáns aszút ígér. Szintén olajosan sűrű a korty nagyon intenzív ízekkel, de itt a savak is mind a helyükön, így izmosabb és fókuszáltabb lesz a korty, miközben simásága, csiszoltsága, egységessége kifogástalan harmóniát biztosít. Nagyon hosszú a lecsengés. Komplexitást tekintve lehet még feljebb, de hát ennek kialakítására még rengeteg ideje van. Fantasztikusan szép. 8+

Kikelet: Tokaji Aszú 6 putt. 2007

Kicsit színesebbnek tűnik az illat. Az általában jellemző kajszis-mézes-viaszsos-marcipános világhoz egy sor fűszer és kandírozott citrus is csatlakzik. Szájban itt is sűrű, olajos érzetű konzisztencia fogad, viszont az előző bor nyugodtabb harmóniája után itt van némi játékos feszültség, vibráció a levegőben. Rengeteg édesség feszül össze pörgős savakkal, miközben sziporkázik az ízkavalkád. Megint csak nagyon hosszú a lecsengés. 8+

MÁSODIK FELVONÁS

A boros cimboráknak is kedveskedtem egy sorral, melyben terv szerint száraz fehér, száraz vörös és édes kategóriában egyaránt szándékoztam néhány komolyabbat villantani.

Gizella: Szilvölgy furmint 2012

Szilágyi Laszlótól kaptuk ajándékba, hogy kóstoljuk meg. Citrusok, lédús grapefruit, fehérhúsú őszibarack, pici tutti-frutti.  Arányos test, telt, haraphatóan zamatos ízek. Nem annyira hosszú, de kerek, arányosan kitöltött az egész. Magabiztos 6 pont.

Van Volxem: Riesling Wiltinger Gottesfuss  Alte Reben Grosse Lage 2012

130 év körüli sajátgyökerű tőkék, a világ egyik legöregebb ültetvényéről. Jónéhány évjárata szerepel már a blogon. A moseli rieslingek jellegzetes citrusos- illatos szőlős- zöldalmás gyümölcsösségét hozza kifejezetten mélyről jövő ásványosságal kísérve. Arányos test, zamatos limonádés ízek sok kőporos fűszerességgel. Izmos, tömör struktúra, precíz savak, hosszan, remek fókusszal fejlődő korty. Nagyon mély bor, még pályája elején. 7 és 8 pont között.  36 Euro itt.

Prager: Riesling Smaragd Klaus 2012

Citrusos-őszibarackos-diszkréten ásványos illat. Elegánsan visszafogott, semmi  extrát nem ígér. Szájban alig közepesnek tűnik a test, és akárcsak az illatnál ízben se akar robbantani,  csak olyan arányosan telt az attack. Ezután jön a Klaus védjegy: koncentrált közép, precízen acélos savak, újabb és újabb löketekben rendkívül hosszan és fókuszáltan vezetik a kortyot.  Ez hihetetlen hossz mindig lenyűgöz, akkor is ha jelen formájában még tényleg zárkózott, kevés színnel.   7 és 8 pont között. Kb. 12 000 Ft. itt.

Ch. de St. Cosme: Gigondas 2011

A sor megkreálásának legnehezebb sarokpontjához érkeztünk. Két fantasztikus, személyes kedvenc csúcsriesling, köztük a Klaus után jöjjön egy vörös, mely  minőségben, vagy legalábbis élményben tartja a sor felfelé ívelését, ugyanakkor felvezetést jelent a következő, a nagyobb durranásnak szánt vörös számára. Mindezt úgy, hogy ne a fa legyen az első, amit megérzünk benne, ami igen gyakran megesik még okosan hordózott vörösekkel is német/osztrák rieslingek után. Ezen feltételek egy remek dél-rhone-i ért kiáltanak.

Kirobbanóan gyümölcsös bor. Rendkívüli tisztaságban, koncentrációban jelenít meg egy sor erdei gyümölcsöt, málna, szeder, ribizli, friss szilva. Amellett, hogy haraphatóan zamatos teljesen arányos, friss és feszes. Korrekt tömörség, szép fókusz és hossz,  még ha nem is olyan hihetetlen mértékben, mint a Klaus esetén, ugyanakkor az örömöt tekintve meg sikerült feljebb lépnünk, legalábbis abszolút új színekkel tölti fel a sort. Nem tudok elképzelni ettől alkalmasabb tételt ezen sor ezen pontjába. 7 és 8 pont között. 26 Euro itt.

Dom. de Villeneuve: Chateauneuf du Pape  V.V.  2010

Fantasztikusan mély és komplex illat, szilvával, szederrel, keleti fűszerekkel, levendulával, érintésnyi szarvasgombával. Nagy, de teljesen arányos test. Szédítően mély ízrétegek, szuperérett gyümölcsök és fűszer-bazár. Strukturált, nagyon hosszú, ugyanakkor bársonyos és csiszolt minden porcikája.  Úgy nagy és nagyvonalú, hogy semmi nehézkesség nincs benne, a 15-ös alkoholt elnyeli. Nagyon szeretem ezt a bort, minden évjáratot meg szoktam venni a Terroir Clubban, de ez most mégis meglepett, hogy ekkorát szólt. 8 és 9 pont közé.  12 500 Ft.

Demeter Zoltán: Tokaji Főbor „Eszter bora” 2011

Ismét stílusváltás jön a soron belül, de mégsincs bennem az a feszültség, mint a fehérekről vörösekre váltáskor. Ha valami,  akkor egy Demeter-főbor képes arra, hogy akármilyen bor után következve is tündököljék. Még nincs forgalomban, Demeter Zoltántól kaptam ajándékba, remélem nem bánja, hogy ennek ellenére írok róla. :)

Elképesztően színes trópusi gyümölcs-kavalkád. Telt, finoman krémes, kényeztetően sima konzisztencia. Nagyon tiszta és nagyon gazdag aromatika, külön tetszik, hogy szinte csak primer gyümölcsös jegyekből építkezve mennyire sokszínű ízvilágot tud produkálni. Remek egyensúly, szemrevalóan, ha nem is drámaian hosszú a lecsengés.  Lenyűgözően finom az egész bor úgy ahogy van. Eléri a 8 pontot.

Szepsy: Tokaji Aszú 6 putt. 2006

Szepsy-borok idén már többször okoztak csalódást, itt is beszámoltunk, máshol is beszámoltak már ilyen esetekről. Megmondom őszintén, addig amíg száraz borai iránt mondhatni vegyes érzésekkel bizonyulok, édesek tekintetében még sohase csalódtam. Általában már fiatalon félelmetesen komplexek, fantasztikusan egyensúlyosak és feltételek nélkül finomak külön tanfolyam elvégzése nélkül is.

Egészen megigéző illata van, kissé közhelyes is próbálkozni visszaadni ami tapasztalható. Aszalt kajszi, narancslekvár, kandírozott trópusi gyümölcsök, füstösség, gyömbér plusz sok-sok egyéb fűszer, diszkrét törökméz, a legfinomabb dohány…de tényleg a teljesség igénye nélkül, nagyon-nagyon komplex. Fantasztikusan mély a korty. Áradó íz-kavalkád, egyik réteget váltja a másik, félelmetesen hosszú. A savak szinte puhák, annyira sima tapintatúak, de  egy pillanatra se jut eszünkbe megkérdőjelezni az egyensúlyt, finom cizelláltsággal követik a korty véget nem érő fejlődését. A rengeteg maradékcukor teljesen magától értetődően fér el. Nem lehet belekötni. 9 pont simán,ki tudja, lehet több is? Méltó befejezése a sornak.

A blog természetesen/feltehetőleg működik tovább, a kollégák nélkülem is nyomják az ipart. Én pedig köszönöm szépen az eddigi megtisztelő figyelmet! Mindenkinek a legjobbakat!