A Borrajongó

Szkarabeusz-borok

2012. január 23. 06:00 - drbarta

A Domaine des Escaravailles a Rhone déli részén található birtok, főként Rasteau környéki területekkel. A neve a szkarabeusz-bogár megfelelőjéből származik, mely nevet a helyi lakosság talált ki az itt alapított zárda lakóinak fekete fejviseletére utalva.

Az elmúlt hét alatt két borhoz volt tőlük szerencsém, mindkettő hozzáférhető a Terroir Clubban. Az egyik kóstolt tétel , a fehér la Ponce, helyi fajtákból készült házasítás, úgy, mint roussane, marsanne, clairette és grenache blanc. A másik, a Rasteau Héritage tisztán grenache, 1924-ben telepített ültetvényről.

Íme:

Dom. des Escaravailles: Cotes du Rhone Blanc la Ponce 2009
Érdekes illat. Alapvetően nem primer gyümölcsösség ugrik be először, de kétségtelenül van egy kortalanabb hangulatú naspolyás-ananászos színezete. Gyurmás-zsírkrétás ásványok (?), puncs, füstösség. Összességében nem annyira komplex, mint leírva látszik, csak sok jelzőre van szükség, hogy az érzékelt karaktert meg tudjam ragadni. Közepesen telt korty. Érett, integrálódott savak, inkább szélesek, mint magasak. Tulajdonképpen észrevétlenek. Besimult alkohol, sima, illesztésmentes részletek. Alapvetően profin kivitelezett szerkezeti váz. Ízeit tekintve viszont elég semleges. Visszafogott gyümölcsösség, némi krémesség,  ásványosság. Megvan a teltségük a korty elején, de színek kevésbé. A kortyközépre már erősen lecsengőben a korty, összességében alig közepes hossz . Nehéz belekötni, de nehéz bármilyen szempontból rajongani is érte. 5 pont.
 
Dom des Escaravailles: Rasteau Heritage-1924   2010
Tetszetős illat, letisztult világú málna, szilva, szegfűszeg, likőrösség. Nagy testű korty. Sok és igen primer hangulatú  gyümölcsösség, főleg málna itt is. Ideális érettség, lédús és nem lekváros hangulat. Ez a hordómentes, szinte tisztán primer gyümölcsökre épülő ízkép miatt egyeseknek egyszerűbbnek hathat. Viszont az „attack” után a kortyközép kellő denzitással kitart, szépen megnyújtva a lecsengést, ami azért komolyabb tételre utal. Közepesnél több tannin, érett, bársonyos, fiatalságához képest elég jól beépülve. Cizellált, széles, de kellő élénkségű savvilág. A magas alkohol nem ül rá az ízképre, inkább érződik lenyelés után, hogy az átlagosnál erősebb hőhatású dolgot iszunk, de ez mellett is nagyon jól fogyasztható. Lényegében egész hasonló, mint nemrég a 09-es6 pont.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr703588518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása