A Borrajongó


Zweigelt-fajtakóstoló

2011. december 15. 06:00 - drbarta

                                                     

Első alkalommal tartottunk a kis társasággal zweigelt-kóstolót.

Kiindulásként a képen látható párosításra voltam a leginkább kíváncsi. A talán legimpozánsabb hazai tételünk, a Ráspi Electus, vagy a borblogoszférában már sokfelé agyondícsért (igaz  többnyire az egy  évvel korábbi kiadását) burgenlandi Umathum Hallebühl  lesz-e a fajta "bajnoka"?

Melléjük raktunk még néhány hazai viszonylatban szintén kimagaslónak tartott tételt, így Orsolyáék Kutyahegyije, illetve Luka Enikő sopronija is helyet kapott. Többen is kíváncsiak voltunk, hogy újdonsült kedvenc vörösborunk az Alföldről, Lantosék Hit Zweigeltje mire jutna egy impozánsabb társaságban.

A borokat vakon kóstoltuk. A sor előtt, felvezetőként, azaz vakkörön kívül, teszteltünk egy csongrádi tételt is.

Íme:

Tovább
40 komment

Szentesi bubijai

2011. december 09. 06:00 - akov

szentesi.jpgMindig remek dolog jelen lenni valami nagyszerű dolog születésénél és biztos távolságból szemlélni, ahogy cseperedik a „nebuló”. Koromnál fogva sajnos (vagy szerencsére) lekéstem a hazai boripar szovjet-típusú gazdálkodásról minőségi bortermelésre való átállítását, az új magyar bor létrejöttét és gyermekkorának első évtizedét. Nem tervezem azonban eme hibát elkövetni a magyar pezsgőkészítés második születésével kapcsolatban. Hogy-hogy mi? De hát a 19. század óta van magyar pezsgő és nem is akármilyen, újjá is született már egyszer, keresik is, exportálják is, mi is isszuk és mások is. Valóban, a 19. században létrehozott hazai pezsgőgyártás olyasmi, amire büszkék lehetünk, az igazi újjászületés, a valóban kiemelkedő minőségű, egyedi pezsgő elkészítése azonban a rendszerváltást követően sem lett szempont. A nagytermelők maradtak az ipari méreteknél, a champagne-t akár csak közelítő minőség meg csak egyre nem jött. Emiatt vagy nem emiatt, komolyabb pezsgőfogyasztó réteg sem igazán tudott kialakulni, sőt talán a pénztárca is és a gasztronómia is hiányzott hozzá.

Tovább
30 komment

Fehér zászlóshajó?

2011. november 21. 06:00 - drbarta

Érdekes sort sikerült összerakni. Lehet egyesek kissé kuszának fogják találni, nem is ok nélkül. Fehér bor egyveleg a javából. :)

Szóval a tematika: kóstoltunk már furmintokat, hárslevelűket és olaszrizlingeket. Ezúttal kiragadtunk kettő-kettő olyan tételt, melyek már valamikor kiemelkedően teljesítettek, és összeraktunk belőlük egy közös sort. Afféle magyar „zászlóshajó”- döntő. :) Variálásképp még beraktunk két külföldi kakukktojást is. Ez utóbbiak megint csak egész más borok, kiválasztásuknál az vezérelt, hogy egyikük legyen egy afféle struktúra-bor, másikuk meg egy kifejezetten aromákkal is hódító tétel. Elismert, de azért árban is a sorba illő borok legyenek.
A kóstolás vakon történt. Elvileg ugye egy ennyire különböző borokból álló sorban ez fölösleges kéne, hogy legyen, de meg kell, hogy valljam, hogy a társaság „kemény” magja, beleértve engem, sem tudta helyesen eltalálni a teljes sort.
Íme:

Tovább
22 komment

Olaszrizling-fajtakóstoló

2011. szeptember 08. 06:00 - drbarta

Általában nem igazán nagy kedvencem az olaszrizling. Nem rajongok különösebben a primer zamataiért, vannak sokkal gazdagabban aromás fajták. Ugyanakkor azt se érzem, hogy struktúra szempontjából igazán nagy bort adó fajta lenne, nem látom a tömör, mély,  precíz, acélosan beleköthetetlen „szerkezeti borok” képviselőit sem.  Ritkán ideális a savszerkezet, ha érett az alapanyag, akkor sokszor laposak, leülősek a savak, ha meg nem elég érett, akkor vékony és nem igazán tartalmas a bor. Persze vannak remek tételek, illetve leginkább még  gyerekcipőben jár a tudás a fajtában rejlő lehetőségekről. Én mindenestre azok táborát erősítem, akik szerint jelenleg a tokaji furmint előrébb áll a száraz fehérek „világranglistáján” , mint általában az olaszrizling.

Mindamellett valamennyire kötelességnek érzem foglalkozni hazánk egyik legnépszerűbb fajtájával, és idén most jött el ennek az ideje.
Nem annyira precízen összerakott a sor, van egy kis kinek mi volt otthon hangulata is, de próbáltunk azért a jelenleg piacon levő jelentősebb, elismertebb tételek közül válogatni.
Vakon kóstoltunk, az alábbi sorrendben.  (kivéve az első tételt, mert neki már nem jutott „univerzális üveg”)

Tovább
3 komment

Nagy vörös szeminárium

2011. augusztus 25. 06:45 - drbarta

Adódott, hogy birtokomba került egy igen jó renoméval bíró, komoly Chateauneuf. Egyik kedves kóstolótársunknak pedig egy szintén remeknek tűnő Ribera del Duero. Gondoltuk mutassuk meg egymásnak. Utána pedig kiagyaltuk, hogy miért is ne raknánk melléjük két árban és évjáratban is passzoló magyar vöröset.

Így is történt. Referenciaként még egy-két alacsonyabb árkategóriájú tétel is került a sorba. A kóstolás vakon történt.

Íme:

Tovább
Szólj hozzá!

Kékfrankos- fajtakóstoló

2011. augusztus 04. 06:00 - drbarta

Hiánypótló volt már kis társaságunk számára egy kimerítő kékfrankos-kóstoló.

A most következő sort többen raktuk össze, bárminemű tudományos igény nélkül, amúgy kinek mi van otthon módra. Ahhoz képest érdekes válogatás jött össze, tartalmaz úgymond "köztiszteletnek" örvendő tételeket is, illetve kevésbé mainstream-belieket is, valamint egy igen jó nevű osztrák referenciát is.

A kóstolás vakon történt, az alábbi sorrendben:

Tovább
8 komment

Orsolya pince: Kadarka 2009.

2011. május 19. 11:59 - pardi norbi

 

A nagysikerű 2007-es előd után 2008-ban nem palackozott önálló kadarka bort az ostorosi pince, a 2009-es évből viszont lehet tőlük ismét kóstolni kadart. Kifejezetten halvány rubinszín, gyakorlatilag sillerre emlékeztet. Visszafogott, de viszonylag komplex illat: hecsedli, kevéske fűszerpaprika és masszív mineralitás. A korty (még kadarkához képest is) meglepően könnyed, elegáns hecsedlis-édesfűszeres-ásványos jegyekkel. Szépen érett virgonc savak, nagyon kevés tannin, közepesen hosszú lecsengés. Nagyon csúszik. Távolról sem a nagytestű kadarkák a kedvenceim, de ebben az esetben kicsivel nagyobb koncentrációt és mélyebb zamatokat hiányolok, számomra a 2007-es évjáratú kadar meggyőzőbb volt. Jelenleg erős 5 pont.
3 komment

Hozam-szelekciók

2011. április 25. 06:00 - drbarta

Ostoroson Orsolyáék érdekes kísérletet valósítottak meg. A Nagygalagonyás dűlőben található kékfrankos egyik részénél 80 dkg/tőke, a másik résznél 40 dkg/tőke terhelést alkalmaztak, és az így nyert borokat külön palackozták. Tehát fajta, évjárat, terroir megegyezik, így az összehasonlítás árnyalása egyedül a terhelés függvényében történik. (érdekes volna még tudni, hogy szüreti időpontban volt -e különbség)

A terhelés-szelektált tételek csak hármas válogatás formájában érhetőek el a pincénél, rendszeres kóstolótársunk, a pincével remek kapcsolatot ápoló ironman-szíves közvetítésének hála hozzájuthattam én is egy ilyen összeállításhoz.
Íme:

Tovább
13 komment

Orsolya: Ostorosi Merlot 2006

2010. június 21. 07:09 - drbarta

Orsolyáékkal még meglehetősen kevés tapasztalatom van, az eddigiek is főként ironmannak köszönhetőek. Mindenképp izgalmas, széles fajtaválasztékkel rendelkező pincészet, boraikat bármilyen egri ( ill. nem egri is) sorban szívesen látom. Az eddig kóstolt borok tulajdonképpen egytől egyig jók voltak, de leginkább a kadarka-pinot noir-kékfrankos vonal fogott. A most következő merlot csere útján került hozzám

Illatában rögtön feltűnik a pincészet vörösboraira fokozottan jellemző(de olykor más egri borokban is észrevehető) zöldesen fűszeres, picit fülledt ásványos karakter, mellette mély, és édes hordófűszerek. Szellőzés után ez utóbbi eltűnik, érett, de nem lekváros meggy és cseresznye bukkan elő. Szájban először túlontúl feszes, később, melegedés után már kellő mélységet adnak az indításnak az illatban is megjelent friss, tiszta, hordófűszerek által immáron nem befolyásolt meggyes aromák. Szerkezetileg viszonylag egyszerűbb, savai feszesek, hosszan kifutnak, tanninjai nincsennek túl sokan, abszolút nem telepednek rá az ízképre, viszont a lecsengésben az optimálisnál nagyobb mértékben húzzák össze a szájnyálkahártyát. Ez utóbbitól eltekintve jól fogyasztható , egyediséggel is rendelkező tétel. Még fiatal. Stabil 5 pont.
2 komment

Balatoni fehérek és egy egri szupervörös

2010. május 26. 13:29 - pardi norbi

 

     Néhány nappal ezelőtt bontottam két fehérbort, amelyeket nagyjából egy éve kóstoltam utoljára és akkor nagyon megnyerőek voltak. Bár komolyabban betárazni nem tudtam belőlük, pár palackot azért sikerült elfektetnem. Ezek mellé az utóbbi időszak számomra legkedvesebb vöröséből is bontottam, mindjárt két palackkal.
Tovább
7 komment

Orsolya Leánykák vertikálisan, horizontálisan

2010. május 25. 10:01 - drbarta

Rendszeres hozzászólónk, borbarátunk és állandó kóstolótársunk ironman egy igen érdekes kóstolón vett részt, talán legkedvesebb pincészeténél, Orsolyáéknál a házigazdák társaságában, az összes általuk hozzáférhető leánykát végigkóstolták 2004-től 2009-ig bezárólag, azzal a céllal, hogy közelebbi képet kapjanak a területekről, a fajtáról, valamint arra a sokszor felmerülő kérdésre, miszerint hogyan változnak ezek a borok az idő múlásával.

Következzen ironman bejegyzése erről az igen sok érdekességet és tanulságot kecsegtető kóstolóról:

Tovább
1 komment
süti beállítások módosítása