A Borrajongó


Ki az igazi rosékirály?

2015. október 01. 06:00 - akov

Az idén nyáron annyira kemény volt a klíma, hogy csak egy rosé kóstolóra futotta kis társaságunkkal. Mentségünkre legyen szólva, ha már rosé, akkor nem akármilyen sort sikerült összeverbuválni. Szar rosét már mindannyian ittunk persze, roskadoznak tőle a boltok polcai, sem most, sem korábban nem voltunk ezekre különösebben kíváncsiak. A skála másik vége már érdekesebb, de nehezen beszerezhető és persze drága is. A rosékirályt kerestük tehát, és igen, igen, Dúzsi Tamás nincsen a sorban. Van viszont helyette más, természetesen megint a franciák. Nézzük!

tempier_1.jpg

Tovább
17 komment

Burgundia rovat VI.

2015. március 29. 09:45 - drbarta

Több, mint fél év telt el a legutóbbi burgundi rovat óta. Most ismét jelentkezem a szokott gyűjtőposzttal, az azóta összesereglett tapasztalatok csokorba szedésével. A borokat nagyjából a kóstolás időrendje alapján tettem sorrendbe. Elöljáróban annyit, lelőve előre a tanulságot,hogy felkerült a térképemre egy nagyon is érdemes pince, hálistennek  nagyon kellemes árakkal.

burg.jpg

Tovább
9 komment

Finewines pinot noir-est: Oregon vs. rest of the world

2015. január 14. 06:00 - furmintfan

A finewines - riesling tengelyt működtető Tar Ferenc az év első kóstolósorával rögtön január elején berúgta az ajtót: oregoni pinot noir-ok mérték össze erejüket a világ többi részéről származó fajtársaikkal. A finewines eddigi pinot noir estjei is szép élményekkel tettek gazdagabbá minket (beszámoló itt és itt), kár lett volna kihagyni ezt a januári alkalmat. 
6 oregoni tétel mellett 6 másik pinot noir került a poharunkba az est folyamán. Az őshaza Burgundia mellett a vetélytársak közül nem maradhatott ki Új-Zéland sem, és kvázi felvezetőként egy német tétel is helyet kapott a sorban. Külön öröm, hogy szép számmal szerepeltek régebbi évjáratú borok is. Meglehetősen egységes színvonalat képviselő mezőnyt kóstoltunk, sok remek borral.

(Oregon-pinot noir viszonylatban akov készített néhány éve egy remek ismertetőt, érdemes elolvasni.)

 fwpinot01.jpg

Tovább
2 komment

Komoly rosék nyomában

2014. december 03. 06:00 - drbarta

Vannak akik szerint a száraz tokaji zsákutca. Én viszont az elmúlt éveket éltem úgy, hogy inkább a rosé, mint úgy tűnik annak. Nem mintha különösebb problémám volna vele, vagy épp a technológiájával, de mintha a termelők maguk bánnának vele zsákutca módjára. Egyszerű, olcsó, fajélesztővel üdítőitalosra fel/letunningolt borok, vagy jobb esetben természetesebb gyümölcsöket kínáló, valamivel tartalmasabb, „kézművesebb” de még mindig a szortiment bevezetéseként funkcionáló egyébként sokszor igen kellemes borocskák.  De a legjobb területéről, a legtöbbre hivatott alapanyagból senki nem csinál rosét.

rose.jpg

Kivéve persze néhány „appellation”-ban. :) Jó, lehet, hogy ez így túlzás, de az azért kijelenthető, hogy vannak bizony roséra szakosodott körzetek. Most ezen az úton indultam el. Tud–e a műfaj valami újat mutatni, ha olyan termelőktől isszuk akik tényleg komolyan veszik?

 

Tovább
7 komment

Egy sor pinot

2013. október 28. 06:00 - akov

Még a nyári kánikula kellős közepén bonyolítottunk egy szép pinot noir kóstolót. Pár középmezőnyös burgundi mérkőzött egy daliásabb új-zélandi válogatással, amely kiegészült egy ausztrál, valamint két magyar tétellel is.

pncsapat.jpg

Tovább
32 komment

Burgundia-rovat II. Domaine Roty

2012. október 08. 06:00 - drbarta

Érdekesnek tűnő burgundi birtok boraihoz volt szerencsém hozzájutni. Ez az eset óta harapni szoktam arra, ha egy kereskedés kínálatában komolynak tűnő Marsannay tűnik fel, és rögtön végzek egy kis webes utánajárást.

A Roty-család már 1710 óta megvetette a lábát Gevrey-ben. A birtok jelenlegi hírneve mégis Joseph Roty munkásságához fűződik. Köszönhető ez egyrészt a hírhedten nehéz természetének. Clive Coates , elismert Burgundia-szakértő, leírja egy cikkében, hogy szinte paranoiás bizalmatlansággal van minden külső személy irányába, nem tart kapcsolatot szomszédokkal, nem vesz részt semmilyen közös promóciós tevékenységben. Egyszer sikerült bejutnia hozzá, és akkor meg azzal szembesült, hogy kijutni még nehezebb, mint bebocsátást nyerni. Ugyanis Roty úr folyamatosan beszél, hirtelen a világ összes problémája elő kell, hogy kerüljön, miközben egy feszt ott áll a látogató intim szférájában, és egyik cigit szívja a másik után. Coates barátunk néhány óra után kiakad, és természetesen örök kitiltásban részesül. Másrészt a borok is rászolgáltak a hírnévre, Clive Coates a fenti eset  ellenére elismerően beszél a későbbiekben kóstolt forgalmi borokról. Kiemeli a szokatlanul sok új hordó mellett is megvalósuló eredetiségüket, töménységüket, szerethetőségüket. Véleménye szerint a birtok, egy, de lehet, hogy kettő csillagot is megérdemelne a Michelin-rendszerben.

Számos területről külön palackoznak Marsannay-ből és Gevrey-Chambertin-ből egyaránt, előbbieket tekintve jelenleg dolgoznak azon, hogy elismerjék a legjobbakat premier cru-nek. Érdekesség, hogy az egész birtokot tekintve a tőkék átlagos életkora jócskán 60 év fölött van,ami szinte egyedülállónak tekinthető, a zászlóshajó boruk pedig a Charmes Chambertin grand cru olyan parcellájáról származik, melyet 1881-ben, közvetlenül a filoxéra után elsőként telepítettek.

Joseph Roty 2008-ban hunyt el, azóta fián Philippe-en a sor.

Két bort kóstoltam tőlük:

Tovább
Szólj hozzá!

Ismét egy remek burgundi pinot

2012. augusztus 24. 06:00 - drbarta

Múltkori burgundi kóstolónkon fontos tanulság volt számomra, hogy érdemes szétnézni kevésbé felkapott appellációkban, és bele lehet botlani határozottan jó vételekbe. Marsannay pont megfelelő erre a célra, gyakorlatilag közvetlen határolja északról  a rendkívüli jelentőségű Gevrey-Chambertin-t, ugyanakkor jó nevű termelők dűlőszelektált tételei töredékáron hozzáférhetőek, mint a nagy nevű szomszédos körzetben.

DSC_0298.JPGDomaine Bart: Marsannay Les Champs Salomon 2009

Tiszta, jellegzetes burgundi pinot-illat. Friss málna, ribizli, meggy, mellette földes-krétaporos díszítések. Később sáfrányos-köményes-ánizsos fűszeresség hangsúlyozódik némi finom pörkölési aromajeggyel is kiegészülve.  Elég komplex, szépen változik is a pohárban, ugyanakkor annyira nem mélyről jövő. Közepes testű korty. Letisztult, ideális érettségű, élénk piros bogyós gyümölcsös ízek, harapnivalóan betöltik a szájüreget. Az ízek koncentrációja még a kortyközépen is elegendő mélységet ad, mellette plusz izgalmakat biztosít a savak cizellált játéka. A korty így teljesen tartalmas érzetű, anélkül, hogy kiemelkedően sűrű szerkezeti magja lenne. A tannin közepes, finomszemcsés, jól integrált. Magas, elegendően feszes, mégis kerek szerkezet. A lecsengés közepesnél valamivel hosszabb, az egység és egyensúly kiváló, az utóíz tiszta, a friss gyümölcsök kellemesen fanyar emlékét őrzi. Nagyon jóízűen fogyasztottam, 20 Euroért nagyon rendben van, szerintem számos 30-50 Euro környéki premier cru szintjén lehet.  6 és 7 pont közé gondolom. (89)

2 komment

Burgundia a "klubban"

2012. április 24. 06:00 - drbarta

A tavalyi igen meghatározó Burgundia-kóstolók (itt és itt) után biztosan tudtam, hogy ez a borvidék immár szerelem. Éreztem, hogy újra át akarok élni olyasmi élményeket, de azt is tudtam, hogy több száz eurót egészen biztos nem fogok adni egy palack borért.

Már jó ideje dédelgettem a gondolatot, hogy Szegeden, a társaságnak szeretnék összeállítani egy szép sort. Megérdemlik, amiért hagyják, hogy állandóan rájuk tukmáljam azt a sok rieslinget.:)

Mindenképp még ésszerű keretek között szerettem volna tartani a költségvetést, ugyanakkor arról semmiképp nem akartam lemondani, hogy legyenek komolyabb tételek is a sorban, melyek meg kell, hogy mutassák a varázst. Ez persze érintőleges tapasztalatokkal, korlátozott beszerzési lehetőségekkel nem feltétlen egyszerű. Mégis úgy gondolom, hogy sikerült. Ahogy megfigyeltem, mindenki maximálisan elégedetten távozott, senki nem érezte, hogy ne kapott volna elegendő értéket a beugróért.

Egy-két kakukktojás is került a sorba.  A jegyzetek "négykezes" formában jönnek, akov-kollégával közösen.

Íme:

Tovább
8 komment