A Borrajongó


Burgundia 2014 a Bortársaságnál

2017. október 16. 06:00 - furmintfan

Burgundia talán a borvilág legmisztikusabb, legtitokzatosabb, legnehezebben érthető szeglete. Mindössze két fontos szőlőfajta, ugyanakkor temérdek falu, dűlő, évjárat, amelyek labirintusában könnyű eltévedni iránytű nélkül. Ráadásul Burgundia nem olcsó játék, már pusztán a belépő szintet képviselő palackokért is mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni. Egyre mélyebbre... A burgundiai borok iránti kereslet egyre csak nő, a területek ára már az egekben van, a borvidék nem képes lépést tartani az igényekkel. Ennek számos oka van kezdve a természeti tényezőkkel (jég, kártevők), a termelési kondíciókkal (csökkentő termésátlagok, organikus gazdálkodás, elöregedő ültetvények). Az utóbbi időben egyre több borász negociánt-ként lép fel, a legjobb termelőktől felvásárolt szőlővel egészítették ki saját területeik termését. 
A Bortársaságnál már hagyomány, hogy az új évjárat borainak megérkezését követően kóstolót is tartanak a burgundiai kínálatból szemezgetve. Mivel a 2014-es évjáratról jókat lehet hallani/olvasni és eddigi élményeim is ugyanezt igazolták, nagy érdeklődéssel vártam az estét.


bortarsasagburgundia2014.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Burgundia rovat VII.

2015. július 15. 06:00 - drbarta

Dom. de la Pousse d’Or: Corton-Bressandes Gr. Cru. 2009


2015-04-22_20_02_02.jpgHosszú történelemmel rendelkező birtok, ma Patrick Ladranger üzletember tulajdonában, aki komoly anyagi ráfordítással igyekezett az addig is jól csengő nevű borászatból igazi presztizs-márkát építeni. 18 ha összterület, Volnay a központ, de számos egyéb körzetben is rendelkeznek területekkel, például jelen borunk is, Aloxe-Corton-ból, konkrétan a Corton-Bressandes grand cru-ből. 20-60 év közötti tőkék. Kézi szüret, teljes bogyózás, hideg maceráció egy hétig, 3 hétig héjon tartva erjed a bor. 18 hónapos fahordós érlelés finomseprőn tartás, a hordók egy harmada új. Szűrés és derítés nélkül palackoznak. Még jó három éve rendeltem Franciaországból a Vinotheque de Léman-ból 72 Euro-ért. Akkoriban nagyon kerestem a "nagy" borokat (ma már kevésbé), a Burghound 94 pontja pedig remek ajánlólevél volt ehhez, ugyanis általában ettől sokkal drágább burgundiak szokták kiérdemelni.


Már első szippantásra felfedi nagyságát. Hatalmas, koncentrált a gyümölcs egyszerre friss és kissé aszalódott vörös áfonyával, piros bogyósokkal, mellette szárított virágok, avar, talán némi erdei gomba is. Az egész bele van integrálva egy fűszerekkel, krétaporos ásványossággal átitatott földes, illetve némiképp szurkos masszába. Lehet, hogy ez utóbbi nem tűnik túl vonzónak így leírva, de higgyétek el, hogy nagyon is az. Általában némi palackéréssel érkezik és sokkal összetettebb, mi több nemesebb lesz általa az egész ez eddig felsorolt elegy. Külön tetszik, hogy a hordó, mint úgy nem érződik, pedig biztos van jócskán, csak szerves része az egésznek, nem tudjuk elválasztani, hogy az illat mely összetevőiért lehet felelős. Szájban közepesnél nagyobb testű, tömény, intenzív ízű. Izmos, tömör szerkezet, lendületes savak, komoly, egyszerre szilárd, ugyanakkor mégis sima tanninokkal. A lecsengés hosszú, száraz, őrzi a bor remek egységének emlékét. Örömteli nagy bor, benne a burgundi varázzsal. 8 pont

Dom. Joblot: Givry 1er cru Clos de la Servoisine 2013


2015-07-14_12_01_50.jpgA legutóbbi bejegyzésben nagy hatással volt rám a Cote Chalonnaise Givry körzetében munkálkodó pince néhány bora, főleg a Cellier Aux Moines, ráadásul burgundi szinten abszolút megfizethető áron. Néhány palackkal még szélesítenem kellett a repertoárt. Ez a bor a másik csúcsa a szortimentnek, a Burghound talán minimálisan ezt még magasabb pontokkal szokta jutalmazni.


Stílusban gyökeren mást kapunk. A Cellier kifejezetten erőteljes, bővérű bor volt, melyet azért szokni is kellett, de összességében fantasztikusan izgalmas volt. Ez a mostani meg olyan, mint amilyennek egy komoly burgundi általában mutatkozik. Komplex, gazdagon fűszeres illat, érezhető a nagyon minőségi fahatás is, de nehéz eldönteni, hogy a fűszerbazár mely részéért lehet felelős az alapanyag és melyikért a hordó. Másnap a fűszerek jobban háttérbe szorulnak, több szerepet kap a gyümölcs. Cseresznye, áfonya, de nem annyira primőrös formában, hanem olyan "nagyborosan" hordós krémességbe dolgozva. Szép. Szájban szerkezeti remekmű. Közepes test mellett kifogástalanul telt ízek, de semmiképp nem hedonista. A bor csontszáraz, és olyan értelemben szikár, hogy nincs rajta se fölösleg, se deficit. Izmos, tömör felépítés, finom tapintatú, de kemény strukturát adó tanninokkal, úgyszintén feszes savakkal. Hosszú, fókuszált lecsengés, végig beleköthetetlen egyensúly. Ha ez egy jobb premier cru lenne a Cote d'Or valamely nevesebb falvából és 70-80 Euroba kerülne, azt is el tudnám fogadni. (Legfeljebb azt mondanám, hogy ennyiért ittunk már jobbat is, ez "mindössze" hozza a kötelezőt- de 25 Euroért egy szavunk se lehet) 7 pont.

 

2 komment