Az év utolsó külföldi egyvelege szerencsére elég erősre sikerült. A pohárba került néhány nagy név Ausztriából, Olaszországból, Spanyolországból és az Újvilágból, a ritkábban szereplő borvidékek vagy országok közül pedig Alsace, Mallorca, Horvátország, Montenegró is képviselteti magát.
Újabb spanyol válogatást hoztam a dél-európai ország kevésbé ismert borvidékeiről, bár közülük egy-kettőről volt már szó terjedelmesebb írások keretében is.
Két fehérbor került a válogatásba, az egyik Mallorcáról, a másik Katalóniából, mindkettő helyi és nemzetközi fajták házasítása. Érkezik még egy száraz vörösbor a sherry hazájából, egy könnyedre hangolt tétel Montsant-ból, és két érettebb vörös Manchuela, illetve Cariñena DO-kból.
Itt a külföldi egyveleg második része, a fehérek és rosé (és az osztrákok) után itt vannak a vörösborok. A blog hasábjain gyakran megforduló olasz, francia, spanyol, újvilági borok mellett van itt néhány bor Szlovéniából, Szlovákiából, és Bosznia-Hercegovinából.
Egyúttal megragadnám az alkalmat, hogy boldog karácsonyt kívánjak az olvasóknak az egész Borrajongó-stáb nevében.
Az ünnepekhez közeledve bőven nyílt alkalom a borozásra: születésnapok, Drop Shop ünnepi hét, karácsony, majd a két ünnep között még egy „mindenki hoz egy bort” kóstoló. Össze is jött egy nagy csokor kóstolójegyzet a bő egy hetes időszak alatt. Megfordultak a poharamban magyar borok is szép számmal, de először a külföldi tételekből állítottam össze egy kiadós egyveleget. Sikerült kipipálni néhány klasszikust és sok érdekességgel is találkoztam. Különösebb koncepciót nem kell keresni (leszámítva öt együtt kóstolt borpárt), így aztán ömlesztve, többé-kevésbé a kóstolás sorrendjében következnek a borok. Bocsánat: maraton, cserébe akadnak referencia-borok és érdekességek is.
