Az utóbbi években ritkábban volt szerencsém érett tokaji száraz borokhoz. Mivel én már csak elvétve szoktam hosszasan őrizgetni palackokat - már csak a kockázatkerülés miatt is - leginkább a borvidéken, valamilyen komolyabb kóstolón vagy Kézdy Dániel régi kincseket őrizgető pincéjében nyílik alkalmam ilyesmire. Ezt a palackot nem ott kóstoltuk, de ha minden igaz, közvetve onnan származik, és egy kisebb lélegzetű fehérboros sor levezetéseképpen került elő a házigazdának köszönhetően.

2006 kiváló évjárat volt a Tokaji borvidéken és az akkor még szárnyait bontogató száraz boros iskola és a dűlők faggatása szempontjából is sok fontos bor született ebből az évből. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán és a Bodrogon, a tokaji száraz borok stílusa is sokat alakult, így különösen érdekes volt most megkóstolni egy kordokumentumot a "hőskorszakból".

Balassa Betsek Furmint 2026
A címke szerint november 6-án szüretelték a szőlőt, ez ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, de egyébként sok minden megmagyaráz a borral kapcsolatban. A bor színe már erősen aranyba hajlik, olajos konzisztenciája pedig komoly, koncentrált matériát sejtet. Az illat buja és szépen fejlett, van egyfajta késői szüretes beütése is. Valóságos gyümölcskavalkád, de nem szokványos fehérboros aromákkal operál. Érett és aszalt sárgabarack, mangó, füge mellett piros gyümölcsös villanásokat is felmutat a bor, málna és ribizli formájában, ehhez jön még némi birsalmakompót, édesfűszerek és halványan konzervkukorica. Kóstolva vaskos, hömpölygően sűrű, de a feszes sav szépen megtartja a komoly testet. Az enyhe édességérzet mellett az alkohol 14,7%, érezhető  is egy kis fűtő hatás és némi kesernye, de inkább csak kicsit elbillenti, mintsem megborítja az egyensúlyt. Az érett és aszalt sárga húsú gyümölcsök mellett ízben pici narancslekvár, édesfűszer, birsalmakompót és tejkaramella sorakozik fel. Mindene sok, mindene nagy, de az idő összecsiszolta a szerkezetet. Az aromatika érett, de nem öreg bort jelez, sőt, tulajdonképpen a késői szüretes jelleg és az érett-aszalt gyümölcsös aromakészlet már sokkal fiatalabb korában is megvolt ebben a borban. Levegővel érintkezve azért picit kopik a frissesség, mintha lassan már kezdené meglegyinteni az oxidáció, de addigra ki is végeztük a palackot. Lehetne kötözködni a magas alkohol miatt, vagy azért, mert ez a bor extrém paramétereivel már kevésbé felel meg a mai közízlésnek (persze az is lehet, hogy éppen ezért kapná fel mindenki a fejét), de mi inkább csak örültünk, hogy ez a palack még közel 20 évesen is bőven tudott izgalmakat és élvezetet nyújtani. 7p