A borpárbajos sorozat a már hétfőn beharangozott két szekszárdi kadarkával folytatódik. Igyekeztem megbízható termelőktől árban "középkategóriás" kadarkákat válogatni, meg is kaptam az általam megszokott kadarka fajtajelleget mindkét bortól.
Az Eszterbauer Borászatnál több "szinten" készül kadarkából a bor, a Nagyapám a Sógor és a dűlőszelektált 112 Éves Kadarka között helyezkedik el. Takleréknél egy Kadarka készül, de az nem a belépő árkategóriás borok közé tehető árban, hanem a Szekszárd legfontosabb borfajtáit - kadarka, kékfrankos, bikavér - bemutató Örökség szériában.
Eszterbauer Nagyapám Kadarka 2023
Nyílt, közepesen intenzív illata csupa gyümölcs: eper, vörös áfonya, csipkebogyó, diszkrét fűszerességgel a háttérben. Könnyed, mégis tartalmas, kellően élénk sav és minimális tannin fogja közre a gördülékeny, jól kitöltött kortyot. Élvezetes gyümölcsösség jellemzi ízvilágát is: eper, málna, vörös áfonya, piros ribizli, éppen csak érintésnyi fűszer. 6p (3890-4390 Ft - Pannon Borbolt, selection.hu, előbbi webshopján már a 2024-es évjárat kapható)
Takler Örökség Kadarka 2023
Az illatban piros gyümölcsök vezetnek - szamóca, málna, piros ribizli, csipkebogyó -, mellettük feltűnik egy kis zöldfűszer is. Könnyű, jó sav, kevés, éppen csak picikét fogós tannin alkotja a szerkezetet. Ízében visszatérnek a piros gyümölcsök, az illat után kicsit fanyarabb, savanykásabb formában, melléjük csatlakozik egy kevés zöldfűszer, ribizliszár és halványan bevillan egy kis kovászos uborka is. 6p- (3950-4390 Ft - Bortársaság, Pannon Borbolt, előbbi webshopján már a 2024-es évjárat kapható)
A fogyasztói ízlés változásának a kadarka lehet az egyik hazai nyertese, ahogy a közönség egyre inkább a könnyed, gyümölcsös, alacsonyabb alkoholtartalmú borok felé mozdul el. A most kóstolt két bor be is váltja a reményeket: jól ihatóak, gyümölcsös aromákban bővelkednek, az alkohol és a tannin egyaránt alacsony szinten marad, és kifejezetten érdemes őket kicsit lehűtve fogyasztani. Az Eszterbauer kicsivel finomabb textúrát, több gyümölcsöt villant, mondhatni elegánsabb, a Taklerben pici rusztikusságot is éreztem és megjelent benne egy kis "koviubi", de lehet, hogy valakinek éppen ezek miatt lesz majd érdekesebb.
