Ismét horvát borokat hoztam a sorozatba, ezúttal azonban a szárazföldi rész helyett újra a magyarok körében közkedvelt horvát tengerpartot célozzuk meg. A tavalyi isztriai borokat bemutató írás után képzeletben ezúttal kicsit délebbre, Dél-Dalmáciában kalandoztam, és a Vina Skaramuča borai révén ismerkedtem közelebbről két fontos helyi fajtával, a pošip-pal és a plavac mali-val.
Dél-Dalmácia
Dalmácia Zadartól Horvátország montenegrói határáig terjed, földrajzi és borászati szempontból észak-déli irányban több eredetvédelmi körzetre bontható. Dalmáciát változatos klimatikus és talajviszonyok jellemzik, a mészkőtől kezdve a dolomiton át, a köves talajon keresztül a terra rossa is megtalálható itt. A fő fehér szőlőfajták a posip és a malvazija dubrovačka (amely nem azonos a malvazija istarska-val, nehogy már ilyen egyszerű legyen, hogy malvazija, és kész), de errefelé - főként Korčula szigetén - terem a nagyon ritka grk is. A kékszőlők közül a legfontosabb fajták a plavac mali, a plavina és a tribidrag.
Most Dél-Dalmáciával és annak két jól körülhatárolható tájegységével igyekszem behatóbban foglalkozni, ezek pedig a Pelješac-félsziget és Korčula.
Pelješac-félsziget
Az adriai partvonallal párhuzamosan elnyúló Pelješac-félsziget az Isztria-félsziget után az Adriai-tenger második legnagyobb földnyelve. Hosszúsága 65 km, területe 348 km2, a szárazfölddel egy keskeny földhíd köti össze. A félszigeten termékeny völgyek és sziklás hegyek váltakoznak, utóbbiak közül a maga 961 méteres magasságával a legnagyobb a Sveti Ilija. A mediterrán klímát rövid, enyhe telek, hosszú, meleg és napos nyarak jellemzik. A Pelješac-félszigeten mintegy 9000 ember él, legtöbbjüknek az olíva- és bortermelés, a halászat és az idegenforgalom biztosítja a megélhetést.
Korčula
A Pelješac-félsziget északkeleti sarkát alig néhol alig 1 kilométer választja el Korčula szigetétől. A 279 km2 területű, 46,8 km hosszú sziget a maga kb. 15500 lakosával az Adriai-tenger második legnépesebb szigete Krk után, és természetesen itt is mediterrán éghajlat uralkodik. A dombokkal tarkított szigeten az olíva- és bortermelés, a halászat és az idegenforgalom mellett a fehér márvány kitermelése is fontos jövedelemforrás. A helyi hagyomány szerint itt látta meg a napvilágot Marco Polo, a híres utazó, akinek állítólagos szülőháza helyi turistalátványosság.
(A fotót a pincészet honlapjáról kölcsönöztem)
A szőlőfajtákra áttérve, a fő helyi fehér szőlőfajta a pošip, amely eredetileg és elsősorban Korčula szigetének jellemző fajtája, de az utóbbi egész Dalmáciában elkezdtek foglalkozni vele, így kisebb mennyiségben a Pelješac-félszigeten is termesztik. Jellemzően könnyű, alacsony alkoholtartalmú borokat ad, amelyeket főleg tengeri halakhoz, kagylós ételekhez, fehér húsokhoz kínálnak.
A plavac mali Horvátország legfontosabb helyi szőlőfajtája, amelyet két másik őshonos, de önállóan ritkán megtalálható fajta, a crljenak kaštelanski (az ősi zinfandel/primitivo) és a dobričić keresztezésével hoztak létre. A szőlőfajta alkoholban és tanninban egyaránt gazdag borokat ad, neve egyébként a fürt kis kék bogyóira utal. A plavac Horvátország több részén is elterjedt, de különösen jól érzi magát a Pelješac-félsziget szélsőséges körülményei között. Dingač és Postup Horvátország két legkorábbi eredetvédelmet élvező borrégiója (1961, illetve 1967 óta), egyben 1-1 külön borkategória. A Dingač és a Postup borok a Pelješac-félsziget azonos nevű, meghatározott részeinek, különösen meleg és napos, köves, meredek déli lejtőin termesztett plavac maliból készülnek, ahol az említett földrajzi tényezők összessége különleges minőségű borokat eredményez.
Bár kóstolni nem kóstoltam belőle bort, de érdemes még megemlíteni Korčula különleges fehérszőlő fajtáját, amely a grk névre hallgat. Női virágzata van, akárcsak nálunk a kéknyelűnek, a beporzáshoz plavac mali mellé ültetik.
Vina Skaramuča
A Skaramuča az egyik legnagyobb családi borászat Horvátországban, a család emberemlékezet óta foglalkozik borkészítéssel, de az igazi sikertörténet 1992-ben kezdődött. Ivo Skaramuča a magántulajdonban álló borászatok egyik úttörője volt Dalmáciában és egész Horvátországban. Jelenleg gyermekei, Igor és Ivana Skaramuča, valamint Branimir Anđelić vezetik a pincészetet.
A család szőlőültetvényei a félsziget kiemelkedő helyszínein találhatók, a Pelješka Župa és a Dingač oldalában. A talajösszetétel, a lejtő dőlésszöge, a napsütéses órák magas száma, a különleges mikroklímák kiváló minőségű borokat eredményeznek. A pince kapacitása évente 600.000 liter bor, amit túlnyomórészt a hazai piacon értékesítenek, de mintegy 25 országba exportálnak is.
A fajtaválaszték egyszerű, a szortiment tágabb: pošip és plavac mali szőlőfajták készítenek több kategóriában borokat, két fehéret, egy rosét és számos vöröset. Én a fehérborokat képviselő posip mellé két premium kategóriás vöröset választottam, de érdemes megjegyezni, hogy a horvát vörösborokkal való ismerkedés megkezdéséhez a pincészet alap plavac mali bora már 2000 Ft-ért is elérhető.
Vina Skaramuča Pošip 2017
Illatban először édes citrusok és fehér húsú és trópusi gyümölcsök, körte, őszibarack, ananász, banán, halvány sósság és kevés grillázs elegyednek, másnap inkább egy édes citrusos, narancsos vonal dominál benne, sós villanásokkal. A széles savak a korty második etapjában kezdenek be, alapvetően inkább lágy karakterűek, de nem lustul el a bor. A korty sűrű, olajos, a végén kicsit melegíti az alkohol és bevillan egy kis kesernye is, utóbbi másnap kevésbé feltűnő. Ízben is érett gyümölcsök, alma, őszibarack, narancs, ananász, grapefruit és leheletnyi vanília színezik. 6p- (4790 Ft - Pannon Borbolt)
Vina Skaramuča Plavac Premium 2017
Sötét szín, "sötét" illat: érett meggy, szilva, fekete cseresznye, aszalt meggy, étcsoki, pici illó, a háttérben érdekes sós tengeri algás növényi motívumok. A közepes testet élénk savak és érett, de picikét érdes, tapadós tannin fogja közre, az alkohol nem túl magas, nem lóg ki. Érett meggy, szilva, erdei gyümölcsök, egy kevés étcsoki, ánizs, gyógynövények alkotják az ízképet. A két plavac közül ez a lendületesebb, gyümölcsösebb, ugyanakkor a tannin itt reszelősebb. 6p (5090 Ft - Pannon Borbolt)
Vina Skaramuča Dingač 2015
Igazi forró mediterrán illat: érett-túlérett-aszalt gyümölcsök, szilva, szeder, meggy, enyhe likőrösség, kevés gyógynövény, a háttérben sós tengeri fuvallat. Testes, sűrű anyag, rágható beltartalommal, krémes textúrával, amelyet széles savak és érett, bársonyos tannin kereteznek. Az alkohol érezhetően magas, melegséget és enyhe édességet is kölcsönöz a bornak, fűt a lecsengésben, bár mindez valahogy illik a bor karakterébe. Ízben visszatérnek az érett-aszalt gyümölcsök, kis likőrös érzettel, kíséretként gyógynövények, ánizs, zsálya, egy kis szójaszósz, halvány sósság érezhető. Teltebb, vaskosabb, érettebb karakterű, lassúbb ritmusban csordogál, mint a másik itt kóstolt plavac mali-bül készült bor. 6p (5090 Ft - Pannon Borbolt)
Irodalom:
Jancis Robinson, Hugh Johnson: A világ boratlasza
https://www.pannonborbolt.hu/skaramuca_m_102
http://www.winesofa.eu/articles/the-adriatic-in-berries
http://www.winesofa.eu/articles/plavac-mali-panorama
https://exoticwinetravel.com/croatian-wine/
https://exoticwinetravel.com/cracking-croatian-wine-in-peljesac-dubrovnik/
https://exoticwinetravel.com/cracking-croatian-wine-in-korcula-dalmatia/
https://dingac-skaramuca.hr/en/
