A Páger Pincéről egyrészt a kékfrankosuk, másrészt egy VinoPiano-ban tartott kötetlen kóstoló okán is írtam a közelmúltban, a feketeleánykából készült boruk azonban arra késztetett, hogy újra billentyűzetet ragadjak és egy teljes posztot szánjak a tételnek.
A fekete leányka, vagy románul feteasca neagra egyébként őshonos erdélyi fajta, ma is Románia fő autochton szőlőfajtája, de Moldovában szintén nagyon elterjedt. Magyarországon is leginkább a határon túli termelők révén lehet találkozni vele, de például a Gyöngyöspatán szárnyait bontogató Páger Mátyást is izgatják a fajtában rejlő lehetőségek, úgyhogy 2017-ben készített is belőle bort.
Én először tavaly decemberben kóstoltam a Bormedence rendezvényen, és akkor meglehetősen mérsékelt volt a lelkesedésem, koravénnek éreztem a bort, kezdeti oxidáció jeleivel. Innen szép nyerni, ahogy mondani szokás... Mindenesetre a tematikus mátrai hónaphoz a kékfrankossal együtt ebből a borból is beszereztem egyet a borásztól, de akkor végül csak előbbi nyílt ki. A VinoPiano-ban azonban ott volt mindkét bor, és nem kis meglepetésemre a feketeleányka sokkal szebb, volt mint fél éve, úgyhogy ennek igazolása céljából kibontottam az otthoni palackot is, ami végleg meggyőzött.
 

Páger Pince Feketeleányka 2017
Izgalmas illat: szárított egzotikus virágok, keleti fűszerek, érett áfonya, szeder, kék szőlő, finom parfümösség, tömjén, füstölő, hűvös gyógynövények, menta, levendula. Kóstolva selymes és enyhén édeskés, a korty lédús és gömbölyű, remek intenzitással, gazdag fűszerességgel. Ízvilága is pikáns, egyedi: kék és fekete bogyós gyümölcsök, egzotikus virágok és fűszerek, gyógynövények szövik át, pici konyakmeggyes édességgel és melegséggel a korty végén. Szépen hozza a fajta izgalmas, fűszeres, érett gyümölcsös jegyeit, túlzások nélkül. Érdekes, egyedi, szerethető bor. 6p- (4990 Ft - A Bor)