A Borrajongó

Rejtőzködő borvidékek: Somontano - El Grillo y la Luna

2019. január 24. 06:00 - furmintfan

Tavaly a rejtőzködő borvidékekkel kevésbé tervszerűen, úgyszólván opportunista módon foglalkoztam, ha véletlenszerűen szembe jött valami odaillő borsor. Erre az évre kicsit tudatosabban készülök: jó előre kiválasztásra kerültek a borvidékek, többnyire megvannak hozzájuk a borok is. Meglehetősen sok spanyol régió kerül majd terítékre, az első közülük Somontano, ahonnan kivételesen nem is kettő, hanem három bort választottam kóstolásra az El Grillo y la Luna névre hallgató pincészettől.

grilloylaluna01.jpg

Somontano
Somontano Spanyolország északkeleti részén, a spanyol-francia határon húzódó Pireneusok lábától délre, található, jelentése "a hegyek lábánál". A borvidéket közvetlenül körbeölelő kisebb hegyláncok, a Sierra de Guara és a Sierra de Salinas felfogják az északi hideget, lehetővé téve a szőlőtermesztést a déli lejtésű medencében, ahol jellemzően 350-600 méter magasan helyezkednek el a szőlőültetvények. Az éghajlat kontinentális, de Aragónia és a spanyol fennsík többi részéhez képest enyhébb, kevésbé szélsőséges és csapadékosabb is. A napi hőmérséklet-ingadozás jellemzően magas. A talaj leginkább homokos-agyagos, mésztartalomban és üledékes kőzetekben gazdag, de előfordulnak kavicsos és mészköves részek is.
A történelmi visszatekintést illetően itt is megtaláljuk a megszokott szereplőket: az ókorban a rómaiakat, a középkorban a szerzetesrendeket. A filoxéravész franciaországi pusztítása kedvezett a helyi bortermelésnek és az exportnak, majd a 20. század második felében új lendületet adott a helyi szövetkezet megalakulása. Somontano D.O. 1984-ben nyerte el jelenlegi eredetvédelmi rangját és innentől egyre több borászat létesült a régióban. A helyi moristel, parraleta és alcanon fajták mellé az 1980-as évektől tempranillo-t és nemzetközi fajtákat kezdtek telepíteni, így az 1990-es évek óta az ültetvények területe megduplázódott, kb. 4500 hektárra növekedve. A legtöbb bort ma is óriásbirtokok készítik, de egyre több feltörekvő kisebb pincészet is kiváló borokat palackoz.
Jellemzőek a bordeaux-i fajták, valamint a tempranillo, a garnacha, a chardonnay és a gewürztraminer, de találkozhatunk riesling-gel, sauvignon blanc-nal és még pinot noir-ral is. A helyi fajták közül a moristel málnás, szedres, könnyű bort ad. A parraleta alacsony hozamú fajta, gömbölyű, minerális karakterű illattal. Idős macabeo tőkékről késői szüretelésű száraz borokkal is kísérleteznek a helyi termelők.

grilloylaluna02.jpg
El Grillo y la Luna
A családi pincészet (nevének jelentése "a tücsök és a hold") viszonylag rövid múltra tekint vissza: 2007-ben alapították Barbastro-ban. A mintegy 48 hektáros birtok méretét tekintve Aragóniában a legkisebbek közé tartozik, ebből kb. 34 hektár termését a 12 Lunas szériába szánják, a maradék 14 hektár termése kerül a premium Grillo borokba.. Meszes, krétás talaj jellemzi az ültetvényeket, gipsszel és agyaggal, a tőkék átlagéletkora kb. 20 év. Kézi szüret, természetközeli művelésmód, a lehető legkevesebb beavatkozás a kulcsszavak a szőlőművelés és a borkészítés során. Michel Rolland is részt vett tanácsadóként a birtok munkájában.
Az alapokat képező három 12 Lunas bor a mindennapokra szánt, frissebb, gyümölcsösebb vonalat viszi, az El Grillo borok (Grillo, Cri Cri Canto, Hop Hop és Super Grillo) komolyabb, komplexebb, hosszabban érlelt tételek. A pincészet mottója, hogy aki vár, azzal jó dolgok történnek, így a borok piacra dobásával sem sietnek, kóstolás alapján kivárják, amíg megfelelő formába kerülnek a palackos érlelés révén. A palackokat különleges, egyedi dizájn teszi feltűnővé.

A borászat alapszériáját képező 12 Lunas sorozat három borát kóstoltam meg, amelyeket a Vino Castillo-tól szereztem be (a 12 Lunas Tinto-ból már a 2015-ös évjárat fut).

El Grillo y la Luna 12 Lunas Blanco 2016
94% chardonnay 6% gewürztraminerrel fűszerezve, tartályban erjesztve és 4 hónapig batonnage mellett érlelve finomseprőn.
Valóban inkább chardonnay, mint tramini, utóbbi inkább csak epizódszerepet játszik, de jellegzetes egzotikus karakterével kétségtelenül hozzátesz az összképhez. Az illat eleinte meglehetősen visszafogott és kissé neutrális: érett fehér húsú gyümölcsök, alma, idővel kevés ananász, a háttérben - feltehetően a tramininek köszönhetően - némi gyömbér és keleti fűszer, valamint szegfűszeg is felbukkan, krémes, vajas jegyekkel. A savak elég jól kezdenek, de viszonylag gyors lefutásúak, a korty második felében inkább az emelkedett alkohol érezhető. A tartalmas és zamatos korty azért részben kárpótol a tökéletlen szerkezetért, az illathoz képest ugyanis a bor váratlanul gazdag és főleg intenzív. Érett fehér és sárga húsú gyümölcsök, körte, alma, őszibarack, ananász, sárgadinnye, kevés keleti fűszer, gyömbér. A leheletnyi édességérzetet citrusos frissesség, némi grapefruitos kesernye ellensúlyozza. Mindent összevetve, hiányosságaival együtt is kellemes bor (főleg így télen), különösen étel mellé, és vélhetően most lehet legjobb formájában. 5p+ (4300 Ft - Vino Castillo)

El Grillo y la Luna 12 Lunas Rosado 2016
100% syrah rosé, a 24 óráig áztatást követően csak a színlé felhasználásával készült, tartályban erjedt és finomseprőn érlelődött, időnkénti felkeverés mellett.
A gyönyörű málnás szín és a bor mozgása is komolyabb rosét sejtet. Az illatot már finom érettség szövi át, a gyümölcsök közül a szamócáé, földieperé a vezető szerep, cseresznye, némi tejszín, túrókrém és minimális narancs kíséretében. A magas alkohol már illatban is érezhető és aztán a korty végét is kesernyésbe fordítja. Testes rosé, vastag, krémes, tartalmas, kóstolva szinte inkább fehérboros szerkezetű. Érett piros bogyós gyümölcsök, málna, szamóca, cseresznye, némi narancs, mandarin, grapefruit, a háttérben tejszín és vaníliakrém, majd a végén az említett kesernye. A két év azért nem múlt el felette nyomtalanul - főleg illatban, de így is bőven villant értékeket. Az extrém paraméterek mellett egyébként valószínűleg fiatalon is inkább étel mellé párosítanám, most pláne. 5p (3500 Ft - Vino Castillo)

El Grillo y la Luna 12 Lunas Tinto 2013
Felerészben cabernet sauvignon, mellette tempranillo, garnacha és egészen minimális syrah, tartályban erjesztve, majd 9 hónapig másod- és harmadtöltésű 225 literes francia hordókban érlelve.
Érett fekete bogyós gyümölcsök, fekete ribizli, szeder, fekete cseresznye, pici szilvadzsem, édes és keleti fűszerek, étcsoki, vanília tűnnek fel egymást követve az illatban, amely idővel szépen mélyül. Eleinte egészen minimális animalitás is érezhető, amely gyorsan távozik is. Közepes teste stabil szerkezetre épül, jó a fókusz és az egyensúly, a sav és a tannin mennyiségre közepes, sima tapintású, integrált, az alkohol nem tűnik fel. Ízben eleinte inkább a cabernet-s motívumok tűnnek ki - fekete ribizli, szeder, áfonya - a hordó fűszereivel - szegfűszeg, szegfűbors, szerecsendió -, majd egyre inkább a tempranillo feketecseresznyés, gyógynövényes, ánizsos jegyei veszik át helyüket. Lédús gyümölcsösség és szép fűszeresség forrnak egybe intenzív ízében és kiegyensúlyozottan tartanak a közepesnél hosszabb lecsengésig. Megkockáztatom, hogy ez a bor mostanában lehet csúcsközelben és feltehetően még ezen túl is jól érlelhető (lett volna, legalábbis az én esetemben). Egyértelműen a trió legszebb tagja. 6p+ (4590 Ft - Vino Castillo)



Irodalom:

Jancis Robinson, Hugh Johnson: A világ boratlasza

Mészáros Gabriella, Sánta Zoltán: Bortankönyv I.

http://dosomontano.com/en

https://elgrilloylaluna.com/en

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr9714564672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.