A Borrajongó

Pinot noir vakkóstoló a klubban

2018. december 12. 06:00 - drbarta

No, ideje volt már valami írásfélét kipréselni magamból.:) Véletlen se törekedtem túltolni, csak úgy lazán, erőlködésmentesen, a legkezdetibb posztokra emlékeztetően kizárólag, hogy milyenek voltak a borok és nullához közelítő háttérinfót.

A téma annyi volt, hogy pinot noir-okat kóstoltunk vakon. Magyarok, franciák, új-zélandiak. Nem akartam nagy szórást, így árban kb. 5 és 10 ezer Ft. között igyekeztem maradni, a hazaiak jellemzően az előbbi, a külföldiek inkább az utóbbi értékhez voltak közelebb. 

Nézzük:

 

Marcel Deiss: Alsace Rouge  de St. Hippolyte 2017

Elzász. Előző nap nyitottam, először azt hittem nem üti meg azt a szintet, hogy betegyem a vakkörbe, így belövőnek kínáltam fel. Olyan, mintha a meggyfa alá lehullott enyhén murcisodásnak indult gyümölcsöt, a környező avarral, némi földdel együtt összegereblyéznék és abból csinálnák a bort. Ez lehet szarul hangzik, de valójában nem az, sőt egészen élvezetes, legfeljebb elsőre kicsit szokatlan. Szájban viszonylag könnyed és csontszáraz. 5/6. Végül felfért volna a dobogóra. Les Passionnés du Vin. 21 Euro.

A.et P. de Villaine: Bourgogne Rouge Cote Chalonnaise La Fortune 2016

Burgundia, Cote Chalonnaise. Jó adag istállószag érkezik, ami azonnal leblokkol. Várunk, szellőzik, visszakóstoljuk a második körben is. Nem mondom, lehet sejteni mögötte egész jó gyümölcsösséget, közepes tartalmat, csak én már képtelen vagyok a lószag mögé tekinteni, meg úgy bármire értékelni is a bort. Mitiszol. 8398 HUF. 

Gibbston Valley: Collection Pinot Noir Central Otago 2015

Új-Zéland. A némileg buta toastos-pörköltmagvas hordó mögül kikandikálnak a piros gyümölcsök, de a fa maga alá gyűri őket. Tartalmilag is az abszolút semmi különös kategória. 4p  Finewines.hu. 8960 HUF. 

Neudorf: Tom’s Block Pinot Noir Nelson 2015

Új-Zéland. Itt sejtettem a vakkörben először új-zélandi bort. Olyan körző-vonalzósan profi, ugyanakkor sokat nem lehet róla beszélni. Közepes súlyú gyümölcs még épp tud érvényesülni, juice-os jelleget adni  a bornak a hozzá pontosan adagolt fahatás mellett. Ezt úgy el tudnám iszogatni, de nulla izgalmat ad. 5  Finewines.hu. 8960 HUF. 

Mátyás András: Pinot Noir 2016

Felvidék. Eddigiektől vastagabb, koncentráltabb gyümölcsösséggel támad, ami mellé van egy vegetális-muskátliszáras mellékíz. Ez utóbbi először csak kényelmetlen, szellőzve, időt hagyva neki meg ihatatlanná teszi a bort. Mitiszol, 4498 HUF. 

Etyeki Kúria: Etyeki Pinot Noir 2016

Etyek-Buda. Ezt is új-zélandinak hittem, épp az a körző-vonalzós izgalommentes stílus, mint kettővel ezelőtt a Neudorf. Ahhoz képest talán egy kicsivel több és nyílvánvalóbb fahatás, kapucsínó rulez, de még éppen nem nyomja le a gyümölcsöt, illetve textúrában is kicsit jobban épít a hordó krémességére, mint a gyümölcs szaftosságára. Emiatt nekem kicsit kevésbé is tetszett, de lényegében ugyanaz az engemet egyáltalán nem érdeklő polc. 4/5  Bortársaság, 4850 HUF.

Joblot: Givry 1er cru L’Empreinte 2016

Burgundia, Cote Chalonnaise. Az első bor amiről üvölt, hogy burgundi, illetve az első pinot, ami nem okoz csalódást annak, aki konkrétan pinot noirt-t akar inni. Jellegzetesebb, ízletesebb a gyümölcs, sokszínűbb fűszer és végre egy olyan hordóhatás, ami KELL oda. Kifogástalanul egyensúlyos, ugyanakkor nem unalmas, hanem élő.  Koncentráció, mélység tekintetében ez se több közepesnél, amit a címke ismeretében kissé csalódásnak éltem meg. Becsületes 6 pontjával így is megnyerte az estét.  Finewines.hu 9280 HUF. 

Thibault Liger-Belair: Nuits St. Georges 1er cru Les Saint Georges 2009

Burgundia, Cote de Nuits. Mivel ez így nem volt még elég kielégítő számomra, ezért elhatároztam, hogy nyitok valami ütőset is. Ez jócskán más ligában játszik az árat tekintve. (Bortársaság, kb. 25 ezer HUF volt, már jópár éve tartogattam.) 

Frissen nyitva aztán megijeszt, sajnos időt hagyva neki a szellőzésre úgyszintén. Nem épp mindent tönkretevő módon, de ebből is jön némi lószag. A hordó se túl elegáns, ezek ketten ügyesen elvonják a figyelmet a többi összetevőről. Szájban aztán tényleg komoly anyagot kapunk, koncentrált, kerek, hosszú és lendületes. Egy szavunk se lehetne. Csak az a baj, hogy ha egy nagy burgundi az illatával nem képes gyönyörködtetni, hanem bizonyos elemek mögé kell nézni, akkor az egész alapjaiban veszíti el az értelmét.

Hát, ez ilyen lött.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr7914469156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szergo 2018.12.12. 10:32:37

Írhatnál többször is!:) Azokat a régi Burgundi szintentartóm rohne vidéki írásokat még ma is újra olvasom. Joblot 16-os pinókból esetleg a korábbiakban nem kostóltál ami tetszett?

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2018.12.12. 11:45:27

@szergo: Szia! Megtisztelő, köszi :) A 16-os Joblot-kat frissen piacra kerülésük környékén végigkóstoltuk. Alapvetően tetszettek, a most kóstolt is tetszett, de nem annyira, hagyott mély nyomot, mint az azt megelőző évjáratok. Talán a fenti volt akkor a legjobb köztük, ezért is választottam ebbe a sorba, de nüansznyi különbségek voltak az egyes dűlős borok között. Beszédes lehet, hogy tavaly a 15-ösök után másnap azonnal rendeltem a legjobbakból, a 16-osok után nem éreztem ilyen késztetést.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2018.12.12. 16:27:31

@drbarta: Sajnálom, hogy ilyen gyengén szerepelt a sor.
Az Etyeki Kúriát meg a 2 új-zélandit kóstoltam, nálam azért ennél jobban szerepeltek, azt aláírom, hogy nem feltétlenül ezekben kell sok izgalmat keresni (pláne burgundi mércével), de azért teljesen jó kis borok ezek.

Szegediszomelijé 2018.12.12. 23:00:53

Hát másnap csak felbontottam azt a Sagmeister 16'-os Pinot, ami még csak "előpalackozás" volt (és ezért a kóstolón nem szerepelt) Tündökölt, csodájára jártunk. Miután kicsit hozzászoktam, ill. 1-2 nap állás után már "leszálltam a földre" -de ez egyáltalán nem jelent rosszat. Nem a magyaros vonal, van tömörsége, inkább a fűszeres, mint a gyümölcsös vonal a vezető (van mindkettő benne). A hordó határozott, de bírja a az anyag. Mondhatom, igazi Sagmeister munka, élettel teli, határozott, karakteres és természetes. Mondanék 6-ot, de azért a Joblot kétségtelen elegánsabb, úgyhogy 5-6. Bármikor vevő vagyok rá. Lesz talán Mo-n is ennek egy válogatottabb kiadása.

Szegediszomelijé 2018.12.12. 23:09:29

Huh, most látom, kimaradt a de Villaine...
Nem volt sikeres -talán balszerencsések voltunk-egy palackos felnyitásnál, benne lehet a dologban, hogy pont az hibás. Szerintem itt ez lehetett a helyzet, és a Thibaultnál is.

emoss 2018.12.13. 00:24:24

Két gondolat:
- baromi jó írás, a hangulat a feeling visz magával, még-még!
- borok: pff, hát, nem jött meg a kedvem...

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2018.12.13. 06:29:38

@Szegediszomelijé: Tán csak nem hiányérzettel távoztál, hogy így tettél?
@emoss: Köszi:) Lehet gyakrabban kéne kiherélt borokat inni 10 rúgó/palack áron és máris lehet nyomni a hangulatot :)