A Borrajongó

Török kitekintés – Kavaklıdere Ancyra Öküzgözü 2017

2018. augusztus 27. 06:00 - ungert

Bár a közszolgálatiságra való törekvés fontos dolog, ezúttal mégis teszünk egy rövidebb kitérőt a hazai szemmel átlalánosítva csak ismeretlennek elkönyvelhető Törökországba. Már ami a hazai borfogyasztási szokásokat illeti, turizmussal kapcsolatos aktuális adataim ugyanis nincsenek. Egy biztos: erre a borra bár nem lehetetlen, de kétségkívül nehéz felkészültnek lenni a háttérinformációk tekintetében. Nem is próbáltam mélyebb tényfeltárást végrehajtani, inkább csak arra törekedtem, hogy az élményt megosztva belevessem magam az érzékszervi tapasztalatokba, ezzel alaktíva ki egyfajta véleményt a címben szereplő, ráadásul a magyar szájjal is nyelvtörőnek tűnő öküzgözüről (jelentése: bikaszem). Ami egyébként egy szőlőfajta, a bor pedig kvázi az 1929-es alapítású, belföldi piacvezető-szerepet is betöltő ankarai Kavaklıdere borászat lokálisan népszerű vörösbora. Ezt kóstoltuk meg szombat délután a szabadban, négykezűleg.

bb2a2639-5d18-4093-bc03-4e4911faf5a1.JPEG

Nehéz helyzetben lennék, ha el szeretném helyezni a komfortzónám koordináta-rendszerében. Egyrészt van benne egy, a rosszabb pillanataiban cabernet-re, jobb villanásaiban pedig inkább merlot-ra hajazó sűrűség és gazdagság, amely mellett kissé tájidegen módon feltűnik egyfajta direkt gyümölcsös-virágos karakter is. Érett, de még éppen nem túlérett karakterű cucc erdei gyümölcsökkel, szilvával és virágos-gyümölcsös jegyekkel. A korty egyenes, inkább sav-, mintsem tannin-hangsúlyos, a tizennégy feletti szesze észrevehető, de még éppen nem bántó. Jól fogyasztható, tisztességesen elkészített vörösbor, de komolyabb mélységeket, komplexitást nem kínál.  Látókörtágításnak kíváló, nem mellesleg nyári ivóvörösnek sem rossz, tekintve, hogy nagyjából egy órás szintidő alatt jártunk a palack végére. Öt pont.

Érett meggy, málna, szilva, erdei gyümölcs, kevés fűszer és virág jellemzi mind illatát, mind ízét. A korty élmentes, élénk savak vezetik, a tannin nem sok és szépen integrált, az alkohol enyhén emelkedett, de még nem bántó. Nem egy bonyolult történet, de szerethető. 5p (furmintfan) 

A palackot ajándékba kaptam.
4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr6314194321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoli 2018.08.27. 09:04:05

Ökörszem egész pontosan (ahogyan az ökör szavunk is türk eredetű). Csak azért fontos, mert termesztettek nálunk is ilyen néven egy fajtát (kék ökörszem, dobrelabi), állítólag grúz eredetű, a pedigréje meglepő módon: fürjmony x kadarka, de nincs közük egymáshoz.

ungert · http://borrajongo.blog.hu 2018.08.28. 18:53:28

@zoli: Ha egyszer a végtelennél is több időm lesz, akkor esküszöm belekóstolok a törökbe is. Addig is szerencse, hogy vannak hozzád hasonló követőink, köszönjük szépen a pontosítást.

És az infókat is. A kadarka nem meglepő, emlegettem is, miközben fogyasztottuk.

zoli 2018.08.28. 22:43:51

@ungert: nem feddőleg írtam, érdekességképpen a párhuzam miatt. A török/türk jövevényszavak a magyarban azért annyira nem ismeretlen témakör, lásd pl. bor.

Nem voltam egyértelmű, a "mi" ökörszemünk a kadarkás vérvonalú, nem a török, ami abból a szempontból meglepő, hogyan vándorolnak oda-vissza irányban a fajták. A kadarka egyik szülője ugyanis török, nagyapja szerb, egyik gyermeke meg grúz...