A Borrajongó

Beszélgetés Peter Saturnoval (Longview)

2016. december 01. 06:00 - akov

Peter Saturno, a Longview (Adelaide Hills) borásza volt a Drop Shop vendége. A bemutatót követően volt szerencsém pár órát beszélgetni vele, miközben magyar borokat kóstolgattunk. A beszélgetés lényegi részét interjú formájában adom közre.

psaturno.jpg

Minden vörösborotokban nagyon finom és érett tannint lehet felfedezni, amely arra vall, hogy tudatosan figyeltek erre. Hogyan történik ez a bizonyos „tannin management”?

A szőlőket teljes érésben szedjük le, ez az egyik lényeges momentum. A másik az öntözés, amelyre a sok csapadék ellenére is szükség van, mert pont akkor nincs, amikor szükség lenne rá. Az érési fázisban figyeljük a szőlőt, mérjük a talaj nedvességtartalmát és öntözéssel oldjuk a stresszt és lassítjuk is a szőlő érését.

Azt mondtad, hogy rengeteg csapadék van nálatok, de öntözni is szükséges. Miért van ez?

Pontosan. Adelaide Hills-ben elég sok csapadék van, akár 1200-1300mm is lehet évente, de a csapadék eloszlása nem mindig optimális, a legtöbb természetesen télen esik. A másik tényező a borvidék speciális talaja. A termőréteg nagyon vékony, amely alatt egy vastag agyagréteg húzódik. Annak ellenére, hogy a tenyészidőszak nem szélsőségesen száraz, mégis kell öntözni, mert az agyag megállítja a vizet és levezeti a dombok aljára, így a gyökérzóna hamar ki tud száradni.

Van egy botritiszes kései szüretelésű borotok, mondanál pár szót róla?

Ez egy kései szüretes rajnai rizling, az Epitome, amelyet botritisszel szedünk a borvidék párás őszeinek köszönhetően. Nagyon kedves számunkra, számtalan trófeát és díjat nyertünk vele. Ráadásul a bor nagyon jól érlelhető.

Be lehet-e rendezkedni Adelaide Hills-ben az organikus/bio szőlőművelésre?

A sok csapadék és pára miatt nagy kockázatokat hordoz, szinte lehetetlen vállalás organikusan művelni nálunk. Személy szerint nagyon respektálom azokat a termelőket, akik organikusan művelnek, de nálunk Adelaide Hills-ben ez szinte lehetetlen.

Milyen trendeket látsz az ausztrál bortermelésben?

Elég sok minden történik Ausztráliában, sok borvidék és termelő van. Talán a Tasmaniában készített palackos erjesztésű pezsgőket emelném ki. A klíma hűvös és különösen alkalmas az elegáns, jó savú pezsgők készítéséhez. A pinot noir vörösborként is jó tud lenni náluk.

Mely piacok fontosak számotokra?

A borainknak egy jó részét helyben, a pincétől és az étteremtől el tudjuk adni, de természetesen Ausztrália fontos piac számunkra. Ezen túl az USA-ba, Európába és Ázsiába is szállítunk jelentősebb mennyiségben.

Mi a helyzet a feltörekvő piacokkal, mint Kína, esetleg Oroszország?

Kínába szállítunk borokat, de nem az a fő fókusz. Gyakran nem egyszerű az üzletkötés. Előfordul olykor, hogy megjelenik egy kínai üzletember és azt mondja, azonnal behajózna 1-2 konténer (!) bort. De ma már nem szívesen adunk, mert az azt jelenti, hogy ez az 1-2 konténer – ami igen jelentős mennyiség – teljesen eltűnik a piacról. Nem kínálják éttermekben, nem kapható szaküzletekben, stb. Az orosz piacra nem ambicionálunk, nehéz terep, gyakran szövevényes személyes kapcsolatokat kell felépíteni, hogy egyáltalán egy palack bort el tudj adni.

Ha feltehetek egy furcsa kérdést… Mi egy ausztrál borász legfőbb napi problémája?

… (gondolkodik) Talán az, hogy a termelés elég drága, a borászati berendezések ára nagyon magas Ausztráliában. Különösen extrém áron lehet például acéltartályokhoz jutni, ami jelentős befektetés. Nektek valószínűleg jobb dolgotok van, hiszen ezeket zömmel itt gyártják a szomszédban, Olaszországban és Németországban.

Minden ausztrál borásznak felteszik a „csavarzáras” kérdést. A kóstoló alatt is előkerült.

Igen, ez természetes. A borok kiválóan érnek csavarzár alatt, beleértve a komoly vörösborokat is. A gyümölcsösségük és vitalitásuk sokáig megmarad. A csavarzár elterjedése Ausztráliában a kétezres évek elejéig megy vissza, volt egy csomó hibás dugószéria, ami nagy arányban tette tönkre a borokat. Ezen kívül a dugó-iparág rendkívül korrupt volt, így a termelők egyszerűen kihátráltak mögüle és a csavarzárat választották. Nem bántuk meg.

Hogy kerülsz ide? Hiszen Magyarország nem egy nagy piac az ausztrál borok számára…

Bécsből, egy borbemutatóról érkeztem, holnap pedig repülök tovább Helsinkibe, szintén egy borbemutatóra. Nagyon örülök annak, hogy eljuthattam Magyarországra és együtt dolgozhatunk a Drop Shoppal.

Éppen magyar borokat kóstolunk. Mi eddig a tapasztalatod?

Rendkívül érdekelnek az európai borok és bármerre járok, próbálok minél többet kóstolni. Sok borban olyan ízek és aromák vannak, amelyek sehol máshol nem fedezhetők fel. Speciális technológiát használnak, sok a régi, számomra teljesen ismeretlen szőlőfajta. A magyarok közül természetesen a Tokaji Aszú az, amit ismerek, hiszen több termelő is exportál Ausztráliába (pl. Hétszőlő, Royal Tokaj – a szerk.). Kiemelkedő édes bor, nem is kérdéses. A száraz furmintot szintén nagyon érdekesnek találom, nagyon egyedi aromái vannak és tetszik a citrusos-savas világa. Nagyon pozitívnak tartom, hogy csináltatok neki egy speciális palackot, szerintem ez egy lényeges lépés volt, sokan felkapták rá a fejüket a világban.

(A beszélgetésért köszönet Peter Saturnonak.)

Kapcsolódó oldalak:

Drop Shop: http://www.dropshop.hu/

Longview Vineyard: http://www.longviewvineyard.com.au/

Kapcsolódó cikkek:

Drop Shop: Longview / Adelaide Hills

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr712004100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.12.01. 11:15:41

Nekem nem áll össze ez az csapadék dolog. Azt mondja a szaki, hogy azért locsolnak, mert télen sok a csapadék, de nyáron kevés...

www.weatherzone.com.au/climate/station.jsp?lt=site&lc=23090

Okés, valóban a November-December nyári hónapjaiban tényleg kevesebb csapadékot kapnak mint mi itt a kárpát-medencében, de azért nem drasztikusan kevesebbet. De ha ott emiatt locsolni kell az érthető.
Viszont a vegetációs időszak kritikus négy hónapjában (náluk december - március) ami nálunk a június-szeptember időszak nincsen egyetlen kimagaslóan csapadékos hónap sem. 7-30mm havi csapadék mellet mi lehet az ami miatt annyira nem tudnak organikusok lenni? Ha nálunk ilye kevés csapadék van akkor azt már aszályos évnek (2011/2012) hívjuk és ilyenkor lényegében nem kell permetezni. Száraz időben két kör rezes/kénes permetezéssel le lehet tudni az egész szezont.

Szóval én masszív ellentmondást érzek aközött, hogy olyan száraz az érési időszak, hogy csepegtetniük kell a szőlőt, de mégis annyira csapadékos, hogy nem tudnak organikus növényvédelemre támaszkodni. Valami itt nem stimmel.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.12.01. 11:41:24

@BZoltan: dunno. Az előző cikkben írtam, hogy magasságtől függően 600-1200mm csapadék esik. Tehát nagyok a különbségek.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.12.01. 11:56:19

@akov: a csapadékmennyiség nem annyira érdekes. Az eloszlása lenne az. De mondom, ellentmondás, hogy az érési időszakban locsolni kell, ugyanakkor nem tudnak organikusak lenni a sok csapadék miatt.

IWAS 2016.12.01. 22:11:13

Jó kis riport, érdekes kérdésekkel és válaszokkal. A "Be lehet-e rendezkedni Adelaide Hills-ben az organikus/bio szőlőművelésre?" kérdésre Peter azt válaszolta, hogy szinte lehetetlen; nem azt, hogy lehetetlen, ezért rákerestem a neten arra, hogy van-e ilyen pincészet arrafelé. Találtam egyet, amely több mint 20 éve biodinamikus: www.ngeringa.com/about/ A kulcs az lehet, hogy a területen belül is (ahogy akov írja, pl. a magasságtól függően) jelentős különbség van a csapadék térbeli eloszlásában, illetve számít az is hogy mennyire szeles az adott rész (gyorsabban vagy lassabban száradnak meg a levelek és a fürtök eső után). Látszólag valóban ellentmondásos, hogy öntözni kell a vegetációs időszakban, mégis nagy a gombás fertőzés veszélye, ami "szinte lehetetlen"-né teszi az organikus művelést. Ha az említett viszonylag kevés csapadék érzékeny időszakban rövid idő alatt leesik, akkor reális a félelem, hogy lerohad a szőlő. A hőmérséklet is lényeges, a legtöbb gomba 30 fok felett elpusztul, Adelaide Hills viszont egy hűvös terület, itt különösen fontos lehet a mikroklímát felmérni, mielőtt valaki organikus művelésbe fog.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.12.04. 09:35:31

@IWAS: nem látszólag, hanem konkrétan ellentmondásos. Növényvédelemről a fürtzáródásig beszélünk. Kérdezz meg bárkit aki látott már organikusan művelt szőlőültetvényt