A Borrajongó

Tramini-kóstoló a "Klubban"

2016. augusztus 30. 06:00 - drbarta

Még soha nem tartottunk tramini-kóstolót a klub 7-8 éves történelmében. Mikor közöltem a jónéppel, hogy mi lesz a téma, némelyek részéről vicces volt a reakció. Tramini? Tényleg? Hát ez jópofa! Abból létezik rendes bor is? 

Kezdetben én is azt tapasztaltam, hogy a tramini vonzó, olykor kissé közhelyesen parfümös illata után legtöbbször jellegtelen, az illathoz képest mindenképp rendkívül visszafogott ízű bort kapunk. Aztán mikor elkezd érdeklődni az ember a komolyabb tartalmú fehér borok irányába en bloc, akkor kiderül, hogy igen, csinálnak belőle tartalmasabb dolgokat, de nehéz eset. Ha meg akarják őrizni a savait, sokszor visszakanyarodunk az előző problematikához. Ha meg érett, komolyabb bort szándékoznak belőle készíteni, akkor sokszor lusta, alkoholos, kissé laposabb lesz a végeredmény.  De, ha ügyesek voltak és elcsípték a megfelelő pillanatot, amikor tartalom is van meg sav is, akkor se rieslinges arányokra kell számítani.

Szóval, ha valaki nyit ebbe az irányba, szerintem úgy fog örömet lelni a traminiben, hogy egy kicsit átkalibrálja az egyensúly fogalmát. Ez egy másmilyen jószág. 

img_2111.jpg

No, vissza kóstolóhoz. Tulajdonképpen csak annyi volt a lényeg, hogy tramini legyen. Konkrétan gewürztraminer, merthogy nem mindegy. Próbáltam magyar részről olyan termelőket választani, akiket a boros közvélemény elismer a fajta tekintetében. Külföldről Elzászra próbáltam összpontosítani, de mindenképp szerettem volna, hogy legyen egy dél-tiroli tétel is, a fajta szülőföldjéről is.

Mivel nagyon különböző kategóriájú, stílusú, analitikájú tételek gyűltek össze lemondtam a vakkóstolóról, inkább “ívet” próbáltam belőlük összerakni. 

Hát íme:

Schneider Altes Schlösschen St. Martin : Gewürztraminer Elegance trocken 2014

A Schneider család tulajdonában levő többgenerációs borászat Pfalz-ban. 80 hektáros terület, nagy fajtaválaszték, olcsóbb árfekvésű borok. A sakk bábuiról (gyalog, huszár, bástya, király) nevezték el a többlépcsős szortiment egyre növekvő szintjeit. Az első kettő a néhány eurós fröccsbor és mindennapok borait célozza meg, jelen borunk a “bástya”-szintet képviseli 7 Euro per palack, a király-szintű borok se igen haladják meg a 10 Eurot.  Én Szegeden vettem a Borválogatás szaküzletben, nem emlékszem az árára. (inkább 3-4 ezer Ft rémlik)

Bár felismerhető a fajta parfümössége, mégis kissé félénk az illata. Szájban könnyed testű, egyensúlyos, savban is rendben. Ízében olyan elégséges, annyi amennyivel még elmegy az egész egy korrekt aperitifnek. 4

 

Bott Frigyes: Tramini 2015

Mitiszol, 3500 Ft. Ez ha lehet még visszafogottabb az illatát tekintve. Kis sajtos fülledtség mögött nagyítóval kell keresni az egyébként igen harsány fajtát.  Teste valamivel nagyobb az előzőtől, mondjuk közepes. Ennek megfelelően picit tömörebb a szájérzet, a savak itt is elegendően vannak, de akárcsak az illatát tekintve szájban is elég semleges, nincs sok íze. Nem léptünk feljebb.

 

llocki Podrumi : Traminac Vrhunsko 2015

Horvátországi nyaralásunk során egy Konzum áruházban vettem. Semmit nem tudtam róla, lényegében csak azért vásároltam meg, mert tematika és árfekvés gyanánt beleillett a tervezett sorba.  Az Ilocki Podrumi egyébként a Szerémség horvátországi részén található, központja Ilok (Újlak) -on található. Sokszáz hektár terület, további százakról vásárol is. Traminiből van egy alap és egy válogatás tétel a szortimentben, mi ez utóbbit kóstoltuk.  70 Kuna, azaz kb. 2800 Ft. 

Na végre valami rendes tramini-illat. Érett trópusias gyümölcsösség, muskotályos szőlő, jellegzetes rózsás parfümösség. Szájban közepes test mellett végre van egy tisztességes íztelítettség, zamatosság. Tisztaság, egyensúly, kerekség. Közepesnél különb szerkezetet, hosszt azért ne keressünk.  5/6

 

Györgykovács Imre: Nagy-Somlói Tramini 2013 

Bortársaság, 3750 Ft. Sajnos dugós volt, nem töltöttem ki a többieknek.

 

Somlói Apátsági Pince: Nagy-Somlói Tramini 2013

Kb. 4000 Ft. Mitiszol.  Abszolút nem fajtajelleges, de egyébként is gyanús illat, intenzív sütőtök, állott-megfőtt gyümölcsösség. Szájban érezhetően koncentráltabb anyag az eddigiektől, de ízében is zavaróan oxidált. Kóstoltam régebben, akkor nem ilyen volt. 

 

Alois Lageder: Alto Adige Gewürztraminer Am Sand 2013

Dél-Tirol, Alto Adige, borvidékének talán leginkább elismert termlője. Akov itt ír róluk részletesen. Nagy fajtaválaszték, többszintű szortiment, jelen borunk terroir-szelekció. Biodinamikus szemlélettel termett alapanyag, Demeter-tanúsítvány, 10-25 éves tőkék, 5 év körüli potenciál. Kb 20 Euro.

Na innentől kéne elkezdeni komolyabb szintekre kapaszkodni, de sajnos az még várat. Hiába tapadunk a pohárra bőszen kamillázva tartalmát, egyszerűen semmi nem érződik belőle némi félénk citrus-foszlányon kívül. Szájban egy jó szerkezetű bor. Tiszta, van test, tömörség, miközben jóféle savak vibrálva nyújtják meg a nagy semlegességet. Nem gyütt be. 4-5, attól függően ki mit keres egy borban.

 

Marcel Deiss : Alsace Gewürztraminer 2013

Marcel Deiss 1947-ben alapította a borászatot, bár a család már 200 évvel korábbról jegyzi szőlőtermelői gyökereit. Jelenleg a fia Jean-Michel irányítja, akinek munkássága alatt a futottak még kategóriából egyértelműen a  borvidék sztárjai közé kerültek. 27 hektár összterület, 30 éve organikus, majd 10 éve biodinamikus szemlélet a szőlőben.  A szortiment csúcsán tanyázó terroir-borokat általában vegyes ültetvények adják. Ezeken kívül vannak némiképp kedvezőbb árú fajta-borok is, megvallom arra jöttem rá az elmúlt évben, hogy nekem ezek nagyobb örömet szoktak adni. 35 g maradékcukor, 10 éves potenciál. 20 Euro.

Ott van b+ ! Nagyságrendeket lépünk fel a sor bármelyik eddigi tagjához képest. Buja, érett trópusi gyümölcsök, mézesség, rózsaolaj, sokszínű fűszeresség, krétaporos ásványosság. Szájban intenzív, olajosan sima, csupa íz és kényeztetés. Ez se hatalmas bor, csak mondjuk átlagon felüli. De magától éretetődő gördülékenysége, természetessége, egyszerre egyéni, mégis profin letisztult világa klasszissá teszik. Nekem ez a kis személyes kedvencem a sorból, az egyetlen, amit azonnal megvennék újra. 7

 

Zind-Humbrecht: Alsace Grand cru Hengst Gewürztraminer 2012

Volt már szó többször az oldalon a róluk. Elzász egyik top borászata, bár a két ismert boros dinasztia fúziójából létrehozott 40 hektáros birtok és márkanév a Zind-Humbrecht „csak” 1959-től létezik az Humbrecht família bortermelői története már 300 évvel korábbról kezdődik. Olivier Humbrecht azon ritka borászok egyike aki Master of Wine titulussal is rendelkezik. Ezen kívül a biodinamika egyik közismert szószólója, a BIODYVIN szervezet elnöke. A jelen bor egy igen jó renoméjú grand cru területről származik,  60 év fölötti ültetvényről. 15-ös alkohol, 41g maradékcukor, a termelő 30 év fölötti potenciált jósol. 50 Euro, Les Passionnés du Vin. 

Hasonló stílus, aromatika mentén haladunk bizonyos értelemben még tovább. Mindenből több van benne, egészen brutális anyag kontúrjai rajzolódnak ki. Ízbomba. Lehet mondani, hogy engem megvett, de látom benne azt, ami miatt egyeseknek talán túl sok lenne. (Szinte látom magam előtt akov arcát, ahogy könyörület nélkül meszelné el:) Tény, hogy a valószínűtlen gazdagság mellé a savak inkább csak elégségesek, hömpölyögve fejlődik az összkép, a 15-ös alkohol erre még rá is dob. Mintha nem meginni rendeltették volna, hanem arra, hogy fél deci belőle jól odabasszon egy ilyen sor végén. De én akkor is csak vigyorogni tudtam tőle zsigerből. 7p ő is, de máshogyan megközelítve.

 

Marcel Deiss: Alsace Gewürztraminer Sel. de Grains Nobles Quintessence 2005

Botritiszes borkülönlegesség az előbbiekben említett elzászi top-pincétől, 300g körüli természetes maradékcukorral. 70-80 Euro/ 0.375

Az a helyzet, hogy itt most valami valószínűtlenül különleges dologra számítottam. A tramini, pláne az elzászi tramini bujasága, egzotikusssága elviekben a lehető legkoncentráltabb és legkomplexebb megjelenési formájától mi tagadás nagyon komoly elvárásaim voltak…pláne az előző két bor által képviselt szintek képében. Ehhez képest nem volt annyira hatalmas élmény. Nagyon jó volt. Olajosan sűrű, nagyon intenzív, savban is rendesen megtámasztva  mindez tényleg jó hosszan, de nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy ez az ízvilág nem volt igazán újszerű. Mintha a botritisz olyan univerzálisabb arcot adott volna neki. Aszalt kajszis-trópusias gyümölcsösség, intenzív mézesség, lehetne akármilyen fajta, akármilyen borvidék klasszis szintű nemes édesbora. Ettől még persze remek zárása volt a sornak. 7

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr5811660412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Octopus 2016.08.30. 08:37:31

én a 2012-est ittam a kis Deissből márciusban, az is hasonló volt, szerettem (6,5 pont :) )

MádiN. 2016.08.30. 10:57:45

1 karton vegyes Györgykovácsa maradt cimborámnak, abból konkrétan 5 volt dugós, 1db hárs volt probléma mentes.
Katasztrófa...

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2016.08.30. 11:33:52

@MádiN.: Az nem túl jó arány :)
@Octopus: Ez is úgy volt valahogy, a szubjektum, meg a sor addigi szintje tolta inkább följebb

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2016.08.30. 13:16:15

Köszi a posztot. Nagyobb tramini-kóstolóra még soha nem vállalkoztam én sem, legalább egyszer azért érdekes lehet, mint a sor is mutatja.
A Bott Frigyesét kicsit jobban szerettem, bár tényleg nem egy tankönyvi darab. Az itt szereplő horvátnak a 2013-as évjáratát kóstoltam a tavalyi Bordó Blend-en a horvát vendégborok között, megváltás volt a sok lekváros, alkoholos tanninszörny után. :)

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2016.08.30. 20:59:25

@furmintfan: Hát szívesen :) Ha jó traminit akarsz repülj rá a Deiss-re!

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2016.08.31. 00:37:47

Pechetek volt a Györgykováccsal, az igen jó (dugó nélkül).
Mostanában Petrányit ittam több palackkal, nagyon itatja magát.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2016.08.31. 08:41:29

@Hepci: Más évjáratból nekem is szokott tetszeni

silvousplait 2016.09.05. 14:39:10

@drbarta: Mondhatjuk a fentiek alapjan, hogy a legjobb GT-k hazaja tovabbra is Elzasz ? A burgundi (!!!) borok szaklapja, a Bourgogne Aujourd'hui 2015 marciusi-aprilis szama kozolt Gewürztarminer Grand Cru kostolot (2011-12-es evjarat, kizarolag Elzasz). E cikk alapjan ajanlom batran a kovetkezo pinceszeteket: Bott-Geyl (biodin.), Pierre Frick (bar oket ismered; biodin.), Martin Schaetzel (biodin.), Etienne Simonis (bio; 4-fele GT), illetve a diszkret, de nagyon szepen dolgozo Domaine Schoffit (szinten GC Rangen). Arak 16-32 euro kozott.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2016.09.06. 06:31:06

@silvousplait: Hát a kóstoló után én is épp ezt mondtam, hogy ha tramini akkor Elzász.
Köszi az ajánlott neveket, alkalomadtán ha beléjük futok teszek ehgy próbát.

bazaltrajongó 2016.09.07. 19:35:34

@silvousplait: @drbarta:
Ha GT és Elzász, nem maradhat ki a Domaine Weinbach

mézesbandi 2016.09.11. 20:38:28

GT, Elzász! Anno amikor Elzászt bicajoztuk, Equisheimben tartottak éppen egy ilyen szokásos Grand Cru kóstolót, micsoda élmény volt. Megyek is pincébe holnap, megnézem mit hoztunk akkor :-)