A Borrajongó

Tegnap ittam – Oremus Tokaji Aszú 5 puttonyos 2005

2016. augusztus 18. 09:00 - ungert

Joggal nyílnak ki a bicskák a prolizsebekben, amikor arról esik szó, hogy az aszút, mint a jelen cukorgazdag Tokaj-csúcsát közelebb kellene pakolni a hétköznapok asztalaira. Bár az alapötlet zseniális, az tényszerű, hogy a belföld anyagi keretei és igényszándékai egyaránt képtelenek odáig nyújtózkodni, hogy az asztalok borai – a lehető legszélesebb mintát vizsgálva – egyáltalán megüssék az elfogadható minőség száraz határlécét. Az édesboros szegmens még annál is kritikusabb, lévén arányait tekintve nagyjából tucatnyi természetes palack igyekszik felvenni a piacharcot milliónyi édesített ellenfelével. Egy olyan terepen, ahol az árazás mennyiségi szemlélete könnyen kerekedik felül a minőségi elvárásokon. Mindezt csak azért szögezem ide, mert az általánosságok mellett azért néha lehet, sőt, talán szükséges is elegendő indokként elkönyvelni egy hétfő estét a beaszúsodásra. És ha már furmintfan gondoskodott arról, hogy egy hosszabb Tokaj Nobilis Birtokbor-vertikális után kitegyük a töppedt-pontot a mondat végére, amit ráadásul egy tizenegy éves aszú-mementóval tettünk meg, szükségszerű, hogy méltó módon emlékezzek meg róla. Még ha ad litteram nem is tegnap ittam.

img_0376.JPG

A tolcsvai székhelyű Oremus nem az a hegyaljai borműhely, amely különösebb bemutatásra szorul, a százhektáros birtok borait rendszeresen kedveljük és még annál is rendszeresebben fogyasztjuk. Legutóbb például ez a Mandolás okozott dicséretes örömöket a tízeurós szárazligában. Édesek tekintetében nekem úgy tűnik, hogy az ötös puttonyszámú aszú hivatott betölteni azt a kínálatcsúcsot, amibe még a szökőéves hatputtonyosok és kiskanalas eszenciák még nem számítódnak bele. Amennyiben jól látom, akkor minden kétséget kizárva tudom állítani, hogy tizenegy évvel ezelőtt sikerült beteljesíteni a felvázolt küldetést, noha az évjárat belföld-globálisan és Medve-nézőpontból sem volt több háromcsillagosnál. Utóbbi még talán indok is lehet arra az elképesztően intenzív savasságra, amit ilyen időtávlatban is zökkenőmentesen képes felmutatni a bor, dacára az állítólagosan hosszabb, igénytelen paneltárolásra. Röviden: finom, gazdag, lendületes és élénk. Tudja, amit tudnia kell. Gyümölcsei összecsiszolódtak, fűszerei kerekek, a korty végtelenül hosszú, az átlagokon felül elhelyezkedő cukrot pedig szinte körülírhatatlanul hosszú, de csiszolt savak egyensúlyozzák ki rezzenéstelenül. Utóíze másnapig, emléke még annál is tovább marad a helyén. Szép. Bár mutat némi öregedést, sőt, nem esik nehezemre elképzelni komplexebb aszúkat sem, a 8 pontos szegmensben így is vitán felül megáll. Ideális körülmények között még sokáig húzhatja cövekszerűen, de aki panelszekrényben érleli, az fogyassza el mihamarabb. (kifutott, annak idején cca. 10 000 Ft lehetett a Bortársaság környékén)

A bor ad-hoc prezentálásáért köszönet furmintfannak.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr4210423870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Octopus 2016.08.18. 10:29:09

Megkérdezhetem, miért meglepő, hogy ilyen időtávlatból ill. helytelen tárolás mellett is még mindig nagyon savas a bor? A sav tudtommal nem bomlik a palackban, azaz nem változik a mennyisége, még hosszú távon sem.

ungert · http://borrajongo.blog.hu 2016.08.18. 10:32:57

@Octopus: Valóban félreérthetően fogalmaztam. Inkább az a meglepő, hogy ennyire áll még a cucc, és ebben nyilván jelentékeny része van a savnak is.

A borospalackban lezajló kémiai folyamatokról valószínűleg még annyit sem tudok, mint te, így csak hinni tudok az infónak. (Ebben az esetben viszont a borok hanyatlását az aromák intenzitásának csökkenése hivatott okozni. Hozzáteszem, hogy lehet itt is szó ilyesmiről, bár nincsen viszonyítási alapom, ugyanis nem kóstoltam frissen. Sajnos.)

Octopus 2016.08.18. 11:10:51

;) en.wikipedia.org/wiki/Aging_of_wine#Effects_on_wine

"During the aging process, the perception of a wine's acidity may change even though the total measurable amount of acidity is more or less constant throughout a wine's life."

A hanyatlást nem is annyira ar aromák intenzitásának csökkenése, mint öregedése okozza szvsz. Ami azt illeti, számos bor illata intenzívebbé válik a palackbuké megjelenésével, bár én azt vitatnám, hogy egyúttal komplexebbek is lesznek.

ungert · http://borrajongo.blog.hu 2016.08.18. 13:55:28

@Octopus: Köszi.

Én sem értek egyet vele maradéktalanul, bár vannak ellenpéldák. Töredéknyi tapasztalataim szerint a palackbukéval párhuzamosan kezd úgymond kiürülni a korty. (Nem szeretem ezt a kifejezést, de nagyjából az van, hogy elmosódnak az élesebb kontúrok, és ez nem válik a bor szerkezetének a javára.)

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2016.08.18. 17:49:06

Lehet,hogy nem is kerult szoba kostolas soran,de a sztorihoz hozzatartozik, hogy az itt megenekelt palack egy tescos learazas soran jutott hozzam, cirka felaron. Nem tudom, mennyi idot tolthetett ott elotte a polcon.

Octopus 2016.08.20. 11:37:07

@ungert: "a palackbukéval párhuzamosan kezd úgymond kiürülni a korty" - abszolúte. A legegyszerűbb borok (pl. alföldi irsaik) már egyéves koruk előtt üresednek, ami nem is csoda, hígak, mint a víz, semmi anyag nincs bennük. Egy komoly vörösbor ugyanakkor lassan "fogy", jó esetben egy évtized után is inkább csak kerekedik, mint gyengül. De nyilván ezzel semmi újat nem mondtam :)
süti beállítások módosítása