Nehéz lenne komolyan vehető, érdekfeszítő és megfelelő mélységű előbemutatásba bonyolódnom a dűlős borból márkanévvé formálódott Mandolás kapcsán, ráadásul kevés újszerű információval tudnék szolgálni, lévén többen végrehajtottak már hasonlót on- és offline egyaránt. Elég csak a legutóbbi dupla Oremus-vertikálisra gondolni, amely történetesen nálunk jelent meg, ráadásul egynekifutásra a száraz Tokaj-ikon fontosabb rezdüléseit követte végig (kisebb megszakításokkal) 2003-tól egészen '13-ig bezárólag. Nem széljegyzetszerű megfontolásból, sokkal inkább érdeklődésből gondoltam arra, hogy a vámmentes zónán átutazva érdekes és célszerű lenne a vertikál-bekóstolásból kimaradt, következetes stíluselvek mentén elkészülő száraz Oremus-furmint utolsó évjáratának leemelése és megkóstolása. Az évnehézségek hangsúlyozásával történő minőségrelativizálást ezúttal inkább elhagynám, a '14-es Mandolás kapcsán sem mentegetésre, sem magyarázkodásra nincsen szükség, ár/érték-arányában ugyanis pontosan annyira működik, amennyire egy észszerűen beárazott szárazfurmintnak egy nagyszerű és népszerű nagypincénél alapszinten működnie szükséges bármelyik évjáratban.

Szóval az van, hogy a '14-es végeredmény könnyűre, közérthetőre és kiválóan fogyaszthatóra sikerült. Talán nem ez lesz a legízgazdagabb, legrétegzettebb Mandolás a történelemben, de ez a fajta lendület, erőteljes, de az intelligens keretek között mozgó savasság és tisztaság mindenképpen dícséretre méltó. Orrban neutrális és citruscentrikus, a hordó visszafogott, minden egyéb dimenzió pedig a sokszor divatszerűen emlegetett ásványosság számlájára írható rá különösebb probléma nélkül. A korty intenzív, lendületes, és bár nem mondanám rétegzettnek, van benne annyi kraft és felfedeznivaló, hogy a harmadik és a negyedik pohár és finom és érdekes maradjon. Hosszú, kissé harsány, ugyanakkor kellően hosszú és az alkohol sem rombol be a rendszerszerű összhatásba. Ráadásul különösen dícséretszerű, hogy nem próbálkozik többnek látszani, mint ami valójában. Nem kérdés, hogy az 5 pontos szekció tetején a helye, ugyanakkor komolyabb savtartaléka ellenére sem gondolom hosszan érlelhetőnek. Igya meg hamarost, aki birtokol belőle. (9,9 €, Heinemann, BUD Airport)