A Borrajongó

Mátra UPDATE

2016. június 02. 06:00 - akov

Akár honnan nézem, a Mátra frankó hely. Nem csak a táj gyönyörű, nem csak horgászni, vadászni, túrázni vagy netalántán gombászni lehet ide járni, de most már a borokat is nyugodtan be lehet dobni a kalapba. Mert a Mátra gyümölcse, ha lassan is, de megállíthatatlanul érni látszik. Van még persze munka és az észbéli homályzóna még mindig stabilan rakódik egyes búrák köré, de a borvidék élbolyát – bármennyire is próbálkoznak egyesek – nehezen lehet visszahúzni. A piac úgy tűnik, elfogadja és már be is árazta a jobbik Mátrát, kérdés csak az, milyen ütemben kezd majd a rosszabbik Mátra felzárkózni. Az ország egyik legígéretesebb borvidékéről tudósítunk.

matra1.jpg

A Mátrát sokáig elszalasztott lehetőségnek láttuk. Országosan kiemelkedő termőhely, kiváló klíma, jó fekvések és hagyjuk meg, turisztikailag is tud egynél többet villantani. De a borvidék, amelyre az illatos ipari techno-borok keresztjét akasztották, a rendszerváltást követően majd másfél évtizedig csak aludt. Részemről érdeklődve szemléltem, hogy a tetszhalált játszó, ámbár igen komoly potenciált hordozó történelmi borrégiók közül (Mátra, Sopron, Mór, Neszmély) melyik és mikor indul el valamilyen pozitív irányba. Mohikánok vannak persze mindenhol mutatóba, de egy-egy termelőre sajnos nem lehet borvidéki ökoszisztémát alapozni. És hiába a szikra, ha csak füstöl a szalma, lendület nélkül soha nem jöhet létre alapvető változás. A Mátra is sokáig vajúdott, de ma már egyértelműen pozitív példaként lehet rá hivatkozni és (sajnos) állva hagyta a többieket.

Nem kérdés, hogy a kétezres évek közepétől önszerveződő Mátrai Tőkések elévülhetetlen érdemeket szereztek a Mátra fényének emelésében. Losonci Bálint, Karner Gábor és Szecskő Tamás hosszú évek alatt olyan szemléletet hoztak a borvidékre, amely nemzetközi mércével is megsüvegelendő. Mindenképpen meg kell még említeni az Tőkések előtt járó Németh Attila Gábort, aki az első mátrai referencia-borokat letette az asztalra és talán elsőként mutatta meg azt a bizonyos potenciált. A Tőkések aztán tovább árnyalták a képet egyedi látásmódjukkal, az organikus művelés és a kevés beavatkozással operáló borkészítés felé tett lépésekkel. Ők ma mindannyian hivatkozási pontok, sokan az ő példájukat követve kezdtek minőségi bort termelni a Mátrában, költöztek a borvidékre, vállalták a kemény munkát és a vele járó lemondást.

A fentiek ellenére természetesen hurráoptimizmusra nincsen ok, hiszen a Mátra máig sok terhet cipel. A fiatalok menekülnek a falvakból, nem látnak perspektívát a mezőgazdasági tevékenységben és inkább a városi életben keresik a boldogulást. A szőlőben szinte csak öreg nénikék, bácsikák segítségét lehet igénybe venni, a fiatalok teljesen eltűntek a napszámos piacról. Nagy fejfájást okoz a termelőknek a hatvan feletti generációk kiöregedése, közülük is csak kevesen elég szakképzettek és fejlődőképesek, de ha ők is leteszik a lantot, nem lesz kivel a munkát elvégeztetni. A korábbi évek roma és nem roma lakossága közötti kiélezett helyzet, amely aztán Gyöngyöspatán robbant hatalmasat, úgy tűnik picit lenyugodott. A rendszerbe továbbra is problémák tömkelege kódolódik, megoldás nincsen és az az érzésem, hogy a cigányság egzisztenciájának emelése és munkaerőpiacra integrálása nélkül nehéz lesz bizonyos hegyeket megmászni.

A Mátra hegyvidéki borrégióink közül a legnagyobb, összesen kb. 7800 hektár termő szőlővel gazdálkodik. Az eredendően vulkanikus képződményekre (andezittufa, riolittufa) barna erdőtalajok, nyiroktalajok, agyagos, agyagmárgás rétegek rakódnak. Az egyre szárazabb időjárás miatt az agyag vízmegtartó képessége különösen fontos szerepet játszik a szőlő számára. A legszerencsésebb dűlők talaját meszes lerakódások szövik át, amely a savak megőrzésében szerez érdemeket.

matra2.jpg

A különböző fekvéseknek köszönhetően sokféle szőlőfajta, kezdve a rajnai rizlingtől a pinot noiron át a cabernet fajtákig sikerrel termeszthető. Csak a megfelelő helyet kell megtalálni ehhez, amiben a Mátrának bizony van lemaradása. A borvidéki fajtaösszetétel ugyanis elég gyengének mondható. Rengeteg a csemegeszőlőnek termesztett chasselas (saszla), ami a mai napig fontos bevételt ad a vele foglalkozó családoknak. Jelentős telepítéseket találunk rizlingszilvániból, cserszegi fűszeresből, irsai olivérből és muscat ottonelből, de van azért a jobban teljesítő sárgamuskotályból, olaszrizlingből és szürkebarátból is elegendő. Ezen felül traminivel, chardonnay-vel, sauvignon blanc-nal találkozunk még. A kékszőlők közül a zweigelt és a kékfrankos talán a leggyakoribbak, de cabernet fajták sem ismeretlenek. És ezek csak a legelterjedtebbek, a teljes lista iszonyú terjengős. Egyértelmű, hogy egy borvidék ennyi fajtán keresztül képtelen kommunikálni, így sürgető feladat a legfontosabb üzenetek megfogalmazása. Ez itt-ott már egyértelműen formálódik, de a homály inkább mondható általánosnak. A sokfelé látható új telepítések az utolsó támogatási hullámot igyekszenek meglovagolni, de sok esetben a termőhely, a térállás és a fajta megválasztása sem feltétlenül optimálisak. Ugyanakkor – mint, ahogy az más borvidékeinken is történik – ügyesebb vállalkozók hektáronként akár fél-egymillió Forintot is nyerhetnek a telepítési támogatáson.

Az illatos fajtákra és ipari techno-borokra építkező eredetvédelmi termékleírás inkább hátráltatja, mint segíti a minőségi produktumok létrehozását és megkülönböztetését. A talán a világ összes szőlőfajtáját integráló termékleírás 100-140 mázsás hektáronként hozamot engedélyez, miközben 9,5%-os potenciális alkoholt vár el a megtermelt alapanyagtól. Ez a szovjet-típusú boralkotmány láthatóan az ipari borászatok érdekeit jeleníti meg, miközben nemigen díjazza a minőséget. Forrásaim szerint az eredetvédelem kérdéseibe az uralkodó nómenklatúra nem is nagyon enged beleszólást a fiatal generációnak, aki esetenként kitaszítottnak érezheti magát, mintha valami idegen konc lenne a Mátra nyakában. Erre a politikai döntéshozók szintjén is érdemes volna talán odafigyelni.

A fentiek miatt önmagában a „Mátra OEM” földrajzi árujelző nem sokat ér, a piacot nem nagyon érdekli, árfelhajtó tényezőként egyelőre nem lehet számolni vele. Erre bizonyíték néhány újhullámos bor, amely alacsony terméshozam és minimális beavatkozás mellett készül és gyakran a borvidéki eredetvédelmen kívül „fogalmazódik” meg (pl. Felső-Magyarország OFJ), a piac mégis elfogadja értük az akár 3000-6000Ft-os palackonkénti kiskereskedelmi árat. És ez a piac vágyik a Mátrára, vágyik valami újra, eredetire, valami őszintére, amit ezek a bizonyos új termelők képesek előállítani. Ahol jártam, mindenhonnan hamar elfogynak a borok, a termelők bár kicsiben fociznak, de alig-alig tudnak pincétől bort adni. Ha borkombinát volnék, engem ez a tényállás – kedves elvtársak – igen komolyan elgondolkodtatna. Borvidéki felemelkedést, munkahelyeket, tőkeberuházásokat, bővülő turizmust nemigen lehet 400 Forintos KGST-moslékra alapozni. A Mátrának egyértelműen a magasabb hozzáadott értékű borokra kell fókuszálnia, hiszen az, amit az eredetvédelmi leírás óhajt, a világ bármely borvidékén elkészíthető és literenként nem kerül többe egy koszos Eurónál. Természetesen nem kell rögtön eldobni a nehezen megszerzett tömegboros piacokat, de a kiszorítósdi helyett a kooperációt és a minőséget kellene választani.

A kóstolásaim során hamar egyértelművé vált, hogy a Mátrában a kékfrankos tud valami olyasmit, amit máshol kevésbé. És ezt talán nem is annyira nehéz előállítani, kell hozzá találni egy jobb termőhelyet, le kell vinni a hozamot és kell egy jó hordó. Számomra egyértelmű, hogy a termelőknek a kékfrankost ki kellene emelniük és talán egy külön eredetvédelmi csúcskategóriát is megérne. Sopron és Eger képtelen élni a kékfrankos márkanévvel, így van hova helyezkedni. Ha ezt nem lehet a borvidék keretei között létrehozni, akkor bizony a termelőknek kell partizán módon, termelői csoportosulásként mögé állni, saját szabályokat alkotni, betartatni és elkezdeni a brand felépítését (ld. Csopaki Kódex, amely meglehet, lassan be fog kerülni a borvidéki eredetvédelmébe). Az idő csak megy, várni meg nem érdemes, mert az ilyesmi hosszú és fáradságos, nem lesz egyhamar eredménye.

A következő napokban, hetekben a mátrai termelőknél tett látogatásaimról fogok tudósítani. Hajrá Mátra!

44 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr508765932

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: akov: Az illatos ipari techno-borok keresztje 2016.06.02. 21:39:01

A Mátrát sokáig elszalasztott lehetőségnek láttuk. Országosan kiemelkedő termőhely, kiváló klíma, jó fekvések és hagyjuk meg, turisztikailag is tud egynél többet villantani.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.02. 06:26:52

Nagyon jó írást! Komoly felütés a következő posztokhoz.

Mátra nagyszerű hely és az újhullámos mátrai borászok fantasztikus munkát végeznek.

ungert · http://borrajongo.blog.hu 2016.06.02. 07:02:14

Véletlenül és összebeszélés-mentesen holnap én is beszállok a tematikába egy Tegnap ittam keretei között.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2016.06.02. 07:19:01

Köszi, remek kezdés, várom a folytatást. :)
A Tőkések-sztorihoz talán még annyit hozzá lehet tenni, hogy a cikkben is említett Németh Attila Gábor is tag volt eleinte az akkor még Tőkéstársak néven működő társulásban, az ő kilépésével folytatta a közös munkát a Karner-Losonci-Szecskő trió Tőkések néven.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.06.02. 08:07:02

@BZoltan: kösz!

@ungert: @furmintfan: esetleg kapcsoljuk össze. Ha tudtok kóstoljatok mátrait és írjátok röviden róla. Ha már lemaradtunk a rendezvényekről...

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2016.06.02. 09:45:21

Hiánypótló írás. Nagyon jó! Sok ilyet még, pls!

elivi 2016.06.02. 18:37:02

A "jobbik", "rosszabbik" Mátra furán hangzik, szerintem igazából minden borvidéken vannak csúcsborok és alapborok, meg tömegborok is, ahogy mindenféle régi és új arcok is.
Szerintem, szerintünk, a Mátrában jó tömegborokat is lehetne készíteni, ha nem is a legalacsonyabb árszegmensekben. Itt klimatikusan és talajadottságban is miden megvan ahhoz, hogy jó ár-érték arányú borok szülessenek. Rejtély, hogy miért csak az alföldön vannak gigaberuházások, mikor ott nagyobb a fagyveszély, és talán az aromatika is erőteljesebb lehet itt, a hegyekben.
Szerintem a Mátrának a többi borvidékkel összevetve egyre kevésbé van szégyenkezni valója az alacsonyabb árszegmensekben. az eredetvédelmi rendszer, meg sehol, talán még Franciaországban sem olyan progresszív, hogy az a legprogresszívabbaknak megfeleljen. Az egyfajta kompromisszum.
Nemrégiben elfogadtak egy ilyen kompromisszum jellegű superior szabályozást, vagy csak folyamatban van, nem tudom.

elivi 2016.06.02. 18:38:38

Az Alföld kisbetűs lett, de nem direkt! :) Mióta Köpcit ismerem sosem írnám szándékosan kisbetűvel...

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2016.06.02. 21:00:13

@elivi: A Mátra Superior szabályozást a BET (Bor Eredetvédelmi Tanács) néhány hete jóváhagyta, a nyár folyamán hivatalosan is bekerül a termékleírásba. Jövőre már készülhetnek Mátra Superior borok is.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.03. 05:22:30

@elivi: Amennyire én tudom úgy Karner Gábor borait rendszeresen visszadobták a helyi mátrai borbíráló bizottségból. Annak a Karner Gábornak aki szerintem az ország egyik, ha nem konkrétan a legjobb borásza.

Ez azért nem a dübörgő progresszivitás jele...

emoss 2016.06.03. 08:20:52

Mar visszatoroltem a hozzaszolasom de latva a kov. posztot megis beirom.
Az iras tetszett, hajra Matra, szuper a Matra...annak aki ismeri. 1-1 elvétve bontott Szoke-Bardos-Csernyik-Losonci tetel alapjan ez rolam nem mondhato el. Es ha maradnak ezek az arak (3-5ezres kekfrankosok) akkor esetemben ez nem is fog valtozni.
Kis birtokok kis tetelek ennyiert is elmegy, ertem. Egy kornek. Csak akkor ne varjunk csodat.
Meg egyszer, az iras nagyon tetszett.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.06.03. 08:33:23

@emoss: Az említett termelők tele vannak korrekt árú fehérborokkal és vörösboruk is van.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.06.03. 09:25:12

@cser11: Kedves István! Köszönjük az információt. Mit lehet erről tudni? Lehet esetleg olvasni valahol a szabályozást? Milyen fajtákat emel ki Superior?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.06.03. 09:33:33

@elivi: Abszolút egyetértünk. Progresszív vagy nem progresszív... itt arról beszélünk, hogy kb. nulla megmaradt hagyomány mellett egy borvidék újra akarja definiálni magát, utakat, fajtákat, stb. keres. És ha a progresszió számára nem jók a keretek, akkor ott baj van. Egy "beállt" borvidéken (pl. Burgundiában) nem engedik telepíteni a cabernet-ket, az tök rendben van, hiába jön elő valaki azzal, hogy ott is azt kellene termelni. Ugyanakkor egy kialakulatlan borvidéken szerintem érdemes megengedőnek lenni és hagyni, hogy kísérletezzenek, menjenek előre, szondázzák a piacot stb., amiből a konzervatívabb termelők szépen (ingyen) levonhatják a saját tanulságaikat. Vannak olyan helyek, ahol az a szabály, hogy nincsen szabály (vagy nem nagyon volt), hagyták kialakulni a dolgokat. Ld. francia VDP zónák, vagy Ausztrália, ahol az a szabály, hogy nincsen szabály és mégis milyen csúcsborok születnek...

És igen: amióta Köpcös van, az Alföldet nagybetűvel írjuk! :D

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2016.06.03. 10:20:06

@elivi: "Az Alföld kisbetűs lett, de nem direkt! :) Mióta Köpcit ismerem sosem írnám szándékosan kisbetűvel..." :D
@emoss:
Nem tudhatom persze, hogy milyen borokkal próbálkoztál, de ezektől a termelőktől rossz bort én még nem nagyon kóstoltam, ami meg nem volt kiemelkedő, annak jellemzően az ára sem volt magas.
Ami meg a 3000-5000 forintos kékfrankosokat illeti, Karner Gábornak még a legolcsóbb kékfrankosai is (igen, kb. az 3000 Ft) jellemzően a legjobbak között vannak országos szinten, szerintem egy próbát megérnek.

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2016.06.03. 21:32:44

@akov: Szia, csak címszavakban analitika: 19,5 minimum mustfok, 12% minimum alkohol, 12 g/l max. cukor, minimum 5 g/l sav. Ami tilos: édesítés, must javítás, sav növelés, csökkentés tölgyfa chips, fordított ozmózis. Legkorábbi forgalomba hozatal fehér, márc 1, vörös szept 1. A teljes mennyiséget egy tételben kell minősíttetni, és palackozni. Max 12 rügy/tőke, max 80 q/ha, de max 1 kg/tőke.Kizárólag kézi szüret. Csak zöld növényvédő szerek használhatók. Szüret előtti mennyiségi, minőségi ellenőrzés, fotók jegyzőkönyvek az internetre, területek kitáblázva GPS koordináták az internetre. Csak sorszámozott üvegpalackban forgalmazható.
A fajták szűkítésében sajnos nem sikerült megegyeznünk, bár én erősen az 5-10 fajtára szűkítés mellett voltam. Én biztosan csak Kékfrankosból és Hárslevelűből fogok próbálkozni. Egyébként biztos vagyok benne, hogy néhány év múlva sok Mátrai Kékfrankos Superior borral lehet majd találkozni. Ezt a BET elé felküldött tervezetből ollóztam, olvasni akkor lehet, ha hivatalossá válik, és kiteszik a minisztérium honlapjára a termékleírások közé.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2016.06.03. 21:46:05

@cser11: Köszi az infót. Mi lett volna az általad javasolt 5-10 fajta?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.03. 21:56:32

@cser11: A superior miért ne lehetne félszáraz vagy félédes? A sorszámozásnak mi a jelentősége?

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2016.06.03. 21:56:53

@furmintfan: Például: Olasz, Hárs, Szürke, Chardonnay, Vertelini, Kékfrankos, Pinot Noir. Cab Fr.

Az élet meg fogja oldani, ezt a kérdést, a kategóriát csúcsbornak képzeljük el, és úgy gondolom, hogy aki Superior-t próbál készíteni, az 1-2 fajtával fog próbálkozni, mégpedig azokkal a fajtákkal, amik jól érzik magukat, az adott területen, vagy fontosak a pince filozófiája szempontjából.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.04. 05:34:49

@cser11: Nagy már, hogy a kárpát-medencei fajtákat valamiért mindig elfelejtik az ilyen szabályozást írók. Kadarka, furmint, stb...

Daeril 2016.06.04. 08:09:56

@BZoltan: A Furmint ebben a körben pont bekerült a Mátra OEM fajtakörbe. A Superior szabályozás egyenlőre azt tartalmazza, hogy minden Mátrai OEM fajta játszik, így a Furmint is. A fajták beillesztésekor ha jól értettem a folyamatot, az volt a szabályozást írók kérése, hogy legalább egy pince készítsen az adott fajtából OFJ bor. Kadarkából ez még nem áll rendelkezésre, a mi ültetvényünk is csak 2 éves.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.04. 08:44:52

@Daeril: Köszi a pontosítást. Ez megnyugtató. Én a szívem szerintem minden OEM-ben engedélyezném az összes kárpát-medencei fajtát. Mert ami nem engedélyezett azt nem is fogja senki telepíteni.

A maradékcukorral kapcsolatos korlátozást és a sorszámozott palackot még nem értem. Azokról tudsz valamit?

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2016.06.04. 13:13:11

@BZoltan: Szia a 12 g/l a félszáraz teteje.
Az alapkoncepció az volt, hogy egy szűkebb fajtakör hasonló stílusban készített borai lehessenek Superior borok, a szűkebb fajtakörben nem sikerült megegyezni, a hasonló stílusra törekvés kicsi, a termékleírás szempontjából szabályozandó, szabályozható jele a max 12 g/l cukortartalom.
A számozott palackokról a Szecskő Tamást kérdezd, Ő kérte, hogy ez legyen benne. Mennyiségi egyediségi garancia.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.04. 19:24:40

@cser11: A számozott palackon azért csodálkozom, mert nyilván drágább az ilyen címke. De persze, ha amúgy is prémium termékkategóriába mennek ezek a borok akkor vélhetőleg ez belefér.

A félszáraz kategória teteje 18g/l maradékcukor. Ezért is csodálkozom, hogy a száraz és a félszáraz közé húztátok be a határt. A 12.5vv%potenciál felett az 1v% alkohol már pontosan a 18g/l maradékcukrot tudja eredményezni.

Mondjuk nálatok nincsen olyan termelő mint mi a Somlón. De én nálunk a hajamat tépném, ha évjáratonként a borok fele, teljesen esetlegesen nem férne bele egy kiemelt kategóriába.

Én biztosan azért lobbiznék, hogy a közös nevező az a magas minőség és ne a stílus legyen.

Szegediszomelijé 2016.06.05. 12:56:03

Sorszám: csak sejteném, hogy ezzel kézzel foghatóvá váljon a terméskorlátozás: azaz egy 1 ha -os területről jöhet 2100-as sorszám, de mondjuk 6587-es már aligha lenne elfogadható. Első lépésnek nekem tetszik a leírt szabályozás -a cukorfok tényleg érdekes- az évek tapasztalataival nyilván alakulni fog.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.06. 16:03:24

@Szegediszomelijé: Nemcsak az átlagfogyasztónak, de még az értő borbarátoknak sincsen fogalma arról, hogy egy bor mekkora területről jön le és hogy mennyi a reális hozam. Egy hektárról amúgy 6000 palackot kényelmesen le lehet hozni másfélkilós terheléssel és 60%-os lékinyeréssel.

A sorszámozásban én elfogadhatónak tartom a Szecső Tamás gondolatát, hogy egy egyfajta egyediségi garancia.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.06.06. 16:37:32

@cser11: Kedves István! Ez elég jól hangzik, köszönjük a részletes leírást. Kérdés, be tudjátok tartatni az új szabályozásban foglaltakat? Ki és hogyan ellenőrzik? Hányszor?

Daeril 2016.06.06. 20:47:44

@BZoltan: A telepítés kérdése megint messzire vezet. A borvidéki fajtakört meghatározó listaként mostanában szokás ráfeszülni a termékleírásban található fajtákra. Telepítés tekintetében a meghatározó pedig a borvidéki rendtartásban engedélyezett fajták. A Mátrai rendtartásból a legfrissebb 2012-es és ebben is engedélyezett fajta a Kadarka, illetve ideiglenesen engedélyezett fajta a Furmint. Ajánlottak között ott a Hárs, az Olasz, a Királyleányka.
Azt én nem gondolom, hogy a történelmi fajták telepítésének legnagyobb hátránya a termékleírási jelenlét hiánya lenne. Rendtartás szerint telepíthetők évek óta és minimális előrehaladás történik e téren.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.07. 05:39:37

@Daeril: A rendtartásban való szereplés lehetővé teszi, a fajta borvidéki jelzéssel való forgalomba hozatalát? Ha igen, akkor nem értem a termékleírás korlátozó hatását, ha pedig nem akkor a rendtartás fajtanévsora az ami nem sokat ér.

Szóval a rendtartás csak arról szól szerintem, hogy nem büntetnek meg ha a kárpát-medencei fajtákat ültetsz.

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2016.06.07. 08:57:34

@akov: Szia, ellenőrzés nagy része a borkészítéshez kapcsolódó hatósági ellenőrzés, Hegyközség, Nébih Borászati Igazgatóság, mindezen túl augusztus 10-és szeptember 10 között, a fajták zsendülési időszakában lesz egy minden résztvevő területet érintő konkrét helyszíni ellenőrzés az ültetvény területe szerint illetékes hegybíró, és 3 kisorsolt az adott évben Superior termelésére bejelentkezett termelő részvételével, ahol az ültetvényt szemrevételezik (max hajtásszám, egészségi állapot, másodtermések eltávolítása) és néhány tőke leszüretelésével ellenőrzik az 1 kg/tőke maximális terhelés meglétét. A bejelentett területek Gps koordinátákkal, már a tavasz folyamán fölkerülnek az internetre, és bárki akit érdekel, ellátogathat a borvidékre, és megnézheti az ültetvényeket, mindezen túl minden az ellenőrzéskor készült fotó, és jegyzőkönyv, is fölkerül az internetre. A borok érzékszervi bírálatánál, pedig a Superior termelésében résztvevők jelölhetik ki a bírálókat (elismert szakembereket) Érzékszervi bírálat évi 2x alkalommal történik majd.
Mindezen túl okos ötletekre, amelyek hitelesebbé teszik a Superiort nyitottak vagyunk.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.07. 09:40:30

@cser11: Ez nagyon okos és progresszív kezdeményezés! Tényleg őszintén respekt.

Pár dolgot mint ennél egy kicsit szigorúbb önkorlátozásban dolgozó termelőként had jegyezzek meg.

Az 1kg korlátozás az tényleg, mármint _tényleg_ nagyon kevés. Az én tapasztalatom az, hogy egy 1.5kg-ra beállítot ültetvényről tízévente ha kétszer lehet 1kg felett szedni. Sokkal jellemzőbb, hogy alul teljesít az ültetvény. Szóval az 1kg az inkább fél kiló lesz. A fél és egy kiló között pedig szerintem gy superior kaliberben nincsen különbség.

Az ellenőrzési rendszeretek nagyon jó, de drága lesz. A GPS kordináták felvétele, dokumentálás és az egész internetképes állapotban való publikálás azért nem triviális feladat. Ez éves szinten többszázezres költséget fog jelenteni, ha rendesen csináljátok. Ezt a hegyköszég tudja és vállalja? Nálunk a hegyközség öreg harcosainak még a kazettás rádió is csúcstechnológia és azt átverni, hogy sokszázezer forintot rakjunk félre digitális és web technológiára az nagyon nehéz. Nálatok felvilágosultabb a választmány?

A félszáraz kategóra félbevágása az tudatos volt, vagy csak benéztétek azt a 12 grammot ami a szabályzatban 18 gramm?

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2016.06.07. 10:25:19

@BZoltan: Amit a terméskorlátozásról írtál azt én is így látom, én az 1,5 kg határt szerettem volna, azonban a közösségi döntés 1 Kg/tőke lett.
A GPS koordinátákat nem gondoltuk túl bonyolítani. Én a Google térképén megtalálom a saját szőlőimet és ha rákattintok a térképre, akkor kiadja a koordinátákat, a terület végi kitáblázások segítségével pedig meg lehet találni az ültetvényt, még ha a koordináták nem is pontosak teljesen. Informatikához kevésbé értő borászként legalábbis én így gondolom, bár lehet hogy nem jól.
Az egészet egyébként a Mátrai Borászok Egyesülete fogja csinálni.
A szabályzatban a 12 g/liter cukor tartalom az a határ ahol csak félszáraz, vagy 9 g/literig száraz kategóriát lehet ráírni a címkére 13 g/litertől 18 g/literig már választhat a termelő, hogy félszáraz, vagy félédes kategóriát tüntet föl.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.07. 11:05:02

@cser11: A 12-18g/l maradékcukor közöti tartományban nem a termelő döntése, hogy félszáraz avagy félédes a bora. A vonatkozó szabályzás egyértelmű, még ha összetett is: boraszat.kormany.hu/download/c/39/20000/jelolesi-utmutato.pdf

12-18g/l cukor között akkor félszáraz a bor, ha a titrálható savtartalma g/l-ben eléri a cukortartalmának tízzel csökkentet számát. Vagyis 18g/l is lehet félszáraz ha van 8g/l sav is a borban. 7g/l esetében a 18 g/l cukor már félédes.

Ezért furcsa a 12g. Mert ha száraznak akartátok a stílust akkor annak 9g a határa, ha félszáraznak akkor 18g lett volna a helyes szám.

Az ültetványek GPS kordinátái nem egy pontok, hanem egy poligon aminek a sarkait kell bejelölni. lehet persze csak úgy valahogy berakni egy kordinátát valahova, de az ilyen egyszerűsítések később csak vitákra és félreértésekre adhatnak okot.

A hegyközségnek van konkrét GPS kordinátákkal jelölt térképe, sőt eszköze is van erre a célre. CSak használni kell. Nem olyan egyszerű ez. Illetve, de igen, egyszerű, ha van ember aki havi fizetésért az ilyen dolgokat csinálja. Na, ez aminek költsége van.

Tudod, régen amikor még rend volt a borvidékeken, még az ánti világban (már mint az ántiviág előtti ántivilágban) voltak hegypásztorok akik csőre töltött puskával járták a borvidéket és pontosan tudták, hogy hol mi is történik. Ennek a rendszernek a felélesztése lenne a legjobb megoldás.

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2016.06.07. 11:33:07

A szabályozás még bonyolultabb, 607/2009 EK rendelet 58. cikk
A cukortartalom feltüntetése
(1)
A 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének
g) pontjában említett termékek címkéjén szerepelnie kell az e ren­
delet XIV. mellékletének A. részében felsorolt, a cukortartalmat
feltüntető kifejezések valamelyikének.
(2)
Ha a termékek fruktózban és glükózban kifejezett cukor­
tartalma (beleértve a kérdéses termékekben esetleg jelen lévő sza­
charózt is) alapján a XIV. melléklet A. részében felsorolt
kifejezések közül kettő használata is indokolható, választani kell,
hogy a kettő közül melyiket tüntetik fel.
(3)
A XIV. melléklet A. részében ismertetett használati feltéte­
lek sérelme nélkül, a cukortartalom nem térhet el literenként
három grammnál nagyobb mértékben a termék címkéjén feltüntetettől.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a forgalomba hozatali engedély megrendelőjén feltünteted, hogy milyen édességi kategóriát szeretnél használni, és cukor valamint sav alapján az megfelel a szabályozásnak akkor azt írják a minősítésre amit kértél, ha nem, akkor azt írják a minősítésre ami szabályos. Ha nem írsz rá semmit, akkor a Nebih BAII nál döntik el hogy milyen édességi fokot írnak a minősítésre, persze mindezt akkor, ha két édességi kategória is szóba jöhet.
Én úgy gondolom, hogy elég egyetlen gps koordináta a terület jobban járható dűlőútja mellett, főképp úgy, hogy a terület táblával jelölt, a táblán pedig szerepelnek a termelő, és a szőlőterület adatai is és egy telefonszám ahol észrevételeket lehet tenni, de majd a gyakorlat eldönti, bár csak már ott tartanánk.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.07. 11:58:18

@cser11: És cseles módon a A habzóborra, a 479/2008/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének
g) pontja a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborra és a minőségi pezsgőre vonatkozik _NEM_ pedig a borra.

Vagyis a sima szőlőbor címkéjén _NEM_ kell szerepelnie a cukortartalomnak. És a szőlőbor édesség/szárazság kategóriája egyértelmű, vagyis nincs olyan, hogy két kategória is indokolt. Egy bor vagy száraz, félszáraz, félédes vagy édes. A maradékcukortól _ÉS_ tritrálható savtartalomtól függ.

A félszáraz kategória (amit nem kötelező a címkén feltüntetni) az 18g/l maradékcukor tartalomig van, amennyiben társul ehhez kellő mennyiségű sav. Egy átlagosan lanyha fehérborban is van 4-5g/l sav... vagyis 14-15g cukorig csont nélkül félszáraz lényegében minden bor. De mondom, 12-18 között 2-8 közötti sav kell.. arányosan.

A Nébih bohóckodása a forgalomba hozatali engedély megrendelőjével és az egész maradékcukor kérdésben a röhelyes kategóriába esik :) Én minden évben minden borhoz beírom amit sejtek... mert ugye semmilyen laborvizsgálat nem tuti. Minden évben van 1-2 olyan tétel ahol nem azt mér a Nébih mint mi... na ilyenkor jön vissza úgy az engedély, hogy "részben helyt adok". na ezen szoktam röhögni... ugyanis semmi értelme ennek. Hülyék a Nébihnél egytől egyig. Ki kéne rúgni az egész bagázst, beszántani az egész intézmény helyét és répát termeszteni rajta.

A GPS dolog jópofa, de komolyan vehető eredetvédelmben és törvényui erővel bíró szabályzásban ilyen slendriánságot én nem csinálnék. Persze, jól hangzi, hogy GPS, de szerintem azért keressetek meg egy szakembert aki nem csak a google maps-ot meg az iPhone térképét látták már a témában. A legtöbb hegyközségi dologban meg az egész borvidéki szabályzásban az a legnagyobb gáz, hogy mindenhol okosban akarták megoldani szakemberek nélkül a dolgokat.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.07. 12:17:06

@BZoltan: Amúgy tényleg agybaj, hogy majdnem jogi végzettség kell a magyar szabályok értelmezéséhez és helyes olvasatához. De szerencsére ez a doksi tényleg szépen elmagyarázza a lényeget: boraszat.kormany.hu/download/c/39/20000/jelolesi-utmutato.pdf

Nagyon ritka, hogy ezen túl a törvényekhez kellene nyúlni.

Daeril 2016.06.07. 14:08:55

@BZoltan: Az István majd kijavít, ha én rosszul értelmeztem a dolgot. GPS megjelölésnek az én értelmezésemben nem a területmérés a célja a szabályozásban, hanem az ültetvény fizikai megtalálhatóságának az elősegítése. A jelölés kettős: kihelyezett tábla, amely a helyszínen azonosítja a Superior területet; és egy online elérhető GPS koordináta, amely segít megtalálni a táblát. Így bárki külső vagy belső érdeklődő időpont egyeztetés nélkül megtalálja a Superior célra kijelölt ültetvényt.

A hegypásztoros / mezőőrös megjegyzésedet sajnos nem értem - nálunk Rédén kettő is van, a csőre töltött fegyver is stimmel, és tudják is hogy ki-hol-mit csinál a határban. Somlón ilyen nincs?

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2016.06.07. 15:07:14

@BZoltan: Van ugyanilyen passzus a borokra is, csak nem lapoztam eléggé hátra, mert a 64 cikk szabályozza a borokat.

607/2009 Ek rendelet
64. cikk
A cukortartalom feltüntetése
(1)
Amennyiben e rendelet 58. cikke másképpen nem rendel­
kezik, a fruktózban és glükózban kifejezett cukortartalom az e
rendelet XIV. mellékletének B. részében megadottak szerint feltün­
tethető a 479/2008/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének
c) pontjában említett termékek címkéjén.
(2)
Ha a termékek cukortartalma alapján az e rendelet XIV.
mellékletének B. részében szereplő kifejezések közül kettő hasz­
nálata is indokolható, választani kell, hogy a kettő közül melyiket
tüntetik fel.
(3)
Az e rendelet XIV. mellékletének B. részében ismertetett
használati feltételek sérelme nélkül, a cukortartalom nem térhet el
literenként egy grammnál nagyobb mértékben a termék címkéjén

Nem olyan fontos dolog ez, de jól szemlélteti, hogy az EU-s jog bonyolult.

cser11 · http://csernyikpince.blog.hu 2016.06.07. 15:11:07

@cser11: de lehet még fokozni is, ha a 479/2008 EK rendeletbe belenézel.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.07. 16:01:35

@cser11: Én ismerem ezeket a jogszabályokat. Pontosan azért vetettem fel a dolgot. Hatalmas különbség van a feltüntet_HETŐ_ és feltüntet_ENDŐ_ között.

De mondom, a bor esetében nincs olyan eset amikor két kategória is használható lenne. Egy bor vagy száraz vagy félszáraz vagy félédes vagy pedig édes.

Az pedig, hogy ez ilyen bonyolult az nem az EU miatt van, hanem azért mert egy űberhikomat, kriptokretén a magyar adminisztráció... beleértve a HNT-t meg a Nébihet is.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.06.07. 16:03:30

@Daeril: Hú, nektek akkor nagyon jó. Őszintén irigyellek benneteket. Két aktív mezőőrrel nagyon sokmindent meg lehet csináltatni.

Igen, a GPS ebben a funkcióban korrekt.