A Borrajongó

Tegnap ittam – Bakonyi Péter Cabernet Franc 2014

2016. május 06. 06:00 - ungert

Az elmúlt években jelentős marketingháttérrel betámogatott villányi franc-úttörés következetes véghezvitele úgy tűnik, hogy sikeres volt. Tény ugyanakkor, hogy az erőteljes kommunikáció és a többlépcsős márkásítás önmagában nem kulcs a mennybemenetelhez és az indokoltsághoz, hiszen a borkategória-alkotás még sehol nem növelt napsütéses óraszámot és prémiumdűlő-méretet, továbbá az ilyesfajta szekérhúzás nem jelent egyértelmű hordólefaragást és stílusegyesítést sem. Sebaj, szekér legalább van, és úgy tűnik, hogy a kapcsolatos tábortagok nemcsak igyekeznek mozgatni azt, amúgy magyar modell szerint, ki-ki a maga irányába, hanem mintha közösségileg tennének is a haladásért. Azt pedig szűkebb fogyasztói tapasztalatok mellett is be lehet látni, hogy a cabernet franc kiváló szekérkerék, kiváltképpen akkor, ha ügyes kezek gondozásába kerül. Bakonyi Péter ráadásul nem kizárólag az ügyeskezű villányi borászok egyike, de mindezek tetejére évről-évre olyan franc-t pakol össze, amely az aktuális évjáratviszonyok mellett gyakorlatilag mestermunkaszerűen és őszintén képezi le az úgynevezett jelen minden előnyét és küzdelmét. Teszi mindezt nyilvánvalóan úgy, hogy a végeredmény lehetőségektől függetlenül zseniális, nem is beszélve arról, hogy délvégi viszonylatban páratlanul tiszta (memóriafrissítés itt, itt és itt).

bakonyi_peter.jpg

Nem tudhatom, de logikusan igyekszem azt gondolni, hogy a kettőezer-tizennégyes év cabernet franc-ban sem hagyott teret a nagyborosításnak, de ugyanakkor az is biztos, hogy a címszereplő vörösbor erőlködéstől mentesen bizonyítja be önmagáról, hogy több, mint kármentés. És persze márkánkívüli, ugyanis nem Villányi Franc, a nagybetűs értelemben legalábbis. Annyi baj legyen. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy az esetlegesen Makár-célokra szánt alapanyag is ebben landolt. Ami biztos, hogy a végeredmény gyümölcslészerűen lendületes, tiszta és taníthatóan élményszerű lett. Manírmentes, tanninja visszafogott, a hordó talán ha érintésnyi nyomot hagyott rajta. Éretlenségről persze szó sincsen, egyenes ízekre és az erdei típusú gyümölcsökre építkezik erőteljes, de nem bántó savakkal és visszafogott alkohollal, mindemellett utóízileg éppen csak annyira hosszú, hogy másodperces időtávon belül kívánja magára a következő kortyot. A másod- és harmadnapi próba során észrevehető oxidációt, tompulást nem mutatott. Összességében az van, hogy itt egy abszolút mércével is  kiváló villányi vörösbor, amely igyekszik nem túlnőni a saját keretein, pusztán csak belakja azokat. Nyilván nem is bonyolult a végeredmény, de élményileg valahol a nem relativizált skála tetején járunk. És ha valami, hát ez pontosan az, amit a borvidékről indokoltan sokszor hiányolunk, nem? Magabiztos 5 pont. (2950 Ft, Bortársaság, de elérhető a Borfalu Bortékában is)

Bakonyi Péter fotóját innen vettem kölcsön.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr18669186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2016.05.08. 23:13:46

A 2012-es Makárt ittam, az túllihegett volt, ár/értékben nem jó, mégis sokan szépnek találták. Vagy tényleg jó volt vagy vakok között a félszemű. Ezt most megkóstolom, mert az ára jobb és nem hőgutás évjáratból érkezett. Mennyire tolakodó a hordó?

dagadtos 2016.05.09. 02:43:03

@Takács Kr.: Talán ha annyian találták szépnek, esetleg te kóstoltad félre magad. Ezzel a lehetőséggel sem árt néha számolni. Vagy a palackod nem volt annyira jó. De a hordó azon sem volt tolakodó amúgy, ahogyan ezen sem az. Ez egyébként a szövegből is elég egyértelműen kiderül.

ungert · http://borrajongo.blog.hu 2016.05.09. 04:20:17

@Takács Kr.: Szia. Igen, többek között én is szépnek találtam, ár/értékben talán az egyik legjobb magyar vörösbor volt annak idején. Ezt pedig kóstold meg nyugodtan, nem viszi el a hordó.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.05.09. 08:05:41

@Takács Kr.: a Makár 12-es egyszerűen nagyon jó volt. Nem értem miért ekézed.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2016.05.09. 09:05:03

@Takács Kr.: Makár-ügyben teljesen egyetértek a többiekkel, a múltkor is felfelé lógott ki egy vakon kóstolt magyar cab. franc-sorból, amiről majd hamarosan írok is.

Szegediszomelijé 2016.05.09. 23:00:43

Én meg nem "tegnap ittam" hanem ma:-) Már többször volt szerencsém Bakonyi Franchoz, és nem bánatomra! Most szerencsére egy barátom hozta -nekem nem volt alkalmam elszaladni érte. Az 5 p rendben. A hordó -nekem nem érintésnyi. Az évjárathoz képest -de akár attól függetlenül is, a "lé" rendben van -nem vitás. Bontottunk utána egy időjárásilag hasonló évjáratú -minő érdekesség, pont 10 év eltéréssel- 2004-es vörösbort. Orsolya Kékfrankos, 2004. Hordós érlelés 32hónap -sokkal kevesebb fa, sokkal- tényleg sokkal -több gyümölcs. ( már többször kóstoltam, most volt a legjobb -a parafának "hála" jelentős a variáció) Szóval, elég érdekes ez az "érintésnyi fa". Most nem az, de 2-3 év múlva itt is lehet,a a fa felül íródik. Most azonban nem. Sőt, minthogy írtam, nem első alkalom, hogy kóstolok tőle de most először kicsit meg is lepett a fásság! Na, kinek mire érzékeny a szája -érdekes! Nekem eddig ez a leginkább fás Bakonyi CF. Ám, ha a kommenteket olvasom, a 2012-re nekem sincs panaszom... pláne, a magas ár itt nincs helyén...
Összegzésképp: nagyobb az anyag, mint vártam (!), de fásabb is, mint vártam. Hosszabb távon én most azt tippelem, hogy az anyag lesz nyerő a savval. majd látjuk. Nem rossz bor, de hasonló évből, véletlenül, sokkal-sokkal jobbat kóstoltunk utána.

ungert · http://borrajongo.blog.hu 2016.05.10. 08:07:28

@Szegediszomelijé: Szia. Köszi, hogy megpötyögted a véleményedet, hasznos és tanulságos. A fa mennyiségében és minőségében jelen bor tekintetében viszont nem értünk egyet. Azt is értem, hogy izgalmas dolog egy 2004-es egri kékfrankos és egy tíz évvel később összepakolt villányi cabernet franc összekóstolása, de az kóstolási izgalmakon túl azért nem gondolom, hogy komoly referencia- vagy sarokpont lenne egyik a másiknak, vagy fordítva. A címszereplő bor szerintem okosan hordózott, egyáltalán nem megy a gyümölcsök kárára semmilyen tekintetben sem.

Szegediszomelijé 2016.05.13. 16:46:29

@ungert: No, a Bakonyi maradékát tegnap ittam meg, szépen szellőzött, harmonikusabb lett -ennek nagyon örültem! (itt már nekem is érintésnyi volt a fa)
Természetesen nem összekóstolásról volt szó, csak ezek nyíltak, és érdekes volt:-)
(apró javítás, a Kékfankos nem 32, hanem 22 hónap hordós tartózkodással renddelkezett)
No, szumma szummárum, egészségünkre!

ungert · http://borrajongo.blog.hu 2016.05.13. 18:03:39

@Szegediszomelijé: Szia. Ennek örülök, és köszönjük a javítást is. Egészségünkre és szép hosszabb hétvégét!