A Borrajongó

Viseltes furmintok és hárslevelűk

2016. január 12. 06:00 - akov

Ahogy telnek az évek, egyre gyűlnek a tokaji termelők és egyre több száraz bor tűnik fel a piacon. A növekedési tendencia dicséretes, áramlik a tőke Hegyaljára. Ami 20 éve Villány volt, az most már végérvényesen Tokaj. Ezzel párhuzamban szépen emelkednek az árak és a dűlős boroknál nem épp ritka a tízezerbe hajló palackár. Nem kétséges, a nagy száraz fehéret próbálják meg sokan célkeresztbe vonni. Az árcédula ehhez már biztosan a jó irányba mutat, a story adott, a palackok színes kövekkel kitámasztva csalogatnak. Kérdés persze nem sokkal van kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt volt, de legalább a piac fejlettebb és úgy tűnik átmozogtunk a nagy és a drága vörösekről a krőzus-Tokajira. Hogy megérik-e ezek a pénzüket? Hát erősen véleményes és egyénje válogatja, ki és mit vár – bármit is jelentsen ez a fogalom – a nagy érett fehérbortól. Ezen a téren néztünk most körül a Dagadtos barátunk által összeállított kóstolósorral. Szóval, mire mennek a viseltes tokaji száraz furmintok és hárslevelűk?

pince.jpg

A borok érlelése tökéletes körülmények között történt. A tételeket vakon kaptuk hármas-négyes tematikus csoportokban, majd utána megtörtént a leleplezés. Táncoló Medve kolléga már régen megírta a sort, az ő véleményét itt olvashatjátok.

Szepsy Birtok Furmint 2008

Kis kukoricás és meursault-os redukció (gyufa), de nem ül rá szerencsére. Erősen savas, cseres is, a fa integrálódott, ugyanakkor gyümölcsöt már szinte nem mutat. A lecsengés erősen héjas, sós, keserű, némi töppedt-érzettel. 4p

Györgykovács Somlói Furmint 2008

Kontroll palack. Szép, vonzó illat, kellemes fahatással. Testes, de szinte üres, erősen öreg, kenyeres, reszelt almás, sok és fanyar savval, a végén kesernyével. Megöregedett. Mindenkit meglep leleplezéskor, hogy egy somlai csak eddig bírta. 4p

Kerkaborum Vörcsöki Furmint Reserve 2009

Szintén kontrollnak került a sorba. 80% furmint és 20% hárslevelű. Profi illat, tiszta, kellemes fás hatással. Testes, tartalmas, fehér húsú gyümölcsök lekvárjaival, mézzel, héjas hatással, marcipánnal, sütőtökös oxidációval. Meglepően édes, akár 10g körüli cukra is lehet. Erőteljes a töppedt hatás, a sok cukrot a lusta sav nem képes ellensúlyozni, de a markánsan édesfűszeres-hordós jeggyel sincs kibékülve. 12,5%. 5p-

Demeter Zoltán Veres Furmint 2009

Az elsők közül, amelyek nem voltak hordóban. Viszonylag szép illat, egy kevés fehér virággal és kukoricával. Testes, enyhén akácmézes, már semmi frissesség, a gyümölcsök teljesen kilúgozva. Némi citrus pattog benne, de meghökkentően öreg az aromatika. Erős meglepetés, hiszen ez anno egy 7000Ft-os bor volt! Régen sem szerettem, de most sem adnám többre. 5p

Demeter Zoltán Lapis Furmint 2009

Illatában kukorica, talán némi illó is pluszban. Kóstolva áttetszően tiszta, a közepesnél teltebb, fehérborsos, kukoricás, fehér húsú gyümölcsökkel, bár ezek némiképpen ürülnek már. Rengeteg fát érezni, ehhez jön némi cseres érzet is. Jó az egyensúly, szép a sav, a hordót leszámítva profi a kivitel. Riasztóan koros, de még van benne egy kevés frissesség is. 6p-

Szepsy Nyulászó Furmint 2007

Friss gumis redukció uralja az illatát. Olajos folyású, komoly beltartalmú bor, gazdag fehér húsú gyümölcsökkel, őszibarackkal, enyhe héjas érzettel. Egészen zamatos, ebben minden bizonnyal segít a plusszos mennyiségű cukor is. A hordó igen erős, az alkohol sok, bár a sav jó, alig bírja a hátán elvinni az egészet. A lecsengés hosszú, benne enyhén fáradó gyümölcsök. 6p

Yves Boyer-Mortenot Meursault Perrieres 1er Cru 2008

Kontroll tétel. Szép és vonzó illat, minőségi fahordóval, de nem mond túl sokat. Közepes test, érett citrusosság viszi, mellé igen magas sav társul, nehéz kóstolni a sok olajos, maradékcukros, alkohol-felé kacsintgató magyar bor között. A fa és annak kezelése olyan minőségű, amitől a sor minden borának lenne mit tanulnia. Ugyanakkor szinte savanyúba fordul, a szép lecsengés ellenére is nehezen tudom élvezni a kontextusban. 6p

Tokaj Nobilis Barakonyi Furmint 2008

Igen gazdag, krémes és olajos, szép intenzív zamatokkal. Már érést mutat, a gyümölcsök részben aszaltba fordulnak. A cukor bár nem sok, ebben a borban zavar a markáns fás hatással együtt, valahogy nem tud találkozni a kettő. Mindazonáltal a bor életben van és bőven élvezetes. 6p-

Tokaj Nobilis Barakonyi Hárslevelű 2008

Szép és tiszta illat, elegáns fűszerezettséggel, finomkodó aromákkal, fehér virágokkal. Kóstolásra egészen meghökkentően jó és érezhetően átléptünk egy határt. Remek szerkezet és intenzitás, szép arányokkal. Kiválóan beépült, fűszerekkel játszó fahatás, fehér húsú gyümölcsök, a lendületes savnak köszönhetően nyári alma és némi savanyú gyümölcsösség fokozza a komplexitást. Még frissesség van benne, tetszik a feszessége. Hosszan megmarad, öregségről szó sem lehet. 7p

Demeter Zoltán Szerelmi Hárslevelű 2009

Kiváló illat, birsalmasajttal, szép fás-fűszeres jegyekkel. Kóstolva meglepően idős, az oxidáció már majdnem átvette a vezető szerepet, nem csodálnám, ha valaki nem lenne képes élvezni. Rendhagyó módón azonban az oxidáció mögé tekintve egy igen komplex, rétegzett és gazdag bort láthatunk. Szárított fűszerek, birsalma, érett citrusok, kiemelkedően finom savszerkezet és szép lecsengés. Hogy ez palackhiba-e vagy sem, biztos nem lehetek benne, de szerintem ez megöregedett. 6p

Szepsy Király Hárslevelű 2006

Mélyebb szín. Szép illat, már egyértelműen korosabb érzetű. Gyönyörű palackérési illatjegyekkel, egzotikus fűszerekkel, remek fás hatással és persze a redukciós-puskaporos kézjeggyel, ami szerencsére itt nem a gumiról szól. Testes, kiemelkedő szintű egyensúllyal, a kornak finoman ellentartó feszes és finoman textúrált savakkal. Az illatban megismert jegyekhez fehér húsú gyümölcsök társulnak, a tíz éves kor ellenére köszönik szépen kiváló intenzitásnak örvendenek. A lecsengés hosszú, kiegyensúlyozott, a benne megjelenő enyhe reszelt alma sem tudja elrontani az összképet. 7p

Szepsy Birtok Furmint 2006

Anno ez egy kiváló birtok furmint volt, több dűlő adta az alapanyagát. Egyértelműen oxidált, aldehides, sherry-s. Üres, öreg bútoros karakter. A sav jó, az alkohol picit kilóg, a lecsengés kesernyés. Kevés élvezettel kecsegtet. 4p-

Lenkey Birtok Hárslevelű 2005

Erősen reszelt almás, öreg bútoros, cider-es és sajtos karakterű. Igen testes és tartalmas, fűszeres, héjas és erősen keserű. Alig találni benne valami értéket. 2p

Szepsy Nyulászó Furmint 2005

Illatát erős redukció uralja, mögötte édes fehér húsú gyümölcsök, jó fahatás és némi bútorápoló. Vastag, héjas érzetű, túlérett karakterű, fűszerekkel, vegetális zöld aromákkal és fakuló gyümölcsökkel. Négyszögletes bor, fárasztó fogyasztani, igaz életben van és ebből az évjáratból ez is erény. 5p

Szepsy Szent Tamás Furmint 2005

Kissé szappanos érzetű, zöldfűszerekkel, fehérborssal, erős zöld vegetálissággal. Kissé üres, nagyon savas és erre még a tapadós cseresség is rátesz egy lapáttal. Nem öreg, de azért erősen üresedik. Összességében fura szerzet. 5p

Szepsy Király Hárslevelű 2005

Illatában egy kevés redukció érezhető. Testes, olajos, enyhe vegetálissággal, zöldfűszerekkel, kukoricával, lejtmenetbe került gyümölcsökkel. Van benne még élet, érezni a hűvös évjáratot, a sav még egészen jól tartja. Talán ebben a Szepsy-blokkban ez tetszett a legjobban. 5p+

Szepsy Szent Tamás Furmint 2003

Még mindig szép világos színt mutat. Az illat vonzó, kiváló fás hatással, öregségnek nyoma sincs. Kóstolásra először a meghökkentően fiatalos aromatika vágja mellbe az embert, hiszen nála fiatalabb borokat hazudtol meg erősen. Az intenzitás remek, a fa minőségi és már régen beépült, izgalmas fűszerességként folytatja az útját. Fehér húsú gyümölcsök, őszibarack jönnek kiváló intenzitásban, hozzájuk gumis redukció vegyül, amely némileg rá is ül a borra. Az alkohol picit magas, érezhetően fűti a kortyot. A lecsengés nagyon hosszú, a finom savak csak vezetik és vezetik a kortyot. A negatívumoktól eltekintve is egy kiemelkedő bor, szép egységgel és rétegzettséggel. Vélhetően jó sok ként kapott, ezért is maradhatott ennyire életben, talán még jobb lett volna egy erősebb szellőztetéssel. 7p+

Szepsy Hárslevelű 2003

Szép és vonzó, szinte kortalan illat, prémium hordós fűszerekkel, enyhe trópusi gyümölcsösséggel és igen erős, a tüdőbe markoló kénnel, konkrétan köhögésre ingerel. Testes, még szinte friss, intenzív kortalan gyümölcsöket mutat, kis füstölt sonkás aláfestéssel és persze a kénből származó igen enyhe gumissággal. Semmi harsogás, semmi túlzó gazdagság, de mégis az intenzitás pont olyan, amilyennek lennie kell, a kortynak komoly magot ad és szépen kitart a hosszú lecsengés mellett. Az egész bor úgy nagy és kerek, ahogy van, bombasztikus meglepetés. 7p/8p

Szepsy Cuvée 2007

A nagy Szepsy Cuvée, annak idején rengeteg kolléga rajongott érte és simán kapta a nyolc és kilenc pontokat. Mások meg a sárgamuskotály többlet miatt nem tartották soha komoly bornak. Mindenesetre az illat remek, vonzó és tiszta, mézzel, fűszerekkel, trópusi gyümölcsökkel, birssel. Testes, krémes folyású, rendkívül szép aromákkal, persze érezhető muskotály felhangokkal. Trópusi gyümölcsök, felezett barack, aszalt gyümölcsök, töppedt szőlő, méz. Már némi érettséget mutat, a sava nem túl acélos, szinte elomlik a korty. Ettől függetlenül egy igen élvezetes, szerintem fogyasztásra bőven érett bor. 7p

Köszönet ezért a ritka és érdekes sorért Dagadtosnak. Nem mondanám, hogy lehengerelve álltam fel az asztaltól, sőt, azt hiszem inkább enyhe csalódottság lett úrrá rajtam. Továbbra sem érzem, hogy 4000-5000Ft felett kellene költenem egy bármilyen száraz Tokajira. Mint írtam, kérdés van dögivel, egyértelmű válasz pedig annál kevesebb. Hogy mitől tarthatók el a száraz tokajiak? Főleg, mitől tartható el az oxidációra érzékenyebb furmint? Legyen túlérett? Legyen alulérett? Ázzon kicsit héjon, netalántán egész fürtösen kerüljön feldolgozásra? Hordóban erjedjen? Jó sok ként kapjon? Üvegzár, csavarzár, avagy parafa alá kerüljön? Lehetne folytatni. Mindenkinek megvannak a vélt válaszai és egyéni preferenciái és remélhetőleg felnőtt módjára el tudja dönteni, mekkora bizodalmat helyez a száraz Tokajiba.

(A képen Szepsy István pincéje látható.)

37 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr28254596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.01.12. 06:21:14

Nagyon komoly poszt!
Sok vitám volt Dagadtossal az évek során, de egy ilyen kóstoló megszervezéséért és a száraz furmintok, hárslevelűk témájában ilyen komoly témafelvetésért és kutatásért nagy respekt jár.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2016.01.12. 07:34:25

Összevetve ezzel, úgy tűnik, volt néhány bor, ami megosztotta a társaságot. :)
tancolomedve.hu/1491-szaraz-tokaji-old-boys-talalkozo

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2016.01.12. 09:19:33

Így boronként végigmenve, a Szepsy Birtok 2008 a pincénél ennél egy fokkal jobban tetszett fél éve, van még belőle egy palackom, lassan akkor nyitnikék. :) A 2005-ös Nyulászó másfél éve kb. ugyanezt mutatta, a többit nem kóstoltam, de jó látni, hogy a 2003-asok még tartják magukat. A 2009-es DZ borokhoz régen volt szerencsém, de az itt olvasottak alapján lassan rányitok a saját palackjaimra. A Nobilis Barakonyi Hárs jó szereplésének örülök, a sok drága száraz tokajihoz képest józan árazás mellett is mindig élményt nyújt, bár a 2008-asból sajnos rég kifogytam.

kunci · http://www.borfoldrajz.blogspot.hu/ 2016.01.12. 09:34:25

Nemrégiben kóstoltam Mórról egy 2002-es Traminit, amit a pince mélyén találtunk! Meglepően szép volt. Még az íz és illatjegyei is itt ott benne voltak. Egyszer erről a borvidékről is lehetne egy hasonló kóstolót tartani :)

www.borfoldrajz.hu/2016/01/tramini-2002-bol-mor.html

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2016.01.12. 09:45:21

Remek poszt, jó megállapításokkal, bár néhány termelővel több lett volna...

Egyébként mit iszol és mennyiért?

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2016.01.12. 09:56:26

Tiszta szerencse, hogy én pl. nem vagyok érzékeny a bazi sok kénre, ami vélhetően életben tartott néhány nagyságot.
Kíváncsi lennék, hogy a résztvevők (nem csak konkrétan rád gondolok, Akov - elolvastam T. Medvét is, ahol még nagyobb disszonanciát érzek egyes pontszámok és a leírás között) kifizetnék-e az adott 5 pontos bor egykori árát jelenleg ezért az "élményért", vagy inkább választanának egy mai 5 pontost valami kevésbé tisztelt névtől...

Meszely 2016.01.12. 09:58:07

@akov: @furmintfan: Azt gondolom, hogy egy bor megoszthatja a társaságot abban a vonatkozásban, hogy tetszik-e, vagy hogy bizonyos jelleget kedvelünk, elfogadunk, vagy éppen irritál minket. Viszont hitelesség szempontjából ennek is vannak korlátai. Ha valaki szereti egy öreg ház áporodott szagát az OK, de ez alapján egy dohos vöröset kellemesnek ítélni, az már mást jelent.

Ott valami számomra nem stimmel, ha azonos bort jellemeznek úgy, hogy:
-"Szép, vonzó illat, kellemes fahatással" vagy "Szúrós illat: poros, oxidált, sherrys, kenyérhéjas, reszelt almás" (Györgykovács 2008)
-"Szép és vonzó illat" vagy "Szúrós, némileg illós buké" (Meursault Perrieres)
-"Kiváló illat" vagy "Trópusi gyümölcsös, enyhén oxidált jegyek, rusztikus hangulat, szúrós jelleg orrban" (Demeter Zoltán Szerelmi 2009.)

A hordó jellemzésekben is vannak különbségek, bár a hordóhatás azonosítása a kereszthatások miatt nem mindig egyszerű.
Kicsit más téma, de ha már érintem; becslésem szerint csupán pár száz ember van a világon, aki a hordóvilág felszíne alá komolyabban nézett, ezért is tartom kicsit bátornak, hogy Akov általában viszonylag sokat foglalkozol a hordóval, bár nem vagyok meggyőződve arról hogy közéjük tartozol.
Tudom, hogy a hordó téma divatos, de az a történet jut eszembe, mikor két bölcs borszakértő véleményét ütköztette, hogy szép-e hordó, vagy éppen kifejezetten túlzó egy bizonyos borban. A beszélgetés mély értelmű és hosszú volt. A bor viszont tartályos volt, még távolról sem látott fát

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.12. 09:58:42

@Hepci: Pont erről szól ugye a bevezető meg az értékelés, mindenki döntse el, mennyit ad ki és miért.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.12. 10:07:33

@Meszely: Ne haragudj, miért ne foglalkozhatnék a hordóval, a dagályoskodó megjegyzésedet pedig ha akarom sem értem. Gondolod, hogy mondjuk 15 ezer kóstolt bor után, 300 blogposzttal (és az ezeket övező viták után), Európa legtöbb klasszikus borvidékének bejárása után, a termelőkkel folytatott több száz órányi diskurzus után és azután, hogy magam is készítek bort, ne foglalkozhatnék a hordóval? WTF?

Remélem ezzel nem engem vádolsz? "Tudom, hogy a hordó téma divatos, de az a történet jut eszembe, mikor két bölcs borszakértő véleményét ütköztette, hogy szép-e hordó, vagy éppen kifejezetten túlzó egy bizonyos borban. A beszélgetés mély értelmű és hosszú volt. A bor viszont tartályos volt, még távolról sem látott fát."

Amúgy meg simán lehet olyan karaktere egy bornak, főkén a seprőn tartástól, polifenoltól, ami enyhe hordóhatásnak tűnik és néha a legtapasztaltabbak is benézik. És akkor megint csak, WTF?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.12. 10:12:18

A megosztásról: Az öreg-öregedő és érett borok rendesen megosztották a társaságot és általában is ez a tapasztalat. Van, aki nem szereti és nem értékeli az érett borokat. Én tolerálom, sőt szeretem. Sőt, ennél a kóstolónál az egyik Demeter borral kivételt is tettem, mert oxidált volt, de annyira szép bor volt mögötte, hogy szerintem övön aluli lett volna lehúzni. Olyan finom egyensúlya volt, annyira szépen textúrált savval, hogy hülye lettem volna ezt nem értékelni. Ez persze részben visszavezet oda, hogy lehet-e egy bort egyetlen pontszámmal megítélni, illetve ha van egy kis hiba, hány pontot kell lehúzni ebből az eleve egydimenziós értékelésből. Megsúgom: jó válasz nincsen sajnos, így egyén válogatja.

silvousplait 2016.01.12. 11:05:45

@akov: Bolcs hangvetel, mertektarto iras: koszonet erte. A "tokeletes tarolasi korulmenyek" borhutot vagy idealis pincet jelentenek-e ?
Megprobaltam a pontokbol valamifele atlagot vonni (informaciohiany miatt az arak persze nem sulyozzak az eredmenyt): "5p-"-bol 4.75, "5p+"-bol 5.25 stb. lett, az egyetlen 7p/8p-bol pedig 7.5.
Az atlagpontszam 5.44444... lett (a meursault kihagyasaval).
Valoban tanulsagos séance lehetett...

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.12. 11:40:40

@silvousplait: A drága borokra vonatkozott a tárolási kitétel. Pincében voltak. Kösz.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2016.01.12. 22:04:37

Megemlítem még, hogy a legjobban szerepelt Szepsy hárs (2003) egy másik, azonos forrásból (Dagadtos) származó palackja közel se szárnyalt ilyen magasan karácsony előtt. Kétségtelenül élt, de kevés báj és gyümölcs mellett akadt benne bőven száraz sherrys hangulat és valami nem túl szimpatikus citromosság is - 5-6 pontnál többre semmiképp nem tettem volna. Anno kóstoltam fénykorában is, attól messze elmaradt.

Anett Demeter 2016.01.13. 00:00:02

Mérhetetlenül sok életenergia, idő és forrás lett az elmúlt évek során a pincészet folyamatos fejlesztésére összpontosítva. Ennek a fejlődésnek elengedhetetlen eleme a márkaépítés, a márkaépítésnek pedig a következetes névhasználat. A borászatunk neve Demeter Zoltán Pincészet, ahol Demeter Zoltán borok és pezsgők készülnek.

Sikeres új esztendőt kívánok a Borrajongó csapatának.

Üdvözlettel,
Demeter Anett

kegyetlenkirály 2016.01.13. 08:37:52

Nevetséges írás , koncepció nélküli, megtévesztő , félrevezető. Érdemes lehet és lenne is tesztelni , hogy mit tudnak a nagy tokaji száraz borok , de annak nem az a módja , hogy az ismerős ad pár üveget a "pincéjéből".

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.01.13. 10:31:05

@kegyetlenkirály: Hanem mi lenne a módja?

A fogyasztók pontosan ezt teszik. Megveszik a primőr bort, azt elvermelik a pincéikben és egy idő után felhozzák onnan és megisszák. Vagy az étterem megveszi a fiatal bort, elteszi a pincéjében és amikor elérkezett az idő akkor előveszi és felszolgálja. Mi ezzel a baj? Mit látsz te ebben a cikkben ami nem felel meg egy átlagos fogyasztói viselkedésnek?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.13. 10:34:57

@BZoltan: Pedig a NASA-val is tároltathattuk volna, laborkörülmények között, Föld körüli pályán. :D

Meszely 2016.01.13. 12:14:07

@akov: Válaszod enyhe felhangja alapján úgy érzékelem, és ez mélységes sajnálattal tölt el, hogy stílusom nem nyerte el igényes ízlésed tetszését. Ennél lényegesebb, hogy a tartalom sem ment át.

Úgy látom, elsősorban a hordós megjegyzésem nem tetszet, bár azt alapvetően nem e poszt kapcsán írtam. Először is valóban arról írhatsz az interneten, amiről akarsz, akár a génsebészetről, vagy kvantummechanikáról, csak annyit szerettem volna megjegyezni, hogy a hitelességhez nem árt, ha mélyebb jártasságod van a témában. Az általad indokként leírtak nélkül is írhatsz akár a hordóról is, ugyankor amit felvázoltál, az nekem semmilyen összefüggést nem mutat a vonatkozásban, hogy van, avagy nincs ismereted a hordók világáról.

a.) A szomszéd Józsi bácsi is készít bort, meg még 20 ezer Józsi bácsi. A borkészítés maga semmit nem jelent a hordó vonatkozásában.
b.) Sokat beszélgetsz borászokkal, ez dicséretes, de mivel általában az ő ismereteik is nagyon korlátosak a hordóra vonatkozóan, ettől még nem fogsz többet tudni
c.) Sok posztot írsz. Bocsáss meg, ha létrehozok egy blogot, és elkezdek posztolni a selyemhernyó-tenyésztésről, az még önmagában nem jelenti, hogy értek hozzá.
d.) Sokat kóstolsz. Ez már segítség lehet. Több kóstolás alapján mindenképpen jobban tudja az ember, hogy mit érdemes figyelni, és jobban tudja azonosítani az aromákat, ízjegyeket, karaktereket, mint kevés tapasztalattal. Azonban a kész borok kóstolása nem visz sokkal közelebb a hordóhoz, részben az általad is leírtak miatt. Hogy miért is nem, arra vonatkozó bevezetésként javasolnám pl. a Zaragosai egyetem munkáinál kezdeni az elméleti ismerkedést. Hogy nem kóstolsz rendszeresen tematikusan hordót, az a magbiztosságodból látszik, egyébként bizonyára legalább a kérdésfelvetésig eljutnál. Másrészt a szaglás és az ezzel szorosan összefüggő ízérzékelés is érzékszervi kérdés, és érzékenysége személyenként változó. Egy rövidlátó hiába néz sokat a távolba, nem fog messzebb látni. A borsor két értékelésének összevetése alapján felmerül a gondolat, hogy valaki rövidlátó. Ez sem probléma, csak akkor célszerű óvatosan leírni a távolban látottakat.

Nem kívánok több időt rászánni a témára, javaslom, hagyjuk abba. Ha akarod, megfogadod a –lehet, hogy dagályos, de legalább udvarias- kritikámat, ha akarod nem.
Üdv

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.13. 13:05:42

@Meszely: juj, ha. Most aztán kiosztottál! Fogalmad sincsen mennyit, mit és hogy kóstolok, csak, mivel gondolom valami kádár-vonalon dolgozol, már régen kikivánkozott ez belőled, hogy valakit jól ekézzél. Persze, ahhoz, hogy a megállapítsa az ember, hogy jó minőségű-e egy hordó vagy nem annyira, ahhoz kádárnak kell lenni. Ne nevettess, oh, kérlek! Ezzel az analógiával szakácsnak kell lenni ahhoz, hogy az ember értékeljen egy ételt, írónak, hogy egy novelláról véleményt mondjon, és csak akkor érthet jól a történész a II. Világháborúhoz, ha harcolt a fronton, stb. Na kérlek, ne hülyíts.

Ahhoz, hogy egy borkóstoló a hordóról beszéljen, nem kell hozzá tudományos publikációkat olvasgatni. Amúgy, meg mivel nem ismersz, nem tudod, hogy olvasok-e ilyesmiket (olvasok, igen, kedves barátom, ha nem is a hardcode labor vonalon).

Amúgy ha már ennyire megmondóember vagy, megmondhatnád kérlek, hol írtam hülyeséget a hordókról és miért nem értek hozzá.

Ennyit a dagályosságodról. És mindenki hülye, csak te nem vagy az, és mindenkiről ismeretlenül megmondod, hogy hülye. Gratulálok.

Ha majd egyszer kijössz ebből a klasszikus magyar fika-mocsárból, akkor lesz miről beszélnünk.

dagadtos 2016.01.13. 13:36:27

@akov: Grecsó Krisztián ezt pont a bor kapcsán le is írta valahol, hogy aki nem író, annak a véleménye kritikusként nem hiteles. Sajnos ezt a megállapítást az irodalomtudomány még nem tette kellőképpen magáévá. Én azóta is gondolkozom ezen, hogy akkor olvasnom még szabad-e egyáltalán, vagy írót csak író olvashat? Vagy olvasnom szabad, de a véleményem leírni már nem? Vagy csak akkor, ha a véleményem pozitív? Vagy ugyan leírható a vélemény mindenképpen, de csak írótól lehet komolyan venni?

Mindenesetre ideje lenne már egy tisztességes BTK-t felhúzni ebben a kurva országban, ahol írók oktatnak, írók hallgatnak, a többiek meg elmennek végre a fenébe.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2016.01.13. 15:56:28

Ha jól érzékeltem, célszerű lenne így írni:
Demeter Zoltán Lapis Furmint 2009
Hogy aztán segít-e a márkaépítésben, ami itt fentebb a lapos - pardon, Lapis - furmintról olvasható, az már véleményes.

@dagadtos:
Ebben a kurva országban csak kurvák kurválkodjanak!
A műkedvelőktől meg köll védeni a magyar embereket.

emoss 2016.01.13. 17:34:06

@Anett Demeter: Bar jogos a felvetése szivesen vettem volna ha tobb érdemi tartalma van, akar a kostolt boraikkal kapcsolatban.

Meszely 2016.01.13. 21:02:03

@akov: Azzal kezdem, hogy mélységes bűnbánatot tartok. Azt remélem senkit nem hülyéztem le.

Bár szókincsemben messze áll egymástól, de ha a „kissé bátor” kifejezést értetted így, kérlek jelezd mit írjak! Nagyon bátor? Vagy inkább visszahúzódó?

Az ismeret hiánya nálam szintén nem a hülye szinonimája. Én nem értek a selyemhernyó-termesztéshez, de ha valaki hülyének tart, remélem nem ezért. Ha kívánod, készséggel elismerem, hogy tudásod hatalmas, és te vagy a föld utolsó polihisztora. Jó így?

Hogy szóvá tettem a véleményem, miszerint esetleg nem stimmel valami, ha azonos illatokat „oxidált, szúrós” vagy éppen „kiválónak” minősítünk, azt is visszavonom. Ez így normális, és mindkét kóstoló abszolút illatérzékeléssel rendelkezik. Ha kívánod, beajánllak egy Pennsylvaniai laborba (talán a világ legjobb illat- és ízérzékeléssel foglalkozó intézete), ahol horror pénzt fizetnek abszolút illatérzékeléssel rendelkezőknek.

Ugyan arroganciádból bizonyos narcisztikus vonásokra következtetek (bár nem vagyok pszichiáter, ahogy író és kádár sem, sőt kőfaragó és ballett táncos sem), így nem biztos, hogy van értelme, de megjegyzem, hogy ha bírom kegyedet, a válaszod/tok egyetlen racionális argumentumával csak részben értek egyet.
Ahhoz, hogy egy steaket véleményez, hogy jó vagy nem, ahhoz valóban nem kell séfnek lenned (bár, ha erről írsz az íz- és illatérzékelés érzékenysége azért ugye nem hátrány), viszont, ha ennek kapcsán a marha fajtáját, takarmányát, a hús érlelését, vagy a sütési hőmérsékletet stb. véleményezed, akkor már nem árt, ha van némi lövésed a tárgyban.

Már megint több időt szántam erre, mint amit megér, így csak röviden megyek bele, hogy a „jó hordó” vagy „rossz hordó” önmagában miért nem értelmezhető, és miért célszerű óvatosan bánni a hordójellemzéssel. Van egy hordócsomag, ami pl. La Rioja-ban 100 pontos bort eredményez. Ha már Anett megszólalt, adjuk ezt oda mondjuk Demeter Zolinak. Az eredmény katasztrofális lesz. Valószínűleg egyik, vagy a másik bor kapcsán te (na jó, esetleg dagadtos) vagy az egyetlen, aki ki meri jelenteni, hogy a hordó önmagában jó, vagy rossz. Hadd boruljak le nagyságtok előtt.

Egyébként kár, hogy pont e poszt kapcsán alakult ki ez a magas röptű diskurzus, a maga helyi értékén tanulságos volt.

dagadtos 2016.01.13. 21:53:02

@Meszely: nem tudom, miért kevertél bele. Ha ismernél, tudnád, hogy viszonylag kevés referenciális elemet szoktam kóstoláskor említeni (és igyekszem egyre kevesebbet az évek előrehaladtával), mivel én aztán valóban nem értek a hordóhoz, ahogy nem tudom kikóstolni a pótolt savat, meg az öreg tőkét a borból. Nem tudom megmondani, hogy mi volt szlovén fában, mi volt magyarban, mi volt franciában, és égtem már be amerikai fával is oda és vissza is, amikor még megpróbáltam kikóstolni az ilyet. Na de nem vagyok én wset-lovag, végül is!

Az viszont nagy baromság, hogy ettől még ne érezhetné bárki, hogy egy adott borban a hordó zavaró, vagy éppen kiválóan hozzátesz a borhoz. Rengeteg olyan borral találkozik az ember, ami a hordóhasználaton bukik el, és ha én nem is tudom megmondani, hogy hogyan kellett volna, azt kérlek, engedd meg nekem, hogy a zaragosai egyetem nélkül is érezzem, hogy nem így. (És persze azt is, hogy úgy érezzem, kiválóan sikerült a dolog - persze azt sosem állítja az ember, hogy ne lehetne akár még jobb valahogyan.)

A La Rioja hasonlatot nem is értem, egy kóstolási jegyzetet olvasva gondolom egyértelmű számodra is, hogy a "jó" hordó és a "rossz" hordó az adott bor vonatkozásában értendő, nem önmagában, és az erjesztés/érlelés módja és időtartama is benne van. Mellesleg ilyesmit szerintem senki nem állított, amit leírtál, az is ismert mindnyájunk előtt, hogy egymáshoz viszonylag közeli termelők pl. Burgundiában is mástól rendelnek hordókat, mert úgy érzik, az ő területeikhez az adott fa (sokszor több kádártól) jobban illik. Illetve saját boraikban is variálják sokan a területeik szerint mind a termelői összetételt, mind az újfa arányát. Szóval ezt tényleg nem értem, de azt végképp nem, hogy kevertél vele.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.13. 23:09:02

@Meszely: Nézd, sértegethetjük egymást napestig. De olyanokat állítasz és láttatsz bele a fenti írásba, amik nincsenek ott. Nem ismersz, nem kóstoltunk együtt, nem tudod miket olvasok és miket nem, de erre kb. lehülyézel, elteszel a sarokba. Ez akasztott ki.

Senki nem mondta, hogy a kóstolás objektív, az, hogy miért vannak az én megérzéseim és Táncoló Medve megérzései között különbségek, nem az én dolgom felkutatni. Azt érzek, amit érzek és nyilván TM is azt érez, amit érez. Minden "borkritikusnak" megvannak az egyéni preferenciai, amelyek érett boroknál szerintem nagyon szétnyílnak. Írtam, hogy nekem nincs ellenemre egy érett fehérbor, másnak igen. De van olyan igen tapasztalt barátunk/kóstolótársunk, aki olyan érettségben is kedveli a borokat, ahol már mondjuk én nem tudom fogyasztani őket. Hajrá, mindenki azt iszik, amit akar és szeret.

Engedtessék már meg, hogy hosszú évek kóstolási tapasztalatával, amelynek mondjuk zöme a külföldi, klasszikus borvidékekről származó bor, had gondoljam már azt magamról, hogy meg tudom ítélni - saját kis világomon belül -, hogy a hordókezelés jól sikerült-e vagy sem, vagy a hordó illeszkedik-e a bor stílusához vagy sem. Amúgy ha valaki megkóstol 10 bordeaux-it, 10 burgundit, 10 chile-it és 10 magyar bort, akkor nagyjából egyértelmű, hogy hol költenek sokat hordóra (nálunk nem, megsúgom).

Persze, hogy sokat foglalkozok a hordóval, ha már a bor alapvető karakterét a hordó adja vagy alakítja ki. A fenti boroknál is (jó vagy nem jó a száraz tokaji esetében) ez a helyzet.

Én még csak azt sem állítom - hasonlóan Dagadtoshoz -, hogy kikóstolom 100%-ban a francia meg amerikai meg magyar fát. Aki ezt állítja, biztosan füllent, ha csak nem egész életében ezt vizsgálta. Az meg már csak non plus ultra, hogy neves francia kádárüzemek mondjuk erdélyi fából készítenek hordót, amit franciaként adnak el.

Régen lemondtam már arról, hogy mindent tudjak és megpróbáljak rendszerben értelmezni. A borban ugyanis sokszor nincsen semmilyen rendszer, így a világot sem próbálom megváltani. Csak az idegesít, hogy hülyének néznek. De ha már ezt megteszed, akkor legalább mutatkozz be, mert névtelenül a legegyszerűbb osztani.

Kösz.

Meszely 2016.01.14. 08:48:03

@akov: Végre elértük azt a hangot, ami alapja tudna lenni egy értelmesebb vitának, bár nagyrészt már eljutottunk a közös nevezőig

dagadtos@: „nem tudom, miért kevertél bele…” Az előző, írókra vonatkozó kommented miatt. Ha félreértettelek, elnézésedet kérem.

akov@: borzasztó nagy különbség van mostani véleményed „hordókezelés jól sikerült-e vagy sem, vagy a hordó illeszkedik-e a bor stílusához vagy sem” és a korábbi „Persze, ahhoz, hogy a megállapítsa az ember, hogy jó minőségű-e egy hordó vagy nem annyira, ahhoz kádárnak kell lenni. Ne nevettess, oh, kérlek!” A mostani megközelítéssel maximálisan egyetértek. Önmagában, hogy jó-e egy hordó, arról a bor alapján nem érdemes véleményt alkotni, de hogy illeszkedik-e az adott borhoz, annak már van értelme, viszont ez messze nem csak a hordón magán múlik. Az egész hordóra vonatkozó mondandóm egyik lénye pedig pont ennek a felismerésnek az elérése volt. Azt továbbra is fenntartom, hogy a hordóval bárki foglalkozhat, és önmagában az összhatás eredményeit is érzékelheti (bár ahogy te is írtad, ez is sok csapdát rejthet), de annál sokkal komolyabb és komplexebb téma, mint ami ne érdemelne a felületes általánosításnál többet. Ha ehhez hozzátesszük, hogy mennyire keveset tudunk a vegyi érzékelés-rendszerünk működéséről, ami alapján egyáltalán kialakul a benyomásunk, akkor különösen nem árt a visszafogott óvatosság.

Szten00 2016.01.14. 08:59:51

@Meszely:
Csalódtam. Nagyot. Úgy gondoltam, hogy valami fontos, érdekes és mégis keveset hangoztatott háttérinformációt kaphatunk arról, hogy miért is ingoványos talaj a hordóval foglalkozni. Hogy valami jó kis szakmai információval, ismeretekkel fogsz előjönni. Ehelyett kiderült, hogy csak arról van szó, hogy nem tudtad kontextusban értelmezni a cikk szavait. Ahogy dagadtos is írta, természetesen, ha valaki minőségi hordós hatásról beszél egy bornál, úgy kell érteni, hogy az adott borhoz passzol a hordózás. Ezt szerintem rajtad kívül mindig, minden olvasó érti. Mindegy, végülis nem olyan fontos, csak ekkora felvezetés után tényleg arra vár az ember, hogy valami szakmai ismeretet kapjon, nem pedig csak annak a kinyilatkoztatását, hogy nem sikerült értően olvasni egy-egy borleírást, ami szokványos kifejezésekkel operál.
Mondjuk az is igaz, hogy egy kevésbé sikerült Varga bor is könnyedén lekörözi eleganciában és kifinomultságban azokat a reakciókat, amiket akov villantott a kritikára, szóval legalább az éjjelnappalgyőzikevalóvilág faktor megvolt, de ezért tényleg kár volt ez az egész.

Szten00 2016.01.14. 11:53:39

@Hepci: Valóban, inkább így :)

Meszely 2016.01.14. 13:22:34

@Szten00: Sajnálom, hogy csalódást okoztam. Nincs egy fontos érdekes elem. Nagyon sok van. És rengeteg kereszthatással. Érintőlegesen sem egy blog kommentárának kereteihez mérhető. Itt csak annyi fér bele, hogy megpróbáltam felhívni a figyelmet az általánosító állítások elkerülésére. Az alapkutatásokban érintett pár tucat ember is nagyon óvatosan fogalmaz, Akovnál pedig már többször éreztem úgy, hogy kinyilatkoztat, ezért szálltam be.

Egyébként valóban nem érte meg, de a túl sok hordós megjegyzés mögött csak a felületes divatot látom. Most ez a divat éppen hordó-ellenes hullámában van. A világ bortermelésének kb. 5-6% környéke kerül hordóba. Az új hordó arány kevesebb, mint 1%. Készíts egy 100-as listát, hogy mik lehetnek szerinted a világ legjobb borai. Gondold végig, annak mekkora aránya érett hordóban, és mekkora lehetett az új hordó aránya. Egyszerűsítve – egy-két rajnai, SB kivételével - általában kiemelkedő bor hordó nélkül nem nagyon születik. Ráadásul, ha jó a hordó-bor együttműködés az új hordó majdnem mindig többet nyújt. Ezt párosítsuk az említett divattal!

Ugyan eredetileg már ezt a kommentet sem akartam megírni, de ha már belemelegedtem, hasonló ellenérzéseim vannak a „francia hordó” sztereotípiákkal kapcsolatban. Nem számoltam, de jó pár ezer francia hordót (hordóból vett bormintát) kóstoltam. Voltak csodás harmóniák a hordó és bor között, és pocsékok. Vannak gyártók akik PN, CH, vagy éppen Grenache területén erősek, de gyengék BX fajtákhoz vagy Nebbiolo-hoz, vagy éppen fordítva, stb., stb.. Gondoljunk bele; ha csoportosítjuk nagyjából talán 20 hordójelleg csoport különböztethető meg, ezen belül a hordó karakterek száma 1000 fölötti; nem lehet egyszerre mind, mindenhez jó. A „francia” hordó uralja a világ boroshordó-termelésének 85+%-át, tehát a dominancia miatt, statisztikailag legtöbbször egy, vagy másik francia hordó produkálja a legkiemelkedőbb eredményt. Arról már nem szól a fáma, hogy mondjuk másik 20, szintén francia milyen gyengén muzsikált az adott borhoz. Szóval az, hogy a „francia hordó a legjobb” körülbelül úgy értelmezhető, mint önmagában a „jó hordó”. Értelmetlen. Meggyőződésem, hogy egy jó magyarországi termőhelyről származó, magas technikai szinten elkészített magyar hordó minden tekintetben felveszi a versenyt. Ahogy az egyetlen megmaradt komolyabb osztrák cég hordói is vannak, ahol remekül teljesítenek. Kaukázusi, román, lengyel, ukrán, balti fából még nem kóstoltam harmonikus, komoly bort (bár lehet, hogy csak az átkeresztelés miatt nem tudok róla), de lehet, hogy csak a megfelelő, fához illő technológiát kell a megtalálniuk a kádároknak. Amerikai vonalba most nem megyek bele.
Azt hiszem a kommentelés világa nem nekem való. Mindig hosszúra sikerül.

Szten00 2016.01.14. 15:09:19

@Meszely: Nem baj, ha egy komment hosszúra sikerül, sőt, ha érdekes témát feszeget, és lehet belőle tanulni, akkor minél hosszabb, annál jobb :)
Köszönöm a kifejtős választ. Az alapproblémádat én nem érzem akov írásaiból úgy lejönni, ahogy te, de ettől teljesen függetlenül a téma izgalmas, érdekes, kultúrált kifejtése akármilyen terjedelemben csak építheti az itt olvasók képét a borok világáról. Szóval köszi még egyszer, és ha maradt benned bármi gondolat, ne tartsd vissza, attól félve, hogy túl hosszú ide :)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.14. 15:10:17

@Meszely: Amúgy akár mi is a trend, én a jól hordózott borokat kedvelem, ahol ügyesen használják, tökéletesen része lesz a bornak és emel rajta. Hiába Burgundia az, ami, hiába állítólag a termőhelyről szól, mégis, elég sok a hordó a borokon (tipikusan egy grand cru bor 100% új fát kap), ami mondjuk ellentétes az éppen menő fősodorral, de nekem nincs is vele bajom.

Elviekben egy magyar hordó lehet olyan jó, mint egy francia. De a kóstolási tapasztalataim mégis mást mutatnak. Egy magyar hordó gyakran "közönséges" és túlzó aromákat ad a borhoz. Ez nem a faanyag, hanem a kádár eljárás hibája (valószínűleg az égetésé). Még pl. a Kádár Kft. csúcsszelektált hordóinál is gond van, hiába mondják, hogy pl. sokszor az anyagcég, a Taransaud hordóit is lenyomják a vakteszten. Lehet, de mégis nekem sokkal jobb élményeim vannak a T hordókkal (mindkét féléből igen sokat kóstoltam, sőt a Kádárnál volt szerencsém heti-havi rendszerességgel követni, hogyan hat a borra). Egy Taransaud T5 meg aztán olyan meseszép, hogy azt az életben nem fogják be.

Azt sem szabad elfeledni, hogy sokan Mo-n használnak felújított francia hordókat, aminek már megint semmi köze az eredetihez. Ennek egyrészt az oka az újraégetés, ami már egy más technológiával történik. De óriási gondot okoz, hogy a fába beszivárgott borra tkp. "ráégetnek", ami megint más ízeket hoz ki.

Meszely 2016.01.15. 11:17:36

@akov: Attól tartok ismét nézetkülönbségünk van.

A TT T5 valóban csodálatos eredményeket tud produkálni, elsősorban a nem kiugró alkoholú, nagyobb tannintartalmú, hosszú érlelésű borokhoz. Sok olyan bort tudnánk felsorolni, ahol valóban verhetetlen. DE, azoknál nem csak egy magyar hordó, egy másik francia sem tudja ugyanazt nyújtani. Tehát nem általában a „francia” a jobb, hanem azokhoz a bizonyos borokhoz a Taransaud.

Jó példát találtál a Rioja-Demeter Z. példára. Próbáld ki egy rövid érlelésű fehérhez. Most akkor mégis rossz a T5??? Ahol a TT T5 jó (egyébként mennyi is, 1300 EUR (?)), ott franciáknál maradva pl. a Francois Freres hordó lényegesen gyengébben muzsikál, ugyanakkor nagy általánosságban a FF Burgundy fajtákhoz szebb eredményt nyújt. És még lehet sorolni a sort.

Összességében, számomra ugyanaz a két következtetés adódik, amit korábban próbáltam hangoztatni, hogy a.) nem általánosságban „a francia” a jobb, hanem egyes boroknál sokszor egy-egy francia, miközben más francia hordóhatása akár csapnivaló is lehet. Hasonló logika alapján nem mondom azt sem, hogy a magyar jobb. Maradva az általad említett cégeknél, bizonyos borokhoz nagyon jó, vagy éppen legjobb a Kádár (sok, valóban jó francia gyártókkal összevetve is. Egyébként mindkét jelentős magyar hordógyár döntően külföldre dolgozik). De ugyanezt a hordót használd ugyanahhoz a borhoz, és csak annyit változtass, hogy rövidebb idő alatt kiveszed. Egy akár T5, akár más, hosszú érlelésre fejlesztett hordóban kóstold meg a bort 3 hónapos korában. Legtöbb ember sírva elszaladna. Vagy pl. egy optimális 500 ltr MT helyett válassz pl. 225 ltr M+ (tök mindegy melyik, de ugyanattól cégtől). A kettő ég és föld lesz. Ez is alátámasztja a b.) következtetést, hogy a hordó nem önmagában jó, vagy rossz.

Az, hogy „.. a kádár eljárás hibája..”, vagy „..csúcsszelektált hordóinál is gond van..” szerintem megint megalapozatlan felületes kinyilatkoztatás, de erre most nem reagálnék. Túlragozni, vagy feleslegesen ugyanazt ismételgetni fölöslegesnek gondolom, csak azt nem értem, miért kockáztatja az a sok borász, hogy ilyen rossz hordót használ a drága, akár több száz EUROs boraihoz? Anyagilag megteheti, hogy a borához a legjobbat válassza ki, de nem teheti meg, hogy rossz bort készítsen. Akkor meg miért?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.15. 11:28:56

@Meszely: A hordót meg kell találni a borhoz, ez nem is kérdés. Ha T5-ről beszélünk, akkor vörösborról beszélünk és hosszabb érlelésről természetesen, ez nem is kérdés (az alacsony alkohol már véleményes, ld. Pingus, ami ebben van).

Új hordós fehérekkel nincsen tapasztalatom, tehát nem tudnám milyen fát válasszak, ha 3 hónapig akarnám új fában tartani pl. a chardonnay-met. DE, vöröseknél egy új hordó elég riasztó tud lenni a kezdeti időszakban, gondolom főként a fa tanninjának kioldódása és ki nem válása miatt. Én pl. most vettem egy gönci hordót, amiben a pinot-om kimaradó részét tárolom (pont ennyi) és hát 1-2 hónap után megkóstoltam, nem is akarom kóstolgatni egy darabig.

Én pl. az nem értem - beszélve itt a Kádár hordókról is - hogy hogy a fenébe lesz olyan íze a 12-14 hónapig évig érlelt vörösbornak benne, mint a legolcsóbb lidl-es vagy aldis capuccino-poré? Biztosan nem a fa szar, talán az égetés technológiája más. Egy csomó francia kádárüzem szigorúan titokban tartja az égetéssel kapcsolatos részleteket (milyen fűtőanyaggal, meddig pontosan, milyen felületen át, stb).

Meszely 2016.01.15. 12:42:27

@akov: Attól a hordógyártól, akinél ezt érzed, minden bornál ezt érzed? A cappuccinos hatás valóban a pörköléssel függ össze, de nem lehet, hogy egyszerűen más pörkölést kellene alkalmaznia az adott borhoz (nem maga a technológia, csak a választás)?

Mi volt a borász véleménye? Tetszett neki? Volt beszélgetésem borásszal, akivel messze nem értettünk egyet azzal, hogy a pörkölés megfelelő-e az adott borhoz, vagy nem, de a borász – és nem a mundér védelmében- ragaszkodott, hozzá, hogy márpedig ő annál jobbat elképzelni sem tud.

Magyar bor? Persze a magyar boroknak is csak kis százalékát kóstoltam hordóból, de hátha van olyan, amit mindketten kóstoltunk. Konkrétan melyik borokra gondolsz, ahol ezt a hatást érezted? A kis kádárok hordóit most hanyagoljuk, koncentráljunk csak a Kádárra és Trustra.

Egyébként én is kóstoltam ilyen bort is, magyar hordóból is, tehát nem állítok olyat, hogy magyar hordóból márpedig csak szép bor jöhet ki, de korábban írtakat fenntartom.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.01.15. 13:11:32

@Meszely: Konkrét borokat most nem citálnék ide, de kóstoltam belőle BDX fajtákat és pinot is. Ha ésszel használják talán OK, de mondjuk hosszú érlelésű újhordós bornál (1.5-2 év) overkill. Persze ha frankó az alap, biztos beépíti, de akkor a borász számoljon 5 évvel.