A Borrajongó

Wineporn: Spanyol virtus

2015. december 10. 06:00 - akov

Szokolai Mátéval és Kazinczi Zsuzsával már rég ismerjük egymást, de valahogy sosem jutottam el a kóstolóikra. Pedig a Wineporn név alatt szervezett borestek izgalmasabbnál izgalmasabb magyar és külföldi tételeket vonultatnak fel. De önmagában ez nem lenne nagy poén, máshol is lehet jó borokat kóstolni, ugye. Mivel azonban Zsuzsa és Máté bizományos borkereskedelemmel, sőt borárverések szervezésével is foglalkozik, egy széles eladói kör készleteire van rálátásuk, így a Wineporn esteken érett, szinte hozzáférhetetlen borokra lehet rápróbálni. Ezek közül egyik-másik a hazai és nemzetközi bortörténelem állomásaiba is betekintést enged. Végre aztán a „Spanyol virtus” c. érett spanyol csúcsborokat felvonultató kóstolóra sikerült eljutnom, amely pár kihagyhatatlan, évtizednél is idősebb legendát ígért a poharakba.

spanyolv.jpg

A kóstolónak a St. Andrea Borbár adott helyszín, a borokhoz pedig egyszerre modern és házias ételeket szolgáltak fel. A szereplőket egy magángyűjteményből vásárolták, azok végig pincében várták a végüket. Nézzük:

Besserat de Bellefon Cuvée des Moines Brut Champagne

Bevezető tétel. Klasszikus blend chardonnay, pinot noir és pinot meunier részvétellel. 2004-2005 körül vásárolták a palackot, ebből visszaszámolva a zöme 2002 környéki alapborokból lehet. Közepesen intenzív, már eléggé érett és van benne egy kicsi dohra hajazó karakter, de szerencsére a levegő majdnem teljesen elviszi. A közepesnél testesebb, még élet van benne, aromái a citrushéj, a kandírozott gyümölcsök és fűszerek irányába tolultak. Az érés nyomai már majdnem dominálják, induló almásság jelzi, ezt már végképp meg kéne inni. A szerkezetét szép savak és elég hosszú lecsengés képviselik. 6p

Raventós i Blanc La Finca Gran Reserva 2009

Nagy név, biodinamikus termelésű Cava. A termelő 2012-ben az alacsony léc miatt elhagyta a Cava DO-t, mert vállalhatatlannak találta az eredetvédelmi körzet által megszabott követelményeket. Jelen borunk 9 dűlő házasítása, 45% xarel-lo, 30% macabeu és 25% parellada összetétellel. A 2011-eshez már volt szerencsém, nagyon szerettem.

Fehérborsosan fűszeres illat, kellemes fehér virágokkal, van benne egy fás karakter is, de ez minden bizonnyal csak az érés játéka, hiszen az alapbor acéltartályban készült. Közepes test, már jócskán előrehaladott állapotban van, a primer gyümölcsök már elmúltak és enyhe mézességnek adták át helyüket. Amúgy szép autolízises aromákat lehet felfedezni, az egyensúlya jó, profi kézzel elkészített pezsgő. Minden szép és jó volna, de a hosszú lecsengést igen erős kesernye uralja, ami nehezen élvezhető, a pontszám kizárólag ennek szól. 5p

Pintia Toro 2003

A 2003-as év Európa-szerte igen száraz és meleg volt, ebben Spanyolország sem volt kivételezett. Az évjárat kis termést hozott és a szüret meglehetősen korán befejeződött. Termelőtől, területtől függően a közepestől a nagyon jóig mindenfélével lehet találkozni. A Vega Sicilia csoporthoz tartozó Pintia 2001-ben indult el, de hamar utat talált a nemzetközi csúcsborok közé. A Vega Siciliánál tett látogatásomról itt írtam igen hosszan.

12 hónap hordós érlelés, 70% francia, 30% amerikai fa. Szép illatot mutat, még szinte friss, fekete bogyósokkal, kávéval, kakaóval, indiai füstölő egzotikus aromáival, fekete cseresznyével és sok-sok fából származó, immár beépített fűszerrel. Izgalmas, komplex és mély. Testes, meleg karakterű, sava élénk, a fajtára jellemző fekete cseresznyés aromák a dominánsak. A tannin kifejezett, szintén a meleg évről árulkodik, poros állagú, enyhén tapad. Az arányok jók, a textúráltság remek, az utóíz szép hosszú, benne aszaltakkal, egy kevés tanninos kesernyével. Már érést mutat, de jó néhány évet akár le is tagadhat. 6/7p

Alión Ribera del Duero 2003

Szintén a Vega Siciliához tartozó birtok a szomszédból, a náluk tett látogatásomról itt írtam részletesen. Az évjáratot már ismerjük (ld. fent). Mély és vonzó, tiszta illat, pipadohánnyal, némi érettséggel, nem tűnik túl korosnak. Kóstolva is remek állapotban van, szinte kortalan, remek fekete cseresznyés és szépen fűszerezett (hordó) aromái zavarba ejtőek. A meleg év ellenére elegáns, jól textúrált, kiváló alkohol-tannin/sav arányokkal, hosszú lecsengéssel. 7p+

Alión Ribera del Duero 2001

A tavaszi fagyok miatt kisebb mennyiséget adó évjárat, de ettől eltekintve kiváló borok kísérik. Zseniálisan fűszerezett, mély és meleg karakterű, egzotikusan fás-fűszeres illat, pici vaníliával, pipadohánnyal, bele lehet szédülni. Testes, fekete cseresznyés, a kiemelkedően friss savasságnak köszönhetően igen jó arányú, életteli savanyú gyümölcsökkel, egy csipetnyi kakaóval, finom dohányossággal. Gazdag, intenzív, sűrű, mégis elegáns és szép. Azt hiszem kiválóan eltaláltuk, de akár még fektethető is, nagy baja nem lehet. 8p-

Cal Pla Planots Vi de Vinyes Velles Priorat 2005

Robert Parker 98 pontos bor, 50% grenache, 50% carignan, 100+ éves tőkék termése. Dugós. Megkönnyezzük. Tiszteletből rákóstolunk, érezhetően egy kiemelkedő bor ment a levesbe.

Finca Allende Rioja Calvario 2004

1995-ben alapított birtok, modern Rioja-felfogás. 1945-ben telepített tőkék, 90% tempranillo, 8% garnacha és 2% graciano. Köves, kavicsos talaj, 18 hónap francia fában. Jancis Robinson 18, Wine Enthusiast 95 pont. Vonzó és tiszta illat, modern, gazdag, megint csak egzotikusan fűszerezett a kiváló minőségű fahordó már beépített aromáitól. Testes, intenzív, elképesztő maggal, a friss savasság által vezérelt kortalan gyümölcsösséggel. Élénk fekete cseresznye, fekete föld és kiemelkedő fűszerezettség fedezhető fel benne. A korty magja megbonthatatlan, feszes savak vezetik a szinte végtelen lecsengésbe. A tannin poros, enyhén emelkedett, az egyensúly kiváló. Kortalan csoda. 8p

LAN Culmen Rioja 2001

85% tempranillo és 15% graciano házasítása. Pár éve kóstoltam, annak a palacknak volt valami defektje, de ez itt énekel. Mély illat, szenzációsan gazdag, modern értelmezésű gyümölcsökkel, dohánnyal, zöldfűszerekkel. Testes, szépen érett, remek tanninnal és savassággal, még életteli meggyel, finom fűszerekkel, vaníliával, pipadohány kellemes aromáival. Nagyon intenzív, nagyon jó egyensúllyal, hosszú-hosszú lecsengéssel. Rétegzett, komplex, ugyanakkor modern, még további karrierrel. 7p+

Pingus Flor de Pingus Ribera del Duero 2006

A legenda kisöccse, már többször kóstoltuk itt a blogon is. A birtoknál tett emlékezetes látogatásról itt írtam. Megint csak egy vonzó, mélyen egzotikus, modern és gazdag illattal van dolgunk. Szuperérett alapanyag és a világ legjobb fájának találkozása. Testes és sűrű korty, igen intenzív és kortalan fekete cseresznye hatja át, mellette beleköthetetlen fahatás, átható fűszeresség, meggy, fekete föld aromái. Az élénk savasság páratlan szerkezetet teremt, a tannin szinte puha, kis porossággal jelzi, hogy mégis számolni kell vele. Fantasztikus bor, szinte kortalan, végtelen lecsengéssel. 2011 elején 9 pontot kapott nálunk, most sem sokkal virított kisebbet! 8p

St. Andrea Merengő Egri Bikavér Superior 2011

A dugós bor miatt kárpótlásként kapjuk a felszolgáló ajánlásával, mint a pincészet egyik legjobb bora. Kékfrankos, cabernet sauvignon és franc, valamint syrah és merlot házasítása. Meleg karakterű bor, de jóval könnyedebb szövésű természetesen, mint a spanyolok. Primőrös, szertelen gyümölcsösség jellemzi, a meggy aromáit lehet talán kiemelni. A tannin enyhén emelkedett, tapadós. A fa minősége korlátos, hatása egyelőre előtérben van, igen nehezen áll meg a kóstolt borok előtt. Az alkohol magas, a lecsengés bár hosszú, benne fáradó-fárasztó aszalt gyümölcsök kókadoznak. Természetesen igen nehéz dolga volt egy egri bornak ebben a mezőnyben, mind fahatásban, mind minőségben, mind tisztaságban és definiáltságban egy más ligában játszik. 8300Ft. 5p+

Értékelésnek annyit, hogy itt van ez a tempranillo, ami valójában tényleg egy B-kategóriás szőlőfajta, sem szerkezetre, sem komplexitásra nem tudja azt, amire egy komoly szőlőfajta egy komoly borvidéken képes. Az érleléssel jól megvan, de azért borról-borra nem túl nagy a variáció. Ugyanakkor mégis képesek belőle a maximumot kihozni és nemzetközi szintű, izgalmas csúcsbort készíteni (nem újdonság). Ehhez pedig nem kell más, mint kiváló területek, jó szőlőmunka, rigorózus válogatás, profi borászkodás, meg a létező legjobb fahordó. Nem mindig sikerül a mutatvány, de ma este minden egyfelé mutatott. Bár váltósúlyból felfelé leckéztetni nehéz, az okosaknak nem lehetetlen.

(Köszönet a kóstolóért, amelyért természetesen fizettem.)

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr638143532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

valópapa 2015.12.10. 06:50:20

Jó lett volna, ha spanyolok mellett is ott van az ára. Gondolom nem 30euro környéki árakat láthatnánk, hanem 80-100 eurot. Ebből a megközelítésből nem is annyira lóg ki a Merengő.

zoli 2015.12.10. 07:04:44

"itt van ez a tempranillo, ami valójában tényleg egy B-kategóriás szőlőfajta(...)"
Ne csináljátok már megint ezt a bornáciskodát, alacsonyabb és felsőbbrendűbb fajtákkal. Ahhoz pl. mit szóltok, hogy 1876-ban Hermann Goethe - a valaha volt leghíresebb osztrák ampelográfus - 5-6 mondattal elintézte a zöldveltelinit, majd efféle sommázatra jutott: "Er liefert viel und guten Tischwein.", mindeközben a piros- vagy a korai piros veltelinire több oldalt szánt. Akkor az C-kategóriás?
Vagy az azt követő eszmefuttatáson van a hangsúly? Azaz megint egy szúrás az itthoniaknak, hogy lám, ezek még ezzel a szarral is 8 pontosokat gurítanak, ti bezzeg... Tény, hogy kezdetén jár Mo. saját maga meg- és kitalálásában, de sztem kontraproduktív mindenért kizárólag rúgdosni a magyar szőlő- és bortermelőt. Halkan megsúgom, a fogyasztói tömegigényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a jellemzően belföldi piacra termelőknek. Ha tisztában akarunk lenni az átlagos közízléssel, a Varga pince portfólióját kell követni, elhihetitek, ők profi módon felmérték a terepet. Innen nézve pedig a mocsárbaragadt kisborászataink is afféle kultúrmissziót teljesítenek, amit inkább propagálni illik, mint állandóan a saját szarába dugni az orrát...sztem legalábbis.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.12.10. 07:16:57

Köszi a posztot, legalább elolvastam, miről maradtam le. :D
@valópapa: Inkább 50-100 EUR, szóval a teteje stimmel.

Sub_ 2015.12.10. 08:01:46

@zoli: Jól megvilágítottad a lényeget. Sajnos egy átlag magyar borfogyasztó közelében sincs annak az ismeretnek, tudásnak és igényességnek ami azt itt blogoló és az ezt olvasó közönséget jellemzi. Amíg lényegében a legtöbb ember számára a szagos fehér, meg az édes piros jelenti az alapvetést addig nem nagyon van miről beszélni, az árról már nem is beszélve. Nem egyszer láttam már, hiper- és szupermarketekben, hogy 20-30 Ft-os (!) különbség miatt egy alsóbb polcos bort bor után nyúlt a delikvens teljesen függetlenül attól, hogy mi van a palackban. Az igénytelen közízlésen, ami sok esetben pénztelenséggel is párosul nem tudom, hogy hogyan lehet egyáltalán "segíteni". És ez érvényes a teljes élelmiszeripar egyéb területeire is...

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.12.10. 08:07:13

@valópapa: Jogos. Azért nem írtam semmit, mert ezek már nem kaphatók és emiatt nincs áruk. Aminek tudom az évekkel ezelőtti árát, szívesen megadom. A Pintia 25 EUR körül lehetett régen, az Alion akár 35-40 EUR (de kapható a BT-nél is mindkettő), a Flor de Pingus 2006-ból én anno 70 EUR-ért vettem egy palackot. A LAN Culmen 20k körüli bor (IFDT forgalmazza itthon is), a többit nem tudom.

A Merengő a maga árával magyar csúcsbor és ahhoz képest alulteljesít.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.12.10. 08:12:10

@zoli: Bocsi, nem ekéztem semmit, csak a spanyolokat dicsértem, hogy ügyesek. A tempranillo tényleg egy B-kategóriás fajta, akár ha tempranillo termelőkkel beszélsz, elmondják. Egy jó pár elismert szerző leírja azt (pl. ld. Oz Clarke Grapes + Wines), hogy a fajta elsősorban csak a gyümölcsről szól, hiányzik belőle a komplexitás. A saját kóstolásaim is azt erősítik meg, hogy az érleléssel sem lesz túlzottan komplex, ugyanakkor ha ráküldenek csúcsminőségű fát, valóban segít rajta. De ettől függetlenül az aromajegyekben igen szűk skálán mozog (feketecseri-ánizs + a hordó). Nem véletlen, hogy a Vega Sicilia Unico-ban is házasítanak hozzá CS-t és Malbec-et, de a Rioja-blend is azért alakult úgy, ahogy.

Syntax Error · http://vino.syntaxerror.hu/ 2015.12.10. 11:22:21

U egy ilyen sort nagyon szivesen vegigkostolnek :)

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.12.10. 12:15:41

@akov: Szerintem nagyon rosszul járt, a Merengő, hogy a sor végére került. Az a bor szerintem simán megvan 7 pontos.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.12.10. 12:45:28

@rszabi: Önállóan kóstoltam már 2x is, nálam 6p- volt a legjobb eredmény, az is fiatalabb korában.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.12.10. 13:32:15

@rszabi @akov: Tényleg, én is írni akartam, hogy "a Merengő nálam is behúzott már egyszer egy hetest, bár régebben és más borok között, de ugye itt jön be a kontextus", de ezek szerint Akov esetében nem erről van szó.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.12.10. 13:46:44

@furmintfan: @rszabi: Ezzel együtt a 2006-os Merengő az egyik legjobb magyar vörös, amit ittam. Annak a nyomába sem ér a 2011-es, ez fix!

zoli 2015.12.10. 13:47:33

@akov: akkor bocs, biztos bennem maradt a tegnapi hevület :)

Hanem ezzel a komplexitáshajhászással nemigen tudok mit kezdeni. Mije kell, hogy legyen egy fajtának, hogy A kategóriás legyen? Parádés struktúra vagy inkább barokkos ornamentika? Mitől jobb mondjuk a sangiovese vagy a merlot?
Gyakori, hogy egy-egy fajtát elővesznek, holott legtöbbször a nem megfelelő termőhely-művelésmód-pincetechnológián múlik csak a végeredmény milyensége. Pl. azt írod a tempranillo kapcsán , hogy a ráküldött minőségi fa dob rajta sokat, az én saját tapasztalataim szerint, éppen hogy a spanyolok (korábbi) túlságos érlelésfetisizmusa meg az amerikai tölgy, ami jól lebutította és uniformizálta a végkimenetelt. Nyilvánvalóan megvannak mindennek a maga korlátai, de meglepődnétek, hány parkolópályán senyvedő fajtában lakozik a géniusz, illetve mennyi olyan "érdemtelen" világfajta van, amelyik a saját hazáján kívül csak elvétve ad igazán izgalmas bort, mégis orrba-szájba telepítik mindenhol.
Én egyszerűen nem tudok mit kezdeni az ilyen kategórizálással, mondja azt akármekkora borguru. Hol volt 100 éve a syrah? A chardonnay? A zöldveltelini? A felépített brand, a kitalált stílus, technológia, azaz a hozzáadott emberi érték miatt tartjuk a legtöbbjüket oly' sokra, ami aztán hozza magával - a haszon reményében - a sok elcseszett másolatot világszerte.

Szegediszomelijé 2015.12.10. 22:01:47

@zoli: Jó írás és jó szándék, de nem értek egyet: hogy konkrétumot is adjak, pl Cabernet Franc -sokkal többféle ízjegyet tud megjeleníteni, ez nem is kérdés -azaz hozzá képest a Tempranilloból valóban hiányzik a komplexitás. Az, hogy sok fajta többet tud, mint általában hiszik, ennek nem mond ellent, és hidd el, Akovnak is van ilyen irányú tapasztalata is!

zoli 2015.12.10. 22:47:55

@Szegediszomelijé: hm, de miből áll az a bizonyos komplexitás, amiről szó van? Széles skálán mozog az illat- és ízspektruma? Csak mert más esetben más meg a kevésbé intenzív fajtakaraktert isteníti, mert az hívebben közvetíti a termőhelyet. Vagy vmelyik analitikai paramétertől függ? Tannin, sav, extrakt, stb? Az is egy ilyen változékony vmi, egyszer lelkesedünk ha sok van belőle, máskor átkozzuk.
Konkrétan a kabfranos példádhoz: azért nemigen mérhető össze a kettő, mert míg az egyik egy valódi kozmopolita, addig a másik szinte kizárólag a Hispániai-fsz-re szorítkozik (meg asszem Argentína komolyabban, de olyat még nem ittam). Illetve ha akkora spíler a kabfran, miért van az, hogy világszerte jellemzően csak küvében számítanak rá? Akov azt mondja, a tempranillót ki kell egészíteni, miközben a kabfran alapjáraton egy kiegészítő csupán, a brácsás a bandában. De komolyan várom a megoldóképleteket a komplexitásra, illetve arra, mi alapján tehetünk relációjelet két fajta közé.

gergo16 2015.12.11. 08:07:51

@zoli: Apropó parkolópálya, mi a helyzet a Szagos Bajnárral? Illetve miben látsz még potenciált az ismeretlen fajták között?

zoli 2015.12.11. 10:48:12

@gergo16: a szagos bajnár csemegének parádés, borban inkább házasítási alapanyagnak való, azért is kedvelem, mert a fajta kizárólag Pécs környékén volt ismert. A második kérdésed már-már esszéjellegű, ebbe most nem mennék bele, de nem kizárólag ősi kárpát-medencei fajtákra gondolok, van egy csomó olyan is, ami ismert, de mégsem kezelik rangjához méltóan, természetesen nem csak idehaza, külföldön is van kismillió. Azt is számításba véve, hogy a termesztése viszonylag gazdaságos és megbízható legyen.

tezu 2015.12.12. 19:53:42

Szokolai Mate-nak csak gratulalni tudok,mert megismerteti a külföldi borokat(is) egy nagyon magas nivon .Talan sikerül egyszer meg szemelyessen is talalkoznunk

kunci · http://www.borfoldrajz.blogspot.hu/ 2015.12.14. 12:25:18

Torot nem vetném össze Egerrel. A "Kékfrankos" sincsen egy súlyban Tempranilloval, másrészt lenn délen olyan meleg a klíma, hogy még a betegségek is alig tudnak kialakulni.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.12.14. 13:14:51

@kunci: Hát nem is vetettük össze lényegében, mert nem adott rá alkalmat. Mindenesetre magyar csúcsborként valamit kellett volna mutatnia, nem mutatott. Nekem önmagában sem...

Jankó Dániel 2015.12.14. 17:15:20

Mint teljesen laikus, azt nem ertem, hogy hogy kerul egy borba fold, pipafust, valamint idezem: kortalan fekete cseresznye? Az ember azt gondolna, hogy a bor szolobol van, megis hogy kerulne bele egy csipetnyi kakao? Persze ha egy felliter kolat lehetne benne erezni azt mondjuk megertem, de azt is kulon kell vasarolni hozza. Amugy melegen ajanlom kostolasra, barmilyen terfogatszazalekos osszetetelben.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.12.14. 17:39:46

@Jankó Dániel: Kedves Dániel!

A választ lehet egyszerűen és bonyolultan is megadni. A szőlőben alapvetően van vagy 400 aromakomponens. Ez erjedés után kb. 1000 körülivé alakul. Ezért a szőlőből készült bor egy igen komplex "élelmiszer". A szőlőben és a borban ugyanazok az észterek találhatók meg, mint a gyümölcsökben, amelyek az aromák többségét adják. Innen a fekete cseresznye, amely a tempranillo fajtának egyik jól definiált (vezető) jegye. Más szőlőfajták más gyümölcsökre hasonlítanak, ilyen pl. a cabernet sauvignon, ahol a feketeribizli egy tipikus jegy. Vagy ott a sauvignon blanc, amely sokszor hasonlít vágott fűre (metoxipriazin), trópusi gyümölcsökre, stb.

A föld, a fekete föld a testes, érlelt vörösborok egyik tipikus aromajegye (olyan, amikor beleszagolsz a virágföldbe, amit frissen bontasz).

A pipadohány, a dohány, esetleg a bőr a hordó aromáiból jön. A pörkölt tölgyfa számos olyan vegyületet ad a borhoz, amely közvetlenül indukálja az itt felsorolt dolgokat. Ilyen például a fa szerkezetében felfedezhető lignin, amely a pörkölésre vanillinné alakul, ld. vaníliás jegyek. De vannak további érdekes dolgok is, amelyek egy-egy vegyületre vezethetők vissza. Ilyen a fahéj, a szegfűszeg aromája, de akár lehet kókusz, vagy csomó minden más. A pipadohány kellemes illata ezen aromáknak a hosszú idejű éréséből, borba való integrálódásából származhat.

Sokan egyébként hülyének, sznobnak (de olyat is hallottam, hogy "buzinak") gondolják a borkóstolókat. Nyilván a hozzászólásodban is van némi szarkazmus. Nem kell azonban megijedni, amit a legtöbb borkóstoló csinál a borral, annak vannak nagyon is kézzelfogható, a legtöbb esetben tudományos magyarázata.

Sosem késő tanulni és persze tájékozódni.

Ja, és egyvalamit nem javaslunk, iható borba kólát tenni. (Amúgy a felsorolt ízjegyek közül a kólában is van egy csomó minden, pl. vanilin, fahéj).

kunci · http://www.borfoldrajz.blogspot.hu/ 2015.12.14. 18:51:22

@akov: Egy hónapja az Egri Borkerten kóstoltam. Az egyik legszebb tételnek bizonyult. Áprilisban a 2008-ast nekem is volt szerencsén más dél-európai borok között. Kiegyensúlyozott tételnek bizonyult. Sajna az sem emelkedett ki a mezőnyből.

Jankó Dániel 2015.12.14. 19:33:25

@Jankó Dániel: Koszonom, a kedves, kielegito valaszt, sokat tanultam belole!