A Borrajongó

Huet Haut Lieu Sec vertikális (2014-2005)

2015. október 22. 06:00 - drbarta

Olyan 2009-2010 környékén meglehetősen nagy Huet-fan voltam. Nagy hatással voltak rám akkoriban bizonyos témába vágó Terroir Club-os kóstolók és emlékszem, hogy szöget ütött a fejembe, talán egyik alkalommal maga a tulajdonos Anthony Hwang mondta, hogy ezek a borok fiatalon nyíltak, szerethetőek, majd 2 éves korukra bezárkóznak, hogy 10 éves korukra ismét kinyíljanak és teljes pompájukban tárulkozzanak fel.

Mit nem adtam volna akkor egy 10 éves Huet-ért! Mindenesetre akkoriban, amikor a 08-as volt az aktuális kedvenc borom, vettem a még néhány palack erejéig elérhető 05-ösből is, és elhatároztam, hogy épp ebben az áhított korban fogom felbontani egy vertikális kóstoló keretein belül. Milyen érdekes ezt 2010-ben elhatározni, és 2015-ben learatni az elhatározás gyümölcsét! Voltak már vertikális kóstolóink más témában, de érzelmileg valahogy más az, amikor évekig gyüjtöget valaki egy sort, időnként egy-egy palackkal hozzájárulva, tudva, hogy még sokáig nem pukkanhat fel, mint amikor különböző forrásokból, de rövid idő alatt megvásárolja a sor egészét. 

dsc03731.jpg

A téma tehát, Huet Haut Lieu Sec vertikális, kezdve a legfrissebb 2014-es évjárattal, folytatva az elvileg kritikus kort elérő 2013-assal, utána tanulmányozni a "bezárkózás" időszakát egy 4 és egy 7 éves borral, majd meglesni, vajon mutatja-e már a 10 éves tétel  a "pillangó"-szerű feltámadást. Végül zárni a sort egy édessel ugyanerről a területről. Szokás szerint két körben kóstoltuk végig a borokat, én még másnap is el tudtam bennük kicsit jobban mélyedni az előzetesen letöltött egy decik révén.

Fogadjátok szeretettel:

 

2014: Citrusok, harsogó körte, barack, oltott meszes asszociációk, másnap kiegészül naspolyával, mézességgel. Tiszta, friss és elég koncentrált a gyümölcs. Szájban is ilyen. Lédús, telt ízű, közepesnél valamivel komolyabb súlyú szerkezettel, lendületes, jó értelemben száj-nedvesítő savakkal. Szép. Magabiztos 6p.

2013: Kompótosabb jellegű körte, több mézesség, krémesség, némi sütőtök. Ez utóbbi jegy másnapra zavaróan uralja. Szájban hasonló felépítés, koncentráció, kevesebb áttetszőség, több érleltség, talán savban is karcosabb. Jóval előrehaladottabbnak érződik az előzőnél, mint amennyire az egy év különbség indokolná. Első nekifutásra 6-, később a többi után visszakóstolva, de leginkább másnapra már elég disszonánsnak hatott, ekkor értelmeszerűen jóval alacsonyabbra tettem, sőt nem is szívesen ittam volna.

2011: Emlékszem erre a borra fiatalon, szerethetően zamatos volt, de rúgkapált minden alkotója. Most az előzőtől visszafogottabb mégis sokkal szebb illat fogad. A gyümölcs bármiféle kompótosság nélkül érleltebb, ősziesebb, főleg körtéval, naspolyával, fügével. Mellette finom mézesség, meszes asszociációk, diszkréten fűszerező palackbuké, mindez remek, egységes elegyet alkot. Szájban telt ízű, haraphatóan zamatos, fajsúlyos, de ezeddig a legjobb állagú savakkal. Talán szerkezetben is egy fél lépéssel komolyabbnak tűnik. Klasszikus, elegáns Huet, szépen összecsiszolódott pár év alatt. 7-

2008: Kissé elérzékenyülve töltöttem ki utolsó palackom tartalmát. Mekkora mérföldkő volt nekem ez a bor! Bevillantak az első 8, sőt 9 pontos találkozások emlékei, amikor úgy éreztem, hogy a világon nincs ettől jobb fehér bor (legfeljebb a Le Mont, meg a Clos du Bourg :))  Aztán elmúltak ezek az idők, jöttek újabb világ legjobb borai, de mindig nagyszerű érzés volt ezzel a borral újra találkozni, akkor is, ha 7p körül állt csak meg a mérce. Fantasztikusan intenzív az illat, a kezdeti ananászos-trópusi gyümölcsös összeállításba már legutóbb is feltűnt, hogy vegyült némi málna is, na ez most különösen töményen érződött, egészen sajátos aromatika egy fehér bor részéről. A korty is egy nagyságrenddel teltebb, illetve krémesebb szájérzetet ad, maradékcukor is érezhetően több van, de mintha struktura terén is mélyebb, jelentősebb volna az eddigiektől. A savak fajsúlyosak, érettek. Egészen sajátos karakterűek, amennyiben mennyiségükkel nem a feszesség, gerincesség, fókuszáltság, vibráció érzetét növelik hanem egyszerűen rendkívül haraphatóvá, zamatossá teszik a kortyot. Élmény volt ismét. 7.5 (másnap egy egész picit komótosabbnak tűnt, ekkor inkább 7)

2005: Ez a bor a vele töltött két nap során érdekes módon a sor szinte összes helyezését megjárta. Itt is van némi málnás beütés, de értelemszerűen kortalanabb formájú a gyümölcs, meg van tejeskávé, illetve némi égett gumis-állottság kombó, ami többeket (engem is) eléggé leblokkolt. Szájban cukorban és intenzitásban is kevesebb az előző után. Szerkezetileg abszolút ép, de annak súlya is egyértelműen visszalépés. Ekkor ez tetszett a legkevésbé a 13-assal karöltve, még abban se voltam biztos, hogy a 6- jár neki.  Aztán a második körre a zavaró jegyek nagy része kiszellőzött, illetve ha nem a 08-as után nézzük rájövünk, hogy tulajdonképpen ez a második legnagyobb anyag az egész sorban. 6.5- 7 környéke. A másnapi maradék meg ha lehet még nagyobbat lépett előre. Teljesen eltűnt belőle mindaz ami tegnap zavarónak hatott,  viszont komplexebb volt, mint valaha. Naspolya, aszalt füge, nemes érési aromák finom mézes-vajkaramellás közegben. Dimenzióit tekintve is mintegy kirúgta magát, ekkor bátran állta az összehasonlítást a 08-assal, sőt eleganciában még rá is dobott. Maradékcukor szinte nem is érződött, intenzitásban mégis ott volt, mindene sima, krémes, egységes, savban is cizelláltabb, kifinomultabb. 7.5, helycsere, vagy minimum holtverseny a dobogó legfelső fokán.

2005 Moelleux: És akkor az édes a végére ugyaninnen. Trópusi gyümölcsök, málna, mézesség, diszkrét érési aromák, melyek részben toastos-pörkölösi jegyekre emlékeztetnek, ha nem ismernénk a vinifikációt lehet barrique-ot kiáltanánk. Szájban telt ízű, bármiféle túlzó édesség nélkül van remek intenzitása, mélysége. Szerkezetileg is jó súlyú, savban is lendületes, szép hosszú. Nem igazán lehet belekötni. Beszéltük többen, hogy mennyire jól kísérhet egy ilyen visszafogottabban édes, mégis kellően koncentrált, ugyanakkor krémes-sima bor egy sor könnyedebb, de intenzívebb ízű desszertet. 7 pont az elején, a végén, meg másnap.

Jó volt. Annak ellenére, hogy köztudámásúlag jól bírják ezek a borok az időt, ne feledjük, hogy ez Franciaországban egy 17-18 Euro környéki bor, szóval ennyi pénzért ez nagyon jó teljesítmény. A borok életútjának beharangozott jellegzetes ciklusa nem feltétlen emelkedett érvényre ez alkalommal. Ha belegondolok, ami 2010-ben fölöttébb érdekesen hangzott, az valójában talán igaz a legtöbb érlelésre alkalmas borra. Fiatalon gyümölcsösek, majd jön egy átmenetibb időszak, ezután idővel egyre mélyül a palackérés komplexitása. De ezt az egészet egy lineáris folyamatnak kell elképzelni, amiből nem feltétlen emelhetőek ki olyan speciális időpontok, amikor drámai változásokra kellene számítanunk. 

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr907989203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.10.22. 06:57:39

Köszi, érdekes volt olvasni, meg is jött a kedvem 1 palackhoz. :)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.10.22. 07:56:26

Köszi a posztot. A 2013-as meglep, a sütőtök az oxidációt jelez. Milyen érdekes, ugye, hogy ott a Királyudvar és pont ugyanez történik az ő boraikkal is, gondolom csökkentik a ként szépen. Vagy, ha nem, hibás volt a palackod...

Octopus 2015.10.22. 09:10:35

Sosem hittem igazán a "bezárkózásban". Szerintem ha létezik is ilyesmi, nem olyan látványos, mint ahogy az a köztudatban él.

silvousplait 2015.10.22. 09:24:11

Koszonet ! Mindenkor orvendek, ha chenin blanc-rol olvashatok :)))
Ropke osszehasonlitas: a wine-searcher.com tanusaga szerint a Haut Lieu Sec es a Kiralyudvar Sec nagyjabol ugyanannyiba kerul mindenfele egyesult allamokbeli borkereskedesekben (kb. 17-25 dollar).
(Ha jol emlekszem, a magam 2007-es palackjat meg 15 euro alatt vettem boruzletben, 2010-ben.)
A magyar vertikalisrol irt beszamoloban meglehetosen gyakoriak az oxidaciora gyanus megjegyzesek; itt ez egyszer kerul elo. (Kiegeszites-, de nem mentegeteskeppen: a 2013-as ev gyalazatos volt Franciaorszagban.)
Mivel nem ugyanazok pontoztak egyik ill. masik esetben (es jaj, mennyire szubjektiv dolog a pontozas !), tenyleg csak labjegyzet, hogy a chenin blanc "megnyerte" azt az osszehasonlitast, ami persze nem is volt az. (Igen , emlekszem: akov megjegyzese szerint nem volt eppen tokeletes a kostolo lebonyolitasa. )
Mig e beszamolo, meg a sajat tapasztalataim alapjan is egyertelmu, hogy a jo chenin blanc nyer az erlelessel, a szaraz furmint "fogyasztasi ablakaval" tovabbra sem vagyok tisztaban. Es tenyleg mindenrol az alacsony(abb) ken tehet ?

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2015.10.22. 10:27:57

@furmintfan: Köszi!

@akov: Igen, a 13-as valóban némiképp oxidáltnak tűnt, minől többet volt nyitva annál inkább. És igen, ezt a sütőtökös jegyet kifejezetten szoktam érezni Királyudvar sec-ekben is.

@Octopus: Igen, az utóbbi évek tapaszatalatai alapján én is szkeptikusan álltam ehhez a bezárkózás-kinyílás támához.HA belegondolok, ezek az érlelésre alkalmas fehérborok 4-5 évesen, amikor be kéne hogy zárkózva legyenek gyakran igen pozitív képet mutatnak. Van még gyümölcs, elsimulnak a kezdeti kitüremkedések, diszkréten, könnyen befogadható mennyiségben, karakterben mutatják a palackbukét, és ezt elég kiszámíthatóan hozzák. A tizenéves boroknál már kicsit lutri, hogy miként viselkednek. A fenti 05-ös esetén is hatalmas mázlinak tekintem, hogy másnap sikerült meglesnem a legjobb pillanatában. Nem vagyok benne biztos, hogy egy másik palackkal is sikerülne.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.10.22. 10:30:20

@drbarta: Amúgy Anthony Hwang ugyanezt mondja a KU borokról is, hogy 2-3 évesen bezárkóznak.

Octopus 2015.10.22. 12:20:22

A Furmint Februáron lehetett hároméves (pontosabban 2,5) Secet kóstolni, sztem nem volt bezárkózva egy kicsit sem.