A Borrajongó

Csendes Dűlő Szőlőbirtok - egy badacsonyi ékszerdoboz

2015. szeptember 29. 06:50 - furmintfan

A Csendes Dűlő Szőlőbirtokról legtöbben (köztük én is) valószínűleg akkor hallottak először, amikor a 2012-es évjáratú hárslevelűjük feltűnt a Nemzeti Borkiválóságok listáján, méghozzá igen előkelő helyen. Nem csoda, hiszen az apró badacsonyörsi birtok borai sokáig szinte csak a családnak és a barátoknak készültek. Amikor azonban a birtok vezetője és társtulajdonosa, Molnár Júlia Dóra 2014-től komolyabb megmérettetésekre is elküldte a palackozott tételeket, és a visszajelzések minden várakozását felülmúlták, a Csendes Dűlő kapui kitárultak a szélesebb közönség felé is. Azóta nagyot fordult a kis családi pincészettel a világ: boraik már a legjobb magyar éttermek borlapjain szerepelnek, budapesti és Balaton-környéki vinotékákban, borbárokban tűnnek fel, és magát a badacsonyörsi birtokot is egyre több látogató keresi fel személyesen. Én is így tettem augusztus végén.

csendesdulo0.jpg

Amikor a látogatást időpontját egyeztettük, még úgy tűnt, hogy én leszek az egyetlen vendég aznap, de azután néhány nap leforgása alatt gyorsan "teltházassá" vált az egész péntek. Mire a teljes kóstolósor végére jutottam, két csoport is megfordult a háznál, így viszont legalább alaposan megismertem a birtok történetét és hosszabb ideig élvezhettem a mesés kilátást. A Csendes Dűlő ugyanis jó eséllyel pályázhatna a „Magyarország legszebb fekvésű birtoka” címre. A panoráma még badacsonyi léptékkel nézve is lenyűgöző, a Badacsony és a Balaton látképe mellett csendes terasz, fügefák, a terasz alatt végigfutó szőlősorok és a kertben békésen szunyókáló kölyökmacskák teszik teljessé az idillt. És persze a borok, amelyekből kellemes meglepetésemre több évjáratot is végigkóstolhattam, miközben hallgattam a kis családi birtok történetét.

csendesdulo5.jpg
Molnár Júlia Dóra életében a 2012-es hárslevelű-szüret hozta a fordulópontot: bár addig nem különösebben vonzotta a szőlő és a bor, a szürettel hirtelen minden új értelmet nyert, és egy csapásra világossá vált, hogy a birtokon van a helye. Dóra így a közelmúltban feladta a budapesti életet és 2014-től már ő felel a birtok igazgatásáért, egyelőre édesanyja, Molnárné Tóth Beáta támogatásával. Az Örsi-hegyen fekvő pincészet múltja azonban hosszabb időre nyúlik vissza.
1971-ben Dóra nagyapja vásárolta meg az itt található présházat és a mellette fekvő közel egy hektáros vegyes ültetvényt, majd 25 éven keresztül Orosházáról utazott rendszeresen Badacsonyörsre, miközben a borkészítést autodidakta módon és helyi öregek tanácsait követve tanulta meg. Vele kezdődött tehát a Csendes Dűlő története. 25 év elteltével Dóra szülei vették át a birtokot, majd a családfő, Dr. Molnár József vezetésével apránként vásároltak és újítottak fel további ültetvényeket a présház környékén, így jelenleg mintegy három hektárt művelnek. A kis területen könnyebb kézben tartani a dolgokat és magas minőségű szőlőt termelni, ezért komolyabb bővülés nem is szerepel a terveik között. A kóstolókat egyelőre – előzetes bejelentkezéssel - a présház teraszán tartják, de hamarosan felújítják az Örsi-hegy szoknyáján, a tőkék között megbúvó öreg pinceépületet, és a tervek szerint a következő évtől már ez ad otthont a kóstolóknak, továbbá szálláshelyet is kínálnak a vendégek számára.

csendesdulo6.jpg

Ami a termőterületet illeti, az Örsi-hegy talajszerkezete némileg eltér a szomszédos Badacsonyétól: a bazaltos alapkőzetet lösz, homokkő takarja. A szőlők déli kitettségűek, sok napfényt kapnak, a klíma kiegyenlített. Az ültetvények kora változó: az olaszrizling és a kéknyelű ültetvények nagyjából 15 évesek, a hárslevelű termését azonban 25 éves tőkék biztosítják. A szőlőben a család nem használ gyomirtót vagy műtrágyát, a növényvédelem terén is a legkíméletesebb szereket használják fel. A tőkék terhelése legfeljebb 1-1,5 kg, a termést teljes érettségben, kézzel szüretelik. A birtokon 4 szőlőfajtával dolgoznak: a három hektáron hárslevelű, kéknyelű, olaszrizling és szürkebarát osztozik.
A szőlőket már több mint 10 éve egy helybeli család segítségével művelik és gondozzák. A jelenleg is kóstolható borok a 2013-as évjárattal bezárólag a birtok tulajdonosaihoz több szállal kapcsolódó Schieszl Borháznál készültek, ifj. Schieszl Konrád és Nagy Gábor borász keze alatt. 2014-ben valamelyest változott a felállás borászati fronton: a hárslevelűért továbbra is ők felelnek, a kéknyelűt és az olaszrizlinget viszont Laposa Zsófia készítette. Idén Dóra megkezdte borászati tanulmányait és tervei szerint a jövőben fokozatosan veszi át a szerepet a borkészítésben is.
A borok fajélesztővel, tartályban erjednek és érlelődnek, a 2014-es kéknyelű rövid hordós érlelést is kapott. A borok kivétel nélkül tiszták, zamatosak, jó ivásúak, és a közel 4 éves tételek is szépen tartják magukat.

csendesdulo4.jpg

Olaszrizling 2014 (M)
Tiszta és üde illat, zöldalmával, fehér virágokkal, érintésnyi mézzel. Szájban könnyed, ropogós savakkal, zöldalmás, friss gyümölcsös ízekkel, pici mandulával. 

Olaszrizling 2013
Édesebb fehér húsú gyümölcsöket mutató, leginkább nyári almás, édes fehér húsú őszibarackos illat fogad. Zamatos és lendületes, feszes savakkal, citrusos, nyári almás ízvilággal, finom mézes felhangokkal. 6p-

Olaszrizling 2012
Illatában már a palackérés nyomait is fel lehet fedezni, elsősorban édes gyümölcsös, körtekompótos, érett almás, mézes jegyek szállnak fel a pohárból. Lágyabb, megfontoltabb az előző boroknál, a korty ritmusa lassabb, az ízprofil érettebb, édeskésebb: édes alma, méz, kis karamell és édes fűszerek. 5p+

Olaszrizling 2011
Aránylag visszafogottan indul, de fokozatosan nyílik a pohárban: érett körte, őszibarack, trópusi gyümölcsös és vaníliás villanások, pici palackérés. A savak még mindig szépen muzsikálnak, selymes, gördülékeny a korty, amely főleg érett citrusos, körtés ízvilágot hordoz. 5p+

Szürkebarát 2012
Ezen a boron határozottabban lehetett érezni az érés jegyeit: érett/kompótos/sült alma és őszibarack (az alma inkább illatban, a barack inkább ízben), vanília, édes fűszerek és egy kis gomba. Kissé lágyabb, szélesebb, megállapodottabb bor, a korty végén leheletnyi kesernyével. A "friss" tételek közül ez hatott a legérettebbnek. 4p+

Hárslevelű 2014 (M)
Hűvösebb hangulatot árasztó, visszafogottan virágos, édes fehér húsú gyümölcsös, körtés illat. Kóstolva nagyon feszes, egyenes vonalvezetésű, lendületes tétel, őszibarackkal, körtével és egy frissítő zöld fűszeres csavarral.

Hárslevelű 2013
Nagyon vonzó és gazdag, bár picit lassan nyíló, közepesen intenzív illattal fogad: édes fehér húsú gyümölcsök, körte, nyári alma, őszibarack, fehér virágok, mandarin. A jól definiált gyümölcsösségen izgalmas fűszeresség csavar egyet: rozmaring, bazsalikom, karamell. Elegáns és finom szövésű, ízében nyári alma, körte, őszibarack, édes citrusok és egy érintésnyi grillázs. 6p-

csendesdulo7.jpg(Balra a régi, jobbra az új címke)

Hárslevelű 2012
Áradó, meleg hangulatot sugárzó illat: édes őszi- és sárgabarack, nyári alma, érett trópusi gyümölcsök és körtekompót, pici mézzel. Selymes, jól kitöltött, harapható korty, érett barackos, körtés, trópusi gyümölcsös, édes fűszeres jegyekkel, a végén az édes gyümölcsösséget kicsit tompító fanyarsággal. 6p+

Kéknyelű 2014 (M)
Intenzív, direkt illat: körte, zöldalma, fehér szirmú virágok. Aromprofilját tekitve érezhetően más karakterű, mint a pince többi kéknyelűje (más élesztő?). Citrusos, zöldalmás, jó savú és lendületes.

Kéknyelű 2013
Illatában hasonlít valamennyire a 2014-eshez, mégis más, elegánsabb, visszafogottabb. Nyári almás, őszibarackos, virágos, zöldfűszeres jegyeket, finom kőporosságot hordoz az illat. Kóstolva egészen sokrétű, szép egyensúlyt mutat és lüktető savaknak köszönhetően elég hosszú is. Citrusos, körtés, nyári almás, barackos, zöldfűszeres, finom kesernyével a korty végén. 6p

Kéknyelű 2012
Kissé tompább, neutrálisabb illatában virágok, fehér húsú gyümölcsök, kis trópusi gyümölcsösség, elsősorban mandarinnal, édes citrusokkal. Lágyabb és kerekebb mint az előző két bor, jobban szétterül a szájban. Ízében érett citrusok, zöldalma, körte, csipetnyi só, leheletnyi édes fűszeresség, fanyar lecsengés. 5p

Kéknyelű 2011

Az illatban már egy kis palackérés is tetten érhető, de ez még jól is áll a bornak. Érett fehér húsú gyümölcsök, őszibarack, jázmin színezik tovább a képet. Majd' 4 év alatt összecsiszolódott már, a savak érettek, sima tapintásúak, de kellően élénkek, egy kis krémesség és a korty végén picit melegítő alkohol is ellensúlyozza őket. Érett citrusosság, őszibarack, nyári alma vezet ízében, picike zöldfűszerrel és vaníliával kiegészülve. 5p+

Cuvée 2003

Nem forgalmi tétel, csak a pincénél kóstolható. 80% hárslevelű, 10% szürkebarát és 10% cserszegi fűszeres házasítása, hordóban erjedt és érlelődött. Már a tercier aromák uralják: avar, kis gomba, méz, kevés aszalt barack, pörkölt magvak. A savak még élnek, tartanak, viszont egy kis öreg hordós ízjegy nálam rontott egy picit az egyébként kellemes összképen. 5p-

csendesdulo1.jpg

A borok egy része Budapesten a Radovinnál és a Prestigebornál kapható.

Molnár Júlia Dórának köszönöm a szíves vendéglátást, a kóstolót és az első fotót.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr677841738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.09.29. 08:02:25

Nem ismertem őket, kösz a beszámolót!

Syntax Error · http://vino.syntaxerror.hu/ 2015.09.29. 08:09:40

Csatlakozom, koszi a posztot, felirtam a pincet a jovo nyari listara :)

silvousplait 2015.09.29. 09:19:47

@furmintfan: Ez mind nagyon szep es jo igy egyutt :) A macskakrol nem is beszelve... Nem lehetne azokat a fajelesztoket elhagyni, hogy meg rokonszenvesebb legyen az osszkep ? Ha egyszer a novenyvedelem kimeletes (amiben szinten nincs okom ketelkedni), gyomirtok es mutragya nem szennyezik a szolot, biztosan osszejonne elegendo mennyisegu sajat eleszto mindenki nagyobb boldogsagara :)

mjdora · www.csendes-dulo.hu 2015.09.29. 09:51:44

@furmintfan: Mi köszönjük, öröm, hogy ott jártál!
@silvousplait: Haladunk arrafelé. :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.29. 10:09:36

Tök jó poszt! Öröm olvasni új feldezenivalókról.

A szőlészeti technológia leírása szimpatikus. A gyomirtók elhagyása nagyon fontos lépés a természetes borkészítésben. Engem érdekelne, hogy rovarirtó szereket használnak-e? Ez mostanában erősen megosztó kérdés.

A fajélesztőket illetőleg silvousplait véleményét osztom. Egy háromhektáros kisbirtokon teljesen indokolatlan a fajélesztők használata.

Szten00 2015.09.29. 11:37:55

@BZoltan: Egyébként ez nekem sosem volt világos: igen gyakran azt hallom, hogy xy hektár alatt felesleges a fajélesztő, de nagy méreteknél szükséges. Ha három hektár szőlője kiforr biztonságban spontán, akkor 30 Ha-nál miért ne lehetne ezt megtenni? Értem én, hogy nagyobb méretben nagyobbat lehet bukni, de egy 3Ha-os birtok is éppúgy bukik arányaiban, az ő méreteihez képest ugyanannyit, ha valami félremegy. Ha pedig nem kell tartani attól, hogy valami félremegy, akkor mondjuk tízszeres méretben miért kell tartani tőle?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.29. 14:44:14

@Szten00: A fajélesztő használata nem az erjedés biztonságáról szól.

Fajélesztőre akkor van szükésg amikor:

1. fungicid növényvédő szerekkel már a szüret előtt kiírtották az élesztőgombákat a szőlőben

2. az ülepített, szűrt, esetleg derített mustban kevés élesztő marad így az erjedés beindulása spontán már nem lehetséges

3. a spontán erjedés túl lassú a gazdának, aki hamrabb akar túllenni az erjedésen.

4. a spontán erjedés adta ízvilág nem felel meg a termelő elképzeléseinek.

5. a természetes élesztők alkoholtűrése, hidegtűrése nem megfelelő a gazdának.

Röviden ezek azok az okok amik miatt valójában a fajélesztőkhöz szokás nyúlni. Mindegyik pontról oldalakat lehetne írni.

Én amikor azt mondom, hogy egy kisebb biroknak nem kellene, hogy szüksége legyen a fajélesztőkre akkor azt értem, hogy egy kisebb termelőnek tudnia kell felvállalnia a saját stílusát és tudnia kell kiküszöbölnie azokat a technológiai problémákat amik a hozzáadot élesztő használatára kényszerítik a borászt.

Szten00 2015.09.29. 15:06:46

@BZoltan: Köszönöm a választ!
Én, amikor ilyen-olyan rendezvényen elcsípek egy-egy pincetulajdonost/borászt/akárkit, és felteszem a kérdést, hogy ugyanmár, spontán erjesztenek-e, igen gyakran látom a megrökönyödést rajtuk, és nagyon tipikus válasz, hogy az nagyon kockázatos, úgy sok minden félrecsúszhat az erjedésnél, nagyobb léptékben nem lehet bevállalni ilyen kockázatokat. Szóval általában pont a kockázattal szoktak gyakorlatilag védekezni.
Amúgy értem, a válaszodból az szűrődik le, hogy nagyjából az a lényeg, hogy egy nagyobb borászat inkább élelmiszeripari terméket gyárt, és mint olyan, a fajélesztő jobban passzol a koncepcióba.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.29. 17:18:34

@Szten00: Az aki azt mondja, hogy a spontán erjesztéssel félrecsúszhat az erjedés az vagy nem tudja miről beszél vagy simán hazudik.

A spontán erjesztés akkor csúszhat félre, ha az alapanyag problémás. Ezen túl akkor van szükség élesztőkre ha a borász valamiért be akar avatkozni.

Egyszer egy borásszal hosszan vitatkoztam erről és voltam én minden csak ministránsfiú nem :) hogy hát így veszélyes, meg úgy kockázatos... aztán a végén csak kiderült, hogy az emberünk azért erjeszt élesztővel mert nincs elég hordója-tartálya és kell az edény a következő fajtának, nem ér rá várni, hogy a must magától leerjedjen.
Szóval van azért ebben a témában (is) kamillázás rendesen.

Szten00 2015.09.30. 15:17:33

@BZoltan: Ismételten köszönöm a választ, most is tanultam valamit : )