A Borrajongó

Az Etna kén nélkül: Frank Cornelissen

2015. augusztus 12. 06:00 - akov

2014. június, Szicília, Etna.

Hello! Frank Cornelissen vagyok, és kábé ezt gondolom a világról:

„Termesztési filozófiánk azon tény elfogadásán alapszik, hogy az ember sosem lesz képes megérteni a természetet annak teljes komplexitásában és kölcsönhatásaiban. Ezért a mi választásunk a Föld Anya mozdulatainak megfigyelése és megismerése az ő változatosan energikus és kozmikus utazásán, és tennivalónkban inkább az ő jelzéseit követjük, ahelyett, hogy mi döntünk és ráerőszakoljuk magunkat. Következésképpen ez odáig vitt bennünket, hogy megművelt földjeinken kerülünk mindenféle beavatkozást, beleértve minden kezelést, legyen az kémiai, organikus vagy biodinamikus, ugyanis ezek mind annak merő visszatükröződései, hogy az ember képtelen elfogadni a természetet úgy, ahogy van és amilyen mindig is lesz.”

Ez Frank Cornelissen, a belga borkereskedőből lett szicíliai bortermelő ars poeticája. Elég erős. Ha borvilágot holmi politikai térképen igyekeznők elhelyezni, akkor minden bizonnyal a borkombinátok vinnék a legbalabb balt. Ők hozzák el az olcsó és híg lőrét a tömegeknek. Ebből kiindulva a jobboldalra kerülnének a természettel harmóniában tevékenykedő borászok. Az organikusok mondjuk a jobbközépen, a biodinamikusok pedig kicsit távolabb, közelebb a széléhez. Na most, ha valaki ezeket a jámbor biodinamikusokat jobbról kritizálja, annak még odébb kell lennie. Cornelissen pedig annyival odébb van, hogy majd lecsúszik a borpolitikai paletta legszéléről. Ha már az Etnán járok, ide kötelező a zarándoklat, gondoltam. Következzék tehát a szőlészeti-borászati radikalizmus újkori főtitkára, Frank Cornelissen.

cornelissen1.jpg

Cornelissen amúgy nem (is) csak a szőlészeti be nem avatkozásról, hanem valójában kénhasználatáról híres. Azaz, hogy annak teljes hiányáról. A borkészítés minden lépcsőjében mellőzi ugyanis a legalapvetőbb vegyületet. 1990-ben egy Grúziában tett látogatás során világosodott meg: a földbe ásott kvevriből (amfora) kóstolt bor mágikus erővel hatott rá. Belgiumban bordeaux-i és burgundi borok kereskedelmével foglalkozott és mélyen elmélázott azon, miképpen lehetne kevésbé ipari borokat készíteni. 2000-ben aztán már az Etnán találjuk, állítása szerint minden más lehetséges borvidéket „kizárt” és itt találta meg az optimális körülményeket mikrovilágának megvalósításához.

Lehet, hogy nemrég kezdte, de Cornelissen hamar utat vágott magának az európai borvilág legmegosztóbb személyiségeinek grémiumába. Van, aki imádja, van, aki rosszul van a boraitól. Az biztos, hogy egy kis kereséssel számtalan elborzadó jegyzetet lehet találni, még felrobbanó palackokról is diskurálnak. Ugyanakkor ez a szőlészeti-borászati radikalizmus költséges dolog, így a borok ára is rettentően magas, a csúcs tétel (Magma) valahol 60-70 Euró körül mozog. Egyre érdekesebb, nemde?

Az új pince az Etna északi oldalán, Passopisciaro falu templomával szemközt található, 2010-ben fejezték be, kis társaságunkkal itt beszélünk meg találkozót Frankkel. Cornelissen igazi remetealkatnak tűnik, egyszerű gúnyája és torzonborz szakállal keretezett mogorva arca kicsit sem emlékeztet a kozmopolita borkufárra. A „kénmentes műhely” tulajdonképpen egy betonba öntött ipari létesítmény, a gravitációs feldolgozás alapelvei szerint épült. Ránézésre lehetne akár egy gyár, de egy autószerelő műhelyt is el tudnék itt képzelni. Kénmentes (értsd „hozzáadott kéntől mentes”) bort akármilyen betökösödött pincében nem lehet ám készíteni, így a makulátlan tisztaság minden sarokban tetten érhető, minden felületet jól tisztíthatóra álmodtak. „A szüret előtt teljesen kipucolunk mindent, megszabadulunk a bent maradt élesztőktől és a brettanomycesztől.” – mormolja Frank a bajsza alatt.

Jelenleg 18 hektár területet művelnek (45-50.000 palack), a szőlőn kívül van olíva, gyümölcsös, mogyoró és bokros részek is. Frank szerint 25 hektárig tudnának elmenni, ez lenne még egy kézben tartható méret. Minden mondaton érződik, hogy Cornelissen nem követ vakon hagyományokat, csakis a saját rögös útját járja. Az Etnán tipikus 8-10.000 tőke/hektár az öreg ültetvényeknél adottság, de az újabb telepítéseknél ez kifejezetten nem cél. A monokultúra ugyanis természetellenes, a szőlősorok között őshonos gyümölcsfákat és haszonnövényeket, köztük zöldségeket, hajdinát és gabonát termelnek. Ahogy mesél, egyre inkább világos, ez a faszi tényleg nem cicózik. A telepítéseknél amerikai alany szóba sem kerülhet, az európai fajták saját gyökerükön nőnek. „A minőség egyértelműen magasabb az átoltatlan szőlőknél, a pH pedig alacsonyabb.” – osztja meg Cornelissen az eddigi tapasztalatokat. A tradicionális, szabadon álló alberello tőkéken 30-50dkg gyümölcsöt termelnek, a fürtök számát radikális metszéssel fogják vissza. Ahogy az ars poeticából már világos lehetett, itt nem alkalmaznak doppingot a szőlőben, sem a kén, sem a réz nincsen az étlapon, de más sem nagyon. Olyan nehéz években is sikerült ezzel a „módszerrel” megóvni a szőlőket, mint 2004 vagy 2005, ugyanakkor 2002-ben és 2003-ban be kellett avatkozni, hogy a termést megvédjék. A szüret teljes érésben történik késő október és november közepe között, erősen válogatják az alapanyagot, hogy az alkalmas legyen a „kénmentes” feldolgozásra.

cornelissen4.jpg

Cornelissen a próba szerencse módszerével jutott el oda, ahol ma van. Mivel a saját útját követi, a kénmentes szakirodalom meg a béka feneke alatt kullog, kénytelen volt mindent maga kipróbálni. Ahogy mesél, hamar világos lesz, ide messze nem elegendő a kén elhagyása és a bor gondos megóvása az oxidációtól. A kén ugyanis a borkészítés számos fázisába beépült, használata nem csak védi a bort az oxigén és a mikrobák káros hatásától, de alakítja is és formálja is a végtermék fizimiskáját. Ezért is kell mindent újra feltalálni, nem mindegy mikor szüretel, mennyit áztat, milyen hőmérsékleten erjeszt, hogyan présel, milyen anyagban érlel, mennyit fejt, stb. Elég hosszú az egyenlet.

A kénmentes borkészítés amúgy három triviális alappilléren nyugszik. Először is iszonyatos tisztaság kell. Másodszor nincs maradékcukor, mindennek ki kell mennie szárazra. Harmadsorban egyik tételben sem maradhat almasav. Ezen túl igen fontos az alacsony must és bor pH, de a magas polifenol tartalom is lényeges. Ennek megfelelően a fehérborok is hosszabb héjon áztatással készülnek. A szüretet tehát rigorózus válogatás követi, majd a 600-700kg mennyiségre porciózott szőlő műanyagkádon, kézi macerálással erjed. Ez a mennyiség még pont optimális ahhoz, hogy a cefre hőmérséklete ne menjen el. Frank szerint lehetne hűteni a cefrét, próbálkozott ilyesmivel, minél jobban lehűtötte, annál kellemetlenebb aromák keletkeztek a kénmentes miliőben.

cornelissen3.jpg

Az erjedés után egy kíméletes préselés történik, majd a bor neutrális tárolóedénybe kerül, véletlenül sem kaphat ízt. Még egy nagy pofon: Cornelissen nem használ fát. „Imádom az erdőket. A fa jobb, ha ott marad, ahová való.” – mondja egy interjúban [1]. A hordó helyett a komolyabb boroknál földbe ásott agyagamforákat (400 liter, illetve 225 liter) használ, a korábban palackba kerülő tételek pedig polietilén tartályokban érnek. Az amforák Spanyolországban készülnek, ma már epoxy bevonattal belül, a természetes agyagamfora – kapaszkodjunk – keresztbe tett a természetes bornak. De úgy tűnik az amfora is lassan kifut, mert Cornelissen egyre inkább a betontojás felé kacsintgat. Persze rákérdezek, hogy mitől természetes az, hogy a pince telis tele van műanyaggal és akkor már miért nem acéllal dolgozik? „Az acél hideg anyag, erősen redukál.” – mondja, közben megkér, hogy érintsem meg az kóracélból készült asztalt, ami jéghideg. „A műanyag éppen ellenkezőleg meleg tapintású. Van némi oxigéncsere és ugyanúgy tisztán tartható.” – magyarázza Cornelissen. A műanyag tartályoknál igen fontos, hogy ne legyen lapos az aljuk, mert akkor a seprő megáll benne, nem védi sokáig a bort.

cornelissen2.jpg

Grúzia szimuláció: amfórák a földbe "ásva"

A fehérbor carricante és grecanico fajtákból készül, kb. 12 napig ázik héjon, de Cornelissen ezt igyekszik csökkenteni. Szerinte nem túl jó dolgozni ezekkel a fajtákkal, de szépen megmutatják a területet. A rosé 10-15 napig van héjon, a nerello mascalese alappal fehér fajták erjednek együtt (malvasia, catarratto és alexandriai muskotály), nyilván a hosszú áztatással együtt csak így lehet rosét csinálni. Az alap vörösborban több kevéssé ismert fajta is van (minella, alicante, minella bianco, stb.), de a dűlős tételek 100% nerello mascalese-ből készülnek. A borok hőmérséklete nyáron sem mehet 16C fok fölé, továbbá szállításuk is maximum ezen a hőmérsékleten történhet. Ha ezt a hőmérsékletet nem tudod biztosítani, akkor Cornelissen nem is ad bort, hiába is vásárolnál tőle.

A kóstolt borok:

cornelissen5.jpgMunjebel Sicilia IGT Bianco 2013

Carricante, grecanico dorato és coda di volpe (ez utóbbi egy campaniai szőlőfajta). Illata egyértelműen oxidált, reszelt almás. Kóstolva egy igazi ciderrel van dolgunk, amit emelkedett sav- és tannintartalom támogat. Az almák mellé jön még némi citrusos érzet is, kandírozott gyümölcsökkel. Ha még el is fogadnám, hogy ilyen egy iható, hozzáadott kéntől mentes fehérbor az ordenáré egéríz mindent tönkretesz. 12,5%. (értékelhetetlen)

Susucaru Rosato Vino da Tavola 2013

Alexandriai muskotály, malvasia, cataratto és nerello mascalese együtt erjesztéséből. Reszelt almával színezett, fáradt gyümölcsösség jellemzi. Az utóízben megjelenő enyhe muskotályos aromák végül finom egérízbe fordulnak. (értékelhetetlen)

Munjebel Vino Rosso Sicilia IGT 2013 (minta)

Nerello mascalese, 4-6 hónap érlelés. Virágos illat, fekete bogyós gyümölcsökkel, szinte meglepődünk, mennyire egészséges kis illat. Kóstolva sok és poros tannin jellemzi, gyümölcsössége fekete bogyós, enyhe oxidációt persze érezni, ami aszalványok képében jön. A bor elég egyszerű, még kialakulatlan és rusztikus is rendesen. A hosszú lecsengés már csak ráadás. 15,0%. 4p

Szép meg jó minden, de azért egy röpke másodpercre érdemes ezen az egészen elmélázni. Bárhogy is van, én ennél sokkal, de sokkal többre számítottam. Olyasmit találtam ugyanis, amit az öregapám minden évben, konzisztensen elő tud állítani, kábé ugyanebben a minőségben (igaz, kis kénnel). Meghűlten állok pohárral a kézben, epoxy itt, epoxy ott, a légkondicionálók meg csak állhatatosan zümmögnek. A borkészítés évezredes történetének minden romantikája hiányzik erről a helyről. Franknek 15 évig tartott, hogy ide eljutott, maga előtt irtotta a bozótot. Nehéz menet volt, csak magára számíthatott, de végül kiderült: a természetes borkészítés majdnem mindent kizár, ami természetes. Értem én, hogy az eszköz szentesíti a célt, pedig a cél az, ami voltaképpen világos: minél természetesebben *jó* bort készíteni. Ha valakinek van az „eszközre” 60-70 Eurója, csak kóstolgassa.

Felhasznált irodalom:

[1] Tim Atkin: Cornelissen's way - Making wine without sulphur

Kapcsolódó cikkek:

Jean-Michel Stephan: Az élet kén nélkül

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr247699586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.08.12. 07:40:43

Szerintem ez az eddigi legjobb írásod. Nekem csak az lenne a kérdésem, hogy a végén őszintén elmondtad neki a véleményedet? Amúgy én is örülök, ha a lehető legtermészetesebben készül el egy bor, a lehetőségekhez képest kevés kénnel, de ami itt megy az egy agyrém.. :)

zoli 2015.08.12. 08:40:54

Ez a kénmentesség egy ízig-vérig first world problem. Nem is értem miért pont a kén lett annyira üldözendő sokak számára (azon túl persze, hogy sokan szeretik ráfogni a másnapjukat), miközben annyi utálatosabb legális dopping létezik.
A qvevrizés tudtommal volumenében visszaszorulóban volt Grúziában is, elsősorban a balhé a ruszkikkal fordított a tendencián, a művelt nyugat ezzel a sztorival megspékelve mutatott komolyabb érdeklődést a grúz borok irányába.

A pali ars poeticája valóban eléggé következetlen és csapongó.

Rozénál még asztali bor kategóriában is furcsállanám, ha megengedett lenne a fehér és kékszőlők keverése.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.12. 09:12:02

Súlyos sztori :)

A rossz borért nincs bocsánat. Lehet bármilyen szép és megasztos az eszme ha az eredménye fos akkor azzal csák árt az ügynek.

Így első hallásra egyébként teljesen abszurdnak tünik a természetessége jegyében műanyag tartályokkal meg epoxival bevont edényekkel dolgozni egy fullosan klimatizált betonpincében.

A kénnel kapcsolatban pedig teljesen egyetértek a Zolival.

Én minden adandó alkalommal, minden szakmai fórumon, összejövetelen elmondom, hogy a a kénessav _NEM_ toxikus anyag. Ez nem bemondásos dolog... a toxikológia egy komoly tudomány. A kéness savnak konkrétan _NINCS_ LD50 száma az orális bevitel esetén (avogadro.chem.iastate.edu/MSDS/sulfur_dioxide.pdf). Belélegezve az érezhető dózus cirka 500-1000 szerese az ami halálos.

Ezzel együtt a kénessav egy adalékanyag és mint olyant szerintem is érdemes a lehető legalacsonyabb szinten tartani.

Sőt, ha egy borászatban tudnak hozzáadott kén nélkül jó bort csinálni akkor én megemelem a kalapomat. Ittam már ilyent. Konkrétan most pár napja, egy Frick bort. Jó volt.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.08.12. 10:48:02

@rszabi: Köszönöm. Dehogy mondtam bármit is. Amúgy Cornelissen nem az a típusú figura, aki bárkinek is kíváncsi a véleményére. Világnézeti kérdésekben pedig fölösleges traktálni bárkit is, majd nyilván én mondom meg neki Magyarországról, hogy mi a dörgés, azért ehhez nem vettem volna az arcom...

@zoli: Az ars poetica szerintem konzisztens, nincsen semmi, semmi kezelés, semmi beavatkozás. A műanyag viszont nem tudom, hogyan fér bele...

@BZoltan: Kösz a linket. Ragadt hozzá egy zárójel, a blog.hu belevette. Helyesen:

avogadro.chem.iastate.edu/MSDS/sulfur_dioxide.pdf

Octopus 2015.08.12. 11:06:00

Beteg egy dolog ez a kéngyűlület. Azt írja, szereti az erdőket - vajon hány megy rá, hogy a pincéjében, a szállítás alatt, a kereskedőnél és fogyasztónál tárolás során mindig 16 fok alatt legyen tartva a bora? Abszurdum.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.12. 12:23:00

@Octopus: Szerintem a "kéngyűlölet" csak amolyan jelszó ebben a történetben. A valódi probléma ott van, hogy a kutyát sem érdekli a borkészítés természetességének valódi kérdése.

Az amit Cornelissen ír, mond és kommunikál süt attól, hogy egy kevésbé tájékozott, de kellően fanatikus és pénzes ember kitalálja, hogy akkor ő most borászkodni fog, de nem veszi a fáradságot ahhoz, hogy kiművelje magát. Felült a "vin nature" vonatra, mert ennek van most egy jó huzata és katolikusabb akar lenni a pápánál.

Az egységsugarú laikus pedig mindig is fogékonyabb lesz a könnyen kommunikálható ökörszarra, mint a sok melóval megérthető valóságra.

Pontosan ezen problémakör körül ment a szardobálás a kézműves és hitelesen termőhelyi borok témájában. Egyszerű és buta szlogenekről folyik a vita, mert arról beszélni, hogy a vezetékes víz helyett a begyüjtött esővizet használni, a szőlő helyben való feldolgozása, az kisebb tömegű traktorok használata és még több tucatnyi kardinális faktor megbeszélése száraz és unalmas téma.

@akov: Szerintem az ars poeticája sem konzisztens. A megválaszolatlan természettudományos kérdések sokaságára hivatkozva előhúzni a spiritualitás kártyáját olyan szintű civilizációs visszalépés mintha a matematika megválaszolatlan kérdéseinek sokasága miatt eltüzelnénk Newton, Leibnit, Gauss, Euler és Riemann munkáit és visszatérnénk a fadarabokra való strigulázáshoz. Azért mert Cornelissen hülye mint a segg és gőze nincs a növényélettanhoz, mikrobiológiához és talajtanhoz attól még ezek léteznek és marhára nem megy a természetesség rovására az, hogy az évszázadok alatt felhalmozott tudásbázisra építünk fel egy agrárvállalkozást. Sőt, ha a valóság helyett nem a spiritualizmusra bízzuk a minőségi bor készítését akkor még az is lehet, hogy gazdaságosan és a fogyasztók átverése nélkül tudunk kenyeret adni szőlő- és pincemunkásoknak.

Ó, szent együgyűség... ahogy Husz János mondta a máglyáján látva, hogy egy egyszeri parasztasszony rőzsét cipel a tűzre.

silvousplait 2015.08.12. 19:28:28

@akov: Remek írás. F.C.-től nem kóstoltam még semmit, hát ebbe beleszólni nem tudok, ha csak ennyi, sajnálatos - bár néhány éve, párhuzamosan egy másik szicíliai borásszal (nem azok közül, akikről te is írtál), a Revue du Vin de France is végigkóstolt, elismeréssel, néhány évjáratot (vöröset, Munjebelt, ha jó rémlik). Moslékért persze sok a 60-70 euró, de ha valakinek ízlik, mégsem szélőséges ár, azt hiszem. A hazai fa-alkohol ámokfutók között bőven divatos ennyit kérni. Különben F.C. autóversenyző is volt, ha kalandor lenne, ezzel a múlttal már nem is volna olyan meglepő. Kénmentes szakirodalom: hirtelenjében két könyvet is találtam. Talán ez a relevánsabb:

www.amazon.fr/Les-Grands-Vins-sans-Sulfite/dp/2954080701/ref=pd_sim_14_5?ie=UTF8&refRID=01E5T9M2JM7QQB2Z0RM1

A beavatkozásmentes mezőgazdaság egyik kulcsfigurája (és nem csupán teoretikusa, hiszen legalább 50-60 évet lehúzott, mint aktív mezőgazda) Masanobu Fukuoka volt. Tőle egész rakás könyv található angolul is.

silvousplait 2015.08.12. 19:35:19

@BZoltan: Neked is ajánlom a fent említett Masanobu Fukuokát. Nem elméleti hókusz-pókusz, hanem kőkemény, több évtizedes és saját tapasztalatokon alapuló melón és eredményeken alapszik.
Az SO2 egyébként, ha emlékeim nem csalnak, B1-vitamin és alkohol-dehirogenáz antagonista. Nem állítom, hogy cián-hatékonyságú méreg, de nem is az az inert cucc, aminek hirdetik. Számos borkategória "természetes" módon is megvan minimál vagy semmilyen kénnel. És ma már rengeteg a kitűnő "kénmentes" bor.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.12. 20:24:06

@silvousplait: Félreértés ne essék én nem a kénessav mellett kampányolok. Erről szó sincs. Szerintem minden éppeszű és a természetességet értéknek tartó bortermelő törekszik az alacsony szabad kénre. Sőt én határozottan elismerem a hozzáadott kén nélkül készült _JÓ_ borokat... de a hangsúly azon van, hogy _JÓ_
Márpedig a cikkben ugye szó van arról, hogy Cormelissen úr a grúz proto boroktól kapta az ihletet... na én többször is futottam neki ennek a műfajnak. Konkrétan okádék... nem megosztó, nem izgalmas, hanem a belemet majdnem kihánytam. Tényleg a bitangdrága és néhány furcsa boros arc által sztárolt grúz italok (bornak nem hívnám) szájba vétele és megszagolása után konkrétan megindult a gyomrom felfele. Na ez nem vicces... szóval akit ez inspirál az forduljon szakorvoshoz :)

Azt, hogy a kéndioxid inert cucc lenne azt senki nem hírdeti. Erről szó sincs. Én azt mondom, hogy nem toxikus. Szájon át fogyasztva nem rákkeltő és nincs olyan dózisa ami halált okozna. De mondom, ez nem bemondásos meg nőimagazinos dolog... A toxikológia egy masszív tudomány. Ha egy élelmiszeriparban használt molekulára azt mondják, hogy nem toxikus akkor az azt jelenti, hogy csilliárd féle állatkisérleten és biztnsági vizsgálaton átment és nem mérgező.

Pont annyira mérgező a kéndioxid mint a kalapány vagy a sezlonyrugó... keresztbe lenyelve ezek is problémásak :)

pokerfla 2015.08.12. 20:32:41

2013 májusában tartottam Cornelissen kóstolót Budapesten. A borokat Párizsból rendeltem, azaz utaztak szerintem nem klimatizált autóban. 2013-14-15-ben Londonban illetve januárban nála is lehetőségem volt végigkóstolni a teljes "sort" és eddig még sohasem csalódtam. Cornelissen ma ugyanolyan tagja az ETNA DOC-nek mint Girolamo Russo vagy a Benanti, akár a Passopisciaro. A helyi elsőosztályú vendéglőben a borlapon. A sommelier nem kacsingat figyelmeztetőleg...
Cornelissen Contadino elnevezésű "birtokbora" 40 euró a Magma nevű "csúcsbora" 300 eurót kóstál. A 25.000-es palackszám (ami évről évre bővül), ilyen árszint mellett nem azt igazolja, hogy a termék "fos" és a király meztelen.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hozzáadott kén nélküli boroknál - így Frank borainál is - nem jelnhetnek meg ezek a borhibák. Én is számtalanszor indultam a lefolyó felé és megértem ilyen árszint mellett ez a kóstolási élmény abszolút csalódás.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.13. 08:10:39

@pokerfla: Tavaly voltam egy olyan Somló kóstolón, ahol egy 8000 forintos, Szingapúrtól, Stockholmon át Londoning mindenféle menő helyenken listázott bortól fordult fel _mindenki_ gyomra olyan durván ecetes volt. Néhány évvel ez előtt pedig részt vettem a nagy köztiszteletnek örvendő és elismert szakemberként nyilvántartott Isabelle Legeron (Master of Wine) egy kóstolján ahol legendás grúz borokat mutatott. A közönség soraiban teljes volt a konszenzus, hogy a borok nagy része durván hibás volt. Vagy ecetesek vagy csak simán pimpósak voltak. De ismerünk olyan magyar borászt is aki a borhibáit következetesen terroir jellegnek adja el és a rajongói be is veszik ezt. Sőt, az egyik legünnepeltebb és zsninek tartott magyar borász borainak a bő fele konkrétan hibás vagy csak simán vacak.

Szóval én már egy ideje csak azt a misztikumot tartom hitelesnek amit én tolok :D

Szten00 2015.08.13. 17:17:18

Namost én ezt itt nagyon nem értem. Aszondja:
"megművelt földjeinken kerülünk mindenféle beavatkozást, beleértve minden kezelést, legyen az kémiai, organikus vagy biodinamikus, ugyanis ezek mind annak merő visszatükröződései, hogy az ember képtelen elfogadni a természetet úgy, ahogy van és amilyen mindig is lesz"

Ezután pedig jön az, hogy:
" A tradicionális, szabadon álló alberello tőkéken 30-50dkg gyümölcsöt termelnek, a fürtök számát radikális metszéssel fogják vissza."

Mivaaaan? Nem változtatunk semmin, mert az azt jelenti, hogy az ember képtelen elfogadni a természetet úgy, ahogy van... aztán meg radikálisan nyírbáljuk a fürtöket, mert nem tetszik nekünk, ahogy azok természetesen teremnének. Most komolyan, ezt most hogy? Ő maga nem érez kis zavart az erőben vajon?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.08.13. 17:20:01

@Szten00: jogos. A kérdéseket neki kell feltenni...

silvousplait 2015.08.13. 18:05:32

@BZoltan: Jól szórakoztam, mint mindig, a válaszodon :)) Melyik grúz borok indították meg szerencsétlen irányban nálad a perisztaltikát ? Kíváncsi lennék, más miket ír róluk errefelé... Hogy az SO2 szervezetbéli ténykedése (hasznos enzimek és vitaminok antagonistája) toxikusnak minősül-e vagy sem, én nem tudom. De hogy a ténylegesen alacsony kéntartalmú borok nem vágnak annyira fejbe (a szó alkoholos értelmében), az nálunk többéves tapasztalati tény. Magánvéleményem szerint, bár az alkoholhoz képest egy bor kéntartalma mindenképp alacsony, a kén-dioxid afféle negatív hatású katalizátor lehet.

pokerfla 2015.08.13. 18:55:21

@silvousplait: @BZoltan:
Csatlakozom! Én is végtelenül kíváncsi lennék Isabelle Legeron emblematikus grúz kóstolójára, ahol konszenzusos megállapodás született arról, hogy a borok "pimpósak". Kik voltak ezek a termelők? Szerencsémre, szerencsétlenségemre az otthonukban találkozhattam a "legendás" grúzokkal , de miután az asztal körül elénekeltünk néhány szulikót ezzel is úgy jártam mint Frank boraival. És mennyire off, egy somlói (semmilyen világvárosban nem jegyzett) közel 10.000 Ft-os borhibától hemzsegő terméket idesorolni. Az R.S nem egy "natural wine", nem purista módon készül és a hibái sem ebből fakadnak.
Amit pedig a "zseninek" tartott magyar borászról írsz különösen vicces, mivel egy csapatban fociztok, vagy legalább is egy térfélen...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.08.13. 20:38:46

@silvousplait: @pokerfla: Valahol megvan még a borsor és a kóstolójegyzeteim...de elhihetitek, hogy ilyen brutális élmény után nem az éjjeliszekrényemen tartom meghatódott esti olvasgatásra.

Abban biztos vagyok, hogy ünnepelt nagyborok voltak.. ezzel együtt, komoly borászokat és tapasztalt kóstolókat felsorakoztató közönséget sikerült megbotránkoztatni. Szóval nagy mágia ez és a leghalványabb gőzöm sincs arról, hogy hogyan ihat olyan gáz löttyöket bárki örömmel.

A RS bor azért on, mert szerintem bizonyíték arra, hogy a presztizs helyre bejutás és a vaskos árcímke az nem igazol semmit.

Az egy csapatban focizás is egy nehéz téma. Ameddig a csapat értékek mentén és nem objektív (van ilyen???) minőség alapján áll össze addig csak reménykedni tudok. Senki nem mondja, hogy a helyes értékválasztás szükségszerűen minőségi eredményt is hoz magával.

Igazándiból én csak azt mondom, hogy nagyon szubjektív műfaj ez... és minél terheltebb egy műfaj vagy kategória ideológiával annál nagyobb furcsaságokat fogunk tapasztalni.

Például van egy olyan borász akinek tényleg ihatatlanul kénesek az amúgy is izomgáz borai... de mivel minden hétvégén tolja a turulellető zenét az összevart két osztrák zászló alatt...így adott a rajongótábora akiknek a bor értékét és minőségét az ideológia alapozza meg és nem az úgynevezett objektív minőség.

zoli 2015.08.13. 21:07:46

@akov: Mégis mitől lenne következetes? A természetes tárolóedényt elutasítja, helyette műanyagot meg műgyantást választ. A fém hideg (ami nem egészen értem, miért is baj), no és a fa, azt elfelejtette megtapogatni? Ráadásul ha valaki szeretne valóban iható kénmentes bort készíteni, tán a létező legnagyobb és legtermészetesebb segítség számára éppen a fa tanninja.
Össze-vissza csapong a faszi gondolatmenete, tisztára olyan, mint aki csömörből vidékre költözött, de még nem vetkőzte le a fotelparaszt vízióit. Persze ez a természetességesdi világdivat, jócskán túllendült már a libikóka.

Grúz borokhoz: én is végigjártam Kakhetit, elég sok qvevris cuccot kóstoltam, a lehető legnagyobb nyitottsággal és elvonatkoztatva a nyugati "konvencionális" kliséimtől, igyekezve mögélesni a rögtön elsőre arcbatóduló oxidáció hol kisebb, hol nagyobb mértékétől (persze azért azt is illik ezügyben megjegyezni, hogy van aki a fehéret is akár több, mint 12 hónapig héjon tartja kén nélkül és olyan is, aki a vöröset mindösszesen 30 napig és tisztességgel kénez, szóval elég sokféleképpen készülnek ezek a borok), de még így is összesen két fehéret (a mtsvane fajta sokkal ideálisabb alany a rkatsitelinél, állítólag vastagabb a héja, több cseranyaggal bír) találtam értékelhetőnek és egyet jónak. Vörösből ennél azért jobb volt a találati arány, de elég finoman fogalmazok, ha csak annyit mondok, hogy nem az én stílusom.