A Borrajongó

Eredetvédelmi anomáliák

2015. február 23. 06:00 - akov

Balogh Zoltán (Somlói Apátsági Pince) vendégposztja következik. Olvassátok szeretettel!

A mátrai vagányokról szóló igen jó cikk kapcsán került elő immáron sokadik alkalommal a magyar eredetvédelmi rendszer problémáinak a témája. A beszélgetés oda torkollott, hogy Kovács 'akov' András megkérdezte, hogy lenne-e kedvem egy önálló cikk keretében leírni, hogy pontosan miben is áll ez a probléma. Kedvem éppen van, de előre szólok, hogy közel sem egyszerű a borjogban és a boros bürokráciában járatlan fogyasztó számára mindenféle közösségi, országos és borvidéki törvények, szabályok citálása nélkül egyértelműen és érthetően körüljárni a kérdést.

simsons_facepalm.jpg

Kezdjük azzal, hogy talán mindenki emlékszik a régi jól ismert "minőségi vörösbor", "asztali fehérbor", "különleges minőségű édesbor" feliratokra a boros címkéken. Lényegében mindenki tudta, hogy ez cirka annyira üres frázis volt, mint 1986-ban az üveges kólán a fehérrel szitált "törv. véd." szöveg. Mindenki tudta, hogy a "minőségi" szó abszolút semmi garanciát nem jelent a minőségre, ahogy azt is mindenki tudta, hogy az sem biztos, hogy a bor olyan szőlőből készült, ami címkén szereplő borvidéken szerepelt.

Aztán beléptünk az EU-ba és a magyar borágazat hirtelen szembesült az uniós tanácsi rendeletek sorozatával. Az egyik ilyen rendelet 2008-ban született és a borok földrajzi jelzésével és eredetvédelmével kapcsolatban hivatott rendet vágni. Tegyük hozzá épp idejében és nagyon helyesen. A magyar boros adminisztráció persze bőszen vakargatta a fejét és nézegette a brüsszeli ukázt, mint egyszeri magyar turista Rodoszon a görög nyelvű étlapot. De az ukázt nem lehetett félretolni és 2009-ben meg is született egy új szabályozás a borok címkézéséről és elindult a borvidékek termékleírásainak megfogalmazása. A végleges átállásra pedig 2011-ben került sor.

A lényege az új rendszernek az, hogy van egy lépcsős rendszer, aminek az alapja az úgynevezett FN (földrajzi jelzés nélküli bor). Ezek a borok az ország bármely szőlőterületéről, fajtamegkötés és hozamkorlát nélkül előállíthatóak. Az analitikájának van egy hipergagyi kritériuma, ezt le sem írom, mert tényleg komolytalan. Ez a kategória hivatott az asztali bor kategóriát váltani. Az egész rendszer már itt beteg, mert elvileg pont a piramis alját képező alapboroknak kellene egy tisztes kritériumot állítani. Hát ez nem sikerült.

Az FN-re épülő kategória az OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor). Itt már a törvény szándéka szerint elvileg fontos a földrajzi eredetmegjelölés. De azért annyira mégsem fontos, hogy ne engedjék meg 15% más régióból származó lével pancsolni az oltalom alatt álló bort. Na, itt tegye fel a kezét, aki ezt érti. Úgy védünk egy földrajzi elnevezést, hogy konkrétan megengedjük egy másik régió borával keverni az ott termett borokat? Az analitikai kritérium itt is olyan, mintha nem is lenne. 8%vv szesz és 3,5 g/l sav? Ki találta ezt ki és ki írta alá? A hektáronkénti 120 hl maximális hozam pedig be is teszi a kaput. Ez egy 3x1 méteres térállású kordonon 5-6 kg tőkénkénti hozamot jelent (Megjegyzés: A magas minőséget megcélzó termelők 1-2 kg/tőke termésben gondolkodnak. – Szerk.). Ez is olyan, mintha nem írtak volna le semmit. Ez egy olyan korlát, ami nem korlát. Mintha autópályán tilos lenne 300 km/óra felett menni.

De az egész rendszer koronájaként az OEM, vagyis az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor kategória hivatott állni. Ez már a konkrét borvidékek kategóriája. Itt már egyértelműen a borvidékről kell származni a szőlőnek (erre visszatérünk még). Fontos részlet, hogy nem csak borvidékekre vonatkozik az OEM, hanem vannak senki által nem használt, soha nem is létezett, teljesen értelmetlen kategóriák, amiket valakinek sikerült belobbiznia a rendszerbe. Olyan kategóriák kaptak ilyen extra védelmet, mint a hírhedt Debrői Hárslevelű, a röhejes Izsáki Arany Sárfehér. Sőt a Somlón sikerült két, senki által soha nem használt és nem is hallott kategóriát, a Somlói Aranyat és az arcpirítóan abszurd Somlói Nászéjszakák Bora kategóriát betolni ide. Emberfia nem tudja, hogy miért.

De a lényeg az az, hogy az analitikai kritériuma ennek az OEM kategóriának 9%vv szesz, 3,5 g/l sav és figyelem: hektáronként 100hl. Ez egy modern 2x1 méteres kordonon cirka 3 kg/tőke hozamot jelent. Ilyen korlátozással hivatott ez a csúcs kategória biztosítani a minőséget. Segítségképpen azoknak, akik nincsenek otthon a borok analitikájában: ilyen paraméterekkel kis odafigyeléssel közepes kategóriájú asztali bort lehet elkészíteni, nem csúcsminőséget.

Vagyis van egy ilyen FN-OFJ-OEM piramisunk, ami konkrétan semmire sem jó. Ez a rendszer nem garantál semmilyen minőséget. Értelmetlen hülyeség úgy, ahogy van. Na, de lépjünk túl ezen!

A fő poén az volt, hogy az EU parancsára minden borvidéknek meg kellett írnia a saját OEM termékleírását. Lényegében az engedélyezett fajtákat, helyi korlátozásokat és a borvidék borainak egy általános leírását kellett beadni Brüsszelnek határidőre. Ezeknek a termékleírásoknak a születése is egy komoly börleszk volt. Értelemszerűen minden borvidéken rárepültek a helyi erős emberek, befolyásos nagygazdák és a nekik kiszolgáltatott csicskák a feladatra. Annyira körülállták az asztalt, hogy még ha akart volna, sem fért volna oda senki rajtuk kívül. Én személy szerint többször jelentkeztem, hogy részt akarok venni a munkában, segíteni akarok. Úgy elhajtottak, mint a pinty. Az eredmények olvashatók bárhol. Friss hasi műtét után nem ajánlom olvasatra senkinek. Egész egyszerűen a szánalmas suksükölés és a semmitmondó rizsa között van az egyes termékleírások színvonala. Az, hogy az ősi magyar fajtákat sehol nem engedélyezték, csak egy apróság. Az, hogy nem egy helyen a dűlők felsorolásának semmilyen történelmi, földrajzi alapja nincsen is csak fűszer. De sugárzik mindegyik termékleírásból, hogy a szerzőiknek a leghalványabb fogalma sincs arról, hogy pontosan miről is szól a saját borvidéke. A webről összevadászott közhelyek és semmitmondó városi legendák váltogatják egymást. Olyanok, hogy a somlói bornak rezeda illata van. Értitek, úgy általában. Meg, hogy a bazalt alapkőzetből levezethető enyhén sós ízjegyekkel rendelkezik. Komolyan, ha a devecseri vasútállomás jegyárusával leíratom, hogy milyen a somlói bor akkor precízebb leírást kapok, mint amit a hivatalos termékleírás szerzői összehoztak.

Egy szó, mint száz, kukázható az egész. Semmi értelme, semmire nem használható. Felesleges idő- és pénzkidobás volt megírni a termékleírásokat. Nem is igazán foglalkozik velük senki. Komoly korlátozást úgysem tartalmaz egyik sem. Ne legyünk naivak, pontosan ez volt a céljuk a szerzőknek. Féltek, de piszkosul, hogy véletlenül olyan termékleírás születik, amely alapján az ő üzelmeiknek keresztbe lehet tenni.

pn_fejtes7.jpg

Az egész rendszer egyetlen és nagyon komolyan bosszantó eleme az, hogy a borok forgalomba hozatali engedélyezésének van egy érzékszervi vizsgálat része, amelynek során a borvidéki vagy borrégiós kóstoló bizottság tagjai jól megkóstolják a bort és vagy továbbengedik az országos ellenőrzésre vagy visszadobják. Ez azt jelenti, hogy összeül mondjuk 5 olyan arc akik szerintem tényleg nem tudnának vakon megkülönböztetni egy friss évjáratú Dél-balatoni merlot-t egy évjáratos mátrai olaszrizlingtől. Na, ilyen minden merit és kredit nélküli emberek beleszagolnak és belekortyolnak a borainkba majd frankón megállapítják, hogy az kellően somlói és kellően juhfark-e. Teszi ezt olyan ember, akinek a fajtához és a borvidékhez nagy valószínűséggel annyi köze van, mint egy pingvinnek a differenciálegyenletekhez. Még a felvilágosultabb és nyitottabb borászok között sincs konszenzus azt illetően, hogy pontosan milyen íz- és illatjegyek várhatók el egy termőhelyi- vagy fajtabortól. Még komoly kóstolói tapasztalattal rendelkező, profi kritikusok is egyetértenek abban, hogy marhára nehéz számon kérni egy bortól a termőhelyi- és fajtajelleget.  Erre a nyakunkon vannak ezek a bizottságok, benne a mindenki által köztudottan elfogult, elkötelezett, de legalább zérus kóstolói tapasztalattal rendelkező arcokkal, akik csuklóból visszadobhatnak bármilyen bort. Ez a része a rendszernek nem csak értelmetlen, mint az OEM/OFJ/FN kategóriák és a röhejes termékleírások. Ez konkrétan kártékony, ártalmas és persze drága.

Eddig a szakmázós zsörtölődés. Ha ezen fel is húzza a szemöldökét valaki, akinek ezek a kreténségek a szívéhez közel állnak akkor van egy rossz hírem. Mindez semmi.

A fő problémát akkor értjük meg, ha elidőzünk magán a terminuson: oltalom alatt álló eredetmegjelölés. Ne fussunk ezen át. Miről is szól ez?

Haladjunk szépen visszafele. Megjelölés... vagyis jelölés. Igen, erről szól az egész. Mivel is szabad "jelölni" egy bort. Mit is írunk rá a címkére. Szóval van itt egy immáron hatodik éves rendszer. Tegye fel a kezét az, aki szerint a fogyasztók akár 0.0001% tudja, hogy mit jelent az, hogy OEM? Minden francia és olasz borivó számára egyértelmű, hogy mi is a DOC meg AOC. Sőt, még egy átlagosan művelt magyar borivó is tudja, hogy mire hivatottak ezek a rövidítések. Mi is a helyzet Magyarországon? Hát az, hogy a kutyát nem érdekli ez az egész és a rosseb sem érti, hogy mit jelentenek ezek. Aki nem hiszi, az menjen be az első élelmiszerboltba és a boros polc előtt kérdezzen meg egy tucat vásárolót, hogy tudja-e mi az az OEM. Senki nem fogja tudni. Ennek a jelölésnek egyszerűen nincsen értelme a magyar fogyasztók számára. Mint jelölés nem funkcionál. Van egy hatalmas agráradminisztrációnk, komoly nagyvállalatokkal összevethető a NÉBIH meg a többi gitegylet létszáma, de az eredetvédelem alapjait képező jelzéseket hat év alatt nem tudta még senki kommunikálni a fogyasztók felé. Mentségükül szolgáljon, hogy olyan nagyon nem is akarták. Púp ez az egész az ő hátukon is.

Na és akkor jöhet a szög a koporsóba. Hogyan is van ennek az eredetnek az oltalma? Lelövöm a poént, nincs semmilyen oltalom. Az egész OEM/OFJ/FN meg termékleírás mind-mind csak egy kazal papír Brüsszelnek meg a magyar hivataloknak. A rendszerben konkrétan egy fikarcnyi változás nem történt az elmúlt évtizedekben. Megismétlem, mert lehet, hogy elsőre nem megy át: nincs semmilyen oltalom.

Vagyis teljesen bizalmi alapon, bemondásra megy minden. Ha van 10 hektár szőlője valakinek arra a hegybíró akkor is ki fogja adni minden évben a származási engedélyt, ha egy fürtöt nem szüretel róla a gazda. Ha egy hektáron terem valakinek 50 mázsa szőlője, akkor is simán kikérheti a 150 mázsáról a papírt. A 100 mázsa papírhoz meg vásárolhat szőlőt akár Kambodzsából is. A rendszert ez nem fogja érdekelni. Kérdem én, milyen oltalom az ilyen oltalom? A fajták névleges oltalma pontosan ugyanilyen lyukas. Bármikor beballaghat a gazda a hegyközségi irodába és lejelentheti, hogy átoltott egy hektár olaszrizlinget juhfarkra. Minden ellenőrzés nélkül, onnantól meg is kapja juhfarkról a származási igazolást.  

Ha minden bemondásra megy, nincs semmilyen ellenőrzés, akkor milyen oltalomról is beszélünk?

Erről a témáról személyesen beszélgettem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökével, és az ágazatért felelős miniszteri biztossal. Nincs a boros adminisztrációnak olyan szintje, ahol erről a problémáról nem tudnának. Tenni mégsem tud, vagy nem is akar ez ellen senki. Jó ez a zavaros víz, ebben lehet frankón halászni.

Szép történet, ugye? Na, ilyen az, amikor az ostobaság, a bürokrata szolgalelkűséggel és a rövidlátó nyerészkedéssel párosul.

De azért van a dologban pozitívum is. Egy ilyen rendszerben, ilyen ingoványos moslékban is vannak sokan, akik tudnak és akarnak tisztességesen szép borokat készíteni. Sőt egyre többen vannak. Csak éppen nem a központi eredetvédelmi rendszer, hanem a legősibb mérték, a bizalom az, ami a boraikat hitelesíti.

Balogh Zoltán, Somlói Apátsági Pince

(A nyitó facepalm a Simpsons c. sorozatból származik, innen vettem kölcsön.)

41 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr167189821

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Balogh Zoltán: Eredetvédelmi anomáliák 2015.02.23. 13:52:01

Ha a devecseri vasútállomás jegyárusával leíratom, hogy milyen a somlói bor akkor precízebb leírást kapok, mint amit a hivatalos termékleírás szerzői összehoztak.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoli 2015.02.23. 07:47:34

Szerintem nem kell feltétlenül összeesküvést sejteni a háttérben. Egyszerűen ez tükrözi a magyar szőlész-borász társadalom többségi akaratát. Ahogyan a Tesco se pusztán galádságból árul nekünk szemet, erre van még mindig a legnagyobb igény.
Nálunk a hegybíró tisztességgel meghívott szinte minden piaci szereplőt a termékleírás közös átbeszélésére. Aki eladásra termel, aki árérzékeny szegmensben igyekszik értékesíteni a borát, nyilvánvalóan nem szorgalmazza a szigorításokat, újabb megkötéseket. De mondok mást is: önmagában a francia AOC-k, olasz DOC-k vagy spanyol DO-k se garantálnak semmit és szintén eléggé megengedőek (és ott is sokan prüszkölnek a leírásokra). Az igényszint az, ami egy hangyányit magasabban van őfeléjük, ez a nagy büdös helyzet. Szóval nem kell ennek a leírásosdinak túl nagy jelentőséget tulajdonítani (nem is tesszük, ahogyan a mellékelt ábra bizonyítja is), a valódi minőség nem ezen áll vagy bukik.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.02.23. 09:21:21

@zoli: Ahogy írtam a fő probléma nem a termékleírások bornírt ostobasága, hanem az eredetvédelemből a védelem teljes hiánya. Nincs tényszerű ellenőrzés, sem szőlészeti sem piaci téren. Ez a legnagyobb baj.

szeretemadragaszarborokat (törölt) 2015.02.23. 09:28:22

Nem biztos, hogy egy minimum szigor nem segítene itthon is, az alapszint feljebb tolásában:

www.austrianwine.com/our-wine/wine-law/maximum-permitted-yield/

A szomszédban max. 90 tonna hektáronként, vagy 67,5 hl nyeredék - ellenkező esetben nem lehet eredetmegjelölés, stb.

Persze, nem lehet elvitatni azt sem, hogy egy termék minőségét elsősorban a fogyasztói elvárások kényszerítik ki, de kis rásegítés azért nem ártana... Főként, hogy ennyit adminisztrálunk.

silvousplait 2015.02.23. 09:48:05

@BZoltan: Halas koszonet, hogy megirtad. Karpat-medencei, igaz, tehat melysegesen elszomorito es kiabrandito helyzet. Az ugynevezett fogyasztok kilencven akarhany szazaleka boldog a moslektol es a hatalmasagok cinikus rohogesetol ? Nagyon sajnalom a keveseket, akik nem igy gondoljak, es nem tudnak minden csapdahelyzetet kikerulni.

@zoli: Hogy az AOC es analog rendszerei ezer sebbol vereznek, az oke. Tovabba: en sem vagyok a burokracia es sajtpapirok baratja. Tovabba: az igenyszinttel is bajok vannak, de oriasiak.
Am: az AOC-t es analog rendszereit annak idejen (Franciaorszagban 1935-ben) konkret szukseg es valsag hozta letre. Ezek a szabalyozasok tisztessegesek voltak, felszamoltak a valsaghelyzetet, es jol mukodtek evtizedeken keresztul. Ha van egy felepitmeny, amelynek nagy reszei meg ma is uzemkepesek, akkor erre a felepitmenyre tamaszkodva sokkal konnyebb megreformalni az egesz rendszert. Es erre, ha tokeletlen formaban, de akarat is van ! (Nalunk ugyan hogyan kezeltek volna az osztrak etilen-glikol botranyt, vagy a toszkan borkeveresi botranyt ?) Magyarorszagon nincs felepitmeny, es senki nem akar tiszta viszonyokat. Ha ez a magyar szolesz-borasz tarsadalom tobbsegi akarata, akkor ez a tobbseg nem szereti a foldet, nem szereti bort es kop azokra, akik eltartjak (de meg milyen jol eltartjak !). Ezek az alakok cinikusak es a velejeig zullottek. Ezt a melyegu rothadast te a valodi bornemzetek haza tajan soha nem fogod tapasztalni.

zoli 2015.02.23. 10:15:29

@BZoltan: A HNT-apparátus kevés az érdemi ellenőrzéshez, a NÉBiH egy másik dolog, ott valóban nem lépték még meg a legkézenfekvőbbet (piaci ellenőrzés), csak a maszatolás meg a látszatintézkedések mennek.

@silvousplait: azért ácsi, tudom, hogy nagyon szeretsz magyarozni, kárpát-medencézni, de ne mondd már nekem, hogy Languedoc-Roussillonban, Pugliában vagy éppen La Manchában nincs több millió liter ócska gánybor, amik gyanús vagy hányingerkeltő körülmények között készítenek hasonszőrű gazemberek...mintha csak mi magyarok hordoznánk a génjeinkben a romlottásgot.
Nem borászat ugyan, de pl. pálinka kapcsán megléptük a legfontosabbat a komoly ellenszél dacára is.
Ez a nem szereti a földet és köp az eltartóira kicsit hatásvadászra sikeredett, ha én is moralizálni szeretnék, erre azt válaszolnám: csak nem akar éhendögleni.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.02.23. 10:38:47

@zoli: A forgalomba került borok ellenőrzése egyértelműen olyan Nébih feladat amit mindig is megblicceltek. A Nébih tevékenysége tökéletesen kimerül az értelmetlen vegzálásban, soha egyetlen alkalommal még csak meg sem próbálkoztak azzal, hogy bármilyen jelzésértékűen kis mértékben bármit is ellenőrizenek. A HNT és a hegyközségek oldala egy egészen más történet. Papíron ott lenne lehetőség a szüreti jelentések és a származásik követésével és az anomáliák kiszűrésére, de szerintem ezzel senki nem foglalkozik. A konkrét borvidéki ellenőrzéshez pedig szerintem emberük, idejük, pénzük és hát valljuk be, kedvük sem nagyon van. A fűtött hegyközségi irodából kimenni a szeles, nem ritkán esős szőlőbe, a rossz minőségű dülőutakra azért nem kellemes dolog. Amit ülve, kávékevergetés közben meg lehet csinálni azt miért csinálna a bazaltmorzsáktól csúszó, latyaktól ázó hegyen?

takács bálint - zsebtévé 2015.02.23. 10:56:01

@zoli: Nem akarok részleteiben belemenni, mert B. Zolihoz hasonló hsosszban tudnék róla írni, de a pálinkához, hogy mit léptünk:
Az EU-nak nem tetszett a "szabad" vagyis adómentes pálinkafőzésünk. Ezt most egy 1000Ft/év/50 hektoliterfok átalányadóval megpróbáljuk megoldani. Nem tudni, meddig tartható.
Ugyanakkor a jövedéki törvény megváltoztatásával betiltották a magánfőzésben készült párlatok bárminemű elidegenítését, ezzel érthetetlen módon azt a kistermelői lehetőséget is, ami az egyetlen legális, meglehetősen szigorúan (és ésszerűtlenül) szabályzott, de jövedéki és egyéb adófizető módja volt az értékesítésnek.
Most csak bérfőzetett párlatot adhat el a kistermelő, ennek következtében adott évben még saját fogyasztásra sem főzhet maga. Tudását, eszközeit nem használhatja. Egy pálinkakóstolón pedig ("kistermelői vandégasztal", úgyanis szinte csak így értékesíthető a párlat) pedig kénytelen azt nevezni pálinkájának, amit máshol, mással főzetett. Nem utolsó sorban az árba beleépíteni a bérfőzetést is, kvázi szrbbt drágábban adni.
Ha valakit hosszabban érdekel szívesen le(s)írom.

Rajcsányi Artúr
kistermelő

zoli 2015.02.23. 13:19:09

@BZoltan: a vicc az, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy kik bonyolítják az olasz/spanyol "bor"behozatal legjavát, amivé átváltozik a sosemvolt papírszőlő, de vagy nem tudunk vagy nem akarunk tenni ellene.

@takács bálint - zsebtévé: én nem erre gondoltam. Hanem arra, hogy akármilyen ízesített cukorcefréből készült lőrét már nem hívhatunk pálinkának. Mindezzel csak az osztrák glikolbotrányos példára reflektáltam. Az értékesítési, forgalomba hozatali anomáliák egy másik témakör, bor kapcsán is ismert jónéhány ehhez hasonló 22-es csapdája-szerű rögzülés.

silvousplait 2015.02.23. 14:06:59

@zoli: Hogy a genjeinkben hordoznank barmifele romlottsagot, azt nem allitottam. Hogy a mindenkori elit mennyire elen jar a reformok szereteteben es vegrehajtasaban, azt - tobbek kozott - Mikszath es Moricz klasszikus muvei is remekul szemleltetik. Gazemberek persze mindenhol vannak, de attol meg 1. a letezo torvenyi szabalyozas jobb, mint nalunk; 2. vajon az erintett orszagokban az ossztermeleshez kepest ugyanannyi moslekot keszitenek-e, mint ott, ahol a zavaros vizet es a benne valo halaszatot ennyire szokas kedvelni ? Mivel pedig, elmondasod szerint, civilizaltabb helyeken nagyobb az igenyszint, az magaval hozza a moslekipar visszaszorulasat is (kiveve persze, ha a magyar Cimboranak, Koccintosnak stb. stb. stb. lehet termelni az alapanyagot).
Magyarozni es karpat-medencezni pedig csak annyira "szeretek", amennyire jolesne, ha nem kellene ilyeneket leirni. Egyebkent pedig ki nem szeretne ehen dogleni ? A lobbizo nagyvallalkozo, akinek a mancsa a tovenyhozasba is beleer ?

zoli 2015.02.23. 14:30:01

@silvousplait: azért én érzek esetedben egy kis visszatérő szálka-szálfa szindrómát.
Nem mondasz újat, én (is) ebben az országban élek, de az állandó bezzegnyugatozás ugyanolyan kontraproduktív tud lenni. Az meg azért ki ne derüljön, hogy kizárólag a Koccintósba direkte nekünk termelik a szart, amúgy eszükbe se jutott volna ilyet csinálni.
Nem kell ahhoz lobbizó, politikuszsebtömő nagyvállalkozónak lenni. Elég ha folyóbort értékesítesz vagy eladásra termelsz 1-2 hektár felett. Tisztában vagy a jellemző honi folyóbor- és szőlőárakkal, illetve azzal, hogy mennyi egy hektár éves művelési költsége?

silvousplait 2015.02.23. 15:41:27

@zoli: Draga Zoli, ne szivd annyira mellre - a Koccintos inkabb vicc volt :) Mint tobbszor emlitettem, en csak egy egyszeru laikus vagyok (igy aztan ne is kerdezz tolem felvasarlasi arakat - nyilvan nem tudnek olyan alacsonyra tippelni, amilyen az valojaban). Ha ugy erzed, hogy "bezzegnyugatozom", elnezest, es abba is hagyom. Itt letisztultabb a piac, es jobban tiszteletben tartjak (persze nem mindenki) a jatekszabalyokat. Mar csak azert is, mivel vannak komolyan veheto jatekszabalyok. Ennyi. Remeljuk, hogy egyszer nalunk is kitisztul az eg. Pax vobiscum !

hegyaljai 2015.02.23. 18:54:15

Tokajban elkészült egy konszenzuson alapuló, minőségnövelő szigorításokat tartalmazó tervezet, de végül a misztérium nem ezt küldte el termékleírásként Brüsszelbe, hanem leírta az érvényes jogszabályok szövegéből a határértékeket. Indoklásuk az volt, hogy csak így tudják védeni a magyar pozíciót Szlovákiával szemben. Az eredmény közismert. :(

kunzoo 2015.02.23. 18:57:01

Üdv mindenkinek! Hozzátenném én is a magamét. Amit a szerző leírt, azzal nagyrészt egyetértek. Amiben finomítanék:

Elvileg ha valaki átolt egy ültetvényt akkor fajtaváltási engedélyt kell kérnie. Ezt nem helyi szinten adják meg. Olyan esettel viszont már találkoztam hogy -egy terület megvásárlása után- nem volt teljesen fajtaazonos az ültetvény. Egy másik fajta is volt benne, nyilván elszúrták a pótlást. Ezt jeleztem a hegybírónak és ezután lehetőség volt a másik fajtáról (külön szüret) származásit kapni.

Az OEM borról: Ha valaki rozé bort iszik és dicséri a könnyedségét, savasságát az ne higgye már hogy ez egy másfél kiló terhelésű tőkéről származik. Ott van rajta rendesen. Mostanság divat lett a könnyebb, savasabb bor de valamiért megmaradt a fejekben ez az erős tőkekorlátozás. Egy jó erőben levő furmint fürtje simán van harminc negyven deka. Egy kékfrankosé huszonöt harminc deka. Az olaszrizling tíz tizenöt deka. Ha erősebben korlátozunk, a fürtméret nő. Mértem már nyolcvan dekás kékfrankost, szűk egy kilós furmint fürtöt!

Öreg ültetvényen főleg bűvészkedés ez a számokkal. Kiszámolhatok valamit 3300 tőke/ha-ra, de az az igazság hogy sosincs ott 3300 tőke, sőt a meglévő tőkék egy része is éppen fejlődő pótlás vagy épp pusztuló öreg tőke. Tehát a meglévő termőképes tőkék nagy termése adja ki az óhajtott számot.

A borbírálat kérdéses. Mármint az a kérdés hogy mit várunk el tőle. Szerintem elsősorban a borhibákra kellene rámenniük, ha ez teljesül akkor a feladatukat elvégezték. A többi stílus, ízlés kérdése. Volt alkalmam nemrég "narancsbort" innom (olaszrizling) ami egy leöregedett oxidált borzalom volt. Ha ezt már kiszűrik, boldog vagyok. Számomra röhejes hogy kóstoláskor húgyszagú, trágyaszagú, lószagú borok kerülnek elő. Ráadásul sokan megbocsátóak ezekkel a hibákkal szemben, próbálnak stílust faragni a hibából.

A fogyasztó is furán áll ehhez a kérdéshez. Egy FN (asztali) bornak nem kell feltétlenül rossz bornak lennie. Ez lenne a mindennapok bora. De mindenki "minőséget" akar olcsón. "keveset futott dízel kombi egy hölgy tulajdonostól, 149999 km"

Bele lehet szaladni 16 V/V borba 5-6 g savval. Az sem jobb a 8 V/V 3,5 g nál. Mind a kettő röhej.

Édes rozé bort először spanyol színekben láttam tehát nyugaton sem jobbak nálunk ízlés (ízléstelenség) tekintetében.

A hegybírókat főállásban kellene alkalmazni és megtiltani hogy más melója legyen. Inkább összevonni két hegyközséget hogy egész napos melója legyen. Ne hivatkozhasson a saját szőlőjére/egyéb melójára. Majd akkor meg lehet tőle követelni hogy foglalkozzon is a témával. Mivel a helyieket ellenőrzi nem a helyieknek kellene megválasztani mert azok sose választanának meg egy szigorú, következetes embert. Igazából egy köztisztviselő kéne. Ez a belső körös kvaterkázás, jópofizás sehova se vezet.

117 2015.02.24. 19:26:51

Előrebocsátom: jogász vagyok, iszom is a bort. A téma meg régtől fogva érdekel. Vitáztam a szerzővel is bizonyos kérdésekben, levelezve. Nem volt ellentétes az álláspontunk, csak más aspektusból néztük a dolgokat.

Szóval: a (szőlő)bor jelölésére vonatkozó szabályok a téma. Ez gyakorlatilag - ahogy a cikkben van - a "mit írhatunk rá a palackra, és mit nem" kérdése. Az alapvető szabályokat eu-s jogszabályok tartalmazzák. Miért? Hogy egységes legyen a szabályozás, lehessen megfeleltetni az egyes országok megjelöléseit. Ezt nyilván nem a német-francia-spanyol-olasz jelölések miatt vezették be, hanem a (már) 28 tagállam eltérő szabályai miatt. (nota bene: angol bor is van, meg lengyel is, csak kevés, de a csehek ár nyertek díjakat). Tehát, többek között: miattunk. (bár, a szabályozást és a borok átlagos minőségét nézve, ha hiszitek, ha nem, kulturált országnak számítunk).

A jogszabályok lényege: Én, az EU (és ez alatt a atgállami képviseletek által kialkudott kompromisszumot kell érteni, ahol az észtek is szavaztak, mint mi a tengeri halászati kérdesekben), megmondom nektek, tagállamok: "csináljatok olyan szabályozást, amit egy excell-táblában kezelni lehet. Itt a lehetőség, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, mert zajlanak a kereskedelmi tárgyalások az ausztrálokkal, meg az amerikaiakkal, hogy megmondjuk, milyen elnevezéseket használhattok ti, melyeket meg a világ bármely termelője. Szabályozzátok tehát saját magatokat, mindenki nagykorú, erre van egy-két évetek. Támaszként, hogy extrém butaságok elkerülése végett, megadom ezeket a kereteket a hozamra, savra, alkoholra. Miért ezeket: mert nagy az Isten virágoskertje, és sok népnek sok féle hagyománya van, hát én ezeket tiszteletben tartom. Ti meg szabályozzatok a kedvetek szerint, aztán majd én eldöntöm, rendben van-e, vagy ki akartok játszani. Ja, és ha ne akartok valamit szabályozni, akkor az konkrét megjelölés nélküli bor lesz, amire ezek a szabályok érvényesek."

Most értünk a termékleírások szintjére: ezek vonatkoznak az OFJ és az OEM borokra, eltérő szabályokkal. Itt kezdek el kukacoskodni a cikkel: szerintem egyrészt itt sem követeli meg senki, hogy az OEM borok 100%-ban az adott területről származzanak. És a fajta-összetételben ugyanez a szabály: tehát egy szekszárdi merlot készülhet 15% alföldi kékfrankosból. Hoppá! És miért? Mert AZ ADOTT TERMŐHELY KÉPVISELŐI NEM SZABÁLYOZTÁK MÁSKÉNT! Problémátok van ezzel a szabályozással? Gyerünk: névvel, címmel kitenni, hogy kik írták, kinek a neve alatt futottak a termékleírások...

Lehet, hogy a termékleírások nem mindenki érdekét szolgálják. B.Zoli keményen küzd az igazáért (megjegyzem: minden magyar borfogyasztó érdekét képviseli szerintem, meg egy rakás kistermelőjét), de kisebbségben van. Miért? Mert szemben állnak vele a nagytermelők, és a kistermelők azon elképesztően nagy hányada, amelyik tesz az egészre, és nem érdekli semmi.

Ennek is van persze szerintem előnye: a piac dönti el, melyik bort veszi és issza és melyiket nem. Persze lehet azt mondani, hogy a fogyasztó analfabéta, és issza, amit eléraknak. Ez a hozzáállás felháborít!

Kinek a hibája, hogy ilyenek lettek a termékleírások? Kinek a hibája, hogy tájékozatlanok a fogyasztók? És hogyan lehet ezeken változtatni? Ezek a fő kérdések.

Súlyos hibák vannak a szabályozásban:
terméshozam (érdekes módon vannak olyam OEM jelzések, amelyeknél sikerült magasabbra tenni a mércét); palackozás: szekszárdi bort lehet az alföldön is palackozni, Ausztriában meg sopronit. (Mi van?); fajták: egyes helyeken 40 féle fajtából lehet a területre jellemző minőségi bort készíteni (nevetséges, fehérek is, és vörösek is) stb. Tényleg: van olyan, ahol szürkebarátból lehet rozét csinálni (remélem, azóta kijavították).

Az ellenőrzés hiányosságai egy külön cikket érdemelnek.

Vannak hibák. De! Ezt egyrészt teljes egészében a hazai szabályozóknak köszönhetjük, másrészt: igenis, hiszek a piac erejében (Ittam már B.Zoltan borát: ízlett, rendszeresen iszom zoli borait, mert jók: a helyén is kezelm őket), harmadrészt: tenni kell érte. (Hogyan: vagy fizetni kell érte, vagy összefogni).

Nem is tudom, hova kapjak, bő a téma. És nagyon szerteágazó. Egy-egy részkérdésről is sokat lehet írni.

117 2015.02.24. 19:28:47

@hegyaljai: a Minisztérium nem ezt küldte el? Ennél bonyolultabb a kérdés: a minisztérium nem írhatta a termékleírást, azt hivatalosan a hegyközség hagyta jóvá (benne van a termékleírásban is). Tehát: ki volt a hegyközség vezetője?

117 2015.02.24. 19:31:07

@zoli: Ha tudod, kik hogyan és mit hamisítanak, ez órási kárt okoz a magyar bornak hosszútávon, de Te sem teszel ellene?

Doxa 81 2015.02.25. 00:33:31

@117: OEM esetében az 1308/2013/EU rendelet előírja, hogy a szőlő, amiből a termék készül kizárólag, tehát 100%-ban az adott területről származzon.
A szőlőfajta feltüntetése tekintetében annyiban igazad van, hogy termékleírás szigorúbb szabályozása hiányában 85%-os fajtaazonosság a követelmény az uniós szabályozás értelmében, de egy - hogy a példádnál maradjunk - szekszárdi Merlot esetében, a 15 % Kékfrankosnak is szekszárdinak kell lennie, ellenkező esetben nem OEM borról beszélünk.

zoli 2015.02.25. 01:11:52

@117: nem én tudom, hanem a vonatkozó apparátus(-ok, pl: VM). Azt állítják tisztában vannak vele, kik bonyolítják az olasz borimport döntő hányadát. Az elmondásuk szerint őket igyekeznek presszionálni, hogy úgymond fogják vissza magukat.
Bennem meg felmerül a kérdés, hogy ha a bor és a papírok rendben vannak (a gyanú szerint mustsűrítmény melléktermékéből származó sejtvízzel húzzák fel a lőrét, ezáltal kimutathatatlanná válik az utólagos vizezés), milyen alapon szívóznak, ha mégsem, akkor meg mért nem mentek eddig még razziázni?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.02.25. 05:39:32

@117:
"zajlanak a kereskedelmi tárgyalások az ausztrálokkal, meg az amerikaiakkal, hogy megmondjuk, milyen elnevezéseket használhattok ti, melyeket meg a világ bármely termelője. "

Sajnos ilyen jellegű tárgyalások nincsenek és soha nem is voltak.

"szabályozzatok a kedvetek szerint, aztán majd én eldöntöm, rendben van-e,"

Brüszelnek sem egyetértési sem veto joga nincs egyetlen eredetvedélemellek kapcsolatos szabállyal. Az egyetlen előírásuk az, hogy legyen ilyen termékleírási rendszer. Csont nélkül fogad el Brüsszel minden tagországi megoldást.

"Mert AZ ADOTT TERMŐHELY KÉPVISELŐI NEM SZABÁLYOZTÁK MÁSKÉNT! "

Ez így egy mondatban frappánsnak tűnik. A rideg valóság, ahogy a posztban is írtam az volt, hogy a nagyok korrekt vagy megkérdőjelezhető módszerekkel simán vitték ezt a bulit. Nem kérdés, hogy minden borvidéken a helyi 3-4 nagytermelő érdekei mentén született meg az összes termékleírás.

"Kinek a hibája, hogy ilyenek lettek a termékleírások? Kinek a hibája, hogy tájékozatlanok a fogyasztók? És hogyan lehet ezeken változtatni?"

Én személy szerint nem tartom konstruktív dolognak a felelősök keresését. Ez nem visz előre. Hogy hogyan lehet változtatni? Van a rendszerben pár szereplő. Ha adott lesz a törvényhozó hatalom jogalkotó szándéka, a végrehajtó hatalom hajlandósága és ha szakági intézmények nem szabotálják el az egészet akkor lesz esély a változásra.

Én látok bíztató jeleket, kaptam már ezen poszt alapján és már a napokban korrekt visszajelzést a témában meghatározó véleményű szakemberektől. Sok meló lesz, de szerintem megcsinálható.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.02.25. 05:42:04

@Doxa 81: A 100%-os korlátozás viszont nevetségesen egyszerűen kijátszható. Elképesztő, hogy maga a "korlátozás" is egy vicc, de még ezt sem ellenőrzi a kutya sem.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.02.25. 08:05:28

@BZoltan: Vannak ilyen tárgyalások a tengerentúli bortermelő országokkal, de legalább is voltak. Ezek helye a WTO. Ez szólna ugye arról, hogy pl. ne használják az Európában védett neveket, mint Chablis, Sherry, Champagne, Tokay, stb.

Doxa 81 2015.02.25. 08:20:11

@BZoltan: Nem állítottam, hogy nem játszható ki, én ezzel csak 117 megállapítására reagáltam.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.02.25. 08:35:58

@akov: Hallottam én is, hogy nagyon marginális mértékben, abszolut nem döntéshozó szinten van erről nyafogás, de szerintem ez csak a választókat altató kamuflázs. Érdemi tárgyalás tudtommal nincs. De érdekelne, hogy az USA-ban például milyen szerv ellenőrizné és rendezné az EU-s eredetvédelem foganatosítását. Van az EU-ban vagy százezer termékleírás. Melyik szövetségi szervezet fogja ezen több tonna papír folyamatos kövtését vállalni. Mert az nem életszerű, hogy mondju a Chablis-t védik, de a Vácrátóti bugylibicskát (ha annak is van védett termékleírása) azt már nem.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.02.25. 08:55:44

@BZoltan: Nem klasszikus védelmet biztosít a rendszer, ahol ellenőrzik, hogy a kalifornyák lédig cuccra rámondják-e, hogy Chablis. Elvileg nem szerepelhet a címkén a védett európai név, továbbá vitarendezési fórumot biztosít a dolog, ahol a vitatkozó felek egyezkedni tudnak.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.02.25. 09:12:40

@BZoltan: Szóval hosszabban. Örüljünk neki, hogy van ilyen (ha van ilyen) vitarendezési lehetőség és a márkanevek kölcsönös védelme, igen sokat számít ez. Már csak részben az, hogy pl. nem lehet Champagne címkével forgalomba hozni egy kaliforniai cuccot, mert nem kap engedélyt. De ha mégis megtörténik, van hova feljelenteni és van hol tárgyalást kérni, ahol az adott ország képviselői elmennek, kivizsgálják és átbeszélik a dolgot és a felelős szervekhez becsatornázódik a dolog.

Ha pl. Thaiföldön termel és forgalomba hoz valaki egy "Somlói Juhfark" címkéjű bort és ezen te felcseszed magad, akkor próbálj meg esetleg leveleket írni minisztériumoknak és mások, nem fogsz választ kapni. Ha viszont a magyar hatóságnak jelzed, ők el tudnak járni vitarendezés vagy vmi hasonló keretében. Ha más nem, segíthet.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.02.25. 09:19:18

@akov: Az, hogy bármilyen szövetségi szerv kimondja, hogy tilos egy sor szót ráírni a címkékre az magával hozza azt, hogy valakinek ezt ellenőrizni is kell. Hiába van szabály, ha nincs hozzá szerv aki azt foganasítja. Gondolj bele csak nekünk magyaroknak van úgy 50 védett termékleírások. Mennyi lehet a franciáknak, németeknek, spanyoloknak, olaszoknak, portugáloknak. Több száz, de akár ezerig is elmehet. Pedig ez még csak a bor. Erre rájönnek még a sajtok, szalámik, sonkák és még ki tudja mennyi minden. A terméklista amit elvileg nem használhat más csak a termékleírásban meghatározott helyi termelők tízezres nagyságrendű terméket sorol fel. Ráaádásul ez nem egy statikus lista, folyamatosan bővül változik. És a kiskapukról most nem is beszélve. Mi lesz a Gablish és a Buordeaux borokkal? Mert ugye ezek itt az EU-ban tilosak. Szóval a több tízezeres terméklista kibővül százezresre az összes létező írásmóddal?Meg melyik szövetségi hivatal, szerevezet fogja ezt a hatalmas terméklistát követni és érvényt szerezni annak, hogy mondjuk egy Nebraskai sörfőzde ne írja rá a címkéjére, hogy Egri. Mert még ilyen kereszt termékek esetében is van jelentősége a védett szavaknak.

Ezért mondom azt, hogy az ilyen "tárgyalásokról" szóló hírek poltikai jellegűek. Az EU-s felelősei ezeknek a témáknak meglebegtetik ezeket a pusztán diplomáciai szintű beszélgetéseket az EU-s termelőknek akik megnyugodnak, hogy majd biztos tilos lesz a Chanblis szót rárakni az amerikai borokra.

Szóval én fapadosabban gondolkozom ebben a témában. Szeretném látni a konkrét szerződéseket, felkent hivatalokat, a szerevezet erőforrásait és létszámát. Minden más csak duma, abban meg jók vagyun mi itthon is :)

Amúgy a jenkik tényleg arcátlanul használják a védett európai neveket. Minden likőrsztór tele van Bordueax meg Chablis borral.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.02.25. 09:22:05

@akov: Ó, én már azért is tudnék lelkesedni, ha lenne olyan magyar hatóság akihez fordulhatnék, hogy a hírhedt vargabor ne hozzon már fogalomba Juhfarkú néven OFJ kategóriás borházasítást. Egyelőre nem a kalifornai boroktól kell megvédeni a saját értékeinket, hanem azoktól a honfitársainktól akik tíz fillérért bármire képesek.

silvousplait 2015.02.26. 13:25:30

@kunzoo @117: Koszonom, ismet sokat tanultam errol a szovevenyes vilagrol + a javaslatok is jok :) Jokedvem persze ettol sem lett.

@BZoltan @akov: Jol szorakoztam a szeles nemzetkozi pelda-palettan :D

117 2015.02.27. 18:00:10

@Doxa 81: " 100%-ban az adott területről származzon. " (OEM): stimmel. Köszönöm!

117 2015.02.28. 10:59:58

@zoli: Értem. Valószínűleg több érdek fűződik ahhoz, hogy így maradjon (beleértve a kapcsolatrendszert, de akár az ország minden termelőjét érő erősen negatív marketinget), minthogy egy alapos vizsgálatot folytassanak.

117 2015.02.28. 11:42:34

@BZoltan:

Mind az ausztrálokkal, mind az amerikaiakkal, mind a dél-amerikaiakkal zajlottak kereskedelmi tárgyalások, méghozzá hosszú évek óta. Méghozzá eredetvédelem tárgyában legfőképpen ennek számos eredménye is volt. Utalok itt arra, hogy már Ausztráliában sem lehet tokajit előállítani(pontosabban, néhány pince még forgalmazhat ausztrál szőlőből Ausztráliában készített, a tőkajira egyébként nem is emlékeztető (jó: édes) bort.
Az eredetvédelem kérdésében egyébként eltérő az európai, és az angolszász jog megközelítése. Egyrészt az újvilágiak főleg védjegyként tekintenek a címkézésre: ráírod a cégneved, így jó. Meg persze az eredet sem mindegy, de abban annyi a jellemző kitétel, hogy nem állíthat a forgalmazó valótlanságot, nem kötik minőségi kritériumok - mondjuk gyakorlatilag nálunk is ilyen rendszer működik, mint ahogy Te is írtad a cikkben :-). Ráadásul azt is mondják: a Champagne egy közigazgatási egység, a champagne meg egy szőlőből készült bubis ital. Nem fogadták le, hogy nem írhatják rá. ugyanez a tokaji meg 100 másik.
Az ausztrálokkal sikerült megállapodni, hiszen a boruk nagy részét az EU-ba exportálják. Ebbéli információd téves.

"Az egyetlen előírásuk az, hogy legyen ilyen termékleírási rendszer. Csont nélkül fogad el Brüsszel minden tagországi megoldást." Nem ez az előírás, a rendelet szerint akkor fogadja el, ha nem ellentétes a rendelet szövegével. A gyakorlatban nem tudom, hogy működik: valószínűleg igazad van azzal kapcsolatban, hogy sehogy.

Félreértés ne essék, én messze nem a felelősöket keresem, semmi értelme. Ahogy leírtad, mindenki tudja, hogyan születtek a termékleírások. Én pusztán azt mondom, hogy 1. végső soron a termelőket nem lehet megkerülni, 2. a termelők lépjenek fel a saját érdekeikért, 3. ha nem lépnek fel, ne csodálkozzanak, 4. hogy ki a felelős, személy szerint szólni kell neki és nyomást kell rá gyakorolni, hogy annak érdekében járjon el, ahogy azt a jóerkölcs mgkívánja. 5. nem feltétlenül az EU-t, meg a mindenkori kormányt kell okolni, hiszen jelen esetben is ha minden szabályozás (termékleírás) azzal a céllal készül, amivel kellett volna, azok és úgy csinálják meg, ahogy kell, egészen frappáns és előremutató lehetett volna.

Igazad van azzal kapcsolatban, hogy melós. Így meg, hogy utólag kell variálni, kb, 10-szer annyi.

Igazad van abban is, hogy a nagytermelők határozták meg a termékleírások neutrális (semmire se jó) tartalmát. Ez kormányzati támogatás nélkül nem jöhetett volna létre. Mindazonáltal, mint ahogy hegyaljai írta, olykor hiába dolgoztak jól helyben, nem azt küldték ki.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.02.28. 13:30:00

@117:
"Ebbéli információd téves."

Tárgyi tévedéseimet szeretem forrással megjelölt konkrét ellenérvek alapján belátni.

Egyébként úgy érzem másról beszélsz most mint amiről az első hozzászólásodban. Egyedi esetekben diplomáciai részsikerek vannak, de központi és álltalános érvényű eredetvédelmi tárgyalások nincsenek.

" A gyakorlatban nem tudom, hogy működik: valószínűleg igazad van azzal kapcsolatban, hogy sehogy."

Te pedig azt írtad, hogy "szabályozzatok a kedvetek szerint, aztán majd én eldöntöm, rendben van-e," Erre mondtam azt, hogy nincs egyetértési vagy veto joga Brüsszelnek a kérdésben. Ahogy nincs is. A magyar csúcsszerveknek lett volna joga (és kötelessége) visszadobni a teljesen gagyi termékleírásokat. Ezt azért nem tették meg, mert kapkodtak. Határidő ugyanis volt. De a minisztérium és/vagy a HNT semmilyen módon nem követte a termékleírások elkészítésének a folyamatét és csak az utolsó utáni pillanatban esett le nekik is, hogy milyen gány munkát végeztek a hegyközségek.

"1. végső soron a termelőket nem lehet megkerülni, 2. a termelők lépjenek fel a saját érdekeikért, 3. ha nem lépnek fel, ne csodálkozzanak, 4. hogy ki a felelős, személy szerint szólni kell neki és nyomást kell rá gyakorolni, hogy annak érdekében járjon el, ahogy azt a jóerkölcs mgkívánja. 5. nem feltétlenül az EU-t, meg a mindenkori kormányt kell okolni,"

Na ácsi, ácsi :) Én sem ebben a posztban sem máshol az EU-t nem hibáztattam semmiért. Mivel nem az EU a hunyó ebben a témában.

Ahogy írtam engem nem motivál és nem is érdekel az, hogy megtaláljam kire lehetne ujjal mutogatni.

Egyéretelmű, hogy sem a minisztrérium, sem a hegyközségek nemzeti tanácsa sem a hegyközségek, sem pedig az egyedi termelők nem tudtak igazán mit kezdeni ezzel a lehetőséggel.

A jó megoldás az lett volna és még ma is az, hogy termékleírások piramisának alját az abba a sávba termelők érdekében kellően lazára hagyni, de a pirmis csúcsát már a minőségi borokat termelőkkel kellett volna megiratni. A HNT-nek vagy a minisztériumnak folyamatosan követnie kellet volna a termékleíársok elkészülését és köteleznie kellett volna a dokumentumok helyi nyilvánosság előtti kidolgozását és csont nélkül vissza kellett volna dobnia ha fajsúlyosabb minőségi termelők szignója nem is szerepel a dolgozatokon.

De mondom, a felelőst keresni értelmetlen. Az egész rendszer úgy vacak ahogy van. Minden lépcső, minden szereplője valamilyen mértékben felelős. Még én is.

A kérdés az, hogy hogyan tovább és mi a teendő.

Doxa 81 2015.03.01. 01:00:31

@BZoltan: "Erre mondtam azt, hogy nincs egyetértési vagy veto joga Brüsszelnek a kérdésben. Ahogy nincs is. A magyar csúcsszerveknek lett volna joga (és kötelessége) visszadobni a teljesen gagyi termékleírásokat."

Ez így ebben a formában elvileg nem felel meg a valóságnak. Azért mondom, hogy elvileg, mert, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg, az egy más kérdés, de az biztos, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében nem csak az előzetes nemzeti eljárásban, hanem a Bizottság általi uniós vizsgálati szakaszban is van lehetőség a kérelem elutasítására. Először értelemszerűen a Minisztérium teheti meg, de amennyiben a kérelem nem felel meg a meghatározott feltételeknek, a Bizottság is elutasíthatja azt.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.03.01. 06:48:17

@Doxa 81: Formai okok miatt esetleg. Tartalmilag egészen biztosan nem. Az EU egészen egyszerűen nem így működik.

Doxa 81 2015.03.01. 15:44:46

@BZoltan: Elsősorban nyilván a formai okokból történő elutasításnak lehet nagyobb a valószínűsége, ettől függetlenül jogilag van lehetősége tartalmi szempontú elutasításra is. Persze egyértelmű, hogy nem a minőséget érintő tartalmat illetően, hanem például, ha a kérelem olyan elemet tartalmazna, ami az uniós előírásoknak egyébként nem felel meg, vagy, ha nem tartalmazna minden kötelező tartalmi elemet. Aztán, hogy a bizottsági sasszemek végülis mennyire nézik át ilyen szempontból is a kérelmeket, az tényleg más kérdés, és itt abban egyet is értünk, hogy a gyakorlat sokszor teljesen elválik a papíron létező dolgoktól.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.03.01. 17:40:55

@Doxa 81: Csakhát mivel a termékleírások kerete konkrétan megadott formanyomtatvány, így még a formai okok miatti visszautasításra is csak akkor lett volna lehetőség, ha szöveg helyett humán genitáliák stilizált ábrázolását adták volna be...

hegyaljai 2015.03.03. 17:21:01

A csongrádiak visszacsinálnák a régi bornevezéki rendszert:
www.boraszat.hu/?mit=hirek&mit1=kivalaszt&id=4402
Persze a borukkal minden rendben van, csak a nevezéktan csak a megnevezések változása miatt vannak gondjaik. :(

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.03.03. 20:56:12

@hegyaljai: A csongrádi kollégák a csekettőt nézhették... ugyanis bátran ráírhatják most is a címkéikre azt, hogy "minőségi bor". Ez a kifejezés ugyanis az érvényes szabályzat szerint nem védett.

Doxa 81 2015.03.03. 21:16:56

@BZoltan: Ez csak a 2011-es évjáratig igaz. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem jelölhető a minőségi bor kifejezéssel.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.03.03. 21:19:37

@Doxa 81: Akkor én néztem a cseh kettőt :D

Doxa 81 2015.03.03. 21:34:37

@BZoltan: :D A legjobbakkal is előfordul.