A Borrajongó

Mondovino 2014

2014. december 10. 06:00 - akov

Engedjétek meg, hogy slágwortokban beszámoljak az idei Mondovinoról. A Wein & Co immár hagyományos, ebben az évben a tizediket jubiláló szimpóziumán negyedszer vettem részt, így mondhatom, hogy folyamatában is látom a rendezvény alakulását. A helyzet viszont az, hogy ez a buli szinte semmit sem változik. Idén is a Konzerthaus fantasztikus díszletei között került rá sor, a termelők 95%-a ugyanaz, már szinte megismertük egymást pár kiállítóval. Ha ez kritikának hangzik, akkor hagyom magam félreérteni. A Mondovino ugyanis annyira brutálisan jó, akkora a felhozatal, hogy azért imádkozik az ember, maradjon minden úgy, ahogy tavaly volt. Hosszú évekig tart, amíg az ember minden érdekes termelő környékére eljut és ha ki is marad valami, a következő esztendőben talán még éppen meg lehet kóstolni…

mondovino2014_konzerthaus.jpg

Pezsgő vonalon mindig érdemes elmerülni, hiszen ennyi Champagne-t sehol máshol nem locsolnak. Belépőnek tetszett a Goutorbe Cuvée Tradition Brut, a Deutz felhozatalától idén sem ájultam el, a Piper-Heidsiecknél viszont mind az Essentiel, mind a Vintage Brut 2006 kiválóak. Legyen az Roederer vagy Pol Roger, bármit töltenek a poharamba az nagyon frankó. Előbbitől a Brut Premier, valamint a Brut Vintage Rosé 2009, utóbbitól pedig a Pure Extra Brut, a Brut Réserve, a Vintage 2004 és a Rosé 2006 mind kiemelkedő tételek. Akinek van pénze, vegyen belőlük sokat. Idén volt egyetlen Cava, a „Champagne-wannabe” Juvé & Camps Reserva de la Familia, ami ha nem is közelíti a vágyott francia mintát, azért említésre méltó. Az évek óta alakuló hazai Cava-divat ellenére sosem tartottam sokra ezt a borvidéket, de ha minden Cava ilyen lenne, talán még érdekelne is.

A Mondovino osztrák kínálata felmérhetetlen és beláthatatlan. Ezért csak néhány dologra fókuszálok. F.X. Pichler 2013-as szortimentje szépen alakulgat, ahogy lenyugodnak a borok. Legutóbb tavasszal kóstoltam őket a Drop Shop Ausztria jóvoltából, akkor ez túlzóan korainak bizonyult. Tulajdonképpen minden tétel tetszett, de ha kettőt ki kellene emelnem, akkor a Riesling Smaragd Kellerberg 2013 és a hűvösebb idő miatt acélosabb Grüner Veltliner Smaragd M 2013 lennének azok. Ezen túl rámentem Südsteiermarkra, mert érdekel a borvidék, de keveset kóstolok innen. A Tement ezúttal is a teljes kínálatával jött, az ember csak kapkodja a fejét mit kóstoljon tőlük, annyira jók minden fajtában. A sauvignon blanc-ok közül igen tetszett a Grassnitzberg Erste Lage STK 2013 és persze a Zieregg Grosse STK Lage 2012, de emellett azt is kiemelném, hogy elképesztő chardonnay-ket csinálnak, mind a Morillon Sulz Erste STK Lage 2012, mind a Morillon Zieregg Grosse STK Lage 2012 elképesztők. Tovább süllyedve Stájerországban szintén kiválónak találtam a Gross pincészet Sulz Erste STK Lage 2012 és Nussberg Grosse STK Lage 2012 sauvignon blanc-jait, amire már csak a Lackner Tinnacher tudott ráverni egyet. A Steinbach Erste STK Lage 2013 és a Welles 2011 egészen biztosan piramidálisak, de ha a Morillon Flamberg 2012 chardonnay-jükre is vetünk egy pillantást, akkor könnyen könnyek szökhetnek kis szemecskénkbe. De nem minden tökéletes. A Zweytick 40, illetve 120 Euróra árazott Don't Cry 2011 és Heaven's Door 2011 sauvignon-jai a műfaj tökéletes karikatúrái. Túlérettek, túlextraháltak, nagyok és lomposak. Vajon kinek üzennek ezek az elnevezések? Burgenlandot ezúttal csak távolról szemléltem. A jó öreg Umathumtól a Haideboden 2011, a Ried Hallebühl 2011 és a Blaufränkisch Kirschgarten 2009 tetszettek a leginkább. Egyik-másik boruknál felütötte a fejét ez az alacsony kénes játék, ami egyelőre nem ijesztő, de azért oda kell figyelni. Más a helyzet Weningernél, ahol a három nagy osztrák kékfrankost (Saybritz, Kalkofen, Dürrau) lehetett górcső alá venni. Weninger sajnos egyre mélyebbre merül a természetes bor mámorába, ami a Dürrau 2011 kóstolásakor napnál is világosabb. Kár érte.

crottin_de_chavignol.jpgKomoly francia fehérbor kevés volt, Burgundia cakkom-pakk hiányzott, Chablis pedig elég limitáltnak bizonyult. Az egyetlen komoly versenyző a Loire jól ismert sauvignon blanc-mágusa, a Henri Bourgeois volt. Évről évre nem csak kiváló borokat hoznak, de a velük mesés házasságra lépő Crottin de Chavignol eredetvédett, nyerstejes grand cru kecskesajt is mindig előkerül. Én mondom, kihagyhatatlan párosítás. Ha kiemelni kellene a borok közül, akkor a Sancerre La Bourgeoise 2011 és a Sancerre d'Antan 2012 voltak a kedvenceim.

És akkor beszéljünk végre az évszázad évjáratát most már három éve szűkölő Bordeaux-ról. A 2011-es és 2012-es éveket összehasonlítva számomra egyértelmű, hogy ezekben a gyengének tartott esztendőkben a merlot képes volt jól muzsikálni. Általános megállapítás, hogy a 2011-es borok nagy része elég zárt, itt-ott keményen tanninos és apró zöldesség is kísértheti őket. A 2012-esek túl fiatalok, szintén nem adják könnyen magukat, de a gyümölcsösségük egyelőre primőrösebb, savaik talán kicsit tompábbak. Pomerol és Saint-Émilion mindkét évjáratban abszolút kiemelkednek, a többi régiónál viszont jól nézzük meg, mibe öntjük a pénzünket. Igaz, ami igaz, a sok kiváló borásznak és a rigorózus válogatásnak köszönhetően a csúcstermelők elvileg ezekben az években sem tudnak csalódást okozni. Ha valaki elengedhetetlennek tartja a vásárlást, akkor mindenképpen a fenti appellációkat érdemes keresni, a komolyabb pincészetektől a 30-40 Eurós sávban már lehet jó borokhoz jutni. Ha pedig nem szánunk ennyit jó bordeaux-ira, akkor inkább máshol keresgéljünk… A Dourthe asztalánál indítottam, a Le Boscq Saint-Estèphe 2011 volt az egyetlen komolyabb tétel. A Sociando-Mallet 2011 annyira zárt és kőkemény, hogy teljesen értelmezhetetlen, nem is próbáltam szétszálazni. A Calon-Ségur 2012 fekete ribizli szárat villant és mielőtt bármit érezhetnénk, acélkesztyűvel sújt az arcunkba. A Teyssier csoportnak hála régebbi borok is kinyíltak. A Saint-Émilion Grand Cru-k közül a Château Laforge 2008, Vieux Château Mazerat 2010 és a híres dűlőszelektált, magas cabernet franc tartalommal operáló Le Dôme 2008 vitán felül megnyerőek. A nem túl acélos 2008-as év ellenére is kilóg a potenciál. A Moueix csoport szimpatikus francia képviselőjével már régi ismerősként üdvözöljük egymást, minden évben jót időzök a hosszú jobb parti sorral szemben. „Áh, üdvözlöm, emlékszem magára! Maga honnan is jön, eh, lássuk csak? Mexikó, ugye?”. Ez picit azért erős volt... Az alapokat itt ugorjuk is át, mert harminc Euróig nincs semmi említendő, de felette is csak lassan indulnak be a dolgok. Az összes tetszetős bor Pomerolból volt. A Lafleur-Gazin 2012, a Plince 2012 és a Bourgneuf Vayron 2012 kis zöldességük ellenére már szórakoztatóak, a La Grave à Pomerol 2012 enyhe kesernyébe fordul, de vitathatatlanul komoly cucc. A sor legszebbjeként azonban a Certan de May 2012 futott be, itt már nem volt mese. A Moueix idén megint készült egy meglepetéssel. A Providence 2003 azért megmutatta, hogy forró és száraz év ide vagy oda, inkább igyunk érett, mint éretlen bordeaux-it!

mondovino2014.jpg

Franciaország déli fertálya szűken, de böcsülettel képviseltette magát. A Miraval Rosé 2013 jött elsőnek. Maradjunk annyiban, hogy senki, még a Jolie-Pitt álompár sem tökéletes, hiszen van egy roséjuk. Hála a jó égnek Perrinék hoztak mást is. A Coudoulet de Beaucastel Côtes du Rhone 2011 a műfaj legerősebbjei közé tartozik, a Châteauneuf-du-Pape Les Sinards 2012 igen kellemes, innám, amíg van. Viszont a Beaucastel Châteauneuf-du-Pape 2011 nagy dobás. Chapoutier asztala mögött a tavalyi pincelátogatásról már ismerős Odile Misery töltögetett. A Bila-Haut 2012 az egyik legkiválóbb "olcsóbor", amihez valaha szerencsém volt. Belleruche Côtes-du-Rhône 2013 jóval keményebb, de tartalmasabb is, szintén a műfaj császára. A La Bernadine Châteauneuf-du-Pape 2011 pedig hozza, amit kell. Nagy meglepetésemre a Domaine La Barroche is megtisztelte a kiállítást, a szintén ismerős Laetitia Barrot állt a Signature 2011 palackja mögött. A termelőt bemutató hosszú beszámolómban erről a borról már mindent leírtam, nem is fecsérelném rá tovább a szót. Laetitia magyar forgalmazót keresett, így hát szó szót, tett tettet követett. Ennek köszönhetően a La Barroche borok hamarosan a finewines.hu (Tar Ferenc) kínálatában itthon is hozzáférhetőek lesznek. Végül zárjuk a délieket egy igazi bombázóval, évről-évre nagy kedvencem, a 100% tannat csodafegyver, a Château Montus 2011 Madiranból. Sűrű, kemény, enyhén állatos, de kiemelkedő fajta-interpretáció. Ha valaki komoly bort akar relatíve olcsón, akkor itt van ez, mindössze huszonöt Euró.

Végül pedig adjuk meg Toszkánának is, ami jár. Antinoriéknél a Campo di Sasso Insoglio di Cinghiale 2013 immár klasszikus és jó is, a Biserno 2010 pedig egy igazán nagy bor, szofisztikált, cizellált és nagyon hosszú. A Tua Rita minden évben meglep, a Giusto di Notri 2012 irigylésre méltóan megkomponált bordeaux-i házasítás. Tovább csapongva mindenképpen megemlíteném a Brancaia Chianti Classico Riserva 2011 és a fifty-fifty sangiovese-merlot házasítás Fonterutoli Siepi 2010 borokat. Utóbbi nagyon kemény, de értékei elvitathatatlanok. A Casanova di Neri Rosso di Montalcino 2012 nem túl drága, de annál jobb, igazi sokarcú gasztrobor. A pince két Brunelloja viszont ennél jóval többet villant. A sima 2009-es sem semmi, de a Tenuta Nova 2009 lecsapta nálam a biztosítékot. Nem írnám le a Frescobaldi Castelgiocondo 2009-et sem, fantasztikusan szép Brunello. Végül az Ornellaia került terítékre. A Le Volte 2012 a szokásos könnyed vonzalmával kedveltette meg magát, a tisztán Bordeaux fajtáira építő Le Serre Nuove 2012 pedig szimplán piszkosul jó.

És akkor legyen most ennyi elegendő. Az igazi fine wine vonalon kóstolt dolgokat külön posztban fogom szemlézni. Mindenkinek köszönöm a figyelmet! Legközelebb ne hagyjátok ki a Mondovinót!

(A két szép képet innen vettem el, köszönöm!)

Kapcsolódó cikkek:

Mondovino 2013 I. rész és II. rész

Fine wine tintázás I. rész és II. rész

Mondovino 2012 I. rész és II. rész

Mondovino 2011

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr896964219

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner.Bor blogajánló 2014.12.10. 18:13:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner.Bor blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.12.10. 08:27:09

Köszi a beszámolót. Jövőre végre el kellene menni. :)
Azt lehet sejteni, hogy a Burgundia miért marad ki a kiállítók névsorából?

silvousplait 2014.12.10. 08:58:14

@furmintfan: Ha a nevsort bongeszem, a hazigazdakat leszamitva persze, tulnyomoreszt nagy cegek, latvanyosan szereplo birtokok es nagykereskedok jottek el. Talan ezert. A Loire volgyi vagy burgundiai borok intimebb mufajt kepviselnek - Bordeaux-hoz es Toszkanahoz kepest mindenkeppen.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.10. 09:12:57

@silvousplait: @furmintfan: Abszolút. Burgundiából szokott lenni pár termelő, pl. a Buchard, ami szintén egy nagy cég, de most nem voltak ők sem. A burgundi termelők nemigen vannak rákényszerítve arra, hogy locsolják a boraikat, drágák, kevés van belőlük, így is nagy a kereslet.

2014.12.10. 09:14:12

Köszi a beszámolót! A felvezetődhöz vastagon bólogatva én is idekanyarítanék pár sort, a mi benyomásainkról:

Kezdem én is Champagne-nal. Szinte nem lehet hibázni. Engem ez mindig lenyűgöz, különösen, hogy sokáig nem szerettem a pezsgőt… Roederer Brut Premier és a Pol Roger sor - én így fejből és kapásból ezeket mondanám, amik nagyon emlékezetesek.

Mivel a Pol Roger a Henri Bourgeois féle stand mellett volt közvetlenül, ezért jó ötletnek tűnt a pezsgők után meglátogatni. Nekem erősebbnek tűnt a sora, mint a tavalyi, pedig akkor is áradoztunk... Mindegyik bor kiváló volt, a sajt nem kevésbé (már akinek maradt, mert a mellénk tolakodó osztrák "úriember" olyan vastagon kente a kenyerére, mintha kenőmájas lenne...) talán a Sancerre La Bourgeoise-t emelném ki.

Ha már sauvignon, akkor - akov korábbi posztjára gondolva - folytatásképpen a Tement asztalát látogattuk meg. Döbbenetes és elképesztő, amit ott kóstoltunk! 30 euro-ért olyan gyönyörű, hosszan érlelhető, és szép borokat kapni, amiről a tokaji élmezőny egyelőre csak álmodozhat... Sokat elmond, hogy a kóstoltató jóember beszélgetés közben megpendítette, hogy legutóbb '92-es sauvignont kóstoltak a pincében, ami még teljesen egyben volt. Kanyar nélkül elhittem neki, főként, hogy a sorba épített 2007-as sauvignon kiváló állapotban, az öregedés jelei nélkül várta a nyájas fogyasztókat.

Nagy lemaradásaim vannak rizlingben, így Németország felé vettük az irányt; a kóstolt pincék és borok közül nekem a Weingut Künstler vitte a prímet! (Kicsit el is lopva a show-t a többi, egyébként szintén nagyszerű pince elől...) 4 bort hoztak, nem is igazán tudnék kiemelni közülük, mert a maga nemében mindegyik nagyszerű volt!

Moueix sor. Nekem a 2010-es soruk volt az első, és azóta is etalon, amit tőlük kóstolhattam. A '11-es borok tavaly kifejezetten farnehéznek tűntek, kicsit tanninos-lekváros-túlérett irányban, a nagyrészt '12-es sor vékonyabb, ám egyensúlyosabb borokat adott, ennek megfelelően szolidabb árazással. Nekem ez a sor jobban tetszett, mint a tavalyi; a kínálatban újként szereplő Pindefleurs és a Lagrange, amik első körben inkább megfogtak, de persze a mindig nagyszerű Certan de May vagy Providence is ott volt.

Mivel tavaly nem futotta, ezért idén a spanyoloknál kötöttünk ki, és milyen jól tettük! Alvaro Palacios, Descendientes de J. Palacios és Palacios Remondo - három, itthon is ismerős név. Nagyon nem tetszett a Descendientes de J. Palacios sor (párom fing- és káposztaszagot vélt felfedezni a borokban... nem hallucinált, annyit mondhatok... ), ha jól értettem, biodinamikusak a borok - köszönettel, de meghagynám ezeket a borokat másnak... Viszont annál jobb volt a Palacios Remondo sor! A La Vendimia 2013-as könnyű bisztró bora ment élményszámba, mivel ezzel itthon elég sokat küzdünk, hogy olyan könnyű vöröst találjunk, ami árban is stimmel - itt minden a helyén volt. Itthon is kapható, de a decantalo.com oldalon jóval olcsóbb.

Végezetül a Bodegas LAN-nál jártunk, néhány boruk szintén kapható itthon. A Mondovino-ra nagyon szép sorral érkeztek, a LAN A Mano 2010-es ami kiemelkedett, de már az alapbor is magasra teszi azt a bizony lécet.

A zárszóhoz sem tudok többet hozzátenni: jövőre is ott a helyünk!

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.10. 13:26:00

@szeretemadragaszarborokat: wow, köszi a részletes beszámolót... A Palacios borokat én direkt nem szőttem bele a posztba, mert nem tetszettek. Meglepett, hogy a Villa Corullon is bűzlött pl., amikor azért az már egy komolyabb cucc, kéne, hogy legyen.

A LAN nekem idén kimaradt, viszont örök kedvencem a Maques de Murrieta, azon belul is a Castello Ygay, imádom azt a bort egyszerűen.

2014.12.10. 13:34:09

@akov: Na, pont a Villa Corullon-nál mondta az asszony, hogy fingszagú! :D Én még nem kóstoltam tőlük semmit, így nem volt alapom, csak a többi spanyol pince.

Jegyzem, ha jövőre lesznek, mindenképpen felkeressük!

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.10. 13:35:24

@szeretemadragaszarborokat: Majd legközelebb mutatkozz be, ha már te tudod, ki vagyok. Ha tudod. :D

szeretemadragaszarborokat (törölt) 2014.12.10. 13:40:45

@akov: Sejtem. :) Majd koccintunk valamivel, de te választasz, hogy mi legyen az! ;)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.10. 13:49:49

@szeretemadragaszarborokat: így legyen. Megígérem nem lesz fingszaga. :)

szeretemadragaszarborokat (törölt) 2014.12.10. 14:01:05

@akov: :D

dagadtos 2014.12.10. 16:57:54

@akov: Hát ez elég érdekes, mivel igen jó szokott lenni az a bor, a külön dűlősökről nem is beszélve. A friss évjáratokat nem kóstoltam, de kiemelkedőek voltak eddig. Redukciónak tűnt?

dagadtos 2014.12.10. 17:07:26

@szeretemadragaszarborokat: Jó, mondjuk a 2007-es talán a legjobbjuk, már ha a Ziereggről van szó, szerencse, hogy azt mutogatták. Nekem mellesleg két Descendientes de J. Palacios dűlős bor is benne lenne életem 100 legjobb borában, szóval kissé elhamarkodottnak érzem egy hibás sor után az ítéletet, pláne ezzel a biodinamikus utalással. Emellett több évjárat Villa de Curollonnal arattam már nagy sikert vakkóstolókon régebben.

szeretemadragaszarborokat (törölt) 2014.12.10. 20:14:05

@dagadtos: Így van, Zieregg és tényleg a 2007-es volt a legjobb, a jegyzetek, meg az emlékeim szerint is.

Mint írtam, nem kóstoltam még tőlük - nagyobb minta mindig reprezentatívabb, ezért igazad lesz a spanyol pince kapcsán. Más kérdés, hogy van nálam egy ilyen hendikepjük, de simán lehet ebből még akár szerelem is. A biodinamikus csak arra volt utalás, hogy többször előkerült, itt is, másutt is: lehet-e a nagy természetközelségben hibás egy bor? (Már, ha ezek azok voltak, egyáltalán.)

Azért utánanéztem a decantalo-n, és függetlenül a borok helyi értékétől, az árak alapján nem biztos, hogy a pincészet törzsvásárlója leszek... :D

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.10. 20:54:38

@dagadtos: a Corullon emlékeim szerint a pöcés vonalat vitte. Nem redukció volt, hanem egy kis natural wine boogie.

európai 2014.12.11. 13:47:04

"Weninger sajnos egyre mélyebbre merül a természetes bor mámorába, ami a Dürrau 2011 kóstolásakor napnál is világosabb. Kár érte." Ezt a sajnost, hogy kell érteni? Szerinted mi történt a Dürrau 2011-el?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.11. 13:51:55

@európai: Több Weninger borral volt hasonló problémám az elmúlt években, és nem csak nekem. Alacsony kénből származó bizonytalanságot jelent.