A Borrajongó

Bott Pince: 2013-as felhozatal

2014. november 20. 06:00 - drbarta

Szép lassan, néhány hét (vagy már hónap?) alatt átrágtam magam én is a friss Bott-szortimenten. Részben jegyzetekből, részben emlékképekből kreáltam ezt a kis beszámolót, fogadjátok szeretettel!

bott_1.jpg

Először a felhozatal újdonságával a Palánkossal kezdtem.  Nem mondom, hogy legideálisabb körülmények között nyílt volna, hiszen akkoriban több hete stagnáló hurutos panaszok gyötörtek. Ennek ellenére ha épp a duda fej mellett  már nem 0, hanem  mondjuk jó 20%-on pöröghetett a szaglásom, már megpróbálkoztam felnyitni valamit. Általában nem bizonyult jó ötletnek, viszont amikor már végképp úgy gondoltam, hogy nincs értelme az egésznek, akkor jött ez a bor és átütötte a nyomort, sőt meggyőződésem, hogy elindított a gyógyulás útján. :) Ilyen bevezetővel bizonyára valami hatalmas dolgot várnának az olvasók, pedig nem az, csak pofonegyszerűen a legszerethetőbb típusú furmintok egyike.  Szaftos, lédús, friss gyümölcsök, főleg citrusok, vilmoskörte, nyári alma jellegzetes gyurmás-sós ásványosság, ami a bort egyáltalán nem akarja komor, terroir-lenyomat irányba elvinni, csak sajátos fűszerezettséget ad. Szájban telt ízű, csupa gyümölcs, némi jótékony maradékcukorral miközben remek, jóízű savak járják át az egész kortyot. Komolyságát tekintve amolyan közepesen sűrű anyag, nem arról szól, inkább kerekségével, gömbölyűségével, zamatosságával fog meg. 6 pontnál persze nem több, szerintem most lehet a legjobb,kár várni egy napot is a fogyasztásával.  

Nem sokkal később nyílt a Kulcsár. Talán az eddigi évjáratok közül ez a legnyíltabb, legszínesebb. Friss kajszi, körte, hársvirág, masszív ásványok. Közepes testű, csupa izom, ugyanakkor csupa gyümölcs. Kristályosan tömör szerkezete a korty második felére is megadja a komolyságot, savai pedig az élénkséget, vibrációt. Szép hosszú, de most még kissé nyers, rakoncátlan az összkép. Eléri a 7 pontot.

Időrendben ezután a Bott-Rytis pukkant fel. Szokványosabb késeis jegyek, citrusok, kajszi, mézesség. Szájban nagyon eltalált felépítés, remek ízintenzitás, szép, tömör szerkezet, penge savak, hosszú, fókuszált lecsengés. Kifogástalan arányok, de pici rakoncátlanság  még itt is van az egységet tekintve, illetve több szín, komplexitás még feltétlen jól állna neki, de nagyon pipec anyag. Szintén eléri a 7 pontot.

Ezután a Teleki került sorra. Hát nem tudom. Én azon kevesek közé tartozok, akiknek a 06-os, 07-es, 09-es évjáratok a maguk teltebb bujaságával, relatív lágyságával akkor is jobban tetszettek a 11-es, 12-eseknél, ha érezhető, hogy „szakmailag” az utóbbiak letisztultabbak, egyensúlyosabbak, „tankönyvibb” szerkezetűek.  Amikor megláttam a félszárazat a címkén, titkon reménykedtem, hogy visszatérünk a hedonistább irányhoz. Hát nem. Az előző két évjárat tiszta citrusos gyümölcsössége, enyhe semlegessége fogad. Szájban se akar túlzottan kényeztetni, hiába a maradékcukor, ízei nem annyira színesek. Van benne anyag, de mégse annyira tömör, hogy szerkezetével nyűgözzön le.  Érdekes módon, az előző két évvel ellentétben most a savak se annyira vibrálóak, precízek, hogy elvigyék a hátukon az egész történetet. Nagyvonalakban a beltartalmat tekintve természetesen ott vagyunk mint a sor többi tagja, de szubjektíve én most nem annyira tudtam mibe belekapaszkodni. 5/6

A Határit és Csontost együtt néztem. Valahol hasonlóak is, nehéz lenne vakon különválasztani őket. Visszafogott citrsos-körtés gyümölcsösség, komolyabb súlyú gyurmás-sós ásványosság. Talán a Csontosnál némi trópusibb árnyalatok is színezik, de nagyon visszafogottan. Szájban izmosak, sűrűbb textúrájúak, mint pl. a Teleki. Teltek, de a korábbi évjáratokhoz képest itt is kicsit semlegesebbek az ízek. Tömör, ásványos mag, szépen elnyúló kibontakozás, lecsengés. A Határi egységét tekintve rendezettebb, kerekebb az összkép, a Csontosnál a vége még kuszább, kevésbé van kész, de talán egy paraszthajszálnyit az a nagyobb bor. Mindkettő kicsit kevésbé megnyerő most, mint az előző évjáratok akár ebben a stádiumban, de mindkettőben megvan a tartalék a további fejlődésre. Jelenleg 6 pontra tenném őket.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr206916335

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.11.20. 13:13:10

Ugyanezt éreztem. A Kulcsár és a Bottrytis nagyszerű, előbbi az egyik legjobb hárslevelű, amit ittam, míg a Palánkos hasonlóa Gizella barát hársához az önmagát itató kedvességével. És igen, gyógyítanak. :-)

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.11.20. 14:54:21

@Takács Kr.: Örülök a megerősítő szavaknak :)
süti beállítások módosítása