Egészen múlthét péntekig abban a hitben éltem, hogy tudom, milyen az, amikor a rajnai rizling jó: nagyon jó. Aztán Tar Ferenc elhúzta előttem a mézesmadzagot egy vágtaszerűen levezényelt tizenhárom boros, nyomokban egyéb érdekességeket is tartalmazó kóstolósorral, és azóta is próbálkozom az értékrendem újrakalibrálásával. Értem én, hogy izgalmas és fontos a hazai rajnai, Badacsonyban (minimum) már bizonyított is, de úgy érzem, hogy bizonyos dimenziók általánosságban hiányoznak az itthoni kedvencekből. Ilyen például a metsző tisztaság, a megbonthatatlan egység és a direkt, nyomuló gyümölcsöktől és petroltól mentes frissesség. Arról nem is beszélve, hogy miközben egy hatéves gyerek érdeklődési lendületével és kíváncsiságával fürödtem meg brutális sebességgel mindenféle nemzetközi klasszisban, megkóstoltam életem eddigi legrégebbi borát. A kóstoló tranziensei még a mai napig sem csengtek le.
Weingut Josef Leitz Rosé, Rheingau 2012
Ha minden igaz, akkor pinot noir-ból szűrték. Színe klasszikus hagymahéj, némi narancssárga beütéssel. Orrban direkt, a piros gyümölcsök tompábbak, a citrusfélék erősebbek. Az egész bor hosszú, jóleső, de lineáris savakra épül, a gyümölcsök a háttérben maradnak. Hosszú és frissítő, de mentes az izgalmaktól; ilyet mi is tudunk. Jó előjátékos: erőteljes savaival más nem is készíthetné elő jobban a terepet a folytatásnak. 4 pont. (Ár: N.A.)
Zull (Weinviertel) Riesling Innere Bergen 2011
Kezdeti tompaságát rövid szellőztetéssel ledobja magáról, utána zöld alma, bodza és direkt szőlő kerül elő orrban. Nem túl bonyolult, cserébe zavarmentes. A kortyot izmos, de jól kimunkált savak vezetik határozott citrusossággal, illatból visszaköszönő almás jegyekkel. A hét gramm cukor literenként nyom nélkül veszik el benne. Erőből támad (már amennyire egy riesling képes rá), élvezete igényel némi savtoleranciát. Vannak erényei, de nem a stílusom. 5 pont. (Ár: 4 400 Ft)
Von Racknitz (Nahe) Niederhäuser Hermannshöhle 2011
Sűrű, olajos konzisztencia. Az illat barackfékkel és trópusi gyümölcsökkel támad, meg persze van valami mélyről jövő plusz, ami jobb híján ásványosságként definiálható. Az orrpróba összbenyomása egy lépéssel komplexebb, mélyebb, kevesebb direktséget ígérő bort jelez elő, amit a korty be is igazol: fajtához képest hömpölygő sűrűség, és óvatosan írom le, de a stílushoz képest tompább savak jellemzik. A szesz rendesen befűt a végén, ízlés szerint még a harmóniát is megbillentheti (engem nem zavart). Erőteljes és mély, de klasszisgyanús komplexitásról azért nem számolhatok be. Eléri a 6 pontot. (Ár: 8 000 Ft)
Huber (Traisental) Riesling Berg 2011
Vissza a gyümölcsökhöz: az első benyomások alapján is frissebb, lendületesebb, mint az előző. Az illat az alma-körte-szőlő háromszög köré szerveződik, és persze jelen van az ásványosságként értelmezett plusz is. A korty tiszta, szellős, alapvetően száraz érzetű, a savak erőteljesek, de nem zúznak. Transzparens, túlzásmentes rajnai átlag feletti komplexitással és élvezeti értékkel. A 7 pont leginkább a jól megközelíthetőség és a komolyság ritka konstellációja miatt jár neki. (Ár: 8 000 Ft)
Leitz (Rheingau) Rüdesheimer Berg Schlossberg Riesling 2011
Borzasztóan zárkózott, kitartó küzdelem és elhivatottság szükségeltetik ahhoz, hogy kinyíljon. Néhány perc centrifuga után többet kínál, mint amennyi leírható róla: elképesztően tömör, összeszedett és egységes illat, nem szedhető szét alkotóira (nekem legalábbis nem sikerült). Savai erőteljesek, a testbe kifogástalanul integráltak, a korty sós-ásványos és végtelenül hosszú. Óriási bor; kevésnek éreztem magam hozzá, hogy egyáltalán megértsem. Nem is kérdés a 7 pont, annak is a legteteje. (7 900 Ft)
Prager (Wachau) Riesling Smaragd Klaus 2011
Nem túl hivalkodó, kristálytiszta illat sárga gyümölcsökkel, citrussal, ananásszal. Lendületes, ízletes korty kordában tartott savakkal, kirobbanóan friss sós ízérzettel (mintha egy kis szénsav is feltűnne), elképesztő hosszúsággal és gazdagsággal. Pazar bor, nem hiányoltam belőle semmit, meg kell adnom rá a 8 pontot. (11 800 Ft)
Mosbacher (Pfalz) Forster Ungeheuer GG 2011
Meglepően direkt, zöldes jegyekkel kezd, kissé bizarrnak hat, de levegőzéssel sokat javul. A korty erőteljes, a kilences sav ilyen beltartalom mellett egy pillanatig sem tűnik soknak, sőt. Hosszú, kissé nyers bor; több gyümölccsel akár feljebb is mehetne, nálam megállapodott 7 pontnál. (Ár: 12 800 Ft, most akciósan 9 600 Ft)
Dönnhoff (Nahe) Niederhäuser Hermannshöhle GG 2009
Sauvignon blanc-szerű belépést produkál határozott nyers jegyekkel és zöldességgel. Az illatot a citrusok vezetik harsányan, erőteljesen. A korty váratlanul letaglózó: széles, intenzív, de kiváló minőségű savakkal operál hosszan és kényelmesen. Túlzó, de nem zavaróan. Véget nem érő intenzitás, erő és egyensúly. Tud mindent, amit tudnia kell, még akkor is, ha nem a legrieslingesebb riesling. Egy árnyalatnyival jobban szerettem, mint a Pragert, erős 8 pont a jutalma. (Ár: N.A., már nincs forgalomban)
Heymann- Löwenstein (Mosel) Winninger Uhlen Blaufüßer Lay 2011
Direkt, behízelgő illata határozott stílusváltást körvonalaz: rózsavíz, barack, virágok vezetik. A korty édesebb tónusú, a sav-attack elmarad, az élvezet nem. Alapvetően karcsúbb és nélkülözi a Dönnhoff-őserőt, de nagyon szerethető. Mint egy savszegény Györgykovács-bor. Erős 6 pont. (Ár: 8 200 Ft)
Knebel (Mosel) Uhlen 2011
Illatában aszalt sárga húsú gyümölcsök tűnnek fel némi trópusival és birsalmával karöltve. A korty megfelelő savtámogatás mellett is édesbe hajlik, direkt, kanyaroktól mentes, de finom. Nem a komplexitásról szól, de kétségtelenül finom. Eléri a 6 pontot. (Ár: 6 300 Ft)
Weinrieder (Weinviertel) Riesling Grand Reserve 2011
Naiv, tudatlan kényszerképzeteim ilyen alaprajnaikat vizionálnak. Az illata a Tescós rieslingeket idézi, persze annál jóval komolyabb-, szinte luxuskivitelben. Hivalkodó, erőteljesen édes illat minden klisével, a zöld almától a vaníliás sütiig. A korty egyszerű, kanyar- és izgalommentes, határozott édességgel kívánja lenyűgözni az egyszeri fogyasztót. Még az a szerencse, hogy kínál mellé annyi savat, amennyitől még egy sznob is elégedetten tud bólogatni. Korrekt, fapados alapbor. Erős 5 pont. (Ár: N.A.)
És a ráadás:
Rudolf Müller Rheinpfalz Bornheimer Trappenberg Auslese 1976
Rozsdabarna szín. Óboros, késői jegyek dőlnek a pohárból grillázzsal, antik bútorokkal és rumos dióval. Ízben pont ugyanezt tudja, de meglepő módon egyáltalán nincs szétesve. Nem sziporkázik értelemszerűen, de tisztességes mennyiségű sav maradt benne. A lecsengésben egészen különleges tűzköves-puskaporos jegyek jelennek meg. Simán iható, és ez bőven elég.
Az 1964-es társáról kiderült, hogy nem is rajnai rizling, hanem gewürztraminer. Illatában cherry, rum és dió; meglehetősen hasonlít az előzőhöz, de kicsit tompább az összhatás. A korty vizes, már érezhetően elkezdett kiürülni, de még iható. Az édességét szinte már teljesen elveszítette. Izgalmas, érdekes élmény kóstolni, de pontozni persze egyiket sem célszerű.
A kóstolón önszorgalomból, saját költségemen vettem részt. Külön köszönet a Béterv lakásétteremnek a kiváló kóstolási helyszínért és a remek kísérőfalatokért.