A Borrajongó

Furmint Vs. Riesling I.

2014. február 01. 06:00 - drbarta

Szerintem most ezzel el is indítok egy sorozatot. Kedvenc hazai fajtám jeles képviselői alkalomadtán szembeállítva kedvenc nemzetközi fajtám képviselőivel. Nézzük mit mutatnak egymás mellett. Első körben Homonna Rány 2012 Vs. Van Volxem Altenberg 2012 került sorra. Persze amikor kóstoltam őket, még nem tudtam, hogy eme sorozat első részei lesznek, sőt azt se, hogy egyáltalán lesz ilyen sorozat, merthogy épp azt se gondoltam, hogy pár héttel később ismét aktív borblogger leszek :) 

1607132_659024337453343_1769447547_n.jpg

Vissza a párosításra. Úgy alakult, hogy egyszer csak nagyon kíváncsi lettem a Homonna Rány-ra. Új dűlő a szortimentben, kő kő hátán, olyannyira, hogy már-már „megöli az embert”, öreg tőkék, csupa olyan dolog amire én izgulok. :)  Másfelől viszont épp a Homonna dűlős borok újszerű árazása volt az egyik legmeghökkentőbb a Bortársaság 2012-es szortimentjében.  Valahogy semmi problémám nem volt azzal, amikor háromezervalamennyi volt a birtokbor, ötezer környéke a Határi. Aztán még az se rázott meg, amikor 2009-ben megszűnt ezek különválasztása és a Határi árában futott tovább az immáron egyetlen száraz, a birtokbor. Csak a Határi adja a gerincét és az, hogy a többi miatt befogadhatóbb lesz még lehet előnyére is válik a sokszor semleges, túlságosan rigid dűlős bornak. Az elvárásaimat a 09-es tétel maximálisan igazolta, az évjárat egyik legjobb borának tartottam Tokajból, a 11-es már kevésbé nyűgözött le. Aztán most megint különvált a dolog. Megjelentek ismét a dűlősek, csak immár 10 rugóért. Kemény. A birtokbor maradt az elmúlt évek alatt kialakult új árkategóriájában, ami szintén keltett bennem némi ellenérzést, ugyanis kissé rosszmájúan nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy immár nélkülözi a legszebb anyagokat, hiszen azok feltehetőleg a drágább borokba mentek.

A kíváncsiság csak győzött, így végül csak megvettem a Rány-t, de már előre hergeltem magam, hogy úgyse fogja megérni az árát. :)

Homonna Attila: Tokaji Furmint Rány 2012

Nagyon zárkózottan indul a történet illatban és ízben egyaránt. Fürdetés és gyereklerakás közben van módja szellőzni és némiképp melegedni. Szó ami szó mire visszaérek és teljes elánnal rá tudok koncentrálni egy egészen kiváló bor benyomását tette. Citrusos, fehér virágos, sós, köves és persze az elmaradhatatlan gyurmás mineralitás. Közepes test, tiszta, kellően mély és intenzív az íz. Kristályosan tömör szerkezet, izmos test,  acélosan kemény savak, összeszedett, határozott és hosszú lecsengés. Igazi szerkezeti bor, ugyanakkor a félszáraznyi maradékcukor szinte észrevétlenül ad egy kellemes teltséget a szájérzetnek. Klasszis bor, szerintem az időt is jól fogja állni. 7 pont. (90-91)

Annyira tetszett, hogy rögtön úgy éreztem, hogy meg kell néznem egy garantáltan klasszis külföldi tétel mellett is. A Van Volxem-ről már sokszor írtam a blogon, talán a kedvenc száraz boros termelőm a Mosel  (pontosabban Saar) vidékéről,  az elég soktagú szortiment három egymással mellérendelt viszonyban álló csúcsbora mindig fantasztikus szokott lenni. A most kóstolt bor is ezek közül való, az Altenberg a Scharzhofberg mellett a legtöbbre tartott Saar-menti dűlő. Nagyon öreg, 90 év körüli tőkék.

Van Volxem: Kanzemer Altenberg Erste Lage Riesling Alte Reben 2012

Kétségtelenül színesebb az illat. Érett, szaftos citrusok, mandarin, őszibarack, trópusi árnyalatok, kifinomult ásványos jegyek. Tiszta, vonzó és mélyről jövő. Közepes test, ízében viszont kifejezetten koncentrált. A korty második felére még rákapcsol. Érződik a mély, sűrű, kibontakozásra váró anyag, a savak vibrálva kísérik, igazán hosszú a lecsengés, miközben az egyensúly egy pillantra se bicsaklik meg. Már most pazar, bizonyára sok-sok ideje van még további fejlődésre. 7+ (91-92)

Mit mondjak, oda-vissza kóstoltam a két bort több napon át, és még ha a rieslinget egy paraszthajszállal jobbnak is éreztem, az kell mondjam, hogy abszolút partiban voltak, teljesen hasonló minőséget képviseltek. (Persze ennek mélyebb megállapítása érdekében jó lenne mondjuk húsz éves korukig két évente megnézni őket így szépen egymás mellett:) Na most árban is kb. ugyanott vannak. Nehéz megítélni, hogy ez akkor milyen ár-érték arány is. Az itthoni fizetések mellett ezt nem is lehet, mint úgy értelmezni, de valahol úgy érzem, hogy európai szinten korrekt minőséget kapunk a pénzünkért. Persze véletlenül se a "jó vétel" kategória.

51 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr165786464

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner.Bor blogajánló 2014.02.01. 11:00:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner.Bor blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.02.01. 08:23:14

Remélem több időm lesz a Rány-ra, ha legközelebb lesz alkalmam kóstolni. A Bortársaságnál kicsit kapkodtam vele, visszakóstolni meg már nem volt lehetőség.

zoli 2014.02.01. 09:13:24

Elnézést, hogy még alig kezdted el ezt a sorozatot és máris okvetetlenkedik valaki, de a címadással meg a koncepcióval nehéz mit kezdeni.
Ez a magyar borbloggerek visszatérő vesszőparipája, az almát a körtével. Szerencsétlen furmintnak előbb Burgundiával, később a cheninekkel, most meg éppen a rieslingekkel is birokra kell mennie. Valószínűleg ebben ludas néhány hazai termelő is, aki bátran leburgundizta vagy éppen lebordóizta a borát, ezzel táptalajt adva az ilyesféle összevtésre, ettől függetlenül az nemigen kivitelezhető. Nyilvánvaló, hogy más minőségű savval, más aromatikával, stb. bír bármelyikhez mérten. Természetesen kell a kontextus meg a viszonyítási alap, a kitekintés, de önmagában, abszolút értékét tekintve is eldönthető jó-e, megéri-e. Ez amolyan fölös szenzációhajhászás.
A magyarokban jellemzően megvan ez a hajlam, hogy összemérje magát a nyugattal, az ottani csúcsokkal, csak míg az egyik oldal kényszeresen azt szeretné kihozni, hogy lám-lám, ugye-ugye, addig a másiknak az okoz kéjes örömet, hogy előbbinek a saját szarába dughatja az orrát, ha kell egy egyszeri kóstolásból levezetve és ex cathedra kijelentve a tutit. Vajon Franciaországban is ennyit rúgóznak azon, hogy egy bordóit egy languedoc-ival vagy - istenkáromló módon - egy újvilágival mérjenek össze? Mindkét fentebbi bizonyítás állítása kivitelezhető, éppen csak egy kicsit kell ügyeskedni a kóstolósor összeállításakor. A túlárazott nagynevű és a minőségéért meglepően olcsó "noname" borok együttes megléte sztem borvidékfüggetlen.
Tényleg bocs, hogy éppen e cikk kapcsán mondom mindezt, ami egyáltalán nem pro vagy kontra pálcatörősre sikeredett, általánosságban nem tudok egyszerűen mit kezdeni ezzel a kényszeres péniszméricskélő jelenséggel.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.02.01. 10:03:49

@zoli: Ezek a gondolatok évről évre újból és újból előkerülnek, de nem látom be , hogy FOGYASZTÓként ugyan miért ne lehetne két AKRMILYEN bort összehasonlítani? Kinyitom az egyiket, kinyitom a másikat, megkóstolom, és eldöntöm melyik tetszik jobban. Ennyi. Itt még ráadásul évjáratban, analitikailag és árban is passzoltak.
Ha te is elismered, hogy magvas, pálcatörős nagy igazságokat nem állapítottam meg, csak annyit fejtegetek melyik élményért adnám szívesebben a pénzemet, akkor meg miről beszélünk?
PS. Ez az alma körtével dolog is sántít. Ugyanis két SZŐLŐbort hasonlítok össze és nem meggybort szőlőborral. Tehát a hasonlat úgy lenne korrektebb, hogy pl. jonagold és gála almát szabad-e együtt fogyasztani és megállapítást tenni, melyik ízlett jobban :)

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.02.01. 10:49:04

@zoli: "...Mindkét fentebbi bizonyítás állítása kivitelezhető, éppen csak egy kicsit kell ügyeskedni a kóstolósor összeállításakor. A túlárazott nagynevű és a minőségéért meglepően olcsó "noname" borok együttes megléte sztem borvidékfüggetlen...."

Ez egyébként teljesen igaz. Össze lehet rakni, olyan összehasonlító sorokat, ahol kijön az hogy a magyar borok megverik a világot, meg olyat is, ami azt hozza ki, hogy sajnos sehol se vagyunk a nyugathoz képest.

De egy ilyen vegyes sor/páros kóstolása még lehet játék, afféle intellektuális szórakozás, nem feltétlen azzal a céllal születnek ezek az alkalmak, kóstolók, hogy vérkomoly, megfellebezhetetlen igazságokat állapítsanak meg.

2014.02.01. 13:21:16

@zoli: Veled ellentétben én csak örülni tudok, ha magyar borbloggereknek a külföldivel történő hasonlítgatás a vesszőparipája, el is mondom, miért.

Nem tudom, te milyen környezetben nevelkedtél, de én a szokásos magyar viszonyok közt. Mit jelent ez? Azt, hogy azt tanultam, amit a szüleim meg a környezetem is készpénznek vett: a magyar bor világhírű, a magyar gasztronómia egyedülálló a világon, senki nem tud úgy főzni mint mi! A tokaji aszúért meg pl. sírva remegnek mindenütt.

Ezeket, meg még sorolhatnám mennyi minden, a magyar köztudatban megfellebbezhetetlen igazságként élő, de valójában az égadta világon semmiféle alappal nem rendelkező legendákat úgy hívják, hogy: önbecsapás. Magamat kell idézzem, már egyszer erről írtam: asztaltársaság egyként veri az asztal tetejét, amikor én azt merem kb. 130-150 kóstolt osztrák bor után állítani, hogy általában minőségben jobbak az osztrák borok. Úgy, hogy nem kóstoltak szinte semmit az osztrákoktól.

Nekem nincs azzal gondom, ha valaki jobbnak tartja a magyar borokat, mint az osztrákokat. Ha végigkóstolt X évjáratot, Y számú termelőtől. Nem egyes borokról beszélek, hangsúlyozom, összbenyomásokról. De anélkül, hogy kóstolta volna? Nem értelmezhető érv. Nincs a mondatnak alanya, állítmánya, semmije. És ez, hidd el nekem, nem csak az én ismerőseimmel lenne így. Ez megtörténne Pécstől kezdve Miskolcon át Szegedig.

De ezek az én ismerőseim borhoz nem értő, vagy nem is igazán érdeklődő emberek. Mi a helyzet a szakmával? Szerintem ugyanez. Hazugság, önámítás, ismerethiánnyal karöltve - tisztelet a kivételnek, mert vannak, egyre többen!

Egy kis ízelítő:

www.dropshop.hu/blogpost.php?article_id=155

De hozhatnám még a Széchenyi és a magyar bor kapcsán írt cikket is, erről volt egy vita, onnan vettem az előző linkeket is, érdemes elolvasni:

www.gaultmillau.hu/muvelt-alkoholista/csucstamadas-szekszardon

Szóval ha van egy eleve torz, a valóssággal nem, vagy csak nagyon nehezen szembe nézni akaró közfelfogás, ott nehéz belső viszonyok közt megtalálni a valós helyi értéket.

Nekünk ezért motiváló és húzóerő lehet, ha nem önmagunkhoz mérjük, hanem olyan borokhoz, ahol nem lázálmok meg délibábok szabják meg egy bor helyi értékét, hanem egy dolog: a piac.

Szerintem ott van az óriási tévedés, hogy sokan azt hiszik: itt már a munka utolsó fázisa van hátra, a finomhangolás. Nem, szerintem az alapok lerakása, ehhez megint kis adalék, innen egy korábbi cikk:

borrajongo.blog.hu/2013/08/22/nemzeti_borfrusztra

Mi, sajnos, itt tartunk: édes vörös, van-e? És elnézést, hogy ezt egy olyan mikro közösségnek szajkózóm, akik pont a kevés számú kivételt képezik... De sajnos, nem az itt író-kommentelő arcok jelentik a magyar viszonyokat, úgy nagy általában. Bár így lenne!

zoli 2014.02.01. 14:35:32

@drbarta: ne vedd támadásnak, egy jelenségről írtam.
Nyilván mindent össze lehet hasonlítani mindennel, ha akarjuk. Csak ha mondjuk ezt tesszük úgy, hogy egy bordói küvét egy bordóival vagy egy magyar pinot-t egy burgundival hasonlítunk, abból estleg levonhatunk érdekes végkövetkeztetéseket, de mondjuk egy furmintot egy rieslinggel, egy kékfrankost egy syrah-val, egy kadarkát egy pinot-val teljesen feleslegesnek kísérletnek tartom. Egyszerűen más műfaj. Ezt értem alma-körte alatt.

"... nem feltétlen azzal a céllal születnek ezek az alkalmak, kóstolók, hogy vérkomoly, megfellebezhetetlen igazságokat állapítsanak meg." - azért jó néhányszor láttunk már ilyet a történelemben és itt most nem is annyira a ti csapatotokra gondolok...

@szeretemadragaszarborokat: nézd, éppen azt írtam fentebb, hogy a kényszeres hasonlítgatás maga a probléma. Ebbe beletartozik az általad említett provinciális szűk látókörűség is, de ugyanolyan problémás ez az általánosító dafke antitézis gyártás is.
Ahogyan a marhapörkölt mibenlétét nem lehet a boeuf bourguignon irányából megérteni, úgy értelmezhetetlen számomra, hogy a furmintnak már legalább 3 borvidék ellenében kellene helyt állnia.
Értem, hogy téged irritálnak a kivagyiskodók, de ha te az ő álláspontjuk ellenében igyekszel meghatározni a valós helyzetünket, az szintén torz végeredményhez vezethet.

zoli 2014.02.01. 14:53:13

@szeretemadragaszarborokat: "Mi a helyzet a szakmával? Szerintem ugyanez. Hazugság, önámítás, ismerethiánnyal karöltve - tisztelet a kivételnek, mert vannak, egyre többen!"
Ezt viszont - ha nem haragszol - visszautasítom. Ez egy hülye általánosítás. Él ez a kép a "magyar borászról", hogy ül szemétdombja tetején és elallél a saját bora nagyszerűségétől, míg a büdös életbe nem kóstolt még semmilyen nívósabb külföldi bort. Ne nézzétek már hülyének a másikat. Nem vitatom, hogy van olyan termelő, aki előszeretettel eteti szarral a vendégeit, de ez alapján általánosítani komolytalan.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.02.01. 15:25:49

@zoli: Pont úgy gondolom, hogy van annyi de annyi különbség két bor között, hogy nem feltétlen a fajtaazonosság tud egyedül alapot adni összehasonlításokra. Biztosan tudnék mondani két magyar olaszrizlinget, vagy épp furmintot melyek sokkal messzebb vannak stílusban egymástól mint pl. a fenti két bor. De pl. a burgundi pinot-k zöme nem is lehetne távolabb a magyaroktól, mint amennyire van, de rengeteg hazai syrah meg úgyszintén köszönőviszonyban nincs a fajta etalon termőhelyeinek képviselőivel. Ezeket hasonlítani egymáshoz semmivel nem kevésbé meddő, mint pl. furmintot rieslinggel. De akár vehetjük a chenin blanc-t is. Anjou meg Vouvray olyan gyökeresen más stílusban adják elő, hogy meg nem mondanám, hogy ugyanaz a fajta, pedig ott vannak a szomszédban.
Ezzel csak annyit akarok mondani, hogy legritkább esetben alkalmas két bor árnyalt összehasonlításra, így szerintem erőltetett dolog egy párosítást rögtön elkaszálni mert épp nem ugyanaz a fajta.
Meg aztán ha már hazánk legjobbjait közismert nemzetközi klasszisokkal szeretnénk perverz módon összemérni, persze csak afféle "barátságos mérkőzésen", akkor látható , hogy fehér borról lévén szó nehéz lenne olyan fajtát találni, mely itthon is csúcsok csúcsát jelenti, is teszem azt NYugat-Európában is.

2014.02.01. 15:57:44

@zoli: Az a baj, hogy én nem a kivagyiskodók ellenében akarom meghatározni a furmint helyét, vagy akár a magyar borszektor helyét a világban. (Halkan, zárójelben jegyzem meg: egyiket se akarom meghatározni, vagy ha volt valaha is ilyen törekvésem, egyre kevésbé van - de ez legyen az én személyes problémám/szerencsém.)

De kicsit értetlenül állok a gondolatmeneted előtt: akkor ki is kompetens ebben a kérdésben? Mivel furmint nincs másutt, legalábbis alig akad számottevő mennyiségben, ezért annak milyensége, minősége akkor az általad leírtak szerint egy olyan közösség (konkrétan: magyar boros massza) megítélésére van bízva, akinek nem biztos, hogy olyan tág a látóköre mint az ilyen kérdések eldöntéséhez szükséges lenne (de szépen és diplomatikusan fogalmazok!:) - legalábbis szerintem. Hogy ez tényleg így van-e, és olyan, mint amilyennek én lefestettem, ez nyilván egyéni megítélés kérdése.

Mondok rögtön egy példát is, maradjunk gasztrónál: nem is olyan régen, alig mondjuk egy vagy maximum másfél évtizede itt komoly szakmai grémium osztogatta a szakács világbajnoki címet, egyik cimbi a másik cimbinek. Némelyik cimbinek több volt mellkasán kitűzőből, mint egy észak-koreai tábornoknak. Miközben Budapesten nagyítóval kellett keresni, nem hogy nemzetközi színvonalú, de legalábbis elfogadható éttermet. Aztán jött a Molnár B. féle csapat, és szólt, hogy helló! Ez egy rakás szar.

Akkor ők most kényszeresen hasonlítgattak? Vagy azt kellett volna mondaniuk, hogy hát egymáshoz mérten kurva jók vagytok, igazából a sárga zacskós vegetát használók szerintünk egy kicsit jobbak?

Nem néztem hülyének senkit - leírtam, amit én tapasztaltam. Hogy ez egy téves kép? Meglehet. Ez már sokszor feljött, sok helyütt, meg lehet nézni, hány borász jön, érvel, kérdez, vitatkozik, gondolkodik itt közösen laikus vagy féllaikus emberekkel - pusztán azért, mert fejlődni akar. Vagy csak azért, mert több szem többet lát. Vagy csak hogy tanuljon - egy nézőpontot, elcsípjen egy ötletet, bármit. Vagy ő maga megossza a tapasztalatait - ami meg nekünk baromi tanúságos! Lásd pl. Losonci Bálintot.

Vannak, ezt előzőleg is írtam, meg most leírom, hogy vannak hál' Istennek ilyen emberek is. De szerintem nem ez az általános. Ha tévedtem, akkor bocs mindenkitől!

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.01. 16:11:06

@szeretemadragaszarborokat: Losonczi mellett láttam még Bakó Ambrust és BZoltánt is, továbbá Maurer Oszkárt és hallottam hírét, hogy Heimannék fia is néha hozzászól. a többiekről nem tudok.

és persze megint egyetértünk.:-D

bazaltrajongó 2014.02.01. 21:00:29

Sajnos még sosem volt szerencsém sem a Pergentsknopp, sem az Altenberg, sem a Gottesfuss borokhoz - hold szerzed be őket?
Egy, számomra mértékadó vélemény szerint rendre e három között található Németország legszebb száraz bora.

bazaltrajongó 2014.02.01. 21:05:33

na, én is jó helyre írtam a nevem, a nick helyére :)

ami igazán érdekelne, milyen a fenti három bor mondjuk egy jóévjáratú Trimbach Clos Sainte Hune-nel összekóstolva (az 1990-es eddigi életem legszebb száraz bora volt, több utcahosszal)

2014.02.01. 21:40:12

@szenvedély S.: Köszi a kiegészítést, így van, nem csak Bálint, hanem mások is megemlíthetőek, mint akik gyűrik itt-ott a virtuális ipart.

zoli 2014.02.02. 02:14:18

@drbarta: @szeretemadragaszarborokat: nemigen tudok mást mondani továbbra se, hasonlítgatni lehet, de a minőség sztem egy olyan érték, ami önmagában kell, hogy megálljon, nem innen vagy onnan, ebből vagy abból a szemszögből nézve.
uí: aki ilyen nicknevet választ magának, hogy "szeretemadrágaszarborokat", arról nehéz elhinni, hogy nem véleményezné alapjáraton a magyar borszcénát és ne mutatna hajlamot általánosító végkövetkeztetésekre.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2014.02.02. 06:08:57

@szeretemadragaszarborokat:
E fő témához - kellő nemzetközi kitekintés híján :) - nem szólnék hozzá, de a szakácsvilágbajnoki címekkel s azok osztogatásával kapcsolatban nem sok igazságod van: ezeket nem a (magyar) cimbik osztogatják egymásnak, hanem nemzetközi versenyeken nyerték/nyerik. Természetesen lehet azt mondani Molnár B. nyomán, hogy azok a versenyek kivétel nélkül sz*rok, színvonaltalanok, stb., a győzteseik pedig kivétel nélkül bohócok, ellenben (kizárólag) ez vagy az a verseny színvonalas, de ezekről pont annyi fogalmad van, mint Liptai Claudiának a különféle nemzetközi boxszervezetek címeinek-világbajnokainak egymáshoz viszonyított értékéről...

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.02.02. 07:21:13

@bazaltrajongó:szia!
Ezekről a helyekről szoktam beszerezni:
www.weinrefugium.de
www.weinart.de
www.pinard-de-picard.de

Clos de St. Hune-re nagyon kíváncsi vagyok, de sajnos nagyságrendileg más árligában játszik, sokkal magasabban, mint amennyit kiadnék egy palack borért, pedig relative elég magasan van a fájdalomküszöböm :)
Megkínálni, meg eddig sajnos nem kínáltak meg :)

@zoli: Szerintem megtárgyaltuk és látható, hogy mindkettőnknek megvan a maga sarkos véleménye. Nekem pl. meredekebb a te állításod, hogy több bort egymás mellett összehasonlítani minőség szempontjából általában értelmetlen, mint az, hogy jól megválasztott páros összehasonlítása bírhat információ-értékkel még akár különböző fajták esetén is. De nem fontos, hogy bármelyikünk is magáévá tegye a másik hozzáállását, mindketten kóstolhatunk úgy, ahogy szeretünk, ha pedig bármikor látsz egy olyan írást, amiben egynél több bor szerepel, lapozhatsz, hogy számodra hiteltelen :)

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2014.02.02. 09:33:27

Tényleg, ha már szóbakerült, Elzászban Trimbach, Zind-Humbercht, Deiss és Schlumberger valamint Josmeyer mellett kik számítanak a meghatározó birtokoknak? Illetve vannak-e személyes kedvenceitek onnan, kevésbé ismertek? Illetve eléggé szélárnyékban van Elzász kereskedelmileg is. Beszerzési forrást tudtok, ahol nagy a választék a borvidékről?

2014.02.02. 09:37:00

@zoli: Én továbbra is látom értelmét egy ilyen összehasonlításnak, szerintem a minőség mindig és mindenütt az. Pont nem bizonyos szempontból az, hanem akármi mellett. Persze egy-egy ilyen összehasonlításnak megvannak a korlátai - erről már többször volt szó.

A nicknevemhez: hol látod benned a magyar szót? Külföldi nem lehet szar? Ugye, a pszichológia kétvégű bot - ahogy Dosztojevszkij egyik hőse mondja a Karamazov testvérekben. Most mondhatnám, hogy nehéz elhinni, hogy nem szekértáboristát látsz bennem, ha szemmel láthatóan azt keresel mindenkiben... De ne legyen személyeskedés ebből a beszélgetésből, azt hiszem, mindenki elmondta, amit gondol a témáról.

@Hepci: Köszönöm a kijavítást, valóban, nem vagyok otthon a szakács világbajnok címek helyi értékét illetően, ilyenre gondoltam például:

www.lacibacsi.hu/biografia.htm

Évekig reklámozott vegetát, a magyar köztudatban A szakács megtestesítője... Azt viszont nem világítottad meg, hogy Molnár B. féle történet előtt, miért nem volt pl. egy Michelin csillagos étterme se Budapestnek?

bazaltrajongó 2014.02.02. 10:57:16

@drbarta: Szia!

Köszönöm!

Engem persze megkínáltak az 1990-es Clos Sainte Hune-nel, de Ribeauvillé-ben az aktuális évjárat 0,375 literes palackjából magam is tudtam vásárolni (mindössze 42 EUR-ért:), de az is 8 éve volt.

bazaltrajongó 2014.02.02. 11:07:46

@pinotnoir_777:

Mindenképpen meg kell említeni:

Domaine Weinbach Colette Faller et ses filles (külön ki kell emelni, hogy fűszeres traminiben elvileg ők a legjobbak)

Domaine Schoffit - ők a másik neves termelő, akinek számottevő területe van a Rangen de Thann dűlőben, mely sokak szerint egész Elzász legjobb dűlője. Fő erősségük azonban a szürkebarát.

Bár egyiknek sem rajnai rizling a zászlós bora, mindkettő nagyon erős abban is.

zoli 2014.02.02. 12:06:46

@drbarta: ezek szerint rosszul fogalmaztam vagy nem ment át a mondanivalóm lényege.
Nem arról beszélek, hogy egy sorban megnézünk vmit. Hanem ha egy másik fajta felől, azzal összevetve közelítjük meg a kérdéskört. Hányszor hallottam már, hogy nincs vminek rieslinges savminősége, mennyire otrombák Bordeaux-hoz mérten a tanninjai, mennyire más struktúrája vagy aromatikája van, mint egy...(igény és preferencia szerint kiegészítendő). Persze, hogy nem olyan. Miután nem ott termett és nem az a fajta, nem is igen elvárható.
A fajta és fajta összehasonlítást pluszban azért mondtam, mert az legalább rávilágíthat egy fajta ideális termőhelyi igényeinek meglétére/meg nem létére, szőlő- és pincetechnológiai kezelése megválasztásának helyességére (az is terület- és kultúra függő). Ezért tartom fenn, hogy ez a vs. félrevisz, rossz végkövetkeztetésekbe bocsátkozhat az ember, de persze istenőrizz, hogy megmondjam ki mit és hogyan csináljon, csupán hozzászóltam a témához, elmondtam a véleményem.
@szeretemadragaszarborokat: nem keresek szekértáboristát mindenkiben, ettől függetlenül úgy érzem benned megtaláltam.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.02.02. 12:50:43

@bazaltrajongó: Hát annyiért én is vettem volna már belőle már csak próba jelleggel is.
Nem akarok butaságot mondani de eddig bármikor véletlen ráakadtam egy webshopba simán 150-200 Euroba is belekerült egy normál palack, szóval az azért nem 35, mint ezek a Volxemek, vagy épp egy top Prager.

@zoli: Értem a logikát, van is benne igazság. Annyival kiegészíteném, hogy olykor azért is hasznos lehet egy ilyen összehasonlítás, mert pont rá tudnak világítani egymás "korlátaira" ezek az alanyok, és ennek is lehet információ-értéke. Nem is kevés. Ugyanakkor azért az is belátható, hogy minőségi savakat, tanninokat, komolyabb szerkezetet rengeteg fajta képes produkálni. Szóval ha vannak is olyan esetek, ahol egyik-másik méltatlan helyzetbe kerül ilyen "méricskélés" alkalmával, van egy rakás ellenpélda, amikor meg teljesen összemérhetőek, mint pl. fent is.
De azért megértettem az üzenetet, még a sorozat elején igyekszem figyelni rá, hogy ne kérjek számon "lehetetlent" egyik, vagy másik "versenyzőn". (Merem remélni, hogy ez már itt is sikerült, ha megnézem kapott a két bor egy-egy önállóan is megálló kóstolási jegyzetet, egymáshoz képest pedig annyit állapítottam meg, hogy egyik picit színesebb aromatikával bír, mint a másik, de összbenyomásként hasonlónak érzem minőségüket. Remélem ez még nem szentségtörés.)

zoli 2014.02.02. 14:53:10

@drbarta: rögtön az első hozzászólásomban leszögeztem, hogy ezesetben szó nincs pálcatörésről vagy irányított végkövetkeztetésről.
Rieslinges savak például azért nem lesznek nálunk soha, mert őshazájukban, illetve klasszikus termőhelyein nincsenek olyan hőségnapok, mint nálunk, sokkal lassabban, hosszabb tenyészidő alatt érik, egészen máshogyan teljesednek ki az aromák, illetve teljesen más lesz a savak összetétele. Ehhez képest olvastam már olyat is, hogy egy olaszrizlingen kérték számon ezen erényeket.
Bordóban eleve kb. másfél hónappal hosszabb a tenyészidőszak, nyilvánvaló, hogy más minőségű a tannin, mint idehaza. Itt meg gyakorlatilag állandó visszatérő az összevetés (megjegyzem valamelyest jogosan is, amennyiben hasonló fajtákkal, hasonló technológiával, hasonló stílusú bort próbálnak összehozni).
Egyébként revidieálom az álláspontomat, nem teljesen igaz, hogy nincs értelme az efféle összevetésnek, de nagyon óvatosan kell bánni vele, könnyű olyan lózungokba bocsátkozni, ami félrevisz, így többet árt, mint használ. Ne feledjük, hogy a magyar borok milyensége továbbra is képlékeny stádiumban van.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.02. 15:07:01

@zoli: "a magyar borok milyensége továbbra is képlékeny stádiumban van" - nagyon diplomatikusan fogalmaztál.

a következő száz évben vagy ugyanígy fogalmazunk, vagy kimondjuk, hogy a vörösök nemzetközi értelemben véve gyengék, ár/értékben különösen, míg ugyan a fehérek sem konzisztensek még, de az általános minőségük jobb (ár/értékben végképp!), mint a vörösöké.:-)

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2014.02.02. 15:30:37

@szeretemadragaszarborokat:
Nem tanulmányoztam Lacibácsi életútját, de valamikor jó szakács lehetett... ma meg nyilván alkalmas az igénytelenség jelképének...
A Michelin-csillag kissé bonyolultabb történet annál, hogy nem volt Molnár B., nem volt csillag, aztán megjelent Molnár B., és lett csillag. A szocialista érában nem voltak ebben a régióban csillagok, érthető okokból. Viszont aki tájékozott volt és rá tudta költeni 5-10 napi fizetését, akkor is ehetett jókat étteremben, az első jó pörköltet vagy halászlevet nem MBT feltűnése hozta el a polgároknak.
A borok is sokat javultak az elmúlt 20 évben, pedig nincs kit emlegetni, mint egyszemélyi felelőst. Ki a borszcéna M.B. Tamása, talán Alföldi merlot?
Szóval ez a sztori kissé bonyolultabb (a két magyar csillag mögött is teljesen más háttér/forgatókönyv van), a szektaképzés meg egyszerű: MBT megmondja a tutit, mögé lehet állni mindenben, a köré épülő szervezetnek szinte már véleménymonopóliuma van. No de mi van, ha valamiben téved? Ó, borzalom, mi lesz a véleményét ismételgetőkkel...

zoli 2014.02.02. 16:23:50

@szenvedély S.: Értem: forradalom vagy halál!
De rendben, mondjuk ki, hogy gyengék a vöröseink (basszus, micsoda általánosítás), csak akkor mondd azt is mellé, mi a teendője a termelőknek. És ez még csak a kisebb falat, magyarázd el első lépésben a borivók 95%-ának, hogy dobja ki az ízlését a kukába, szokjon át a mélyszar borokról a simán gyenge borainkra.

2014.02.02. 21:36:48

@zoli: Aki keres az talál.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.02. 22:31:51

@zoli: valamit nagyon félreérthettél...

csak ismételni tudom GB Shaw szavait: "azért mert tojást tojni nem tudok, még kritizálhatom a rántottát." nem gondolom, hogy nekem bárkinek bármit is meg kell mondanom - főleg olyan kérdésben, amihez nem értek legyen az népnevelés vagy borászképzés.

FOGYASZTÓKÉNT fenntartom a jogot, hogy legyen véleményem. ehhez jó alapot ad az a sokmillió forint amit az elmúlt 15 évben magyar borokra költöttem. az utóbbi időben egyre kevesebbet. itt az ideje, hogy más pénzéből neveljenek népet vagy képezzék a borászokat.

tisztelet a kivételeknek, legyen szó akár borról, akár borászról!

zoli 2014.02.02. 23:58:24

@szenvedély S.: önmagában mennyire produktív (és helytálló) ha kijelentjük en bloc, hogy a magyar vörösök (is) gyengék, drágák? Elindít akármilyen változási folyamatot? Ez így önmagában egy olcsó politikai kampányszlogenhez hasonlít, ami mögött semmilyen program vagy tartalom nincsen. Fogalmazz pontosabban, mit is akarsz mondani, ha nem szeretnéd, hogy félreértsenek...

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.03. 01:41:51

@zoli: amit írsz sima provokáció, de ami fontosabb: abszolút indifferens. hangsúlyozom: FOGYASZTÓKÉNT nem az én feladatom, hogy a magyar vörösök minőségével foglalkozzam!! a rendelkezésemre álló (nemzetközi) kínálatból eldöntöm, melyik éri meg, hogy megvegyem.

a változási folyamat sem érdekel. fogyasztó vagyok! nem az én küldetésem a "változási folyamat" elindítása, minősítése, bla-bla-bla!

zoli 2014.02.03. 05:39:37

@szenvedély S.: Provokálok? Te írtad az én hozzászólásomra, hogy a magyar vörösök gyengék, a fehérek csak kevésbé szarok, ki kell végre mondani. Erre mertem én megjegyezni, hogy ez egy általánosító féligazság, majd visszakérdeztem, kifejtenéd-e bővebben.
De rendben, végül csak megértettem: te már megismerted a teljes szektort, levontad a tanulságokat és FOGYASZTÓKÉNT az elkövetkezendő >15 évben már külhoni vörösökre költesz milliókat. Szíved joga, jót beszélgettünk.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.03. 17:33:35

@zoli: valóban nem várhatom el, hogy valaki a teljes életművemet ismerje vagy visszaolvassa a "szenvedélyS. összest" ezen az oldalon.:-)

természetesen, nem kóstoltam le az egész szektort és már nem is fogom, de megpróbálom összefoglalni, amit tapasztaltam és elvette a kedvemet az egésztől. a baj cirka 10 éve kezdődött, amikor először volt alkalmam eljutni Burgenlandba és vagy 80-100 vöröset kóstolni, mert árban és minőségben akkora ugrást képviseltek a vöröseik a magyarokhoz képest, amit le sem írhatok. ekkortájt néztek néhányan konkrétan hülyének Villányban, a magyar vörösbor fellegvárában, mert osztrák borokról beszéltem nekik. méghogy Ausztria? méghogy osztrák bor?

pedig az osztrák vörösek már akkor kifinomultabbak, elegánsabbak (figyelem: nem savanyűbbak!), finesesebbek és olcsóbbak voltak. első vörös ivőboromat 6-7 €-ért vásároltam évekig folyamatosan és nem azért, mert az íze éveken át ugyanolyan volt, mert - természetesen - változott, ám a borban nem volt hiba és jó volt inni!

ugyanez az élmény mindeközben Mo-n nem volt meg. vagy kevés volt az íz vagy túl sok a tannin, vagy a sav, vagy az alkohol, stb mind a mai napig talán egyetlen termelőt tudok mondani (a szekszárdi Heimannékat), akik évről évre hasonlóan jó minőségben, sallangmentesen készítik boraikat, pedig az említett években Szekszárdot, Villányt, Sopront, Balatonmelléket és Eger környékét rendszeresen végigralliztam jó borokért, de talán a legdrágább kategóriában létezik egy Merengő vagy egy Kopár, amely évről-évre hasonlóan jó minőségű, ugyanakkor a hétköznapi borfogyasztásra ez megfizethetetlen. a legnagyobb problémám tehát, hogy a magyar vörösbor-piramisnak nincs közepe meg alja, vagyis olcsóbb, minőséget ígérő borok (bár mostanság Légli Géza borai tetszenek), de az összkép továbbra is lehangoló.

úgy éreztem, fehérben jobban állunk, mert Tokaj nagyon feljött az elmúlt évtizedben, az olcsóbb borokban meg a Balatonfelvidék, Mátraalja és Somló is képes volt minőséget adni, de Tokajjal árban egyre jobban elszalad a ló, míg a többieknél sem látom (néhány termelőt leszámítva) hogy izgalmas, minőségi borokat, jó (nem pedig elfogadhatatlan!) áron készítsenek.

továbbra is azt gondolom, hogy fehérben egészségesebb a piramis, de egy 100-as listán a 0-hoz, 10-hez, 20-hoz képest minden előrelépés.

mindeközben rengeteg pénzt költöttem el arra, hogy borokat megismerjek, megkóstoljak és azt tapasztaltam, hogyha sikerült egy jobbat találni, akkor nem ritkán a következő évre vagy 60%-os hirtelen áremelkedésnek esett a bor áldozatul, vagy csak (esetleg ráadásul!) már nem olyan jó. vagyis a következő évben megint (majdnem) mindent újra kellett kóstolni.

úgy veszem észre egyszerűen megcsömörlöttem, belefáradtam az állandó keresgélésben és valahogy már a pénz is jobban számít. nincs erőm, hogy újabb pincészetnek adjak bizalmat és megint befektessek, mert meggyőződésem, hogy ez befektetés.

ehhez hozzájárul, hogy mivel külföldön a gasztroszakmában dolgozom, sokkal könnyebb a hozzáférésem, hogy megtaláljam vörösben és fehérben is azokat az "ivóborokat", amiket Mo-n hiába kerestem kb egy-másfél évtizedig.

most már finanszírozza a bortermelőket más.:-) én meg majd rendelem az ivó és az ünnepi boraimat külföldről és már csak egy-egy tokaji fehér bukkan fel közöttük, mert akkor behunyom a szememet és igyekszem nem számolni mennyibe kerül egy-egy korty.:-)

szomorú nem?

zoli 2014.02.03. 23:51:52

@szenvedély S.: ilyen formában már van értelme a diskurzusnak.
Értem a problémádat, tény, hogy Ausztria technológiailag jóval felkészültebb, potenciáljuk kiaknázásában jóval előrébb tartanak, sokkal inkább vannak tisztában saját erényeikkel, korlátaikkal. Ebből (is) adódik, hogy ott kisebb a fájó mellényúlási lehetőség.
Emellett viszont meggyőződésem, hogy általában sokkalta szélesebb a játéktér minálunk és lényegesen több potenciált rejt a Kárpát-medence vörösborok terén. Míg ott sok szép csiszolt drágakővel találkozhatsz, nálunk az éles szem olykor csiszolatlan gyémántra is lelhet. Sajnos hiányzik idehaza egyelőre a kellő ösztönző erő és az igény a radikálisabb változásra, ezért tűnhet úgy, hogy egyáltalán nem látványos a fejlődési folyamat.
Viszont van egy olyan érzésem is esetedben, hogy kissé hirtelenjében és kettős mércével mérted nagy keserűségedben a két szektort. 6-7 ajróért elég sok fasza vörös ivóbort találni idehaza, sőt olcsóbbér' több izgalmat rejtegetőt is, de tény, hogy kevésbé állandó ez a minőség. Ezen ivóborok elkövetői viszont nem a "nagy" vagy a szakbarbár körök által körülrajongott nevekből kerülnek ki, a fókuszpont és a bormédia elitistább ennél. Biztosan jó helyen keresgéltél és reális elvárásokat támasztottál? Véleményem szerint például Szekszárdról vörösborban szinte minden igényt és elvárást kielégítő tételeket találhatunk túlzott erőfeszítések nélkül.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.05. 20:15:26

@zoli: valóban nagy potenciált jelent Mo, de nem azért, amiért gondolod, hanem azért, mert még olyan sok szőlőfajtával foglalkoznak a borászok, hogy ebből bármi lehet. Tokajon kívül hány olyan borászat van, amelyik csak 5 fajta szőlőfajtával foglalkozik maximum? ez egyben azt jelenti, hogy mindegyik borász elaprózza magát a nagy kísérletezésekben.

ha azt vesszük, hogy Szepsy István, aki tényleg az egyik legjobb magyar borász és ő csak a furminttal foglalkozik és most pl a dűlőszelektáltjaival jutott zsákutcába átmenetileg, szted mennyi idő kell ahhoz, hogy ugyanezt az utat egy esetleg kevésbé tehetséges borász 8-12 szőlőfajtával végigjárja?

sajnos mindaz az irányvesztés vagy a szőlőfajták közötti rangsorolás fel nem ismerése, el nem kezdése és a drasztikus fajtaválasztékcsökkentés, ami Mo-n zajlik (illetve nem zajlik!) olyan mennyiségű időveszteséget okoz, amit én már nem tudok kivárni. egyszerűen nincs 2-3 generációnyi időm. még 20 évig iszom, majd megkezdem a diétát, hogy a májam és a vesém minél tovább bírja.:-)

vörösborban egyébként magam is leginkább Szekszárdot kedveltem, de ott is óriási problémám, hogy másfél évvel ezelőtt 4 pincénél is voltunk, de alig találtam nem barrikolt (pontosabban szólva: túlbarrikolt) bort. magyarán, nem csak a túl sok szőlőfajta, hanem a barrikozás megtanulása is várat még magára. hozzáteszem: sztem a barrique a magyar alkalmazás során inkább elfedi a bort, mintsem hozzátesz. így mindig azon gondolkoztam, hogy vajon mit szeretnének elfedni ezzel a rengeteg fával???

btw: röhej, hogy borkereskedő nem tud egy országos szortimentből (jóból!) normális barrikmentes bort ajánlani!

szóval Szekszárdon sincs még kolbászból a kerítés, de talán jobb úton haladnak, mint villány, ahol mintha megállt volna az idő vagy 10 évvel ezelőtt.

apropo. véletlenül nem Heimann Zoli vagy? :-))

zoli 2014.02.06. 09:18:29

@szenvedély S.: hm, megint nagyon sok a sarkos és felületes kijelentés.
Igen, általánosságban véve túl sok az engedélyezett fajta, de ez egyrészt szűkül (a hegyközség a jövőben minden borvidéken éppen 5 kiemelt fajtát fog külön külön kezeleni, támogatni, legalább is volt kb. egy éve egy ilyen szondáztatás a termelők közt), másrészről a méretekből és a piaci igényből adódik mindez. Az általad állandóan citált osztrákok legtöbbjénél sincs ez másképpen (főleg, ha a helyben értékesítés a fő profil), akkor ők is csak a tesztfázisnál tartanak és en bloc legyintsünk rájuk? Kettős mérce?

Nem tudom, miért jutott volna zsákutcába Szepsy István? Mert a borblogszféra ráunt és újabb titánokkal (akik szinte kivétel nélkül Szepsy farvizén hajókáztak az előtérbe) foglalkozik inkább? Annak nincs sok köze a piachoz.
Szepsy előbb a magas puttonyszámú aszúkra helyezte a hangsúlyt, később a szamorodnival próbálkozott, de sztem éppen a száraz borokat fogadta legjobban a (külhoni) közönség - számomra ez inkább a szomorú, ugyanis sokkalta nagyobb az édesboros potenciálja Tokajnak, mint a dűlős szárazakban.

A barrikos példád szintén túlzó. Melyik volt az a 4 pince? Nem siránkozni kell és általánosítani, hanem azokkal foglalkozni, akik nem a téged irritáló borstílust készítik, bőven találhatnál kedvedre valót. Mind az ivó, mind az ún. "nagyborok" terén.

Borkereskedős probléma sztem szintén egyedi, megannyi ellenpéldát lehetne sorolni itt is.
Villány valóban lassabban változik, ugyanis a piac még mindig nem unt rá arra, amire te már rég és hát pénzből élnek. De meg kell, hogy jegyezzem, hogy nagyon sok előremutató dolog történik ott is, csak nem a fősodorban.
És nem Heimann Zolinak hívnak.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.06. 16:34:10

@zoli: elnézésedet kérem, de nem nagyon látom értelmét folytatni a "beszélgetést", amíg nem érted meg és fogadod el a "másságomat".

nem értem miért kéred számon rajtam, A FOGYASZTÓN, mint a tanárbácsi a rossz nebulón a leckét, hogy miért nem nézek utána a fősodráson és a blogszférán kívüli pincészeteknek, amikor minden eddigi levelemben megírtam különböző formában, hogy sem energiám, sem időm, sem pénzem nincs ezeket megtenni.

lovagolhatsz azon is, hogy sarkos meg felületes kijelentéseket teszek, de én fogyasztó vagyok, nem szőlész vagy borász, nem sommelier, nem kereskedő. ergo, nem kell a piac minden rezdülését ismernem! mi a rettenetes nyavajának kellene a borközségi tervekről, felmérésekről tudnom például?

fogyasztóként elég annyit tudnom, hogy azt a rengeteg pénzt, amit az elmúlt években Szepsy száraz borokra elköltöttem teljesen fölösleges volt, mert a dűlőszelektált borai (is) tönkremennek, savgerinc nélkül élvezhetetlenek nagyjából 3-12 hónappal azután, hogy megvetted. két héttel ezelőtt a magyar száraz furmint dűlős csúcsbornak tartott 2011-es Szt Tamás fumintot a lefolyóig alázta a 2,5x kevesebbe kerülő 2011-es Csontos furmint Bott Judittól. miért? mert bor volt: volt benne pl sav meg íz; nem csak fából, kénből, meg elöregedett szőlőízből állt (tán ezek a tercier aromák???). és mondjuk nem kellett belőle 24 órán át ként szellőztetni az első kóstolás előtt.

Szepsy azért jutott zsákutcába, mert felismerte, hogy nem jók a dűlőszelektált borai. nem időtállóak eléggé. nem véletlen, hogy 2012-ből már csak birtokbort forgalmaz. és e véleményem megfogalmazásában semennyire nem befolyásoltak a "mértékadó bloggerek". csupán az a szikár tény, hogyha 40-50 €-t adok egy üveg borért, attól elvárom, hogy nem fél-egy évig, hanem 2-3, sőt, normális eltartás esetén 7-10 évig is kibírja! sztem ez egy teljesen normális elvárás!

Szepsy még mindig az egyik legjobb édesbort készítő borász Tokajban, de saját maga ismeri be, hogy hiába a tudás meg a potenciál, hiszen az egész világon csökken az édesbor fogyasztás, ráadásul a jó aszúknak egyre inkább a jó szamorodni (házon belülről!) is komoly ellenfele. utóbbiakat én is szívesebben veszem, mert egy rendes szamorodni nagyságrendekkel kerül kevesebbe, mint egy rendes aszú és a kettő között nincs akkora minőségbeli különbség, hogy azért nagyságrendekkel nagyobb árat fizessek.

Szekszárdot sem fogom meglátogatni egy ideig, mert ha a 4 hozzám legközelebb álló pincészet ennyire barrikol, akkor nemhogy nem nézek utána a város nem fősodorbeli borászatainak, hanem a város közelébe sem megyek. van elég borvidék még, ahol nem jártam.

zoli, meddő ez a beszélgetés. én fogyasztó vagyok. a borászok célcsoportja. nem nekem kell dolgozni azért, hogy megvehessem a termékeiket, hanem nekik, hogy eladják nekem. és hidd el, könnyebb dolguk van velem, mint az édes vörösboros nagy magyar átlaggal, még úgy is, hogy elég kritikusan bizonyára, de minőséget, állandóságot és igényességet várok a pénzemért és ehhez rendelkezem némi nemzetközi összehasonlítási alappal is.

zoli 2014.02.06. 17:37:15

@szenvedély S.: neked, nagybetűs fogyasztónak azért érdemes kevésbé felületesen kutakodni a célborok után, mert a te millióid látják kárát és a végén ilyen keserű szájízzel nyilatokozol egy témáról, aminek csak egy szeletét ismerted meg. Abban viszont egyetértünk, nincs sok értelme a beszélgetésnek, igyál amit szeretnél, csak akkor nem értem mire fel a károgás, ha nem érint a téma...

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.06. 17:54:58

@zoli: miért, ha jobban utána olvasok a hegyközségi határozatoknak azzal megspórolhatom a kóstolást?????

2014.02.06. 18:56:21

@szenvedély S.: Este egy pohár... ööö...akarom mondani: egy oldal hegyközségi határozat és máris jobb az emésztésed!

Nem mellékesen a kettős mércédet is csökkenti! :D

terroir 2014.02.06. 21:14:01

@szenvedély S.: Hol sikerült 11-es Szent Tamást venned? Nem azt adták el Tokaj árverésen az ONYX-nak és a Tigrisnek?

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.06. 21:58:47

@terroir: még bő egy éve vettem néhányat a BT-nél. btw: tán furmintfan írta, hogy a Tokaj árverésen a 2012-es Kikelet Váti hársat (ha jól emlékszem) adták el az Onyxnak.

@szeretemadragaszarborokat: :-) hol férek hozzájuk???

tulképpen nemtom miért akartam meggyőzni valakit a véleményszabadságról és a toleranciáról, aki már azon is kiakad, hogy drbarta miért hasonlít össze egy 10k-s rizlinget egy 10 k-s furminttal???:-)

zoli 2014.02.06. 23:25:13

@szenvedély S.: nyugodtan jópofizhatsz, én csupán becsomagoltam a mondandómat. Nem a hegyközségi anyagok ismeretéről van itt szó, hanem arról, hogy pl. vakon veszel egy ismeretlen, több >10ezres furmintot, költesz "sok milliót" és aztán siránkozol, hogy kidobtad a pénzedet. Az arcos újgazdag a tempóról. A félművelt kivagyiskodásról.
Mondod, hogy már túljutottál a magyar (bor)okon, de csak vissza-visszakiabálsz a Grossglocknerről a nagy magyar rónaságba.
Elnézést másoktól, remélem ez még belefért az olyannyira hiányolt véleményszabadságba, részemről befejeztem.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.07. 00:27:29

@zoli: még mindig nem érted, hogy itt a blogon fogyasztók vannak, akik elmondják a tapasztalataikat és tesztelnek különféle dolgokat, hogy segítség egymást a vizsgálataikkal, észrevételeikkel. ezzel szemben te a magyar bor streetfightere vagy és alapvetően elutasítod őket, mert rosszat mernek állítani a magyar borról, vagy olyan szempontból vizsgálják, ami neked nem szimpi. hát ne olvasd!

holott csak azt teszik meg, ami az érdekük és szórakoztató is leírva, mert fogyasztóként érdekli őket a bor.

a tévedésekről:
- nem veszek vakon bort 3.000 huf~10 € fölött, sőt, leggyakrabban alatta sem - ez elvi kérdés. egy 12 boros Szepsy kóstoló után döntöttem el, hogy a legjobb borából - abból a sorból - veszek 3 palackkal, hogy megmutassam az osztrákoknak, milyen az egyik legjobb magyar bor és milyen a furmint. megdöbbenve tapasztaltam, hogy a bor már a vásárlás után 2 hónappal, otthon felbontva sem volt annyira jó, mint a helyszínen, de akkor már tudtam - a blognak köszönhetően például - hogy igencsak becsapós tud lenni, ha valaki a pincénél kóstol. ennél meglepőbb volt, amikor a vásárlás után 10 hónappal, októberben bontottam ki egy Szt Tamást, ami teljesen lefolyó kategóriás volt. később megittam a 3-at, ami még elfogadható volt, de egy évet borhűtőben 10 fokon tárolva sem tudta megőrizni eredeti zamatát, nagyszerűségét. a fentebb írt 4. palack bort a barátomnál ittuk, aki szintén csalódott volt, pedig nem én szóltam neki, hogy vegyen a borból és sokkal nagyobb rajongója a mádi mesternek, mint én.

- azért siránkozom, ha ez siránkozás, mert nem először fordul elő 8-50 €-s magyar borokkal, hogy messze nem képesek ugyanazt az ízhatást produkálni, mint a pincében a termelőnél. az eltarthatóságuk meg 1-3 év felett kritikán aluli.

- nincs autóm. sztem emiatt sem vagyok újgazdag, de ha újgazdag lennék, akkor is mindegy. fogyasztó vagyok. a párizsi készítés rejtelmeit ugyanúgy nem ismerem, mint a borét, de szavaidból úgy veszem ki, hogy az első 10 dkg megvásárlása előtt te ennek is utánanézel, nehogy "félművelt kivagyiságból" vásárolj. vagy, ha gyógyszerre van szüksége a családnak, azt sem azonnak veszed meg, hanem 2-3 évig utánatanulsz, nehogy "félművelt kivagyiságból" vásárolj Kalmopyrint.

- visszakiabálok a magyar rónaságba, mert veszek még magyar borokat, ugyanis a tapasztalati úton való megismerés híve vagyok. lekóstolom, ízlik, veszek belőle frissen. az, hogy eltartható-e vagy sem sajnos csak az idő múlásával megmondható, ezt még nem tudom előrelátni a magyar borok között (bár a tapasztalataim kétségkívül negatívak - tisztelet a kivételeknek). az osztrákoknál - amiket ismerek - ez sokkal könnyebb.

- a visszakiabálásnak egyetlen értelme van: ha ezen a felületen egyetlen ember nem fog venni 3, hanem csak 2 db 2011-es Szt. Tamás furmintot azért, mert én pórul jártam vele, akkor már segítettem valakin. és tök mindegy, hogy ez magyar vagy osztrák, esetleg francia, stb bor. ha tudok, mindent megteszek azért, hogy azok, akik itt olvassák a hozzászólásaimat egy kicsit óvatosabbak legyenek! ez a minimum, hiszen innen is sok segítséget kaptam.

és ez az oka, amiért támogatom az itteni szerzőket, hogy mindenféle bort, minél több szempontból vizsgáljanak meg, mert bármiféle tapasztalat fogyasztóvédelmet jelent, ami nem nagyon erős a "nagy magyar rónaságban".

elsősorban amiatt van rossz véleményem a magyar borokról, mert minőségileg, élettartamban és ízben is sokkal kevesebbet tudnak nyújtani, mint az azonos árkategóriában lévő külföldiek. s mikor ezt elmondom, a magyar "szakma" elkezd nyavajogni, hogy mi még csak az út elején járunk meg kutatunk, meg próbálkozunk, nekem meg kötelességem támogatni a magyar ipart. nem kötelességem! senkinek sem kötelesége, hogy egy 2 évig alig eltartható borért ugyanannyit fizessen, mint a 10 évig eltarthatóért. de mindez nem lenne téme, ha a magyar termelő nem annyiért adná a borát, mint az a külföldi, akinek tuti, hogy normális körülmények között tárolva 7-10 év van a borában és őrzi az ízét még urambocsá 10 év után is.

érdekes, milyen következtetéseket vontál le félinformációkból a hozzászólásaimból. nem lehet, hogy itt némi ellentmondásba kerültél önmagaddal? :-)

bazaltrajongó 2014.02.07. 17:48:07

@szenvedély S.: Bár magam is hosszú érlelhetőséget várok el minden komoly bortól, ennek nem mindig van értelme - ha egy egyéves F.X. Pichler Smaragd ugyanakkora vagy nagyobb élmény, mint egy 10-15 éves Knoll Smaragd, ugyanakkor ugyanettől a két termelőtől egy-egy 10-15 éves bort hasonlítunk össze, és a Knoll számottevően szebb, azt a következtetést kell ebből levonni, hogy a Knoll borok jobbak, vagy azt, hogy F.X. Pichler smaragd borait inkább fiatalon kell fogyasztani? Elfogadom, ha inkább az első választ adod, de ez nem jelenti azt, hogy az F.X. Pichler smaragd borok többsége nem elképesztően szép! Csupán Neked kevésbé értékes.

Távol álljon tőlem, hogy ezzel azt akarjam mondani, hogy valamelyik magyar bort F.X. Pichler boraihoz hasonlítsam (teljesen más stílus a rendkívül eltérő adottságok miatt). De Magyarországon kívül is készülnek olyan borok, melyek komolyak és fiatalon a legjobbak.

Azt pedig csak csendben merem megjegyezni, hogy a legtöbb komoly bor életpályája minimum kétcsúcsú. Ez igaz sok nem magyar borra, és sok magyar borra is (a saját boraim többsége is legalább kétcsúcsú, még ha komolynak nem is feltétlen merem őket nevezni :).

Nagyon üdítő volt megfigyelni, ahogy a "blogtérben" eltemették a 2003-as Tokaji furmintokat valamikor 2005-2006 táján, majd 2008-2009 felé ódákat zengedeztek, sokszor ugyanazok a bloggerek, ugyanazokról a borokról (melyek addigra elérték a második csúcs környékét, kimászva a völgyből).

Félreértés ne essék, nem akarom azt állítani, hogy ez minden magyar borra, vagy minden "komoly" magyar borra igaz. De nagyon sokszor tapasztaltam, hogy a véleményformáló emberek vagy akár a hozzászólók nem tudták megkülönböztetni a jobb létre szenderült bort a bezárkózottól.

Erre lehet azt válaszolni, hogy az igazán kiemelkedő bor a csúcsai közötti völgyben is legyen kiemelkedő más borokhoz képest. Ismereteim szerint erre világszerte szinte kizárólag botrytis-es borok képesek, illetve néhány legendás termelő néhány legendás bora. Nem érzem, hogy szégyen lenne, hogy Magyarországról csak Tokaji Aszút, Aszúeszenciát és Eszenciát lehet (talán egy kevés Szamorodnit, késői szüretet, cuvée-t lehetne hozzátenni, szintén Tokajból) ebbe a különleges csoportba sorolni.

Ha van még benned érdeklődés, keress meg, mesterem és én mutatunk Neked olyan Badacsonyi borokat 7-16 évesig, melyek "őrzik az ízüket még urambocsá 10+ év után is". 20 évesek is vannak, de kissé alacsonyabb minőségi színvonalról (persze annál nagyobb csoda, hogy még élnek és virulnak).

Bakó Ambrus

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.08. 17:12:39

@bazaltrajongó: nagyon köszönöm a meghívást és szavaidat. előbbinek eleget teszek - még nem tudom mikor jutok haza, de majd egyszer csak megszólal a telefonod, emailed.:-)

tulképpen egyetértünk. amiben nem, az az, hogy sztem egy ilyen drága bor 1-2-3 éven belül nem romolhat le olyannyira, hogy kétségbe vonod: van-e benne 2. csúcs! s míg rossz tapasztalataim vannak DZ 2009 Veres, 2011 Kakas és Szepsy 2011 Szt Tamás furmintjaival kapcsolatban, nagyon jók Bott 2011-es Csontosával és a Nobilis 2009-es Barakonyijával. utóbbi karácsonykor mutatta meg pontosan, milyen lehet a 2. csúcs felé és közben pillanatra sem volt olyan érzésem, hogy egy megbarnult almát rágcsálok.

igaz, egyik hölgy bora sem került olyan sokba, mint az első kettő "csúcsfurmint". és nagyon más az elvárásom egy 12-15 €-s és egy 22-42 €-s bor esetében!

(nem kérdeztem meg ugyan, de lehet, Szepsy is felismerte a problémát és emiatt nem készített dűlőszelektált bort 2012-ben!)

apropo. sajnos még nem nagyon volt alkalmam a két osztrák termelő 10-15 éves borait összehasonlítani, de Knolltól már ittam 12 éves GV-t és nagyon jó volt. egy 70 éves osztrák borértő pont e kettő borászról mondja, hogy érdemes elrakni a boraikat, mert 20 évet is kibírnak.:-) a magam részéről ugyan inkább FX mint Knoll, de ez is inkább azért, mert FX borai frissen jobban ízlenek, míg Knollé nekem savasak.:-) pont ezért gondolom, hogy a magasabb savtartalom sokkal további eltartást tesz lehetővé, ám akkor FX borai miként tudják elviselni azt a 20 évet???:-)

bazaltrajongó 2014.02.09. 20:19:33

@szenvedély S.:

"az igazán kiemelkedő bor a csúcsai közötti völgyben is legyen kiemelkedő más borokhoz képest." lényegében erre hivatkozol válaszodban - elfogadom, ha Neked ez elvárás, lentebb kitérek rá, számomra miért nem elvárás ez, illetve lényeges a következő dolog is, amit említettél:

Ha megbarnult alma ízét érzed, minden valószínűség szerint elöregedett borról van szó (citrusfélék héja lehet egy másik jel). Ha a bor "csak" nem jó ízű, kiüresedett, vagy érződnek benne kellemetlen aromák, még észhez térhet. Nem világos a válaszodból, milyenek lehettek Bott 2011-es Csontosa és a Nobilis 2009-es Barakonyija a két csúcs között, talán ezt meg tudod velünk osztani.

Ha DZ 2009 Veres, 2011 Kakas és Szepsy 2011 Szt Tamás furmintokban megbarnult alma zamatát érezted, valamelyes esélye lehet rossz tárolásnak is (nem feltétlen Nálad, hanem mielőtt Hozzád kerültek a palackok), ezek közül a középsőt ősszel és a tél elején kóstoltuk - nagyon be volt zárkózva, de oxidációnak (se megbarnult almának, se citrusfélék héjának) nyomát sem éreztük rajta.

Jómagam sajnos még egyetlen Knoll bort sem kóstolhattam, F.X. Pichlert is csak néhányat, a fenti példámban más, megbízható ember (David Plattner, írásait l. www.wineloverspage.com, személyesen ismerem) tapasztalatára alapoztam. Ő is azt írta, hogy nemcsak Emmerich Knoll, de F.X. Pichler borait is hosszan lehet érlelni, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az esetek többségében a Knoll borok szebbé válnak az érlelésnek köszönhetően, míg az FX borok inkább "csak" változnak és túlélnek, de sosem lesznek szebbek annál, amilyenek fiatalon voltak, sőt.

Hogy miért nem várom el feltétlen, hogy a két csúcs között is szép legyen a bor, lássunk két példát:

Tokaji aszúbor: (www.wineloverspage.com/reports/tokaj.phtml) "Márta agrees this wine (M.W.-B. Pince Kft. Tokaji Aszú 6 Puttonyos 1996) seems beyond its difficult closed phase now, in particular because she finds her wines HERBACEOUS during that time, actually DOWNRIGHT UNATTRACTIVE on the nose after the fruit has shut up (she says this usually is the case already soon following bottling, and taking earlier vintages into account as well, we figured out that the wines probably need about SIX YEARS to come around). The 1996 6P should now enter its more aromatic plateau of maturity, developing tertiary aromas and flavours of coffee, tobacco and chocolate." Kiemelések tőlem.

Illetve több Badacsonyi borral is volt hasonló tapasztalat (Németh Pince és saját borok). Saját 2006-osaim között több bor is keserű volt és ázott kartonpapírra emlékeztetett a zárkózott fázisban, mégis gyönyörűen kimásztak (megbarnult alma, citrushéj zamat viszont nem volt bennük).

Végül arról, hogyan bírhat ki alacsonyabb savtartalmú bor 20 évet - nem tudom, de azt tapasztalom, hogy a tiszta technológia (mondjuk úgy, minimalista, de nem 100% beavatkozásmentes - kénhasználat van, fejtések megfelelő számban és időben vannak) az alacsony savtartalmú borokat, sőt a vékonyakat is hosszú életűvé teszi. Megint a Németh Pincére hivatkozom. Az ő 1994-es olasz rizlingjük az utóbbi 1-2 évben indult el a lejtőn lefelé, pedig csak 5-5,5 g/l a savtartalma). 20 évesen még iható, bár már nem olyan nagy élmény, mint korábban. Ugyanő neki sokkal egyszerűbb borai 1993-ból még virgoncak, nyilván a magasabb savtartalomnak köszönhetően.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.10. 16:31:30

@bazaltrajongó: nagyon köszönöm a részletes választ/magyarázatot. megígérem, ha megyek, viszek egy 2010-es FX Saragd Dürsteiner Liebenberg GV-t, most, hogy kiderült, te is szereted - egyfajta köszönetképpen.:-)

a hölgyek boraival kapcsolatban sajnos nem tudom megmondani, milyenek voltak a két csúcs között, mert nem emlékszem már pontosan, de ha lesz még ilyen lehetőség, jegyzetelek. kíváncsi vagyok.

bár mintha a Barakonyinál 2012-ben lett volna egy kicsi visszaesés, akkor Saci mondta, hogy ez normális és a bor eltart 5 évig minimum. úgy is volt.

a zárkózottsággal kapcsolatban a 2012-es Szil-völgy furmint jó példa mostanság. nálam sem volt olyan kirobbanő, mint a 2011-es Csontos furmint pár hete, vagy mint cirka fél éve, sőt, mások is jelezték, hogy most visszafogottabb.

és itt elérünk az igazi problémámhoz: egyrészt a felsorolt borokra nem ez a fajta zárkózottság volt a jellemző, inkább az öregedés; másrészt még ennél is riasztóbb, hogy mindezt olyan árszínvonalon produkálták, amiért egy biztosan több évig jó színvonalú, többszörösen bizonyított wachaui termelő adja a portékáját! ezt egy a fajtával és a készítési móddal elismerten kísérletező fázisban járó borász esetében - nincs rá jobb szó - kicsit pofátlannak tartom, még akkor is, ha nem túl nagy tételekről van szó és a piac kifizeti az árakat (bár ennek ellentmondani látszik, hogy a borkereskedésekben bizony még sok 2011-es tokaji furmint akad...)

apropo. a 2. linked nem működik.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.13. 17:38:51

@bazaltrajongó: kösz, megnyílik.

tegnap kinyitottam egy 2010-es Royal Tokaj alap furmintot. asszem az utolsó iható palackból főzőbor lett, így hogy most találtam még egyet, az maga a csoda. ezt két évig tároltam egy garázsban, kimondottan meleg helyen. ezidő alatt vagy 3-5 évet fejlődött és sokkal jobb lett, mint bármelyik Szt T (ráadásul pontosan tizedáron!!) van eleje, illata, íze, vége, már nem érzem úgy, hogy tömény sav van a kezemben, stb. nagyon szép lett és nem az első 2012-es bor, ami hosszútávon szebb, mint eredetileg.

nem mellesleg a Nyakas SB is ilyen volt, mert az első ott is túl savas volt, a másodikat meg egy fél évvel azután ittuk meg, hogy a 2011-es piacra került (vagyis ezzel másfél évet vártam). na ez volt az a bor, amiből annyit adhattam volna el az itteni osztrákoknak, amennyit csak akarok - ha lett volna még. :-)

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.13. 17:40:58

@szenvedély S.: * nem az első 2010-es bor, ami"

persze volt sok más nehezen elfogadható ebből az évjáratból, de e kettő nagyon örömteli nagyszerűséget és élményt hozott.:-)

bazaltrajongó 2014.02.14. 12:14:42

@szenvedély S.:

Köszönöm! Nem lep meg, sokszor elmondtam, hogy fehérborban 2010 jobb évjárat volt, mint '11 vagy '12 (csak egy hivatkozás: ... [Bakó] előadásában visszatérő motívum volt, hogy náluk 2010 jobb év, mint 2011...

gaultmillau.tumblr.com/post/29532374635/villam-csapott-a-villamba )

Nehéz év volt, de komoly odafigyeléssel ki lehetett olyan borokat hozni, melyek felülmúlják a legjobb '09-eseket, '11-eseket és '12-eseket is.

'13-tól persze sokkal többet várunk!