A Borrajongó

2013 eddig

2013. szeptember 06. 06:00 - akov

Álljon itt egy rövid gyorsjelentés a 2013-as év eddigi tanulságairól. A szüret tulajdonképpen el is kezdődött, hiszen a korai fajták már többé-kevésbé a puttonyba kerültek. A Szentesi Pincénél augusztus 30-án vettük elő a metszőollót, a viszonylag korai zengőt érte el a végzet. Egyelőre túlzás lenne bármit is mondani a 2013-as borokról, amit viszont lehet tudni az évjáratról, azt megpróbálom röviden összefoglalni. Elsősorban a Velencei-tó környékére van rálátásom, de a legtöbb állítás talán országosan is általánosítható.

zengo_szuret1.jpg

Zengő szüret: szép és egészséges a szőlő

Ha másra nem is, de a 2013-as évet nyitó rengeteg csapadékra sokáig fogunk emlékezni. Főként azok, akik eltöltöttek pár romantikus éjszakát a március 15-i hóvihar fogságában. Rég láttunk ennyi havat Magyarországon, amelynek utólag akár hálásak is lehetünk, hiszen feltöltődtek végre a talaj vízkészletei. Az aszályos 2011, majd a rákövetkező extrém száraz 2012-es év minden tartalékot felemésztettek, még egy aszályos évet nagyon nehezen bírt volna el a hazai borágazat. A gyors olvadást követően beköszöntő kora nyári melegek hamar beindították a tőkéket. Alig olvadt el a hó, erőteljes rügyek duzzadtak a tavalyi vesszőkön. Az időjárás miatt sokan megkésve végeztek csak a metszéssel, a nedvességtől viruló vesszőkből szinte fröcsögött a víz. A sok csapadéknak és a melegnek köszönhetően nagyon nekidurálta magát a szőlő, iszonyatos növekedésbe kezdett, alig lehetett követni, ahogy a hajtások növekedtek.

metszes1.jpgMetszés Nadapon

A derűs áprilisra zord május következett, szinte nem volt nap, amikor ne esett volna valamennyi csapadék. A rossz idő június első harmadában kezdett véget érni, de a hónap végén azért vissza-visszakacsintott némi esős hideg. Ez annak rendje és módja szerint megzavarta a virágzást, bár nagyobb problémára nem lehetett számítani. Az összességében rengeteg csapadék két dolgot indukált: egyrészt volt némi lisztharmat-veszély, másrészt megveszekedett növekedés indult be. Több termelőtől is tudom, hogy rég láttak ennyire hosszú és erőteljes hajtásokat, bizonyos fajtáknál pedig fürtökben és másodtermésben sem volt hiány. Ennek megfelelően 2013-ban elképesztő zöldmunka-igény jelentkezett, a hajtásválogatást, tetejezést folyamatosan lehetett gyakorolni. Aki nem figyelt oda, biztosan savanyú szőlő lesz az osztályrésze.

A Szentesi Pincénél tavasszal kb. 12.000 tőke került telepítésre. A korábbiakkal összehasonlítva idén az eddigi legjobb eredési arány mutatkozott, talán a 98%-ot is elérte a vígan zöldellő oltványok aránya. Ezen túl átoltásra is bőven került sor, így egyre több laska, tihanyi kék, fekete muskotály, pinot noir, kék bajor, sárfehér, vörös dinka, kéknyelű, csókaszőlő, kékfrankos és kadarka várja a következő éveket. Az első félévben hullott csapadékkal a szőlő már bőven beérte, a kemény szárazsággal beköszöntő augusztus folyamán – míg a kukoricások és napraforgósok erősen szűköltek – a szőlészeknek már nem nagyon volt miért aggódni. A frissen telepített gyökeres oltványok természetesen vizet követeltek, így kétszer is szükség volt locsolásra. Képzelhetjük, ötezer oltványt locsolni, alkalmanként 50m3 vízzel, nem kevés munka és költség.

furas2.jpgTelepítés a Szentesi Pincénél (2013. május)

A virágzáskor még mindenki késői szüretet vizionált, de a durva kánikula behozta a lemaradást. A korai fajták szürete szinte alig tért el a tavalyitól, a szeptember elején megérkező hűvösebb és csapadékosabb időjárás viszont jelentősen lelassította az érést. A pezsgő alapot (chardonnay, pinot, esetleg rajnai) a napokban már szedni kell, igaz a savak „égése” a várakozásoknál lassabban halad. A lassulásnak vannak azonban előnyei is, idén biztosan két hétnél tovább tart majd a szüret, lesz idő feldolgozni az eseményeket. Országos problémának tűnik az egyenetlen érés, néhány fajtánál sok az apró, lemaradásban lévő bogyó vagy a rossz kötődés. Ha a 2013-as borok problémásak lesznek, akkor annak csakis ez lesz majd az oka. Itt tartunk most, a többit meg úgyis meglátjuk majd.

laska_egyenetlen_eres.jpgEgyenetlen érés a laska szőlőfajtánál

Kapcsolódó poszt: Szüreti beszámoló 2012-ből

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr835497176

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: 2013 eddig 2013.09.06. 08:00:05

A Szentesi Pincénél augusztus 30-án vettük elő a metszőollót, a viszonylag korai zengőt érte el a végzet.

Trackback: 2013 eddig 2013.09.06. 07:52:03

A Szentesi Pincénél augusztus 30-án vettük elő a metszőollót, a viszonylag korai zengőt érte el a végzet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fiskális 2013.09.12. 22:07:33

Harminc éve sokat güzültem a doktorimon a kőszegi levéltárban. Akkor -- mellesleg -- két idevágó dolgot tudtam meg: az egyik, hogy a 17. századi kőszegi polgár ugyanolyan, sőt... borrajongó volt, mint mi most 300 év múlva (hetekig olvastam a szerencsére fennmaradt városi tanács ülések jegyzőkönyveit, anyagot gyűjtvén...), másrészt megismerkedtem a 18. század elei vagy középi szőlő jövések könyvével, ami egy varázslat... most mindez azért jutott eszembe, mert azt gondolom, nincs annál fontosabb, mint hogy újra felépüljön az a tudásláncolat, amit a régiek úgy óvva, féltve építettek, őriztek. Én ezt úgy értelmezem, hogy a mai értelembe vett természettudományos tudásuk hézagait úgy pótolták ki, hogy egy óriási tapasztalati katasztert építettek, amelyben a hajtás idejét, formáját, színét stb. feljegyezve próbáltak okosságra jutni, hogy befolyásolni tudják a történéseket. Európában nem ritka ez a kontinuitás 500 évre visszamenőleg, vszínüleg a szocialista tervgazdaság egyik csapása pont eme fonal elvágása volt.
Mindezt azért mondom, mert eszembe jutott, milyen móka lenne lapozni egy olyan könyvet, mondjuk egy 300 éves egri pince előterében, ahol az András elődei évről évre bevésik ezt a portrét, elé a hajtások ideje, rajza, a növények kezelése, lépései, majd utána egy összefoglaló a szüretről, az érlelésről, az új borról... s mindez 300 éven át... ha valamit, a szőlőt és s bort megilleti ez, s nem kultikus okokból.
Amikor Kőszegen vezették ezt a könyvet, s ilyen volt a gondolkodásuk, s a lehetséges tudásukkal kontinuitásba voltak, akkor e téren is pariban voltak az örökös tartományokkal.
No azért volt ez jó kis írás, mert ilyen bölcs lettem tőle:-)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.09.13. 14:50:00

@Fiskális: Kösz az értékes hozzászólást. Jó volna kiadni ezeket, mint ahogy a Borászati Füzeteket kiadták BlueRay-en.

Fiskális 2013.09.13. 15:07:43

@akov: s ráadásul ilyen szép a "szőlőjövések könyve", a régi lapjai is érdekesek, minden kornak a saját stílusa, de mégis kicsit egyforma is:

www.magyarvagyok.com/media/gt_img/1/1/522-4446.jpg