A Borrajongó

Nemzeti Borfrusztra

2013. augusztus 22. 06:00 - akov

micus.jpgAugusztus 20-a alkalmából rendezték meg a Nemzeti Bormustrát, amely magyar fajtákból készült borok és magyar ízek végtelen sorát ígérte az erre éhes látogatónak. A kóstoló egyben utánozhatatlan helyszínt is kínált, hiszen a Váci utcában, egy exkluzívnak tetsző épület tetőteraszán került megrendezésre. A szervezők csúcspontként a Nemzet Tűzijátékát jelölték meg, előre megfestve a robbanó rakéták fénye alatt hungarikumozó úri közönséget. Ez eddig maga a mennyország ígérete, de a valóság sajnos másmilyen ecsettel dolgozott.

Először is a szervezők benézték a célcsoportot. Összeszerveztek ugyanis egy tényleg komoly felhozatalt, összesen 100 pincészet vagy 250 magyar fajtából készült borát lehetett kóstolni. Eltekintenék a szőlőfajták felsorolásától, legyen elég annyi, hogy a világkép-tágításra vágyó borkedvelő kéjes kis nyögésekkel böngészné a listát. A látogatók azonban picit másképpen gondoltak a rendezvényre. Ők enni-inni és tűzijátékozni terveztek, amivel nem is lenne gond, de a szervezők elpuskázták a lehetőséget, hogy valóban értő füleknek "zongoráljanak".

Másodsorban meg kell állapítsam, hogy a hazai borkultúra még mindig a BÉKA nagybüdös SEGGE alatt nyomorog. Vannak ilyen-olyan ötletszerű gondolataink, hogy ha lassan is, de azért javul a helyzet. Persze, ha a fiatalabb korosztály száraz rosé iránti igényét tekintjük mércének, akkor javul. Egyébként meg nem. Mondom ezt arra a díszes közönségre, amely fejenként 10.000Ft-ot fizetett ki a bejutásért. Ez azért minden bizonnyal komoly szűrő, aki ezt megengedheti magának, valószínűleg minőségi borra is költhetne. De nem költ, sőt bekötött szemmel jár. Mondom ezt testközelből, hiszen volt szerencsém egy pincészetnek besegíteni a töltögetésben. Sorrendben édes vöröset, rosét, félédes akármiket és persze muskotályt, no meg a jó öreg szódát keresik.

Miközben próbáltuk a cukrok felé elcsusszanó igényeket száraz borokkal kielégíteni, volt időm felvenni a borászok olykor kellemetlen nézőpontját. "– Uram, ez a bor savanyú!" – mondta egy középkorú hölgy a mellettem álló termelő arcába. „– Vörösbort tetszik? Könnyebbet, esetleg testesebbet parancsol? – kérdezem az idősödő hölgyet. – Valami savinyonossat adjon!” – hangzik az útmutatás. A következő percben egy öreg hölgy márpedig állítja, orvosa édes vörösbort írt fel neki! Rossz belegondolni, hogy szerencsétlen bortermelőket mennyi megaláztatás érheti ezeken a fesztiválokon. Ne csodálkozzunk hát, ha inkább kihagyják a rendezvényeket és maguk helyett avatárjaikat pattintják a pult túloldalára.

Harmadsorban szóvá kell tenni a szervezés hiányosságait, amelyek szabad szemmel is jól láthatónak bizonyultak. Először is annyian akartak vacsorázni, hogy folyamatosan 100 méteres sor állt a 3-4 kajáspultnál. Esély sem volt táplálékoz jutni. A kiállítók nem tudták effektíven hűteni a borokat, jég nem volt, csak hűvös víz. Asztalonként egy literes kiöntő állt rendelkezésre, amelyet soha senki nem cserélt ki, a termelőknek kellett vele a WC-re szaladgálni. Nem volt továbbá világítás, így nyolc óra után már a kiállító sem látta mit tölt a vendégnek. A tűzijátékot követően vagy 300 ember próbált a helyszínről szabadulni, ami csak két kis-közepes méretű felvonóval volt lehetséges. A félkész épület lépcsőházait ugyanis lezárták és beriasztották. Vajon egy pánikkal járó balesetet tudtak volna kezelni a szervezők? Nehezen hiszem. Végül itt-ott fel lehetett fedezni a biztonságiakkal konfliktusba kavarodó vendégeket, elfojtott szóváltások zaja szűrődött a lelakatolt kijáratok felől.

A fekete járdovány, a juhfark, a furmint, a tihanyi kék, a csókaszőlő, a kék bajor, a rózsakő, a kadarka és a vulcanus meg csak hülyén néztek, hiszen jobb lett volna nekik a palackban, mint a Nemzeti Bormustra fogságában ragadni.

35 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr335470376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2013.08.22. 09:05:10

Legközelebb ha valaki minőségi édes vörösbort kér tőled, akkor adj meg egy webshop rendelés linkjét valamelyik borhoz:

www.wine-searcher.com/wine-40992-1997-romano-dal-forno-vigneto-di-monte-lodoletta-recioto-della-valpolicella-docg-italy

www.wine-searcher.com/wine-63169-1995-giuseppe-quintarelli-recioto-della-valpolicella-classico-docg-veneto-italy

Aztán majd lehet szörnyülködni, hogy mennyibe kerül ez a műfaj.. :)

szakee 2013.08.22. 12:08:38

Thummerer Tréfli, megfizethető (2.000), iható, édesanyáknak tökéletes.

osi84 2013.08.22. 12:49:51

Sajnos hasonló tapasztalatok kavarognak az én fejemben is az átlagfogyasztókkal kapcsolatban.
Amikor egy borszaküzletben bor ajánlás címén olyan anekdotákat kell végighallgatni, hogy az éppen ajánlott irsai neki túl drága, mert egyik biztonsági őr ismerőse múltkor 12 litert lopott ki neki kannában az XY borászattól. A kedves vásárló azt is hozzáfűzte, hogy 3 napig benne volt a feje a kannában és non-stop részeg volt tőle (ezekkel a szavakkal).
Bár mit várok egy olyan világban, ahol irsai olivért még sokan borásznak hiszik vagy éppen vörösben keresnek olaszrizlinget...

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.22. 12:54:16

@osi84: Pontosan, nagy gondok vannak itt kérem, napnál is világosabb. Ahogy a fenti cikk mutatja, a tehetőseket is súlyosan érnti a dolog sajnos. Ha borszaküzletben dolgozol, megkereshetnél privátban, mert éppen ilyen bolti boros story-kat gyűjtök egy poszthoz.

2013.08.22. 13:14:30

Ó, nekem is van ilyen sztorim, tele van velük a padlás!

Vinagora Borgála, idén június vége, exkluzív helyszín, nagy csinnadratta, elég borsos belépő, azt gondolnánk, hogy, stb. Két "borkóstoló" az aszús sornál részegen töltögeti magának (!) másfél decijével (!!) az 5 és 6 puttonyos aszúkat (!!!). Amíg van. Aztán elfogy (az őket megelőző pár embernek volt szerencséje...), ekkor állnak át a még megmaradt, de már alacsonyabb puttonyszámú tételekre. Csak, hogy a többieknek is jusson.

Korábbi évben, ugyanitt: emberünk dülöngélve (!) töltögeti az aszús palackok alján maradt mennyiségeket ugyanabba a pohárba (!!) - ezzel kever ki ott helyben kb. decinyi édes "házasítást", és fogyasztja, boldogan.

De láttam már színültig pohártöltetős, gigakiakasztós "kóstolókat" is...

európai 2013.08.22. 16:42:42

Ne haragudj az emberekre akov. Jusson eszedbe a klasszikus régi hölgy a hetvenes évekből aki a Lafite-ot mindig narancslével itta Londonban. Az a sok ember a bormustrán nem értett eleget a borokhoz, de ez nem baj, mindig van ilyen. Biztosan voltak néhányan akik értették és szerették amit kináltak. Értük már megérte. Év elején voltam egy ausztrál kültéri borfesztiválon. Nagyon izgalmas borok voltak. Feltűnt nekem egy kb 8 tagú fiatal társaság, az első standon pezsgőt töltettek majd ételt hoztak és takaróikra leheveredve egész délután beszélgettek, nevetgéltek a fűben. Nem kóstoltak szinte semmit, pedig befizették a belépőt. Minden estre jólérezték magukat.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.22. 16:47:13

@európai: Értem, nem is haragszom rájuk, csak megállapítottam, hogy míg Ausztráliában Champagne-t isznak a nem érdeklődők, itt édes vörösbort keresnek. Felesleges volt ezt megrendezni, az a helyzet. Olyan borokat töltögettek ugyanis a termelők, amiből vagy 30 liter áll rendelkezésre az egész országban. Ezért sajnálom!

fer88i 2013.08.22. 19:51:00

gondoltam hozzászólok már ehhez a dologhoz...és hány fentebb megírt eset van? rengeteg...

az a baj hogy sokan úgy lépnek be már a felnőttkorba, hogy Egyáltalán nem ittak még semmi igazi bornak mondhatót, csak a párszásas édesvöröst...
persze ekkor már beidegződik hogy "nem kell a száraz, mert savanyú"...
a fiataloknál is pocsék a helyet. Ha egy kicsit magasabb minőségű borral álltok be egy összejövetelre sokan őrültnek nézek :)
van hova fejlődni... nemkicsit

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.22. 20:44:26

@fer88i: Köszi! Nálam természetes volt, hogy egyetem utan igyekeztem jobbakat inni és észre is vettem: nem fáj a dolog, tehát folytattam. :)

Igaz, nem kell őket bántani, a cikket sem ezért írtam feltétlen.

Bodomi 2013.08.23. 12:50:12

Dr. Irsay Olivér nem borász, hanem jogász. Itt lakik Szegeden, a Bérkert u.-ban. Az viszont igaz, hogy a szőlőt az ő apjáról nevezte el a nemesítő, aki Irsay nagypapa barátja volt és az újszülött kis Olivér nevét adta az új és ígéretesnek tűnő szőlőnek. Mondjuk, ezzel vége is a történetnek, a dr. I.O.-nak 3 lánya lévén megszakad a vonal, hacsak nem lesz vmi csoda folytán az egyik lányból Olivér, amikor felnő és nevet és nemet cserél. De nem olyasfélék, ismerem őket.:)

Bodomi 2013.08.23. 14:26:05

@akov: adni kell nekik egy ménesi kadarisszimát, édes, vörös és nem is olcsó...biztosan nyelnék, mint kacsa a nokedlit...

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.23. 15:04:00

@Bodomi: Ja, értem, de ha nem a Balla Géza pultja mögül töltögetsz, akkor mi van? :D

Bodomi 2013.08.24. 08:00:37

@akov: én megmondanám neki, hogy keresse a Balláék standját és kap édes vöröset, 1 decit talán ki is tud fizetni annyi FT-ból, amiből máshol kapna egy üveg iható bort is.

loading 2013.08.24. 20:53:11

@akov: Több napnyi elmélkedés után sem értem a problémádat. Egy fogyasztó-termelő találkozón szembesültek a termelők, hogy a "célközönség" az édesebb borokat kedveli. De nem azokat hoztak vagy éppen nincs is nekik. Szerintem nem szégyen, ha valaki az édes(ebb) borokat kedveli. (Én sem szeretem pl. a káposztástésztát, de ha valaki azt kér és van kedvem-hozzávalóm, csinálok neki.) A kérdés inkább az, hogy ekkora az igény, miért nem készítenek? Mert valakik szerint ciki? Ilyen alapon az édes fehér is ciki kellene, hogy legyen.
Vagy olyan fajtaösszetétellel dolgoznak, amelyek Magyarországon nem teszik lehetővé természetes édes vörösek elkészítését? Ennek mi az oka? Mert akár a Turán, az Oportó, esetleg a Merlot is képes lenne (a 16-19% alkohol helyett, ha már úgyis túléretten szedik le a szőlőt).

Ettől függetlenül örülök, hogy nem mentünk el (helyette Mátrában pincelátogatások), ugyanis maga a helyszín alkalmatlan ilyen rendezvény lebonyolítására: volt "szerencsém" még télen ott járni.

És btw: kóstoltál-e valamit? Azaz milyen volt számodra a fekete járdovány, a juhfark, a furmint, a tihanyi kék, a csókaszőlő, a kék bajor, a rózsakő, a kadarka és a vulcanus?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.24. 22:26:08

@loading: Szia! Köszönöm a hozzászólást. A cikk igazából - ahogy itt írom - nem a hazai borkultúra állapotáról akar szólni, hanem egy elhibázott rendezvényről.

Nem kóstoltam szinte semmit, csak pár dolgot. Bakó Ambrus (olasz) és Török Csaba borait (olasz, csóka), de becsúszott egy Tornai Csomorika-Korona 2005 is (már halódik erősen, nem sok öröm van benne, volt idő, hogy szerettem) és egy Szepsy bor. Kb. ennyi, nem volt kedvem többet kóstolni, egyszerűen nem voltam ráhangolódva, nem tudtam odafigyelni. Ritkán van ilyen, most volt.

Amit írsz, távolról nézve igaz is lehetne. Szép volna, ha ezek a derék emberek természetes édesboron, Tokaj szőlővesszein és naturális édes vöröseinken (van ilyen?) pallérozták volna ízlésüket. De egészen biztos, hogy nem így van. Ezek a fogyasztók - gyanúm szerin - a szárazra erjesztett és olasz mustsűrítménnyel visszaédesesített borokat keresték. Ettől félek.

Fiskális 2013.08.25. 13:23:35

Ugyanez van, volt a hazai gasztrokultúrában, de más területen is. Sorolhatnám.
Szerintem nincs másról szó András, mint hogy ti harmincasok, a szabadság gyermekei (értem ezalatt, hogy a felnőtté válásotok már egy elvileg egységes Európában, szabad országban zajlott) az általatok jól ismert, európér szemmel és elvárásokkal nézett speciális területen szembesültök a szocializmusnak csúfolt örökség romjaival. A romok legnehezebben eltakarítható része mentális jellegű. Ez beleívódik a mélyrétegekbe, öröklődik, minden asztalnál, minden nap. Mint a rántás, a sertés zsír vagy a pörköltalap tudása és hite.
DE: én nem mozgok tizedannyit sem borász és boros körökben, mégis a közönség szélesebb rétegeiben érzek gasztro- és borfronton is az erős, rgyenletes, nagyon lassú de állandó elmozdulást. Ez persze sokáig nem lesz még egy nyugat európai szemlélet s kultúra, ennek az életminőség sem kedvez. De a 20 évvel ezelőtti állapotokhoz képest elképesztő a változás. Én megértem a türelmetlenséget. Történész körökben azt mondják, hogy a mentalitás történet, az ízlés változik a leghosszabb periódusban, ezeken a területeken a teljes paradigmaváltások generációkra terjednek. Fernand Broudel a história huszadik századi pápája (nekem vezérlő csillagom) pont az Annales-kör kutatásai nyomán állította fel világhírű elméletét, a "long durée" fogalmáról, hogy ezeken a területeken csak hosszú korszakokat érdemes vizsgálni, mert rövid távon kiábrándító a változatlanság, miközben távlatosan valójában kopernikuszi fordulat zajlik:-)
Szóval szerintem nagy változások vannak, s lassan, de biztosan történnek dolgok. Ígérem, amire velem korúak lesztek, jobban látszik majd.:-)
Amit tenni kell, az az, hogy dolgozni kell rajta. Akár a borrajongón, vagy a bűvös szakácson, mindenhol. Egy kicsit mindnyájan ennek az utolérésnek a misszionáriusai vagyunk. Mindnyájan, akik nem futunk el egy kelet-európai kaland elől... :-)

európai 2013.08.25. 18:30:58

@Fiskális: Köszi ezt a hozzászólást, ránéztem Braudel munkásságára és az Annales school kutatásaira, nagyon érdekes, francia nézőpontot kinál. " a new form of history, replacing the study of leaders with the lives of ordinary people and replacing examination of politics, diplomacy, and wars with inquiries into climate, demography, agriculture, commerce, technology, transportation, and communication..." Ez azért óriási. Oktatják ezt a fajta történelmet hivatalosan Magyarországon?

Fiskális 2013.08.25. 23:28:03

@európai: Köszi. Persze, mi a korai nyolcvanas években tanultuk pl. Szegeden. Borászati érdeklődőknek is tanulságos háttérolvasmányok, ha Fro. és Spo. klasszikus mibenlétét, s a mezőgazdaság alapvető történelmi kialakulását, fejlődését, egy meghatározó kor mentalitását, mindennapi életét első kézből akarják megismerni.
Pl. ez a kettő magyarul is olvasható alapkönyv:

Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-III. Budapest, Akadémiai − Osiris Kiadó, 1996.
Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV−XVIII. század. Budapest, Gondolat, 1985. Első kötet: A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen.

loading 2013.08.26. 14:17:43

@akov: Szerintem mindegy milyen módon készült édes vörös borokat kerestek. Azt valószínűsítjük, hogy itthon kaphatóak jellemzően az általad leírtak. De mi akadályoz meg bárkit, hogy normális módon is készítsen egyet?!
Igény van. A kínálat pedig olyan, amilyen. Ezen az oldalon kellene változtatni. Aki először lép és nem elszállt árakkal, az degeszre fogja magát keresni.
Több pincében, ahol nemrég jártunk, is azt mondták: leghamarabb az édes, édesebb borok fogynak el. És ez független az éppen divatos trendektől (hogy visszakanyarodjak egy kicsit az utolsó kommentek témájához).

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.26. 14:56:31

@loading: Kérdés, ki vállalja fel ennek az ódiumát és a célcsoportot érdekli-e, hogy természetes? Hajlandó-e ezért akár többet is fizetni. Édes vörösek vannak, ld. Rszabi kommentjét, igaz, drágák. :D

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2013.08.26. 15:11:36

@akov: @loading: valaki, aki ért hozzá, meg tudná nekem mondani, hogy képes-e bárki is árban versenyképes édes vöröset kínálni ezekkel a mustsűrítménnyel visszaédesítettekkel szemben? vagy hogy ez a kategória már az üvegpalackos vagy még a demizsonos/műanyagpalackos??

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.26. 15:18:39

@Fiskális: @európai: Érdekes, köszi. A múltat valóban a történelmi eseményeken keresztül látjuk, amely erősen torzít és fogalmunk sincs hogyan éltek a régiek. Mit ettek, mit ittak, milyen stílusban beszélgettek, stb. Valószínűleg ezért gondoljuk őket távolinak, és mivel nem ismerjük, sokszor azt hisszük, "hülyék" voltak a régiek, hozzánk képest semmit sem tudtak. Persze ennél nagyobb baromságot nehéz állítani. A nyakam rátenném, hogy egy ókori római csibész, két hét alatt belerázódna a jelenbe. :D

loading 2013.08.26. 18:33:15

@szenvedély S.: Most abból indulsz ki, hogy édes vörös nagy mennyiségben (nem egy-kettő mutatóban) csak belépő szintű borokban van? Igaz. Mint az is, hogy ez érvényes megállapítás a száraz vörösökre és fehérekre is. Szerintem nem az árazás a döntő, mert visszautalva a posztra, van most is közönség a nagyon minőségi, a kézműves, stb. borokra. Csak éppen az édes vörös kategóriában nem talál választékot (ami van az nem választék).
Ezért tettem fel a kérdést, hogy ez az állapot inkább adottság (terület, fajta, éghajlat) vagy akarat, elszántság (pl. divat, ciki, stb.) miatt van-e. A borászokat erről kérdezve mindenféle választ kaptam (éghajlat, fajta, nem keresik a vevők, stb.) szóval magam sem tudom. Viszont mindegyiknél lédigben gyorsabban fogynak a nem száraz borok.

@akov: Nem hinném. Nézd meg szüleid vagy nagyszüleid viszonyát a számítógépekhez. Aki használja is, az sem úgy, mint te vagy gyermekeid.
A régiek mást tudtak. Mert más volt fontos számukra: jobban kötődtek a természethez és arra kellett figyelniük. A jelenben valamilyen szinten képesek vagyunk ezt befolyásolni (most hogy ez jó vagy sem, az más kérdés), így számunka már kevésbé fontos.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2013.08.27. 20:01:37

@loading: egyetértek azzal, hogy igény lenne rá, inkább az érdekel, miért nem készítik (leszámítva, hogy volt 1-2 neves borász, akik azt mondták, hogy az édes vörös nem természetes előfordulás, hanem vmi pancsolásra van szükség hozzá!) a kérdésem arra vonatkozott, vajon a "nem készítésnek" esetleg ár korlátai vannak?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.28. 09:48:13

@szenvedély S.: Azok az édes vörösek, amelyek olcsón kapható a hiperekben és termelői borként, mind mustsűrítménnyel készülnek. Nagy hozam van, sosem érik be, a jó savas, ízetlen cucchoz dobni kell cukrot.

Szerintem inkább elvi akadálya van a dolognak, mint technikai, igaz a kockázat sem kicsi. Kell hozzá egy vastagabb héjú szőlőfajta és kései szüret. A kockázatot az eső, a botrytis és a seregélyek jelentik. Ki akar még novemberben szüretelni? Kaló Imrének voltak ilyen borai (pl. Turán Pinot Noir Főbor, mi is írtunk róla). Kényszerűen drága lenne előállítani, senki sem venné meg. Azok biztosan nem, akik ma 600Ft-ot adnak a mustsűrítményes verzióért.

IWAS 2013.08.28. 13:55:07

Buttlerék 24 g/l maradékcukros kadarkája sem volt olcsó (15000 Ft/0,5l):
burzsuj.blog.hu/2011/01/21/g_pont_a_magyar_burzsujnak

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.28. 13:56:30

@IWAS: Hát nem, de asszem ez az ár túlzás azért. Ennél kevesebből is ki lehetne hozni...

loading 2013.08.28. 17:59:41

@szenvedély S.: legutóbb megkérdezett borászok azt állították, hogy nincs itthon olyan fajta (oportó kivételével), amely beérne édes bornak. Ugyanakkor néhány merlot-nál el tudom képzelni, ha 12-12,5%-on hagyták volna az alkoholt (15-17% helyett), akkor meglett volna.
@IWAS: Buttleréknél most is kapható töppedt merlot (2011) és csak 3000Ft/0,75 l. Igaz csak 18g cukor és félédes.

zoli 2013.08.28. 20:11:47

Néróból vagy mondjuk muscat bouschet-ból majd' minden évben megoldható lenne természetes édes vöröset készíteni.
Vannak ilyen jellegű próbálkozások:
www.vargabor.hu/boraink/topszli-badacsonyi-pinot-noir-kesoi-szuret-edes/12102
Kóstoltam, nem ízlett, se nem ilyen, se nem olyan és kellően ízetlen is a bor. Viszont ez még mindig nem nevezhető természetes édesbornak. Leírásából ugyanis a DMR-technológia és a megannyi bullshit mellett azt nagyvonalúan elhallgatja kreatív marketingesünk, hogy a 11,5-es alkohol és a max. 60-80g-nyi resztcukker egészen biztosan megállított erjedésből származik, hiszen ez így együtt potenciálisan 22-23 mustfokot feltételez (egyébként szeptember eleje-közepére magától is hozza a fajta), ami normál körülmények között szépen szárazra pötyögi magát .

De gondolom a "nagy hagyományokkal rendelkező" magyar édes vörösbor ivó még ezt a 1235ft-ot (csökkentett ár, ergo annyira talán nem kapkodnak utána, mondjuk az alant olvasható hozzászólások elég beszédesek) is sajnálja a butításra szánt lőréért, tehát eggyel magasabb kategóriával végképp nem tudod megszólítani a szélesebb rétegeket. Ettől függetlenül még mindig jobb, ha ezt isszák Dankó helyett, illetve, hogy hajlandóak ennyit szánni egy üvegre, szóval tekinthető pozitív jelenségnek is Vargáék ezen húzása. Bár szokatóbornak kissé drága: pl. egy komolyabb borhibáktól mentes alföldi száraz irsai vagy cserszegi fele ennyiért hozza ugyanezt a szintet.
Sejtésem szerint viszont nem is az édesszájúságuk miatt isznak sűrítményes szart, hanem mert annyira rossz ízűek az alsópolcos boraink, hogy örülnek, ha rögtön kapnak mellé fájdalomcsillapító gyanánt egy kis cukrot is. Szóval a hittérítés, az átnevelés az alap borok átlagminőségének növelésével lenne elérhető. Talán folyamatban is van vmi hasonló, csak nemigen látványosan és nagyon lassan. Lásd pl. rozé(fröccs)-divat, amikor is nem okoz problémát a bor száraz mivolta...

SwIX 2014.02.04. 13:02:11

@loading: Szerintem azért alakult ki a nagy kereslet az édes vörösek iránt mert, ezen emberek számára elérhető árú száraz vörösök ihatatlanok. Egy teljes mértékben laikus ember aki nem is fogyaszt rendszeresen bort, jobb szájízzel tud meginni egy 700-ftos édes Dankót mint egy 700-ftos száraz Telekit(ami szintén nagyon roszz). Az én családomban is van olyan ember aki 700-900ftos vörösre húzza a száját, hogy ez drága. Pedig az illető dolgozott szőlővel életében, tudja hogy mennyi munkával jár. Keresztapám is hőbölög hogy lári-fári miben jobb a több ezer forintos vörös az ő házi vörösénél?.(Amiben szinte nincs tannin, giga sok sav, és alkohol van benne és aceton szaga van.) Sajnos az emberek tudatlansága mellett az anyagi helyzetük is legalább annyira közrejátszik ebben és ezt nem is lehet olyan könnyen orvosolni mint az információ hiányt.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.02.04. 13:13:02

@SwIX: Üdv a blogon. Igen, ahogy itt is leírtuk, az édes vörös a legjobb rossz. Mint a rántott sajt, vagy a rántott hús az étteremben. Nem bánt, nagyjából ua. kapod. Az emberek félnek a savaktól. Emiatt írták le Sopront és Egert pl. Az Egri Bikavértől a mai napig ezért félnek.

loading 2014.02.04. 15:52:29

@akov: Szerintem nem általában a savaktól félnek, hanem a "metsző savaktól". És pont az általad említett két borvidéken jellemző (most talán már nem annyira)ez.
Kevésbé lenne gond, ha megfelelő érlelés után kerülnének forgalomba. De nálunk frissen kerülnek a boltokba, savtartalmuk mintha egy barolo lenne, "savösszetételük", mint egy citromsavas vízkőoldó.
És való igaz a cukor lekerekíti az ízt, selymesebb lesz tőle.

Szóval van még teendőjük a borászoknak (is).

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.02.04. 16:00:56

@loading: Természetesen ugyanarra gondolunk. A sok sav btw ugye a magas terhelés és éretlen alapanyag velejárója, a cukor meg olcsó, többnyire olasz mustsűrítményből származik.

Szerintem mi, borbuzik túlzottan el vagyunk foglalva azzal, hogy mit iszunk meg és mit nem. A fogyasztó ezt leszarja és nem is lényeges valójában annyira, amennyire gondoljuk. Nyilván. De ha nem azért iszik a fogyasztó, hogy csak berúgjon, akkor észlelni kellene, hogy nem esik jól a cucc (sav, olcsó mustsűrítmény).

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.02.05. 20:25:11

@akov: sztem is vannak (költség)hatékonyabb berúgási módok, mint a savas vörös cuccok (mert ugyebár ezek némelyikét, itt a blogon, nem nevezném bornak, míg a "bornak látszó és annak eladott alsópolcos, műanyagkannás kiskereskedelmi termék" kissé hosszú megnevezés).