A Borrajongó

Léon Barral: A természet fehérben

2013. április 24. 06:00 - akov

Didier Barral mondhatni egy különutas fenegyerek. Borait egyaránt lehet kedvelni és elvből elutasítani, mindkettőre tudnék indokot felhozni. Az 1993-ban alapított birtok radikálisan biodinamikus szemlélettel dolgozik, összesen harminc hektár területet művelnek a Franciaország délnyugati traktusában található Faugères appellációban. Van itt minden, kifejező filozófia, preparátumok, tobzódó mikrovilág és a farm fenntartásához elengedhetetlen állatkák. Didier a borkészítésben sem aprózza a dolgokat, kifejezetten hírhedt a minimális kénhasználatról. Kóstoltam már néhány Barral vöröset, amelyek a birtok-filozófiát paradox módon megerőszakolva nem csak a terroir köveit, de a minimál-technológia mellékhatásait is hirdették. Dőlt belőlük a brett ugyanis, rurális interpretációban cseppet lószarosak voltak. Nem hangzik ez jól, de ha komfortzónánk engedi, mégis érdemes Barral borokkal próbálkozni. Ha szerencsénk van velük a gyümölcs, a mélység és a komplexitás is átjut az istállószagon.

barral_blanc.jpg

Ha ilyen Barral vörösben, vajon milyen fehérben? Ez járt a fejemben, amikor a Terroir Clubban kezembe vettem a sárga kapszulás palackot. A bor alapanyaga egy háromhektáros területről származik, öreg tőkés ültetvényről, palás talajról. 80%-ban terret gris és blanc, 10-10%-ban pedig roussanne és viognier fajták alkotják. A szürettől a feldolgozásig mindent kézzel végeztek, aztán 12 hónapot töltött el fahordóban.

Domaine Léon Barral Vin de Pays de l'Herault Blanc 2008

A borhűtőből kiemelve hamar levettem, hogy ez a dolog inkább Didier Barralról szól, mint a fogyasztóról. A palack oldalán jócskán van finomseprő, amely papírforma szerint nem lephet meg: a vörösborokhoz hasonlóan nem derítenek, s nem is szűrnek. Mire hímes tojásként babusgatva három utcával odébb ballagtam vele, már szép opálosra keveredett. Egyéni tolerancia kérdése, hogy milyen szövegkörnyezetben használjuk ilyenkor a „natural wine” szófordulatot. Valóban, az elhalt vadélesztők pamacsos kolóniái a természetesség csúcsát ostromolják. Másrészről a hasonlót a kesztölci borversenyről is kivágják. Ilyen ez a c'est la vie.

Zavaros, opálos, narancsba hajló szín. Illata elsőre meghökkentő, hisz brettes ez is, sosem leltem még állatot fehérborban. Emellett savanykás, kissé erjedt is, kevés gyümölccsel, virággal és visszafogott fahatással. Erre jön még a patikaszag és az illós-almás rétes komplex egyvelege. Megkóstolva sincs radikális eltérés. Testes, kis almás oxidációval, tagadhatatlan illóval, aldehides és sós karakterrel. A sava sok, mégpedig nagyon, citromos és szinte savanyúvá teszi. Ha komplexitást keresünk, nem lehet panasz, hiszen van itt még tannin is, a héjas-erjedt aromák nyomán már vártam különben. Az utóíz hosszú, hordó is villan valamennyi, az oxidáció farvízén pedig élesztős és kenyérhéjas a levezetés. Két nap múlva valamivel tisztább a bor, a brett visszaszorul kissé, az illó már nem annyira evidens, a természet felsőbbrendűségét szikrázó reveláció viszont elmarad. Attitűdtől függően pontozhatjuk, én most lemondok erről. Méregdrága. 13%. 6.250Ft (Terroir Club)

Lehet, hogy ez a bor ilyen. Lehet, hogy teljesen más. A Barral-technológia alapján mindkettő beleférhet, és kénytelen is vagy hinni benne, hiszen a natural wine az a bor, amelyet nem viszel vissza, ha hibásnak érzed. Csak az ég, a föld meg az egyebek tudják, mi kerül poharadba, ó, nyájas fogyasztó.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr215243169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoli 2013.04.24. 07:58:22

Miért nem viheted vissza? Szerintem az, hogy egy bor természetesen készült (jelentsen ez bármit is) csupán egy plusz érték, nem önmagában érték. Nem kell attól még mellőznie az olyan konvencionális megközelítést, hogy finom legyen. Az egyediségre, szokatlanságra fel lehet készülni, de a borhiba (illó és brett márpedig az) ne férjen bele. Ha a borhiba a természetesség része, akkor nincs többé rossz bor.
Igazából minimálnövényvédelemmel és minimál kénnel (jó) bort készíteni sokkal komolyabb kihívás, mint azt gondolnánk, nagyon komoly pluszmunkákra és fegyelmre van szükség. Például: abban a palackban valószínűsthetően nem finomseprő volt, hanem fehérjekiválás. Aki a derítés nélküli palackozásra adja a fejét, ahhoz az esetek legjavában elégtelen az a 12 hónapos hordós érlelés, több idő kell a stabilizációhoz. Azaz ebben az esetben a pluszmunka és a plusz odafigyelés elmaradt, de a plusz árképzés nem.
Szerintem vidd vissza, nem a természettel lesz vitád, legfeljebb az eladóval.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.04.24. 08:55:41

@zoli: kosz a kommentet. Egy platformon vagyunk... szerintem vadeleszto volt a palackban, talan beroffent par gramm cukorra, lehet egy masik palackban nincs is ilyen.

Az a helyzet, hogy a finomsepro fogyasztoi szempontbol nagyon gazos, mert azonnal keveredik, lassan ulepedik, opalos bort meg nem nagyon van kedvem palackbol inni...

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2013.04.24. 10:13:33

@akov: Nagyon jó írás. Szerintem is vissza kellene ilyenkor vinni a bort a kereskedőknek, a negatív kritika is legalább olyan fontos, mint a pozitív. Másrészt elképzelhető, hogy tényleg a te palackoddal volt valami és gond nélkül kaphattál volna egy másikat. Más kérdés, hogy a fenti "élmények" után vágytál volna-e még egyszer ebből.. :)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.04.24. 10:15:27

@rszabi: Kösz. A "természetes bor" fogalmába mint tudjuk, sok minden belefér. Az, hogy egy bor kicsit brettes és illós, eszembe sem jutott visszavinni.

117 2013.04.24. 11:42:23

@zoli: Teljesen egyetértek Veled. A brettet és az illósavakat is teljes egészében borhibának tekintem. Az meg egyenesen feltüzel, hogy ezt értékként adják el. Persze gondolom, hogy a szinte kénmentesen készült boroknál a tárolás és a szállítás fokozott gondosságot követel. Hallottam például olyat, hogy gyakorlatilag a bor nem bírja el a 20 C fokot, ezért csak és kizárólag hűtve tárolható. De ha jól gondolom: attól még az illó és a brett is benne van, nem, legfeljebb a nem megfelelő tárolás okán dúsabb, és mindentátütő lesz?

shiraz 2013.04.24. 12:01:08

@zoli:
egyetértek, ha borhibát érzünk, vissza kell vinni oda hol vettük a palackot.

117 2013.04.25. 14:39:28

@shiraz: Én ugyan el szoktam játszani a "problémás vásárló" szerepét, de a gyakorlatban nehezen tudom kivitelezni, mert a legtöbb bort hétvégén bontom, és ha ott lenne a forgalmazó, akkor bizony visszavinném, de bevallom: nem vagyok annyira eltökélt, hogy hétfő este esetleg a bontott palackkal a nyakamba vegyem a várost. Olyan mondjuk már volt többször, hogy megírtam a termelőnek, hogy ihatatlan volt a bora, mert hibás volt, de még egyszer sem kaptam választ. Mondjuk, nem is volt köztük 3.000,- forintnál drágább bor.

A fogyasztóvédelem kérdései egyébként is elég macerásak a bor esetében: mikor hibás egy bor? Szerintem az, a forgalmazó szerint meg nem ("Ez ilyen szokott lenni"), vagy esetleg nem is tudja megítélni, mert nem ért hozzá. Meg el is telik némi idő a bontás és a reklamáció között. Szóval, inkább hagyom. Egy étteremben már egyszerűbb a helyzet. Vinotéka esetében meg - ha rendszeresen járok oda - legközelebb szólok. Két alkalom után azonban nem veszek többet az adott termékből.

saud 2013.04.26. 18:55:13

Üdv,

Talán 2010 tavaszán történt, hogy két jó barátunk eljött hozzánk borozni, megkóstolni ezt azt. Hoztak egy üveg fehér bort. A végén az is kinyílt. 2006-os Barral. Opálos, szűretlen. Nem tudom pontosan melyik bor volt, de nagyon nagyot szólt. Hihetetlen szerkezet és gazdagság. Nagyon szokatlan volt, hogy opálos. Ma 3 évvel később nekem már nem risztó ha egy ilyen borral találkozom.. sőőt. Meghatározó borélményem volt. Tökéletes volt, hogy rájöjjek, hogy mit akarok inni a jövőben élelmiszeripari terméket -amit sajnos "Bornak" hívhatnak- vagy természetes borokat amik nem egy laborban készülnek és van egyediségük. Nincs semmi közöm sem a termelőhöz, sem a forgalmazóhoz. Gondoltam a sztorihoz egy ilyen élmény is hozzá tartozik.
Talán nem off:
Ma Magyarországon a nébih azért levesz a polcokról bort mert borkőkiválás van benne és büntet. Ami azt jelenti, hogy a borász egy adalékanyaggal kevesebbet használt. Ezért Őt megbüntetik. Akinek "kristálytiszta" a bora azt nem büntetik, mert a hatályos bortörvényszerint dolgozik.

Szegediszomelijé 2013.04.26. 19:09:01

Jópofa cikk. Nekem egyetlen alkalommal volt tapasztalatom a termelővel. Én nagyon allergiás vagyok a brettre, de akkor és ott egyáltalán nem volt brettes a két kóstolt bor. Amúgy a leírt problémák egyáltalán nem kell jellemezzenek egy természetes bort.
A leírás alapján viszont nem értek egyet az attitűdtől függő pontozással -egy romlott bor 0 értékű, és ezen a biodinamikus hókuszpókusz sem változtat.
Reklamáció terén: én egyszer hoztam felfordult bort a csopaki Szent Donáttól. Írtam nekik, és teljesen pozitív hozzáállás mellett még küldtek is cserét. Ezúttal is köszönöm, így lehet egy negatív élményt jó emlékké változtatni. Sztem, ha egy termelő ad magára, így viszonyul a fogyasztóhoz.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.04.26. 19:29:52

@saud: Fura opálos (itt azert nem szimpla opalrol, hanem tejszeru latvanyrol volt szo) bort inni, de nem ordogtol valo. A technologia miatt brutalis palackvariaciok lehetnek, ezert meg evjaraton belul sem erdemes az elmenyeket hasonlitgatni. Aki olvassa az irasaimat, tudja, hogy alapvetoen partolom a termeszetes borokat, de itt kilogott a lolabb, foleg ennyi penzert...

shiraz 2013.04.27. 10:45:25

@117: te döntöd el mit viszel vissza és mit nem.
én ha problémát érzek, jelzem ott ahol vettem.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2013.04.27. 23:15:40

@Szegediszomelijé: konkrétan ezzel a borral én még csak erősen animális formában találkoztam (lásd még: zergebor)

hogy mikor éreztem érdekesnek, mikor hibásnak, azt korántsem egyértelmű eldönteni.

@saud: ugyanakkor ez a bor a minden dogmák határán játszik, úgy hiszem ebben elég könnyű egyetérteni. fiatalon egyébként nekem is jobban tetszett mint idősen, bár tény, hogy ebben sok kíváncsiság is volt.