Burgundia, Cote de Nuits, Nuits St. Georges. Grand cru-vel nem, de jónéhány neves premier cru-vel rendelkezik az appelláció, mégis elhomályosul neve a nagy szomszéd, Vosne-Romanée híre mellett.  A termelő a körzet egyik legelismertebb birtoka, a Vaucrains közvetlenül a top-szintet képviselő Les St. Georges után következik az adott szortimenten belül. Burghound 92, Parker 92-94, IWC 93, Cellartracker 91.

Mélyről jövő illat, százrazra aszalt kék bogyósok, szilva, szeder, mellette füst, toast, szárított kékvirágok,  nem erőteljes, de nagyon szép palackbuké érintésnyi avaros-dohányos-kátrányos díszítésekkel. Fellelhető némi tintás-fémes színezet is, ami olyankor szokott lenni, amikor jó adag integrálatlan tanninra lehet számítani. Összességében igen komplex. Közepes, vagy kicsit nagyobb test. Elég jelentős, közepesnél jóval több tannin, sima és kemény, a magas, cizellált savakkal fej-fej mellett alakítják a bor szilárd, feszes vázát. Telt ízek, kortalan sötét bogyós gyümölcsösség, komplexebb ásványos-fűszeres-pörkölt-palackérett jegyek töltik ki az attack-ot, a textúra az érettebb borokra jellemzően porhanyósan-bársonyos. A közép szépen struktúrált, ugyan extrém mélységű denzitások nincsennek, de van benne mag, a lecsengés elég hosszú. Sajnos az utóíz váltja be igazán a tintás illat ígéretét, a tannin lehajrázza az addig fej-fej mellett megnyilvánuló alkotókat, rendesen kiporszívózza a szájat. Ettől még persze értékes, komplex, izgalmas bor  ez,  sőt ezzel együtt is szívesen kóstolgattam, minden bizonnyal étellel okosan párosítva még több lenne belőle kihozható. De van egy olyan érzésem, hogy neves premier cru ide, vagy oda ez a tannin bizony az életben nem fog besimulni. Nem igazán tudom mi lenne az adekvát pontszám,  eredendően masszív 7 pontos anyag ez, mindenki eldöntheti, hogy kilógó tannin-szárításért mennyit szokott levonni. Mindenesetre 60 Euroért nem mozgatok meg minden bokrot, hogy újabb palackot szerezhessek. :)