A Borrajongó

Kalandozás a syrah fellegvárába

2012. április 04. 06:00 - drbarta

Észak-Rhone vidéken járunk képzeletben, a syrah szőlőfajta bölcsőjénél. A tágabb értelemben vett borvidéknek a két legnagyobb presztizsű appellációja minden kétséget kizárólag az Hermitage és a Cote-Rotie.

Az Hermitage, vagy régiesebben Ermitage, tulajdonképpen nem több (területileg), mint egy domb. Talaja gránit, és tökéletesen déli kitettségű. Borát a múlt században még egy lapon emlegették a 1ére cru bordóiakkal és a legnagyobb burgundiakkal. Semmiképp nem szabad összemosni a nevét a környező jóval nagyobb kiterjedésű, de értékben jóval szerényebb képességű Crozes-Hermitage-zsal. (a kép forrása: www.uncorkedevents.com)

 

A Cote-Rotie (a képen, forrás: www.elitistreview.com) vadregényesen meredek gránit-teraszait szintén nagyon régóta művelik már, de az innen származó borok mégis jóval később szereztek világhírnevet. (Tulajdonképpen ez Guigal tevékenységéhez köthető.)

Ma nagyjából egymás mellé szokás helyezni ezt a két körzetet a hierarchia tetejére. Azt mondják az Hermitage inkább a tekintélyesebb, erőteljesebb, "maszkulinabb", a Cote-Rotie pedig inkább bájosabban gyümölcsösebb, lágyabb, "femininebb" arcát mutatja meg a fajta csúcsainak. (állítólag ennek a háttéreben sokszor az áll, hogy a Cote-Rotie boraihoz engedélyezett  20% erejéig fehér szőlőt is adni, főleg viognier-t)

Egy év eleji külföldi rendelésem révén hozzájutottam 1-1 palack jónak mondott tételhez a fenti körzetekből:


 

Michel & Stéphane Ogier: Cote-Rotie 2005

Parker 92, Jancis Robinson 18, Wine Spectator 93, International Wine Cellar 91, Cellartracker 92 /5 jegyzet/ (44 Euro)

Érett „nagyboros” fekete bogyós gyümölcsösség, áfonya, szeder, mellette földesség, borsos fűszeresség, tinta, és szinte parfümösségig intenzív ibolya-illat. Mély, tiszta, megnyerő. Közepesnél teltebb, arányos méretekkel bíró korty. Elég sok tannin, érett, integrálódott, csiszolt, ugyanakkor szilárd, tartást adó és egyáltalán nem tapadós. A savak is észrevétlenségig beépülve vesznek részt a feszes szerkezet kialakításában. Finom ízek, bár az illathoz képest kevesebb színt kínálnak. A gyümölcsök még mindig jelentős szerephez jutnak, mellette fűszeres-ásványos díszítéseket találhatunk, közepesnél egy picit hosszabb a lecsengés. Nincs megdöbbentő mélysége a bornak, a közép is „csak” mintegy korrektül kitart, a korty teljes hosszán épp annyi koncentrációt mutatva, amennyi az egyébként kiváló egység fenntartásához szükséges.  Hűvösebb, kimértebb eleganciát kínáló bor. Szép! Erős 7 pont. (91)

 

Ferraton Pére & Fils : Ermitage le Méal 2004

Parker 91, Wine Spectator 93, Bettane&Dessauve 18.5, Revue des Vins de France 17.5   (69 Euro)

Igen mély illat. Szárazzá aszalódott szilva, földesség, hús, avarosság, tinta. Palackérett bort ígér. A további napokban ez a megállapodott hangulat csökkent. Komplexebb feketebogyós gyümölcsösséget éreztem, illetve a szárított virágokkal, erdei gombákkal tarkított díszítések már nemesebbnek hatottak. Nagy testű korty. Telt, mély ízek. Sok tannin, érett, integrálódott. Súlyos, bársonyos textúra, csiszolt, kerek szerkezet. Mély, tömör közép, picit lágyabb, de elég cizellált savak. Mindenesetre egy kis feszesség még tudná növelni a fókuszáltságot. A további napokban már ez is megvolt, keményebbnek éreztem a gerincet, viszont kevésbé integráltnak a tanninokat. Az előbbi borhoz képest több töménységet és mélységet kínál, de némileg kevesebb eleganciát. A stabil 7 pont azért nem kérdés. (91)

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr154355312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2012.04.04. 07:33:46

Klassz bejegyzés, köszi. Melyik webshopon keresztül rendelted ezeket a bokrokat?