A Borrajongó

Az Amalfi part aranya – Cantine Marisa Cuomo – II.rész

2011. október 07. 06:00 - akov

A korábbi posztban részletesen bemutattuk az Amalfi-part legmenőbb pincéjét, a Marisa Cuomot. Ezúttal nézzük a kínálat felépítését, majd a kóstolt borokat.

A pincészet össztermelése 100.000 palack körül van, de némi folyóbort is adnak el. Ez utóbbi olyan termésből származik, aminek a minőségével nem maximálisan elégedettek, illetve kerülnek bele a DOC szabályozás által nem engedélyezett szőlőfajták is (pl. Chardonnay). A teljes termékportfólió összesen 7 borból áll. Az alap fehérek Furore és Ravello körzetből származnak, falanghina és biancolella fajtákból. Dolomitos és kalcitos talaj, 80 mázsás terhelés, kíméletes feldolgozás, erjesztés és érlelés acélban. A zászlóstermék a Fiorduva, amely egy közeli tengerszurdokról („fjord”) és a szőlő (uva) szavak házasságából kapta a nevét. Ez kizárólag öreg tőkék gyümölcséből készül, a fenile, ginestra és ripoli helyi fajtákból. A talaj itt is hasonló, a terhelés 60 mázsa, a must egy része acélban, egy része hordóban erjed. Az erjedést követően összesen 3 hónapot tölt el a bor 225l-es új francia hordóban. A vörösöknél egy Furore alapborral, mellette pedig egy Ravello és egy Furore Riserva szelekcióval találkozunk. Ezek mind a piedirosso és aglianico fajták változó házasításából készülnek, eltöltenek több-kevesebb időt francia újfában. Ezeken kívül készül még egy rosé is és persze az elmaradhatatlan grappa.

Costa d'Amalfi DOC Ravello Bianco 2009

Ravello-i körzet, 60% falanghina, 40% biancolella. Déli kitettségű termőhely, 3-400m-es magasságban. A fennsíkon való elhelyezkedésnek köszönhetően kevesebb a sav, kedvesebb a bor, mint a Furore-ban. Közepes citrom szín, szemre jó extrakttartalom. Illatban közepesen intenzív, szép tiszta, fehér virágokkal, parfümmel, amelyet alma és trópusi gyümölcsök színeznek. Túlérettségnek nyoma sincs, friss és elegáns. Szájban közepesnél testesebb, krémes érzetű, fehér húsú gyümölcsök és alma, némi szőlős aláfestéssel, közepes mennyiségű savval, amelyek összességében elegáns, jól fogyasztható bort adnak. Közepesen hosszú utóízzel és enyhe, igen kellemes frissítő fanyarsággal távozik. Igen erős kezdés. 6 pont (86-87p). 11 Euro, jó ár-érték arány, innám minden este.

Costa d'Amalfi DOC Furore Bianco 2010

Furore körzet, szintén 60% falanghina, 40% biancolella. Déli kitettség, 200-550m magasság. Itt már az alapanyag a tengerparti teraszokról van, ezért magasabb a savtartalom, szikárabb a bor, halljuk az útmutatást. Megjelenésében hasonló a Ravellohoz, illatában hasonló jegyek jelennek meg, ugyanakkor egy komplexebb tétellel van dolgunk: fehér virágok, alma, friss citrusok, kis zöldesség/vegetálisság, szőlő, körte, zöld körte és némi füstösség. Igen csábító illat és metsző tisztaság jellemzi. Közepesnél nagyobb test, krémes, enyhén sós érzetet ad, egy vonással magasabb sav mellett jön a citrus, a fehérhúsú őszibarack, a körte és a szőlő. Szép hosszú utóíz, jó struktúra, a játékos savaknak köszönhetően a kisebb gyümölcsintenzitás mellett is érdekes marad a bor. Igen erős 6 pont, de a 7 pont sem lenne ördögtől való. (89p). 11 Euro, jó ár-érték arány, gasztróban és önmagában is kiváló.

Costa d'Amalfi DOC Furore Bianco Fiorduva 2009

A pince nagy bora, azonnal szétkapkodják. Vitán felül az Amalfi part legünnepeltebb bora. Fiatalon is szép, de állítólag 5-8 éves korában mutatja a legszebb arcát. A 2008-as évjárata ötödször kapta meg zsinórban a Gambero Rosso három poharat, amely világosan jelzi a profizmust, a konzisztens minőséget. A világ számos híres éttermében jelen van, jól ismerik Európában és a tengerentúlon egyaránt. A tétel egy része francia fában erjed, majd az egész ott is érik 3 hónapig. Közepes citrom szín. Illata közepesnél valamivel intenzívebb, ásványos, citrusos, trópusi gyümölcsös, benne kamilla és egyéb fehér virágok, fülledtség és nagyon okos fahasználat, ami enyhe petrolosságot és vaníliás pörköltséget dob a már alapból összetett illathoz. Szájban nagy test, krémes textúra, citrusok, alma, nyári alma, szép fás jegyek, a közepesnél magasabb savtartalom, fehérhúsú gyümölcsök (barack), vonásnyi vegetálisság, hosszú utóíz, kellemes fanyarsággal. Igen kiváló tétel. Ezt a bort meg kell még nézni otthon is. Erős 7 pont (91-92p). 27 Euró, de nem vitatkoznék az árazással.

A névadó „fjord” Furore mellett

Costa d'Amalfi DOC Furore Rosso 2010

Furore körzet, 50% piedirosso („vöröslábú”, elnevezését egy helyi galamb lábáról kapta), 50% aglianico. 200-550m magasból, 80 mázsás terheléssel. Mély rubin szín. Intenzív illat, nagyon fűszeres, borsos, az érett bogyós gyümölcsös jegyeket elegánsan színezi némi túlérett karakter, enyhe lekvárral, aztán jön az Aglianico tipikus kék virágos jegye, amit még gyógynövény és édesfűszerek egészítenek ki. Az alapborhoz mérten a közepesnél valamivel nagyobb test, az illathoz hasonlóan érett bogyós gyümölcsök, kevés lekvárosság, a közepesnél nagyobb savak, hosszú lecsengés, némi kesernyét hagy maga után. A tannin sok (ez az Aglianico alaptulajdonsága), finomszemcsés, érettnek tűnik. Szép bor, kiegyensúlyozott, mindazonáltal nem bonyolult. A túlérett jegyek csak annyian vannak, hogy éppen megtalálják a helyüket az összképben. Éppen 6 pont (85-86p). 11 Euró. Korrekt ár.

Costa d'Amalfi DOC Ravello Rosso Riserva 2006

Ravelloi körzet, riserva tétel, 70-30%-ban piedirosso és aglianico házasítása. Mély rubin szín, a széleken kevés gránát látható. Ezt bizonyára a Piedirossonak köszönheti, mely állítólag az éréssel hamar gránátba fordul. Közepesen intenzív, fülledt illat, nagyon fűszeres, enyhén túlérett gyümölcsök, kevés hecsedlis karakterrel, kék virágok és édesfűszerek, leginkább fahéj. Közepes-nagy test, magas tannin, ami egy keserű aláfestést ad, csoki, feketecseresznye, némi túlérett gyümölcs. A tannin leginkább bársonyos, nagyon magas, hosszan tapad. Biztos 6 pont (87p). 23 Euró.

Costa d'Amalfi DOC Furore Rosso Riserva 2007

Furore Riserva, 12 hónap hordó és még egyszer ennyi idő palackban. 50-50% piedirosso és aglianico. A 60 mázsa azért itt is megtermett. Mély rubin. Intenzív, fülledt, mentolos, borsos-zöldborsos, édesfűszerekkel, málnával, rózsával, feketecseresznyével, gyógynövényekkel, további feketebogyósok tűnnek fel némi ánizsos körítéssel. Rendkívül komplex illat. Kóstolásra nagy test, igen magas tannintartalom, amely szemcsés jellegű, de jó szerkezetű, egyáltalán nem zöld, inkább hosszú eltarthatóságot jósol. Aromáit tekintve feketecseresznye, édesfűszerek, bors, kávé, málna, kiegészülve minőségi fával. Hosszú utóíz, jó struktúra. Éppen 7 pont (90p). 23 Euró.

Összességében remek sort kóstoltunk. Kezdésnek – Campaniához – igen tanulságos. A borok remekül elkészítettek, precízek, tiszták és összetettek. A pince profiljának megfelelően a fehéreket erősebbnek, jobban megkomponáltnak éreztem. Azt hiszem, nem csak a borok, hanem a szokatlan, nem tankönyvi szőlészeti megoldások megismerése végett is érdemes volt ide ellátogatni. Zárásként a természetes édes borokról kérdezek, hiszen látszólag adottak a feltételek, a tengerparti pára még talán a botrytisnek is kedvez. „Apa mindig tervez valamit, mindig kísérletezik” – mondja Dorotea, miközben rejtélyesen elmosolyodik.

A Pincészet honlapja: http://www.marisacuomo.com/

(A képeket a pincészet bocsátotta rendelkezésünkre)
A Campania-sorozat lapja ide kattinva elérhető.
2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr973275500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

európai 2011.10.07. 11:44:47

Nos, ez egészen lenyűgöző! Csodaszép hely, a borok pedig biztosan jobb ízűek voltak helyben. Micsoda képek! Le a kalappal.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.10.07. 13:12:49

Kösz. A képeket illetően a pincét illeti a "kredit". Nem lett volna arra idő és helyismeret, hogy ezt a sziklafalat bejárjuk.
süti beállítások módosítása