A Borrajongó

Érettebb somlói borok II.

2011. március 14. 06:00 - drbarta

A most soron következő somlói bort még Albert Gazda (1.0) ajánlása nyomán próbáltam ki, és nagyon tetszett. Az ominózus cikk után nem rémlik, hogy bárhol olvastam volna róla. Ezt soha nem is értettem, hiszen simán beszerezhető volt kereskedelemből, és stílusában nagyon beleillett az akkor talán legintezívebb virágzását élő „újhullámos, koncentrált somlóiak” körébe.

A Tornai Top Selection sorozat tagjai inkább a 2007-es évjárattól szerepeltek rendszeresebben és kaptak elismeréseket többek között boros blogokon is. Ezek a 07-esek is kifejezetten elnyerték tetszésemet, de a 2008/09-beli énemnek mindig a 06-os N’71 juhfark maradt a titkos favoritja, képzeletben egy szinten volt nálam az egyéb aktuális kedvenc somlói pincék számomra legkedvesebb tételeivel.
Utolsó palackomat ezen a héten fogyasztottam el. A friss leírás mellé előkapartam régi jegyzeteimet is, abból a célból, hogy megfigyeljük mit változott a bor, de leginkább mit változtam én. :)

 
Tornai Top Selection: N’71 Juhfark 2006
 
2008.december, első találkozás a félédes borral, a sorok pedig tulajdonképpen legelső privát jegyzeteim közül valók :)
Illata érett és kifejezetten ásványos. Szájban először a koncentráció érzete, édesség és ásványok dominálnak. Lecsengését élénk savai nem csak hogy nem engedik ellustulni,de kifejezetten magasra repítik.  A bort enyhe szénsavassága úgy teszi könnyed érzetűvé, hogy közben igen gazdag és testes. 8 pont
 
2009.november, többedik találkozás a borral, immár a szortiment többi tagjának is az ismerete után
Most hogy ismerem a Top Sel. Sorozatot 2006-ból, 07-ből, sőt egyes 08-asokat is, elmondható, hogy ez egy abszolút egyedülálló bor, a szortiment semelyik másik tételére nem hasonlít hozzávetőleg sem. Mézes-érett-szárazan ásványos komplex karakter, maradékcukor által kerekített rendkívül vastag, olajos korty, roppanó savak-lehengerlő gazdagság, és rendkívül friss mégis . Ismét nagyon tetszett, a legnagyobb somlóiak között a helye.  8 pont
 
2010. április (ezúttal egy csupa komoly és koncentrált borból álló sor közepén)
 
Nagyon sokat vártam tőle. A sor többi tagjától édesebb, kedvesebb illatvilág, de ásványosság terén sem szenved hiányt. A korty első fele zseniális: telt, de viszonylag könnyed, sok gyümölccsel, köves ásványossággal , kicsit érezhető maradékcukorral, vele egyensúlyban levő savakkal, kis tejszínnel, plussz egy kis könnyedséget fokozó szénsavassággal. Áradó, finom, de ott ahol nagyon kellene, elkezdenek a savak idő előtt hanyatlani. Egyébként nagyszerű bor, sima felszínekkel, lekerekedett élekkel, a többi borhoz képest "nőiesebb" somlói. 6 pont. 
 
Kétségtelenül csalódásként éltem meg. A korábbi találkozások "aha"-élménye ezúttal elmaradt, így a "meglepetés" is, miszerint a résztvevők nagy részének ismeretlen tétel "tündököljék" a sokak által ismert és nagyra tartott somlai "ikonok" között. A bor persze szép volt így is, csak messze volt attól a képtől, ami emlékeimben élt. A markáns és szikrázó tétel helyett, kedvesebb és "puhosabb" szerkezetű bor fogadott.
 
2011. március
Illatában aszalt barack, mézesség, tejszín, karamella, gyógynövények. Meglehetősen átható. Szájban kifejezetten telt. A maradékcukor kedvessége és a konzisztencia krémessége meghatározza a korty elejét. Zamatai kifejezetten mélyek, betöltik a szájat, hosszan megmaradnak. Karakterük az illatnak megfelelő, barackos-mézes-gyógycukorkás-barnacukros vonallal jellemezhető, nehezen írható le egzaktul, de elég komplex.  A savak kerekek, szélesek, a korty nagy részében észrevétlenül tartják az egyensúlyt, egy kicsikét viszont gyorsabb lefutásúak, mint azt a bor többi összetevője megkívánná. Azt lehet mondani, hogy kifejezetten  tetszett. Mélysége és komplexitása talán túl is nőne az erős 6 ponton, de savszerkezetének egyszerűbbsége végett mégse ér magasabbra. 
Azt lehet mondani, hogy a bor több, mint remekül tartja magát.  A korral krémesebb lett a konzisztencia, a savak talán többet is veszítettek a dinamikájukból, mint amennyit lekerekedésnek hívhatnánk, legalábbis a bor kezdeti emlékképeihez képest. Ízjegyeket tekintve öregedés jeleit nem mutatja, nincs oxidáció, igazából tercier aromák sem nagyon ékelődnek az aromakészletbe. Az érettebb borokra jellemzőbb aszaltgyümölcsös-mézesebb-karamelles karakter már fiatalon is benne volt (mégha régebben nem is ezekkel a szavakkal tudtam megragadni) szóval sosem volt éppen "sallangmentes". Érdekes lenne tudni, hogy a kiindulási és végső értékelés közti kettő pont különbség hány százalékban a bor változásából, és hány százalékban a kóstoló személy ízlésének változásából származik.
3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr302732462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

harasla 2011.03.14. 13:48:04

Nem lehet, hogy az első kóstolásnál határozottan felismert szénsav egészítette ki azt a savkészletet, ami később már kevésnek tünt?

Kabócás 2011.03.14. 19:44:39

igazad lehet, most nem volt benne annyi szénsav. ez anno határozottan jót tett neki...

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.03.15. 05:32:27

@harasla: Szerintem most is benne volt az a pici szénsav. Úgy gondolom, hogy savak tekintetében biztosan tompult az évek alatt.