A Borrajongó

Egy sauvignon blanc Új-Zélandról - Ata Rangi Sauvignon Blanc 2009

2010. november 14. 10:45 - drbarta

Gyakorlatilag nulla tapasztalatom van új-zélandi borokkal. Az hírlik fehérben elsősorban sauvignon-blanc-ban, vörösben pedig pinot-noir-ban erősek.

Az Ata Rangi az Északi sziget legdélibb régiójának, Martinborough-nak egyik meghatározó jelentőségű pincészete. Pinot noir témában már olvashattunk róla az alkoholistán egy posztot, octopus kollégát igen meggyőzte a kóstolt bor.

Lássuk milyen a sauvignon blanc-juk:

Ata Rangi: Sauvignon Blanc 2009
Eleinte buja vegetális karakter uralja az illatot, később meghatározóvá válnak hűvösebb citrusok, citrom, lime , őket fűszerezi némi fehérhúsú őszibarackos-maracuyás aláfestés. Szájban nem meglepő módon áttetsző, tiszta, zamatos bort kapunk. Az előzetes várakozásokhoz képest kicsivel sűrűbb a korty, az egyébként élénk, zizegős savak viszont picit gyorsabb lefutásúak. Az illatnál megfigyelt, egyébként tipikus és fajtajelleges aromatika , valamint kiváló egyensúlya egy kifejezetten fogyasztásra ösztökélő tétellé teszi. Nem túl bonyolult, de profi szerkezet, univerzális arc. Erős 5 pont, 6-os villanások.
2 komment

Balassa: Betsek furmint 2008.

2010. november 12. 12:50 - pardi norbi

 

Régen vártam már az alkalmat, hogy Balassa István Betsek furmintját poharamba tölthessem, ez is megtörtént. A kis kézműves birtokról bővebb információ a kiváló honlapon érhető el.
 A Balassa borok stílusa merőben eltér a nemrégiben kóstolt Kikelet, Nobilis és Bott borok karakterétől, azoknál robosztusabb, „rágósabb” borokról van szó, igen magas beltartalommal és nagyfokú komplexitással. A Betsekből kevesebb, mint 400 palack készült. Világos aranyszínű, komótos mozgású. Illata intenzív, komplex és folyamatosan változó: jelentős mineralitás, gyógyvíz, déli gyümölcsök és körte. A korty a vártnak megfelelően vastag, olajos, betölti a szájat, kifejezetten aromagazdag, tetszetős. A savak játszva megtartják a komoly testet, nem vibrálnak, hanem csendben teszik a dolgukat, a borban levő maradékcukor (félszáraz bor) szépen simítja az esetleges éleket. Szép, egyensúlyos bor, további érlelési potenciállal, hosszú utóízzel. Nekem Szepsy István egy-két korábban kóstolt bora ugrott be (a 2006-os Úrágya emlékeim szerint igen hasonló szerkezet és aromakészlet tekintetében is). Fajsúlyos, komoly bor. 7 és 8 pont között. 
Szólj hozzá!

Kézműves próba-szerencse

2010. november 11. 06:46 - drbarta

Szegeden nem túl régiben nyílt egy új borszaküzlet, mely elsősorban kézműves fronton igyekszik megismertetni a várossal azokat a tételeket, melyek az ország borrajongói között már jól ismertek, de nálunk mégse voltak eddig hozzáférhetőek.

Nekem is vannak mostanában elmaradásaim, így a napokban megpróbálkaztam két olyan termelő borával, akik munkásságáról érintőleges tapasztalataim vannak.

Tovább
30 komment

Dűlőfaggatás friss tokajiakkal

2010. november 09. 18:58 - drbarta

Borbarátaim egészséges irigykedéssel szemlélték múlt hónapi tokaji kiruccanásomat. Mivel az eseményről született cikkek igencsak meghozták a kedvüket, megkértek állítsak össze egy szép sort ottani szerezményeimből.

Így született meg a következő sor, azzal a koncenpcióval, hogy az egyes borok azonos elismertségű termelőktől, azonos árkategóriákból, azonos évjáratból származzanak, így terv szerint hasonló minőségi színvonal mellett az eltérő termőhelyi karaktereket és egyéni stílusokat vizsgálhassuk.

Íme a jegyzetek, négykezes változatban:

Tovább
2 komment

Günzer Zoltán: Cabernet 2007

2010. november 08. 06:56 - drbarta

Nem vagyok egy Villány-fan, annak ellenére, hogy minőségi borfogyasztásom első éráját, mintegy nyolc évvel ezelőttől, kb. három évvel ezelőttig, szinte kizárólag ez a borvidék biztosította.

Többször is mondottam, hogy nem vagyok barátja a súlyos, nagyágyú vörösboroknak, akkor is ha egy-egy kóstolón elismerem őket. Amire viszont nagyon nyitott lennék Villányból, egy kicsattanóan gyümölcsös, fát hírből nem mutató, egyszerű, de nagyszerű 5 pont környéki portugieserre. 

Maradjunk a tárgynál, a fenti bort ajándékba kaptam, így hosszú idő óta ismét villányi vörös került a poharamba. Günzer Zoltán cabernet franc és sauvignon-ból készült, inkább belépő-szintű házasítása.

A bor:

Illatában érett, de nem lekváros pirosbogyós gyümölcsök, édes hordófűszerek, kávé. Tetszetős, bár nincs benne sem különösebb mélység, sem cizelláltság. Szájban pontosan ennek megfelelő bort kapunk. Közepes test, közepesen mennyiségű puha tannin vezérelte szerkezet, kiegészülve lágy és rövid savakkal. Aromáit az illatban megismert piros-bogyós gyümölcsök és a fahordó édessége adja. A nagyság, az elegancia illetve a komplexitás hiánya mellett dícséretére szól, hogy szintén mentes bármiféle túlkapástól, sallangtól és zavaró tényezőtől is. Alapvetően egyszerű, de jól fogyasztható. Stabil 4 pont.
6 komment