A Borrajongó

Zöldveltelini-páros II.

2010. december 27. 06:00 - drbarta

A zöldveltelini-tanulmányozás újabb állomásához értünk.

Ezúttal borrajongói körökben két igen nagy tiszteletnek örvendő magyar termelő egy-egy tételéről lesz szó.

Szentesi József és Kaló Imre kézműves-veltelinijei nem éppen az osztrákoknál kiforrott stílust igyekeznek lemásolni, ez persze egyáltalán nem is baj.

A borok: 

 

Szentesi József: Nadapi Zöldveltelini 2009

Mély illat. Mállott sárgabarack, sütőtök, keleti fűszerek, tejszín, kanalas gyógyszer. (éreztem már hasonlót Majoros László héjon áztatott boraiban). Szájban telt, de arányos. A savak szép magas ívben, harapnivaló szélességben adnak támasztékot és tartást úgy, hogy egyáltalán nem róluk szól a történet. Az egyébként jelentős 14.5-es alkohol is szépen besimul, nem szól bele túlságosan az egyensúlyba, mindössze picit melegít a végén. Szokatlan világú, de kétségkívül zamatos és mély bor, túlérett gyümölcsök, fűszerek, feltehetően héjból származó aromák. Krémes, lágy konzisztencia, bársonyos cseresség, gördülékeny, illesztésmentes szerkezet. Nehéz lenne kóstolás alapján következtetni az évjáratra, mondhatni kortalan tétel.  Nem mondhatni tipikus zöldveltelini-vonalnak, még csak azt se mondom, hogy én ezt a vonalat keresném a fajtában, de izgalmas és egyedi tétel. Nem a klasszikus módon, de eleganciát is magáénak tudhat. 6 pont. Kettőezer alatti áráért igencsak bestbuy!
 
Kaló Imre: Zöldveltelini 2006
Élénkebb illat. Fűszeres-barackos-almás aromák mellett érezhető jó minőségű hordójelenlét, pörkölt kávé, toast. Szájban közepesnél teltebb, de abszolút feszes és energikus. Dinamikája mellett tökéletesen gömböyű. Sima felszín, selymes cseresség. Egyszerre meleg és hűvös karakterű. Érett gyümölcsök, fűszeresség, krémesség, kávé. Ez a bor is meglehetősen kortalan, nem ropogós, de még jócskán gyümölcsös. Tercier aromák nélkül nyújtja elsimult lekerekedettségét. Ő is 6 pontot kap.

 

Vannak olyan fajták, melyeknek itthon nincs túl széles hagyománya. Szerintem ilyen a zöldveltelini, de a riesling is. Ha bepillantást nyerünk azon külföldi borok világába, amelyekben ezeket a fajtákat nagy tapasztalattal kezelik, akkor hajlamosak vagyunk a hazai "próbálkozás" kóstolása révén feltenni a kérdést, hogy miért nem olyan, mint a bejáratott külföldi vonal? (pl. Bátyus Vs. osztrák/német rieslingek) A nemrég kóstolt PRIOR példája viszont azt támasztja alá, hogy nem feltétlen más stílusok lemásolása hozza számunkra az érdekesebbet. 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr502539459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.12.27. 07:48:31

Nekem a Szentesi veltelíniben az tetszett a legjobban (bár én csak hordóból kóstoltam), hogy az egyedisége, rusztikus vastagsága és pazar gazdagsága mellett csiszolt és kidolgozott. Ebben a stílusban ezt én óriási fegyverténynek tartom. Sok hasonló technológiával készült gazdag és izgalmas bornál érzem gyakran hiányosságnak ezt a kidolgozottságot. Hogy ez esetleges vagy valamilyen tudatos technológiának köszönhető én nem tudom.

De szerinte ez kiemeli a hatpontos mezőnyből ezt a bort.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.12.27. 09:21:25

@BZoltan: Teljesen egyetértek, úgy érzem ugyanarról beszélünk (lsd: telt, harapnivaló, mély, zamatos, bársonyos, krémes, gördülékeny)
Számomra egyébként így néz ki egy kompenzáció nélküli, boldogan kiosztott 6 pont.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.12.27. 09:39:41

@drbarta: Na :) Ezt is megtudtuk. Szerintem akkor megegyezhetünk abban, hogy ez egy kellően jó referencia hatpontos.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.12.27. 10:40:50

@BZoltan: Igen, jól tudod, hogy én nagyon szeretem a "referencia"-borokat, amikhez tudom "méricskélni" a többit:)
A jó "referencia-bor" ismérve egyrészt, hogy mindenféle kompenzációk nélkül nyújtsa, amit tud, magyarán szólva beltartlma, komplexitása, csiszoltsága hasonló szinteket képviseljen. Ugyanakkor szerintem az se árt, ha egy referencia valamiképpen "tipikus". Azaz ne újszerű legyen, hanem megszokott és jellegzetes képviselője a fajtának ill. termőhelynek. Ez szentesi-bor ,az én szintemnek legalábbis, nem volt "tipikus", azaz nehéz lenne egyéb zöldvelteliniket mérni hozzá

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.12.27. 10:44:37

@drbarta: ...hacsaknem éppen hosszabban héjon áztatott borokhoz keresünk egy jó kiindulási-pontot...:)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.12.27. 11:01:53

@drbarta: Tény, hogy az a borászati modell amivel Szentesi József is dolgozik nem feltétlenül a fajtajelleg elsődleges bemutatásáról szól. Az a technológia ahol az alacsony terhelésű tőkékről a szőlőt teljes érettségben szüretelik és a gyümölcsből az áztatással nyernek ki minél többet az inkább a termőhelyet és az embert mutatja meg, a fajtajelleg itt bár fontos, nem a legfontosabb. De az is lehet, hogy a fajtajelleg nem mindig az aminek gondoljuk :) Vagyis más a fajtajelleg 2-3kg/tőke és más 1kg/tőke terheléssel. Más 18-as és más 22-es mustfokkal szüretelve. Olyan ez mint amikor egy zenedarabot orgonán vagy zongorán ad elő egy művész... a darab ugyanaz, mégis máshogy hangzik :)

Egy bor megteremtésénél három prioritás létezik. Termőhely, fajta és az ember. Ezeket feladata megmutatni a gazdának. Ki ilyen ki olyan hangsúllyal teszi ezt meg.

Azt nem mondanám, hogy Szentesi József nincs elkötelezve a fajták bemutatása iránt, mert kevés nála megszállottabb fajtakutató termelő van ma Magyarországon :) Talán neki, csak más a felfogása az egyes fajtákról :)

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.12.27. 11:29:43

@BZoltan: Azért Szentesi József szortimentjét sem kifejezetten ez a zöldveltelini képviseli. A Szentesi borok általában frissebben gyümölcsösek, ropogósabbak, talán azt is lehet mondani letisztultabb stílusúak. Nem emlékszem pontosan, de talán több hetet héjon ázott ez a veltelini. Szóval ennek a bornak a karakterét szerintem jobban befolyásolja a borkészítés ezen technikája, mint maga a fajtajelleg, a terheléstől függetlenül.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.12.27. 15:47:33

@drbarta: Az én tapasztalatom szerint azért meglehetősen konzisztens a Szentesi szortiment. Tény, hogy egy izgalmas technológiai út a hosszabb ideig való áztatás (nem emlékszem, hogy pontosan mennyi ideig ázott ez a veltelini) de az áztatás sem rak a borba mást mint ami a szőlőben benne volt :)

Nem hiszem, hogy egy áztatás nélküli bor jellege jobban meghatározná a fajtajelleget mint egy áztatott.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.12.27. 16:10:41

@BZoltan: Bár én kevésbé és kevesebb ideje ismerem Szentesi borait, de az előző évjáratban legalábbis egyik bor sem ilyen stílusban készült, mint ez a veltelini. Ez, mint mondottam nem baj, nekem ez így izgalmas volt és élmény.

A fajtajellegről:
Feltételezem, hogy amikor különböző boros könyvekben "átlagos" fajtajelleges jegyekről írnak, akkor azt fehérborok esetén szabványosabb fehérboros készítési technológiát feltételezve teszik, és nem az eredendően inkább vörösborok készítésére jellemző hosszabb héjonáztatással értik.
De természetesen igazad van, a héjból származó különböző aromák is minden bizonnyal a fajta jellegzetességeitől is függenek.
Célszerű lehet az irodalmakat jobban kiegészíteni. Mintahogy írják, hogy a chardonnay acélban ilyen és hordóban meg amolyan, írhatnák azt is, hogy a zöldveltelini egészfürtös préseléssel ilyen, kétheti héjonáztatás után meg amolyan. :)

dalton1 2011.01.18. 21:58:37

Én nemrég kóstoltam a Priort...már Albert gazdánál is tiltakoztam...szerintem baromi jó bor. És bár papíron német minta "lemásolása" azért szerintem nem hasonlít annyira rájuk...

Szép, na.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.19. 05:52:04

@dalton1: Szerintem is jó bor, bár nekem ezek szerint kevésbé tetszett, mint neked. Én kb. Alberttal értettem egyet.
Lehet az is benne van, hogy a rajnai, mint fajta talán a kedvencem, a magam mércéihez képest abból van a legtöbb külföldi tapasztalatom is, szóval lehet szigorúbban viszonyulok hozzá, mint más fajtákhoz.
Nem mondanám, hogy általánosan a németekhez hasonlít, egy moseli, vagy rheingaui riesling gyökeresen más. De egy pfalzi, vagy rheinhesseni rieslinggel talán már inkább össze lehetne hasonlítani.

dalton1 2011.01.19. 10:34:41

@drbarta: Hát nincsenek még ilyen mély ismereteim riesling téren mint neked, ezért én főként mint bort értékeltem többre, lehet hogy egy német riesling sorban kilógna lefelé...