A Borrajongó

Weninger-sor

2010. október 26. 12:25 - pardi norbi

 

    Nemrégiben már volt szerencsém végigkóstolni ifjabb Franz borainak egy részét és mivel borbarátaim is érdeklődést mutattak ezen soproni nedűk iránt, frissebb és már egy ideje palackérlelt borokból szedtem össze egy kóstolásra valót. Utóbbiak megvizslatása kifejezetten hasznosnak bizonyult, és nagyon úgy fest, hogy a komoly Weninger borok bírják, sőt igénylik a néhány éves palackérlelést. Következzen a sor drbarta és jómagam tolmácsolásában:
 
 
Blanc de Noir 2008.
 
pardi norbi: Fehér pinot noir. Középcitrom színű. Illatában a citrusok (lime, citrom) mellett egy kellemes champagne-szerű kenyérhéjas jegy érződik. A korty zamatos és izmos, leginkább lime és a már előbb említett kenyérhéjas, finom oxidáltságra hasonlító aroma kerül elő. Közepes testű, jelentős mennyiségű, de nem különösebben cizellált savakkal rendelkező bor, közepesen hosszú lecsengéssel. Két óra szellőzés után még szebb, eléri az 5 pontot.
 
drbarta: Minerális, élesztős, érlelt, de élénk illatvilág. Szájban koncentráltabb, mint, amire számítottam, savai élénkek, dinamikusak. Tapintatában van valamiféle kemény porozitás. Aromái az illatban megfelelőeknek nem primer gyümölcsösségre épülnek, inkább van benne valami a champagne-ok érlelt, kissé likőrös, élesztős hangulatából. Szokatlan tétel. 5 pont.
 
Kékfrankos, Sopron 2008.
 
pardi norbi: A pince „alap” kékfrankosa, nem mindig volt velük kellemes tapasztalatom, de ez elnyerte a tetszésem. Közepes bíbor szín. Kellemes primer gyümölcsösség (meggy, málna), visszafogott fűszeresség (fa) és jól kivehető ásványosság érződik illatban és ízben is. A korty közepesen telt, közepes mennyiségű érett tanninnal és szépen zizegő kulturált savakkal. Szép. Dinamikus, jó italú bor. 5 pont.
 
drbarta: Illatában friss meggy, fülledt-palás mineralitás. Karcsú-közepes test, könnyű, friss, piros bogyós gyümölcsök, érezhető, karakteres, de nem összetett ásványosság. Feszes, élénk, bár egyenes vonalú savai vezetik a kortyot, ennek ellenére a tannin se mindössze jelzésértékű, a felszínnek ad egy kis szőrősen cseres tapintatot. Nagyon korrekt alapkékfrankos, fajta és terroir-jellegzetessége mellett szívesen is fogyasztandó. 5 és 6 pont között.
 
 
Kékfrankos, Balf 2007.
 
pardi norbi: Harmadjára kóstoltam ezt a bort és most tetszett a legkevésbé. Közepes rubinszín. Illata közepesen intenzív, meggyes, pirospaprikás, kissé vaníliás. Szájban a gyümölcsös és fűszeres aromák mellett jelentős ásványosság érződik. Tanninjai érettek, de a savak valahogy nem találják a helyüket, mintha nem össze-, hanem szétfelé rendeződött volna a bor a legutóbbi találkozásunk óta. Közepesen hosszú lecsengése gyümölcsös-ásványos. Beltartalma kétségkívül jelentősebb az előzőnél, de harmóniában nem éri el azt. 5 pontot így is érdemel.
 
drbarta: Mélyebb tónusú, érettebb, földesebb, szilvásabb, hordófűszeresebb illat. Kétségtelenül vonzó. Szájban az előzőnél teltebb, több tannin, kevesebb gyümölcs, szigorúbb ásványosság, hasonlóképp élénk, de egysíkú savak. Az illat után csalódást okoz, hogy aromái nem tudják kitölteni a szerkezetet megfelelő mélységgel, így szikárabb, cseresebb üresebb érzetünk egyedül marad. 4 és 5 pont között.
 
 
Pinot noir 2007.
 
pardi norbi: Közepes gránát szín. Tipikusan pinot-s, közepesen intenzív illata van: eperdzsem, gomba, avar, fűszerek. Hasonló aromákkal rendelkezik ízében is. Savai szép gerincet adnak neki, kis mennyiségű, érett puha tanninnal bír. Nem különösebben összetett, kiválóan felismerhető fajtajellegekkel rendelkező, jól iható pinot. 5 és 6 pont között.
 
drbarta: Piros bogyós gyümölcsök, fűszerek, fa és ásványosság jellemzi alapvetően kedves illatát. Szájban egyenlő mértékben van benne melegség és hűvösség, gyümölcsösség, hordófűszeresség és mineralitás, kerekség és feszesség. A tannin kevés, a savak ennek ellenére nem akarnak magánszámot előadni. Nem nagy, nem komplex, de remek egyensúlyú, sima felszínű, harmóniát is nyújtó tétel. Eléri a 6 pontot.
 
 
Cabernet franc 2006.
 
pardi norbi: Közepesen intenzív rubin szín. Illata és íze is intenzíven zöld,- és fűszerpaprikás, emellett finom hordóvanília és étcsoki teszi komplexebbé, gyümölcsök (cassis) a háttérben, ásványossága sem tud kifejezett lenni a paprika mellett. Nagyon fiatal bor. A korty itt is ziláltabbnak tűnik, mint legutóbb, mindenből (sav, tannin) van benne elegendő, de valahogy nem egyirányba húznak. Nem érdemes most próbálkozni vele, mert csodálkoznék rajta, ha idővel nem rendeződne össze. 6 pont.
 
drbarta: Illatát szokatlan és általam soha nem tapasztalt mértékben uralja a zöldpaprika. Szájban az eddigiektől nagyobb súlycsoportban játszik, nagyobb test, nagyobb tannin, lüktető, sokrétűbb savak. Intenzív érzetek, kissé széttartó alkotórészek. Érződik benne a kraft, de a harmónia nagyon messze még. Intenzív zöldnövényes aromái szintén szokatlanok és meglepőek. Több kategóriát is megérint, kompenzatórikus 5 és 6 pont közötti tartománynál nálam jelenleg nem több, annak ellenére, hogy az eddigektől nagyobb anyag.
 
 
Kékfrankos, Spern Steiner 2006.
 
pardi norbi: Közepes rubin szín. Már most meghatározó illatában és ízében is az ásványosság, emellett finom hordófűszer, valamint szép gyümölcsaromák (meggy elsősorban) jelennek meg. Nagyon zamatos, kifejezetten feszes bor, jelentős sav-és tannintartalommal, hosszú utóízzel. Komplex, sokrétű. Tulajdonképpen már most is remekül élvezhető (főleg étel mellé tudnám elképzelni), de további érlelés során teljesen kiteljesedhetnek aromái. 7 pont.
 
drbarta: Érettebb, mélyebb, elegánsabb illat, piros bogyós gyümölcsök, palás ásványosság, pici kávé. Karakteres, de rafinált. Szájban telt, de izmos. Remek tartása nem jár szikársággal, ugyanakkor nem akar túlzottan intenzív sem lenni. Közepes mennyiségű, de remek tannin mellett a szerkezetet dinamikus, de soha nem éles, igen kulturált savai vezetik. Aromatikájában a gyümölcsök és finom hordófűszerek mellett a földes-fülledt-sós egyébként nagyon karakteres és komplex ásványosságé a főszerep, sokkal inkább a dűlőt mutatja be, mint a fajtát. Arisztokratikus, profin gördülékeny bor. 7 pont.
 
 
Merlot 2002.
 
pardi norbi:Ez, és a következő bor is kiváló bizonyíték arra, hogy a komoly Weninger borokat a palackérlelés csak szebbé teszi. Közepesen intenzív, gránátba hajló rubin szín. Érett bor benyomását kelti intenzív illat,- és ízaromái alapján is: alapvetően szilvás aromavilág (túlérett szilva, aszalt szilva, szilvalekvár), kiegészülve fekete csokis és kávés jegyekkel valamint édesfűszerekkel (szegfűszeg, fahéj) és finom ásványossággal. Az érett tanninok kifejezetten simák, bársonyosak, a savak éppcsak tartják a lépést a bor többi alkotóelemével. Egy sima, letisztult, gazdag bor. Utóíze kifejezetten hosszú. Aki birtokol ebből a borból, fogyassza el rövidesen. 7-8 pont.  
 
drbarta: Nagyon mély, érett, ásványos illat. Sűrű, tömör test, megkapó mélység, vastagon gyümölcsös-ásványos aromatika. Sok és bársonyos tannin, széles, érett savak, sima eldolgozott felszínek. Intenzív, vitális, jó értelemben vett lehengerlő típusú bor. Kicsit „populárisabban nagyágyú” köntösben mutatja meg a dűlőt, én vevő voltam rá. 7 pont.
        
 
Kékfrankos, Spern Steiner 2002.
 
pardi norbi:Sikerült a sor végére hagyni a legszebbet. A nagy magyar kékfrankosok egyike. Sötét rubin szín. Illat,- és ízaromái is (nem meglepő módon) tökéletesen megegyeznek az eddig kóstolt Spern Steinerekével, masszív mineralitás, kiteljesedett gyümölcsösség (áfonya, meggy), szép fűszerek. Fantasztikusan sima, de gerinces struktúra, kiváló egyensúly. Minden a helyén, mindenből elég van. Élménybor. 8 pont.
 
drbarta: A merlot-hoz hasonlóan mély, érett, vastagon ásványos illatok, több részletgazdagsággal. Hasonlóképp tömör, vastag, izmos, ugyanakkor szépen kidolgozott test. Még mindig rengeteg gyümölcs, de még sokkal több nagyon komplex palás ásványos rétegek. Kiváló tapintatú tanninok, mesteri savak, vibrálnak, soha nem élesek, átjárják a szerkezetet, de nem külön íven futnak. Nagyság, karakter és kifinomult komplexitás találkoznak. 8 pont.
10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr382400086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.26. 12:32:23

Kösz az írást. Péntek óta konzultáltam olyannal, aki 1-2 hónapon belül kóstola a CF-et és nála nem volt paprikás! Érdekes...

Ja és a banánaroma az almasavbontás melléktermékeként jöhet létre, az amyl-acetát okozhatja (észter).

pardi norbi · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.26. 12:48:40

@akov: Számomra nyáron is paprikás volt a CF 06, ezt az akkori leírásomban is kiemeltem. Nehezen tudom elképzelni, hogy ekkora különbség lenne az egyes palackok között. Vagy kitudja...

Ezek az észterek jópofa vegyületek, a gyümölcsaromákért mind ők felelnek. Annak idején az egyetemen csomót meg kellett tanulni belőlük, az már kevésbé volt vicces:)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.27. 09:27:40

Akkor okosítst ki! :) Úgy tudom, hogy vannak észterek amik aromásak és vannak, amelyek nem. Ezen kívül vannak úgynevezett "íz anyagok", amik a gyümölcsben a gulkózhoz csatlakoznak, a borban hidrolízis folytán pedig leválnak a glukózról. Az aromák másik felét ez adja. Mivel az észterek a savak és alkoholok kombinációjából (is) előállnak, megszűnnek, és újra, ezért ők felelnek nagyjából mindenért, ami a palackban történik. Nekem elméletem, hogy a mineralitást is ez okozza, nem pedig közvetlenül a talaj. Természetesen arra, hogy milyen észterek vannak a szőlőben, milyen aromák, milyen a pH-ja, stb. abban nagy szerepe van a talajnak, ez vitathatalan.

pardi norbi · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.27. 13:02:23

@akov: Nem vagyok egy szaktekintély ezen a területen, de ami eszembe jut azt röviden leírom, a többit meg személyesen megbeszéljük, addig majd beszélek valamelyik szerves kémikus haverommal, ők szerintem jobban képben vannak.

Elképzelhető, hogy kicsit pongyolán fogalmaztam. Az tuti, hogy illatban az általunk érzett gyümölcsaromák észter típusú anyagok (amelyekről pontosak az infóid, mert alkohol és szerves, vagy szervetlen savak vízkilépéssel megvalósuló reakciójából képződnek). Más kérdés, hogy a szaglás és az ízlelés között biológiai értelemben nagyon minimális különbség van (tehát pl. a málna gyümölcsöt nemcsak málna ízűnek, hanem ugyanazon észter illékonysága miatt málna illatúnak is érzed).

Az általad említett "íz anyagok" pontosan nem tudom milyen típusú vegyületek (sejtésem lenne, de nem okoskodok). Az tuti, hogy a bor komplex ízvilágának kialakításában sok-sok nem észter típusú anyag is részt vesz. Elég ha a glicerinre gondolunk, amely szagtalan, de mégis enyhe édeskés ízt kölcsönöz a bornak. Számos példa van még.

A mineralitás közvetlen talajból történő származása is érdekes kérdés. Ha nem így van, akkor már a "mineralitás" elnevezés is helytelen, mivel az észterek nem ásványok. Talán Romsics is ezt említette, hogy nincs erre közvetlen bizonyíték, bár elméletben simán elképzelhető, hogy a kőzetekből származó Na-K-Mg-Ca vegyületek (sók) a borba is beoldódnak és sok bor egyedi karakterét ez adja. Bármi is legyen a háttérben szerintem a terroir elmélet kikezdhetetlen, hiszen ha pl. ugyanazzal a technológiával Tokaj 5 különböző karakteres dűlőjéből egyazon ember bort készít, a tapasztalt kóstolók megmondják melyik hova való. Ennek egy további megerősítése, hogy ha 5 különböző borász ugyanazon dűlő szőlőjéből készít bort (és nem törekszik a dűlő jellegének elnyomására) az értők megmondják a bor karakteréből a dűlőt. Én úgy tudom ez működik.

zoli 2010.10.27. 16:30:17

@akov: @pardi norbi: a mineralitásért természetesen a talajösszetétel a felelős, de egyéb más ízjegyekért is, például az olaszrizling ún. keserűmandulás íze magnéziumban gazdag talajon intenzívebb.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.27. 17:47:12

@pardi norbi: Na, kösz, gondoltam, hogy Te vágod az ilyesmiket. Az "íz anyagokat" - lehet pongyolán fordítottam - angolul (pl. David Birdnél) "flavour compounds"-ként szerepel. Ezek lehetnek eléggé összetettek, de egyszerűek is, stabilabbak és kevésbé stabilabbak. Vannak, akik többen, vannak akik kevesebben (milliárd részecskéből néhány), stb. Ez többnyire a szőlő héjának belső részében "tenyésznek". Bird azt írja, hogy vannak bennünk komplex észterek és magasabb szintű alkoholok, és ezek adják közel az egyetlen különbséget jó és rossz bor között (sav és tannin leszámítva). Viszont most jövök rá, hogy egyről beszélünk persze.

A terroir elméletről: a szőlőben van rengeteg ásványi só, ez nem kérdés (ezek ugyebár a pH-t befolyásolják is, innen a pH mérés és nem csak sav mérés). A legnagyobb arányban K található a szőlőben, ami a cukor szállításában vesz részt. Ezen túl a többi annyira kicsi mennyiségben szerepel, hogy egészen biztosan NEM érzékelhető emberi érzékszervvel. Erről több publikációt is olvastam, nem egyet találtok, ha rákerestek.

Az elméletem szerint a mineralitást NEM közvetlenül a talajból a növénybe áramló ásványok és ásványi sók miatt érezzük, hanem a talaj, a talaj pH értéke, a mikroklíma, a pinceflóra, stb. miatt a borba kerülő észterek és egyéb ízkomponensek miatt.

Talán ezt érdemes elolvasni:

Myths of minerality:

findarticles.com/p/articles/mi_m3488/is_12_87/ai_n17093915/

Magam nem csak Romsics hatására váltam szkeptikussá, hanem természettudományos tanulmányaimból kifolyólag szkeptikus vagyok ezzel-azzal.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.27. 18:02:40

@akov: Az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy igenis vannak olyan területek, amelyekről szűrt borokban nagyon karakteres minerális aromákat találunk. Sok esetben hasonló minerális jegyeket mutatnak hasonló összetételű talajok, akkor is ha földrajzilag nem ugyanazon borvidékhez tartoznak. Az , hogy mi ennek a mechanizmusa, az nem az én reszortom kideríteni, nem is annyira érdekel.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.27. 20:34:14

@drbarta: persze, nem kell mindent elhinni, de valószínüleg annak a legkisebb a magyarázata, hogy pl. a "palarészecskék" a földből elindulnak és a szőlő gyökerén, majd a gyümölcsön, majd az acéltartályon, aztán a hordón keresztül eljutnak a poharunkba. Egyrészt ezzel feltételezzük, hogy a szőlő olyan ügyes növény, hogy a talajban lévő mineráliákat tudja koncentrálni (nem tudja, ez tény), másrészt azt, hogy ezeket a nem koncentrált dolgokat - amelyek ráadásul nem is rendelkeznek illó komponensel - megérzi az ember. Persze a "mineralitást" érezni, de nem definit a dolog, senki nem tudja, hogy a másik mit hív annak, stb.

Összeszedtem 4 udvariasan kételkedő cikket ezzel kapcsolatban, átküldöm, szerintem minimum érdemes elolvasni, nagyon sok mindenhez közelebb viszi az embert, ámbár természeresen 100%-os tudományos válasz egyelőre nincs. A fenti bekezdésben leírtak persze igazolhatóak - könnyedén -, de a detektált illatok forrása nem azonosított, vagy csak sejtések vannak.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.27. 20:43:57

@akov: Azt készséggel elismerem, hogy a szőlőnövény nem a szétbontott palát veszi fel, amit aztán a poharamban viszontlátok.Viszont a mineralitás ettől függetlenül létezik. Lehet, hogy nem a palát érzem a borban, de a palán készült boroknak valamiféle mechanizmussal elég jellegzetes minerális aromájuk van. Ja és mégvalami: a talajhoz kötött egyediség nem feltétlen egy izkombinációt jelent. Sok esetben struktúra, tapintat,konzisztencia, savjelleg, tömörség szóval szerkezet képében jelentkezik.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.10.28. 09:45:12

@drbarta: Természetesen! Így már kezdünk egyetérteni. :) Mindenesetre a cikkeket olvasd el, szerintem ennyit megér a téma.

Nekem eddig az a magyarázat tűnik a legelfogadhatóbbnak, hogy a tápanyagban szegényes talajon - főként ott vannak ilyesmik, ahol évszázadok óta termelnek bort, a termőréteg egy részét az időjárás már "levitte" - termő szőlőből készülő, - az élesztők számára - szintén tápanyagszegény mustban lévő kén alapú vegyületek csinálnak "valamit" erjedés közben.

Persze az igazság titok marad... kérdés végül, hogy a "mineralitás" leírás használata helyénvaló-e. A cikkekből kiderül - nekem is volt erősen ilyen érzésem -, hogy sok kóstoló pl. magas savtartalmú, éles boroknál a nyelven érzékelhető csípősségnél is mineralitást kiált.

No mindegy, a többit majd megbeszéljük. :)