A Borrajongó


Rejtőzködő borvidékek: Washington State - Charles Smith Wines

2017. május 20. 06:00 - furmintfan

Washington State neve bortermelő vidékként talán nem cseng teljesen ismeretlenül az érdeklődőbb borkedvelők számára, az Egyesült Államokat tekintve azonban elég valószínű, hogy California és talán még Oregon is megelőzi ismertség szempontjából. Annak ellenére, hogy az itteni minőségi bortermelés viszonylag rövid múltra tekint vissza, Washington State az USA második legnagyobb mennyiségű bort termelő állama és nemzetközileg is egyre nagyobb sikereket mondhat magáénak az utóbbi 30 évben történt fejlődésnek köszönhetően. 
Nem volt ez mindig így. Az USA északnyugati csücskében elhelyezkedő Washington állam szőlőtermesztése sokáig az erősen öntözött területeken folytatott tömegtermelésre koncentrált, amely általában elkülönült a borászattól. Számos borászat központja Seattle környéken van, a legtöbben jelenleg is vásárolt termésből készítik a bort, de egyre több a saját termést feldolgozó birtok. 

Washington State
Ami a természeti adottságokat illeti, az óceánhoz közeli területek túl hűvösek és csapadékosak a szőlőtermesztéshez, így az a félsivatagos keleti részeken összpontosul, ahol viszont létfontosságú az öntözés. A nyár igen hosszú, a tél gyakran sarkvidéki hideget hoz, a hosszú, forró nappalok hideg, éjszakákkal párosulnak. A szinte csapadékmentes nyár és ősz a betegségek esélyét minimálisra csökkenti, cserébe gyakori a téli és kora tavaszi fagykár. A talaj homokos, kavicsos, agyagos, általában jó vízelvezetésű, a termőföldeket (nem csak a szőlőket) a Columbia-folyó vizével öntözik. 
Az állam területén mintegy 70 szőlőfajtával foglalkoznak több, mint 20000 hektáron, a területek 58%-án kékszőlőt találunk. Washington State-en belül Columbia Valley AVA (American Viticultural Area) önmagában a teljes állam területének harmadát elfoglalja és itt találjuk a szőlők mintegy 99%-át is. Fehér fajták közül a chardonnay vezet termőterületet illetően, mögötte szorosan a riesling következik, de találkozunk sauvignon blanc-nal, pinot gris-vel, gewürztraminer-rel, viognier-vel, semillon-nal és számos más fajtával is. Kékszőlőben a cabernet sauvignon vezet, majd a merlot, a syrah és már jócskán lemaradva a cabernet franc következik, de természetesen más fajtákból is találunk ültetvényeket, például Lembergerből, azaz kékfrankosból is. A vesszők nagy része saját gyökerén nevelkedik, a termés évről évre viszonylag kiegyenlített. Az organikus és biodinamikus szemléletben gazdálkodó birtokok száma egyre növekszik.

charlessmithwines.jpg

Charles Smith Wines
Charles Smith már első ránézésre sem tűnik mindennapi figurának, ahogy borai sem. A világlátott Smith 2006-ban alapította meg a feltűnő címkéivel és boraival gyorsan sikeressé vált Charles Smith Wines - The Modernist Project-et, azzal a céllal, hogy azonnali fogyasztásra kész, de a fajtát és a termőhelyet hűen bemutató borokat tárjon a vásárlók elé.
A wales-i apától és francia anyától származó, de Kaliforniában nevelkedett Smith már gyermekkorában is sokat utazott, majd 9 évig Dániában élt és rockzenekarokat menedzselt. A sok utazás alatt szép lassan kialakult a borászat iránti szenvedélye. 1999-ben Smith visszaköltözött az Egyesült Államokba, Seattle közelében borszaküzletet nyitott, majd még ugyanebben az évben egy francia borásszal összefogva elkészítette első borát egyik kedvenc fajtájából, K Syrah néven. A 2006-ban grundolt, saját nevét viselő borászat meglapítását követően a szakma hamar felfigyelt a borokra, amelyek azóta is nagy népszerűségnek örvendenek.

A Charles Smith szortimentet öt - Smith régi barátja, a dán Rikke Korff által tervezett -fantáziadús, a bor jellegére utaló elnevezéssel és egyedi címkével ellátott, külön-külön márkaként is funkcionáló fajtabor alkotja: Kung Fu Girl Riesling, Eve Chardonnay, Boom Boom! Syrah, The Velvet Devil Merlot és Chateau Smith Cabernet Sauvignon. 2016-ban az italóriás Constellation Brands Inc. 120 millió dollárért megvásárolta mind az öt Charles Smith bormárkát. A tranzakció óta Smith konzulensként vesz részt a Constellation és a Charles Smith Wines életében és továbbra is változatlanul dolgozik a többi bormárkáján (akad egy pár: K Vintners, Sixto, Vino, Casa Smith, Wines of Substance, Charles & Charles, B. Leighton).

Tovább
1 komment

Szemelvények a Villa Tolnay történelméből

2017. május 16. 06:00 - furmintfan

A Kóstolom csapata exkluzív Villa Tolnay kóstolóra invitált április végére a Kossuth téri Bortársaság kóstolótermébe, különleges tételeket is ígérve. A Csobáncon székelő pincészet a friss évjáratok borai mellett rendszeresen előránt remek formában lévő korosabb borokat is a pincéből, de így is akadt bőven meglepetés az időben és a fajták között egyaránt össze-vissza cikázó kóstolósorban. Nagy László társtulajdonos és birtokigazgató közben mesélt múltról, jelenről, jövőről, úgyhogy először vegyük át az alapokat a birtokról, azután lássuk a borokat!

villatolnaysor.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Komoly édességek tíz évesen

2017. május 08. 06:00 - drbarta

Mindig speciális dolog, amikor nem frissen összevásárolt borokból tartok kóstolót, hanem olyan tételek kerülnek terítékre, melyek személyesebbek. A most következő borok zöme meghatározó élmény volt fiatalon, az utolsó palackokat több tétel esetén is immár hosszú évek óta tárolgatom, dédelgetem, hogy majd csak egyszer.

A téma tehát komolyabb édesek. Általában tokajiak, olyanok, melyek egykoron kivágták a biztosítékot, de persze kapnak külföldi vetélytársakat is. Egységesen 2007-es borokról lesz szó, így napjainkat akár ki is lehet nevezni a fent említett "majd egyszernek" hiszen idén szép kerek 10 évesek. Aszúkat nem raktam a sorba. Mivel szerettem volna, hogy az említett külföldi kontextus technológia és stílus terén is lehetőleg passzoljon a hazaiak közé, így főbor-szamorodni-csúcs late harvest cuvée tengelyen mozogtam.

 img_2785.jpg

Vakon kóstoltunk. A puszta kóstolási jegyzeteken túl itt most nem háttérinfókat igyekszem megosztani, inkább pár szóban felidézni az adott borral való élményimet.

Tovább
6 komment

Finewines Új-Zéland: Mills Reef & Felton Road

2017. április 20. 06:45 - furmintfan

Tar Ferenc március végi FineWines kóstolója Új-Zélandot tűzte zászlajára két kiváló "kiwi" borászat tételeivel a rivaldafényben. A Mills Reef és a Felton Road borait már üdvözölhettük néhányszor a blog hasábjain, azonban egész estét betöltő borestek főszereplői eddig még nem voltak. A két pincészet - egyúttal termőhelyként Hawke's Bay, illetve Central Otago - már bőven több puszta Bordeaux- illetve Burgundia-epigonnál, saját jogon is a bordeaux-i, illetve burgundi fajták - utóbbin belül elsősorban a pinot noir - világviszonylatban is jelentős borászatai - és borvidékei - között van a helyük (még ha a francia őshaza presztízsét valószínűleg belátható időn belül nem is fogják elérni), ahogy ezt a borok is igazolták.

finewinesujzelanddupla.jpg

Tovább
2 komment

Rejtőzködő borvidékek: Yecla - Bodegas Castano

2017. február 10. 06:00 - furmintfan

A sorozat első része után itt a folytatás, amelyben Spanyolországba "utazunk" egy kevésbé ismert régió felfedezésére.

Yecla
Yecla DO Spanyolország délkeleti részén, a Földközi-tenger partvidéke és a La Mancha fennsík között, Murcia tartomány északi részén, Yecla városa környékén terül el. A borvidékhez kb. 6500 hektárnyi szőlőültetvény tartozik, ezzel az egyik legkisebb DO-régió az országban. Az éghajlat kontinentális, némi mediterrán hatással, meleg, száraz nyarakkal, viszonylag hosszú, hideg telekkel, kevés (átlag évi 300 mm), elsősorban tavasszal és ősszel lehulló csapadékkal. A talaj errefelé általában mészben gazdag, tápanyagban szegény, jó vízáteresztő képességű. 
A borvidék két nagyobb tájegységre osztható. Az északi részen Campo Arriba 700-800 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, mély, meszes, kisebb arányban homokos és agyagos, tápanyagban szegény, száraz talajjal. A déli részen Campo Abajo 400-500 méter magasan fekszik, itt a talaj az előbb tárgyalt, magasabban fekvő részekhez képest kötöttebb, humuszban gazdagabb, inkább agyagos-meszes.

A régészeti leletek szerint Yecla DO területén már bő 2000 évvel ezelőtt is foglalkoztak szőlőműveléssel, feltehetően a föníciaiak, majd a rómaiak hatására. Az arab hódítás nem kedvezett a borkultúrának, így csak a 16. századból találtak újabb, a helyi bortermelésre vonatkozó régészeti emléket. A 19. században a francia kereskedőknek köszönhetően ismét megnövekedett a szőlőültetvények területe. DO státusszal 1975 óta rendelkezik a borvidék, azonban sok más, a tengerpart és a Meseta fennsíkja között elhelyezkedő régió mellett, Yecla is sokáig nagy tömegű folyóbor előállítására alkalmas területként lett elkönyvelve. Még ma is nagyon kevés pincészet palackoz itt saját bort, de a fejlődés így is szembetűnő: a kb. 7 millió liter bor 95%-a az exportpiacokon talál gazdára.

A borvidék legfontosabb szőlőfajtája a monastrell (mourvedre), mellette az engedélyezett kék szőlőfajták: tempranillo, garnacha tinta (grenache), garnacha tintorera (alicante bouschet), merlot, cabernet sauvignon, syrah és petit verdot. A fehér szőlőket a macabeo, airén, sauvignon blanc, chardonnay, merseguera, malvasia és moscatel de grano menudo (muscat blanc a petits grains) képviseli.

castano1.jpg

Bodegas Castano
Ahogy az lenni szokott, a Yecla szempontjából úttörőnek és éllovasnak számító Castano família több generációra visszamenőleg foglalkozik szőlővel és borral, de kellett valaki, aki új szintre emelte a családi vállalkozást. Ramón Castano Santa már az 1950-es években felépítette a birtok központját, de saját bort palackozni csak a 80-as években kezdett, három fiát is bevonva a vállalkozásba. A pincészet ma közel 600 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkezik Yecla különböző részein. Természetesen a monastrell a pince első számú fajtája, még a parafadugón is az "Art of Monastrell" felirat szerepel, és az itt kóstolt második bor alapján bizony értelmet is nyer, hogy miért.

Tovább
Szólj hozzá!

Cote Chalonnaise párbaj - Joblot Vs Jacqueson

2017. február 08. 06:00 - drbarta

Megérkeztek a friss évjáratú Cote Chalonnaise-borok. Az elmúlt két év nagy kedvence erről a vidékről természetesen a Joblot. Kis túlzással, ha nem akadtam volna rájuk, lehet ma már nem innék burgundit.:) Nem kérdés, hogy minden borukból kellett ezúttal is rendelni. Ugyanakkor tavaly rábukkantam egy másik ígéretes pincére is a környékről (Paul et Marie Jacqueson). Még akkor elhatároztam, hogy az első érintőleges randevú után alkalomadtán végignézem az ő szortimentjüket is. Adta magát a lehetőség, hogy a frissen kézhez kapott 2015-ösekből így legyen egy szép, összevont kóstoló. Az összes bort innen rendeltem.

img_2590.jpg

 

Tovább
4 komment

Osztrák egyveleg

2016. december 08. 06:00 - furmintfan

Nyár végén végre volt szerencsém néhány napot Wachau-ban tölteni. "Elsőbálozóként" inkább a gyönyörű tájjal ismerkedtem, pincelátogatás szándékosan nem volt betervezve, de a borozás természetesen nem maradhatott el, több osztrák borvidékről származó bort is kóstoltam. Nyár végén és ősszel barátokkal is tartottunk osztrák boros esteket, egyéb iszogatások során is csurrant-cseppent néhány bor a poharakba a sógoroktól (elsősorban Burgenlandból), így néhány hónap alatt összejött 40-50 osztrák borról szóló kóstolójegyzet, a kóstolási körülményektől függően terjedelmesebb és rövidebb egyaránt. Úgy gondoltam, hogy most nem a szokásos év végi mixbe dobom bele ezeket, hanem egy terjedelmesebb külön egyveleget megérdemel ez a borcsokor.

austria-wine-map-excerpt.jpg
(A kép forrása: Wine Folly)

Tovább
2 komment

SzépvölgyönÁT évjáratbemutató, 2015

2016. november 29. 06:00 - ungert

Etyek király hely. Az okok szerencsére sokfélék, de az egyik kétségkívül az a fajta fiatalos, lendületes bormozgolódás, amely az elmúlt években elindulva sokat adott hozzá a főfalu-melletti szőlőskert sokszínűségéhez és minőségéhez. Tény, hogy ebben a Hofmann Tibor és Imre Ádám által pályára állított, majd később Ádám-féle szólóprojektté vált szépvölgyi pincének is óriási szerepe van. A talajvízszerűen feltört etyeki borbevállalkozás akarat és koncepció alapján természetesen nem versenyez a lokális nagyokkal a mennyiséget illetően, ellenben lassan-biztosan képes izgalmas, érdekes és finom tételek előállítására. Az október végén a Printa nevű belvárosi egységben megtartott szűkebb körű, de annál érdekesebb, az aktuális évjáratot (olyasféle extrákkal, mint például egy ad-hoc ZöldSárga- és sauvignon blanc-vertikális) bemutatni hivatott rendezvény, valamint a tavasszal egy villámlátogatás által megmutatott, akkor még érő-erjedő borok alapján kettőezer-tizenöt ügyesen gurítja tovább a pince történetét. A lehető legjobb irányba. A pincében gyorsbekóstolásról jegyzet és kötetlenség híján már nem tudok, nem tudunk beszámolni, alább viszont – megkésve bár, de törve nem  furmintfannal kiegészülve összepakolunk négykéznyi borbenyomást.

szepvolgyonat15_1.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Chardonnay-körutazás

2016. november 25. 07:00 - furmintfan

Ritkán kapom magam azon, hogy kifejezetten chardonnay-t kóstolnék, még ha ez a késztetés az utóbbi pár évben gyakrabban is tört rám, mint korábban. Hogy miért? A hazai mezőny - eddigi tapasztalataim szerint - ingoványos terület, Burgundia drága móka és a vastagabb pénztárca mellett tapasztalatot is igényel a buktatók elkerülése végett, Európa többi országa szintén vegyes felhozatalt mutat és az Újvilágot illetően sem árthat mélyebben a zsebbe nyúlni, hogy potenciálisan meghatározó élmény érje az embert. Olcsón persze sok iható, de kellemesen unalmas darabba futhatunk bele, de ezekre kóstolót nem érdemes építeni. Azért van az a kivétel, ami erősíti a szabályt, egy ideje gyűlik már egy méretesebb sor, ami egyrészt a fajta több arcát volt hivatott megvillantani, másrészt bíztam benne, hogy több élvezetes bort is kóstolunk majd. 

ch2012.jpg

Tovább
4 komment

Balatoni merítés

2016. október 13. 06:45 - furmintfan

Idén valahogy kevesebb időt töltöttem nyáron a Balatonon, mint szerettem volna, a tervezett pincelátogatásokból végképp nem lett semmi, de ez azért nem jelenti azt, hogy ne fordult volna meg sok balatoni bor a nyáron (és kora ősszel) a poharamban. Amikor a környéken jártam, igyekeztem legalább ebéd/vacsora mellé 1-2 pohár, helyi pincétől származó bort elkortyolgatni, de a Hévízi Borfesztiválon is találkoztam balatoni borokkal, a Balatonfüredi Borhetek valószínűleg legesősebb napján is csurrant-cseppent ez-az, végül egy Paloznakon töltött hétvégén a Homola Borteraszon kóstoltam néhány bort a pincétől. Külön-külön nem írtam a fent említett kalandozásokról, de úgy gondoltam, hogy legalább egy terjedelmesebb egyveleg formájában megemlékeznék azokról a borokról, amiket júniustól szeptember végéig kóstoltam, akár a tó közelében, akár Budapesten. Az egyetlen kapocs a Balaton. 
A főszereplők: 2HA, Bencze Birtok, Csendes Dűlő Szőlőbirtok, Dobosi Pincészet, Figula Pincészet, Gilvesy Pincészet, Guden Birtok, Gyukli Pince, Homola Pincészet, Ikon Borászat, Jásdi Pince, Káli Kövek, Kislaki (Bormanufaktúra), Konyári Pincészet, Laposa Birtok, Levendula Pince, Pálffy Pince, Sabar Borház, Skrabski Pince, Söptei Pince, Szabó és Fiai Pincészet, Villa Tolnay.
balatoni.jpg

Tovább
15 komment

20 éves az Etyeki Kúria

2016. szeptember 28. 06:00 - furmintfan

Idén 20 éves az Etyek-Budai borvidék egyik legjelentősebb pincészete az Etyeki Kúria. A jeles évforduló méltó megünneplésére a Kúria szeptember elején koncerttel és visszaemlékezésekkel színesített, késő délutántól késő estig tartó bulival készült. A 20 éves múltra visszatekintettek szavakkal, régi borászati eszközök bemutatásával, videóval, fotókkal egyaránt. Természetesen nem maradhatott el a születésnapi torta, további programként volt még szőlőkóstoló, pincetúra, de akár bort is lehetett házasítani. Az Etyeki Kúria aktuális forgalomban lévő borai mellett néhány muzeális tétel is előkerült a pince mélyéről, valamint a borászat osztrák partnere, a Weingut Esterházy is hozott néhány bort. A borok mellé malacsültet és Zsuzsa Asszony Sajtkuckójából sajtokat kínáltak, de az EtyekM is készült különböző fogásokkal. Az esti hangulatról a - keddenként az A38 hajón mindig változó felállásban fellépő - Random Trip gondoskodott, ezúttal Fábián Julival, MC Kemonnal és Pély Barnával a mikrofonok mögött.

Az Etyeki Kúria meghívásának köszönhetően én is ott lehettem a születésnapi mulatságon, a pincészet történetének áttekintése után röviden a borokról is beszámolok.

etyekikuria20_3.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Úton a Felvidéken – Mátyás Családi Pince, Kisújfalu

2016. július 27. 06:00 - ungert

Szükségszerű sarkítás, de mégis tűnhet úgy, hogy miközben a belföldi hobbiboríró-ivó igyekszik kötelességből végigdegusztálni a határon belül elhelyezkedő borvidékek Tolnáját és Baranyáját, mintha kisebb hangsúly helyezkedne el azon, hogy amúgy határainktól túl is termelnek kiváló-érdekes dolgokat szorgos és ékes magyar kezek (is). Nekünk sem a véletlen, sokkal inkább valamiféle, az indokoltnál hosszabbra nyúlt beborozás adott inspirációt arra, hogy belátható időkön belül tető alá hozzuk az első közös, legalább egy határon átívelő bortúránkat a népturisztikailag is közismert Esztergom/Párkány-tengellyel szomszédságot ápoló dél-szlovákiai borvidék (Južnoslovenská vinohradnícka oblasť) közelebbi szegmensére. A sűrű egynapos túra tapasztalatait összegyúró kétbejegyzéses minisorozat nem hivatott arra, hogy saját kezdetével haljon bele hamvaiba, most mindenesetre frissen hozott anyagból gyúrva a masszát igyekszünk beszámolni délutáni vendéglátónknál, a Kisújfalu (Nová Vieska) mellett elhelyezkedő Mátyás Családi Pincénél szerzett tapasztalataink lényegi részéről.

matyasa2.jpg

Tovább
11 komment

Montenegrói kitekintés - 13. Jul Plantaze

2016. július 22. 06:00 - furmintfan

Három évvel ezelőtt kora ősszel volt szerencsém néhány napot Montenegróban tölteni, és akkor a lehetőségekhez képest igyekeztem megismerkedni a helyi borokkal is. Ezt nagyban elősegítette, hogy a boltokban kis üveges kiszerelésben is meg lehetett vásárolni a nagyobb pincék több portékáját. Amennyire emlékszem, az átlagszínvonallal meg voltam elégedve, és általában inkább a vörösborok voltak meggyőzőek. 
Amikor július kellős közepén a szakadó eső, a viharos szél és a 10-15 fokos hőmérséklet-csökkenés hirtelen októberi időjárást varázsolt az egész ország területére, kicsit nosztalgiáztam, és három montenegrói borral igyekeztem mediterrán hangulatot csempészni a hétvégébe.

cemovskopolje.jpg

(Cemovsko polje - a képet a pincészet honlapjáról kölcsönöztem)

Tovább
3 komment

ChardonnÉJ az Etyeki Kúriánál

2016. július 18. 06:00 - furmintfan

A nyári napforduló estéje, illetve Szent Iván éjszakája mindig is különféle vallási és világi ünnepek ideje volt, nem csoda, hogy országszerte egyre több boros rendezvényt is ehhez közel eső napra szerveznek meg. Az Etyeki Kúria tavaly szervezte meg az első ChardonnÉJ-t, és a rendezvény sikere után adta magát az idei folytatás. A Kúriánál úgy vélik, hogy az utóbbi időben parkolópályára állított chardonnay több figyelmet érdemelne, ezért összetrombitáltak néhány hazai és külföldi pincészetet, hogy közösen megmutassák a fajta különféle arcait és erényeit.
A vendégborászatok száma a tavalyihoz képest a duplájára nőtt és különleges reserve tételek is előkerültek a pincék mélyéről, így valóban elég komoly merítés jött össze a hazai kínálatból, néhány külföldi tétellel kiegészülve. A pincészetek mellett a Bortársaság is hozott néhány külföldi bort és pezsgőt. A Kúriával szomszédos EtyekM készített finomságokat a borok mellé és a kóstoló után egy koncert zárta az estét.

chardonnej01.jpg

Tovább
1 komment

Mátra UPDATE: Losonci + Szecskő

2016. július 01. 06:00 - akov

Nagyobb portrét utoljára tavaly februárban adtunk a Mátra „borképét” ma már meghatározó Losonci Bálint és Szecskő Tamás munkásságáról. Noha boraik elég gyakran szerepelnek kisebb posztjainkban, kóstolási jegyzeteinkben, nem árt azért ráfrissíteni az eddigi ismeretekre. Ha nem is sok, de azért vannak változások, viszonylag fiatal birtokokról beszélünk, lassan beérnek a friss telepítések, így a portfólió ennek megfelelően alakulgat. Ezzel párhuzamosan a borok is egyre jobbak és nem ritkán magyar viszonylatban abszolút kiemelkedőek. De ne szaladjunk ennyire előre…

losonci_szecsko.jpg

Tovább
17 komment

Komolyabb fehérek 2014-ből

2016. június 07. 06:00 - drbarta

Nem is túl régen volt egy olyan kóstolónk, amikor mindenféle 2011-es komoly fehér bort eresztettünk egymásnak vakon. Lehet mondani, hogy értelmetlen az egész, ennyire más fajtákat, műfajokat értelmetlen hasonlítgatni, de mégis valahogy nagyon jól elsült az egész. Nem kioltották egymást, hanem inkább színesítette a sor egészét a stílusok sokfélesége.

img_1601.jpg

A sors úgy hozta, hogy mostanság meg összejött a gyűjteményemben mindenféle 2014-es fehér bor és hát gondoltam miért is ne lehetne a fenti sor mintájára egy hasonló egyveleget megkóstolni vakon.

Fogadjátok szeretettel:

Tovább
3 komment

Szegedi borfeszt 2016

2016. május 17. 11:52 - drbarta

Évről évre ki szoktam nézni a szegedi borfesztre, bár mondjuk ki, nem épp az a rendezvény, amelyik bármelyik borbuzi valamennyi igényét képes lenne kielégíteni. Mivel ritkán van változás a felhozatalban, így kevés különbséggel én is a szokottabb neveknél jártam ezúttal is. Jegyzetelni nem jegyzeteltem, de pár nap után úgy döntöttem mégis papírra vetem az emlékeimet. Ebből kifolyólag az évjáratok helyenként hiányoznak.

Fogadjátok szeretettel, a legjobban tetsző borokat aláhúztam.

Tovább
8 komment

Best buy burgundikat kutatva

2016. május 14. 06:00 - drbarta

A tavalyi és az idei év talán legnagyobbb felfedezése számomra a Joblot pince volt. Egészen más szemmel nézem azóta Burgundiát. Nincs már szükség mélyen a pénztárcába nyúlni, ha valami rendes burgundira áhítozunk. Huszonkét-három Euróért olyan borokat adnak vörösben és fehérben egyaránt, amelyek előtt tényleg le a kalappal. Korábban a Terroir Clubban is kapható De Villaine borok is okoztak elraktározandó élményeket, így logikusan vetődik fel a gondolat, hogy a már bevált neveken túl is érdemes lenne tovább kutatni a Cote Chalonnaise környékén.

A Jacqueson pincét 1946-ban alapították. A székhely az inkább fehérborosabb Rully-ben van, de vannak területeik Mercurey-ben és Bouzeron-ban is, mára 13 hektár az összterület. A termelésük 60%-a fehér bor. Az alapító Henri után a 70-es években a fia Paul vette át a gyeplőt szép fokozatosan, majd 2006-tól az ő lánya, Marie irányítja a birtokot. Elég sokféle dűlőből jönnek piacra termőhely-szelektált tételekkel, a legtöbb boruk 15-20 Euro közé esik. Első ismerkedésnek vettem tőlűk egy vöröset és egy fehéret.

Tovább
2 komment

Etyeki villámlátogatások - Rókusfalvy Pince és Anonym Pince

2016. május 09. 06:00 - furmintfan

Arról már a múltkori - szintén két etyeki pince meglátogatása apropóján született - írásomban megemlékeztem, hogy milyen jó dolog az, hogy Etyek kis túlzással itt van a fővárostól egy kőhajításnyira. Az ember csak gondol egyet, beül a kocsiba/felül a buszra és kiindulási ponttól és közlekedési eszköztől függően 30-40-50 perc múlva már sétálhat is etyeki pincék között és kortyolgathatja a helyben készült bort. Ez persze annak is köszönhető, hogy egyre több pincészet rendelkezik állandó hétvégi nyitvatartással, így a település már nem csupán a komolyabb sátras kitelepülések idejére kínál alternatívát a hétvége kellemes eltöltésére.

anonym3.jpg
A jelen cikk is egy spontán ötletből indult: a húsvéti hétvégén a spontán felvetést és a gyors egyeztetést követően kora délután már Etyek lankáit róttuk ungert társaságában.

Tovább
Szólj hozzá!

Dél-olasz egyveleg

2016. április 30. 08:00 - furmintfan

Dél-olasz borok következnek, több borvidékről. A palackok nagy része egy baráti körben levezényelt főzőcskézéshez nyílt ki február utolsó hétvégéjén, ezekhez csaptam még hozzá néhány, az elmúlt 2 hónapban kóstolt, ugyanerről a környékről származó bor jegyzeteit. Sok különböző beszerzési forrásból érkeztek a borok, többnyire már újabb évjáratok vannak a polcokon. Többnyire könnyen megközelíthető és elérhető áron kínált borok ezek, érdemes volt velük ismerkedni.

delolasz.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Kopar Magnumok és társaik - látogatás Gere Attila Pincészeténél

2016. április 26. 06:00 - furmintfan

A 2012-es Kopar áprilisi debütálásának apropójából több borszakíró és borblogger társaságában egy sajtóút keretében látogattam el Gere Attila Pincészetéhez. Bár a Kopar-túra gerincét ténylegesen egy Kopar-sor képezte, az egész napos program során átfogó képet kaptunk a Gere-birodalomról, természetesen számos bor kíséretében. A korábban Csillagvölgy Pincészet néven ismert Gere & Schubert Pincészet volt utunk első állomása, majd a kora délután Kopar-kóstoló után a Mandula Étteremben zártuk a napot egy remek vacsorával és sok-sok borral. Öveket becsatolni, maraton következik.

gere1.jpg

Tovább
9 komment

Ami tavalyról kimaradt - külföldi egyveleg - fehérek

2016. március 05. 09:10 - furmintfan

A múltkori magyar egyveleg mintájára jöjjenek a külföldiek, először a fehérek, a pontszám mögött zárójelben a kóstolás hónapjával.

egyvelegdugokk2.jpg

Tovább
8 komment

Finewines.hu Vörös & Fehér - pinot noir & chardonnay

2016. február 26. 06:00 - furmintfan

finewines.hu "Vörös és Fehér" néven futó új kóstolósorozata minden egyes alkalommal 1 fehér és 1 kék szőlőfajtát (esetenként akár többet is) állít a fókuszba. A sorban a világ minden tájáról szerepelnek borok, így az egyes szőlőfajtákat több termőterület tükrében ismerheti meg az időben jelentkező 14 (nagy érdeklődés esetén 28) fős közönség, Tar Ferenc vezetésével és Czinege Tamás falatkáinak (és poénjainak) kíséretében a Tütüben. A Burgundiát naggyá tevő két szőlőfajtára épülő kóstolóest már a negyedik volt a sorban.

finewinespnch1.jpg

Tovább
3 komment

Alto Adige: Alois Lageder

2016. február 25. 06:00 - akov

Ahogy Piemont felé elindultunk, csak mellékszálnak gondoltuk az egyéjszakás megállót Alto Adige-ben. Nagyon vártuk már, hogy a hosszú út után kiszállhassunk végre a mikrobuszból, megmozgassuk fáradt csülkeinket és némi evés-ivás sem jött volna rosszul. Egyikünk sem várta azonban, hogy Alois Lagedernél ekkora adagot kapunk Alto Adige furcsán érdekes világából, ahol az ember a lapos almaföldekről indul, és ha nem vigyáz, könnyen az égben találja magát. Südtirol hangadás következik Lageder borosüvegein keresztül.

alois_lageder.jpg

Tovább
5 komment

Terroir Club furmint kerekasztal (Bott Pince, Demeter Zoltán, Hollóvár, Királyudvar)

2016. február 18. 06:00 - furmintfan

A Terroir Club - mit iszol? sem maradhatott ki a Furmint Februárból, és ennek apropóján "Furmint kerekasztal" címmel egy igen érdekes eseményt szerveztek a Pesti Vigadó éttermébe. Élvonalbeli magyar borászatok furmintjai sorakoztak fel több évjáratból, külföldi borokkal karöltve, így időben és térben egyaránt széles kitekintésre kaptunk lehetőséget. A tokaji és somlói furmintok mellett wachau-i rieslingeket, burgundi chardonnay-kat és a Loire-völgyből érkező chenin blanc-okat kóstoltunk, így három nagy bort adó nemzetközi fajta biztosította a külföldi kontextust. A szervezők meghívására eljöttek a bemutatott furmintokat készítő borászok is: Bodó Judit és Bodó József (Bott Pince), Demeter Zoltán, Juhász Szabolcs (Királyudvar) és Takács Lajos (Hollóvár) osztotta meg gondolatait a közönséggel.

mitiszolfurmint3.jpg

(Juhász Szabolcs, Takács Lajos, Bodó József, Bodó Judit és Demeter Zoltán)

Tovább
6 komment