Nem tudom, hogy Raimund Prüm rokona-e a Mosel-legenda J. J. Prüm-nek, én eddig nem is találkoztam a nevével, de ez persze semmit nem jelent. Ettől függetlenül, amikor megláttam, hogy az Aldi-ban 1600 Ft-ért árulnak egy mosel-i rieslinget, nem volt kérdés, hogy teszek vele egy próbát. Német riesling-fronton már belépő szinten is lehet élményszámba menő borokat kóstolni, de 2000 Ft alá az alapborok ára is ritkán megy. Ha figyelembe vesszük, hogy ennyi pénzért nem dűlős furmintokat se nagyon vásárolhatunk, és a németeknél stabilabb a színvonal, gyorsan belátható, hogy ez itt egy best buy-gyanús bor.

Nos, ez itt tényleg egy alap-riesling, nem markol sokat, de azt stabilan a kezében tartja. Fajtajelleges, tiszta, csúszik. Almafélék dominálnak illatában, kiegészítésként édes citrusok, őszibarack, citromhéj, a szárazpróba során egészen enyhe kezdődő petrolosság tűnik fel. A frissítő savak mellett természetesen van egy kevés maradékcukor is. Citrusok, almafélék és fehér húsú őszibarack uralják az ízképet is, nem egy komplex történet, de tiszta, jól definiált és - az alacsony alkohol miatt is - jó inni. Az áráért jó vétel. Magabiztos 5 pont. (1600 Ft - Aldi)

Atipikusan jó vétel egy hiperpolcról. Nem egyszerűen arról van szó, hogy technológiailag hibátlan, mert az szinte alapvetés. A slusszpoén itt annyi, hogy tök műfaj- és fajtaazonos lett a végeredmény, amely filléres örömforrás a laikusoknak és kellemes meglepetés a kételkedőknek. Egyszerű? Persze, mint a faék, de cserébe nagyszerű is. Citrusos-barackos, határozott savait érintésnyi, de észrevehető és jótékony maradékcukor kerekíti. Közepesnél ugyan nem hosszabb, de van annyira jó, hogy a második és a harmadik pohár és kötelező legyen. Óriási vétel, ügyes és tisztességes dolog ilyesfajta nemzetközi borokat polcon tartani, eképpen a lehető legstabilabb 5 pont sem kérdés. (ungert)