A Borrajongó

Tegnap ittam – Bott Frigyes Olaszrizling 2016

2017. július 11. 06:00 - ungert

Szakértelem hiányában csak egyfajta önző, fogyasztói szemszögből tudom vizsgálni azt a fajta közérdeklődést, ami az olaszrizlinget, mint szőlőfajta-alapot igyekszik körülvenni az elmúlt időszakban. A Kárpát-medence leginkább köznyelven megszólaló fehérszőlője tekintetében elsősorban annak önnön sokszínűsége tűnik ki, mint kapaszkodási pont. Értem ezt pontosabban arra, hogy a fröccsalaptól kezdve a középszinten át egészen a klasszismagasságú dűlőmutogatásig alkalmas mindenre, ha a feladatának megfelelően tartódik karban. A névvita, valamint a vélt-valós túldimenzionálással kapcsolatosan időről-időre előkerülő népi hangok borissza-szempontból mintegy lényegtelenek, ennél sokkal fontosabb, hogy valóban egyre több érdekes, sokszínű, valamint a termőterületről is mondanivalóval bíró bor kerül kerül ki a fajta keretei közül, ez pedig ad okot némi optimizmusra, bizakodásra és érdeklődésre. A Felvidéken tevékenykedő Bott-pince olaszrizlingje pedig mintha efféle ékes példa lenne, dacára annak, hogy közel sem képezi a pinceportfólió fókuszpontját. Ez a muzslai olaszrizling ugyanis éppen elég érdekes ahhoz, hogy érdemeljen némi figyelmet a rohanó borvilág nagyjai között is, még akkor is, ha kettőezer-tizenhat olasza közel sem pincezászló-viteli célból készült el. Ennek ellenére úgy vélem, hogy magasabb lécet ugrik meg, mint néhány határon inneni kategóriatársa.

fullsizerender_4.jpg

Az olaszrizling őszinte, természetes és sokszínű arca ugyanis éppen ilyen. Tiszta, éppen azokra a közérthető, fanyar alapokra építkezik, amelyeket a fajta csupaszon is képes élethűen, megbízhatóan visszaadni. Egyrészt spontán erjedt, amely miatt jóval alapanyag-centrikusabb, mint technológiai társai, másrészt a kiváló minőségű és ügyesen mért mennyiségű hordó, valamint a seprőn történő és nyolc hónapig tartó pihenés ad hozzá annyi pluszt, amitől nemcsak közérthetően szerethetővé, hanem több oldalról is körbeörülhetővé válik az úgynevezett végeredmény. Az illat és a korty első benyomásra ugyanis élénk, éles és fanyar, de sokszínű és gazdag, szerethető savassággal. Ha behatóbban szöszölünk vele, előkerülnek a hordófűszerek és a trópusi gyümölcsök is. Érzetre száraz, a korty hosszú és élettel teli, van benne annyi gyümölcs, annyi szín, amitől még az ilyesfajta átlagon felüli mennyiségű és minőségű sav sem túl sok. Jó a teste, és még szépen fel is öltöztették. Egyszerre szép és érdekes bor, objektíven inkább a 6, mintsem az 5 pont közelében. Élő, friss bizonyíték, hogy a fajta a Garam mentén is otthon van. Hát legyen is. (cca. 4000 Ft, Bortársaság)

21 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr4012652141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2017.07.11. 08:06:19

Nincs olyan borász e hazában, aki annyi szőlőfajtával képes piacvezető borokat készíteni, mint Bott Frigyes. Most már az olasszal is.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2017.07.17. 09:52:16

@Takács Kr.: @BZoltan: Nem tudom ő mit ért alatta, de az biztos, hogy senkinek nincs ennyi forgalomban kapható fajtabora, ami évről-évre a legjobb hazaiak között van.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.07.17. 09:56:42

@rszabi: Igen, Frici vagy 12 fajtával dolgozik. Mondjuk a piaci jelenlétében nem csekély szerepe van annak, hogy a Bortársasággal dolgozik. Szerintem sok olyan termelő van akinek hasonlóan széles a portfóloója, de ha nem a BT-nek kiemelt beszállítója valaki akkor nem ilyen szembetűnő a dolog,

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2017.07.17. 10:23:51

@BZoltan: Mivel ez elsősorban egy fogyasztók által fogyasztóknak írt blog, ezért ilyenkor nem igazán mérvadó, hogy kinek hány bora van a pincénél kisebb-nagyobb mennyiségben. Az is biztos számít, hogy a BT-vel dolgoznak, de az nem változtat azon a tényen, hogy évek óta nagyon stabilan hozzák a magas minőséget ezek a borok. Én sajnos nem sok nevet tudnék felsorolni, akik teljesítik ezt a kritériumot, de nagyon szívesen veszem, ha te leírod ide a listádat.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.07.17. 11:53:55

@rszabi: Nem a pincénél kapható mikrotételekre gondolok, hanem arra, hogy ha valaki nem a BT-vel dolgozik akkor jó eséllyel 4-5 kisebb kereskedőnél oszlik szét a portfólió és egy-egytételt akár pár étterem vagy kevésbé felkapott vinoték is felszippanhat és így mi fogyasztók nem is feltétlenül szerzünk rólunk tudomást. Ameddig a BT polcain garantált az országos ismertség még a párszáz palackos tételeknek is.

Az én listám nem újdonság, nincsen rajta nagy titok... Karner, Losonci, Szecskő, Orsolya, Szentesi, Bott, Királyudvar, Kikelet, Homonna, Dobogó és hasonlók. Még van egy 10-20 név.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2017.07.17. 12:25:33

Javíts ki, ha tévedek, de, nagyjából ez a fajtaválaszték (itt most csak azokat sorolom fel amiből, létezik évről-évre palackozott, jó minőség):

Karner: kékfrankos, olaszrizling
Szecskő: chardonnay, szürkebarát, rubintos
Bott,Kikelet, Dobogó, stb: furmint, hárs, muskotály (+ Dobogónál PN)

Hol vannak ezek fajtaszámban, Bott Frigyes kínálatától?

loading 2017.07.17. 13:08:41

@rszabi: A Szecskő Chardonnay és Szürkebarát már nem az igazi. Én őt kivenném a felsorolásból.
Egyébként igazad van.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.07.17. 13:29:59

@rszabi: Szecskő Tamásnak tudtommal van cabernet franc, pinot noir, kékfrankos, turán, zöld veltelini, királyleányka, irsai olivér és rajnai rizling az általad felsoroltak mellett. A tokaji neveknél a fajtavélaszték nyilván szűkebb, de náluk szerintem a szamorodnik, késeik és aszúk simán hozzák ugyanazt a kreditértéket mint a Frici a fajtaboraival.

De igazándiból én a piacvezetőséget nem érettem a Krisztián hozzászólásában.

@loading: Határozottan nem értek egyett veled. Szerintem mind a sándorné és a szürke is stabilan magyar klasszis a Tamástól.

loading 2017.07.17. 14:10:30

@BZoltan: Határozottan nem értek veled egyett. 2011-esre még igaz volt. Utána nem igazán. Persze lehet igaz, amit írsz: "magyar klasszis", mert másokéi sem remekelnek, így a "távolság" megmaradt.
+ sok fajtája van, de kereskedelmi forgalomban én 5/6-nál többet nem láttam. Gyakran max. 3.
Mindettől függetlenül a további években is kóstolok, veszek tőle. Persze a minőség és az ár függvényében (idén csak kóstoltam, mert a 2015-ösei csalódások számomra).

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.07.17. 21:22:19

@loading: Vélhetőleg más az ízlésünk és nincsen kizárva, hogy a viszonyítási pontjaink is mások. De ezen nem veszünk össze :)
A Szecskő Tamás amúgy csak egy példa volt arra, hogy vannak szerintem mások is akik a Fricihez hasonlóan több fajtából is tudnak élvezetes, vagy akár nagy bort készíteni. Továbbra is tartom, hogy a Bortársaság jobban expozál mint bárki más.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2017.07.20. 14:55:14

Bott F. kétségtelenül a kiemelkedő magyar borászok egyike, de a fehérborainál (kiv. Super Granum) én nem érzem azt a konzisztens magasságot, ami a jelenlegi árazás konzisztens magasságát indokolná.
Az aktuális rajnai pl. kifejezetten gyenge az árához képest, és erre az olaszra se szánnék 4 rugót a leírás alapján...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.07.21. 06:21:30

@Hepci: Megfigyeltem, hogy a te kritikáidnak bő többségét az alkotja, hogy "túl drága"

Egyrészt lényegében minden olyan bor ami 600-800Ft felet van az túl drága a legtöbb magyar fogyasztónak. A borok árazása, hasonlóan a bringa alkatrészekhez, hi-fi cuccokhoz vagy horgász felszerelésekhez nem lineáris. Vagyis a felsőbb kategóriában már egy kisebb pluszért is nagyobb árkülönbezet tartozik.

Másrészt, ahogy azt már többször, több helyen próbálták többen is elmagyarázni... a borban van, illetve lehet egy tipicitás faktor amely függetlenül a fogyasztó egyéni izlésétől és érzékelő képességétől mindenképpen hozzáadott értéket képvisel.

Tudom, illetve sajnos azt vettem ki eddig is a te szavaidból, hogy te vagy nem hiszel ennek a tipicitásnak a létezésében, vagy nem értékeled akkorára, hogy pénzt adnál érte. Mindkét eset teljesen korrekt és elofgadható.

Ugyanakkor a globális borpiacnak bőségesen vannak olyan szegmensei ahol a termőhelyi, vagy akár a termelői tipicitást értékelik annyira, hogy akár 10-100 szoros árat is adjanak érte. A szorzó bázisa itt értelem szerűen a semmilyen tipicitással nem rendelkező, technológiai tömegborok ára. Olyan boroké amelyek bár finomak és jól ihatóak, mégis mentesek mindenfajta egyedidésgtől és termőhelyi tipicitástól.

De még mielőtt elővennéd a kedvenc vesszőparipádat, hogy akkor mi a bajom X vagy Y nagyon drága borával... az, hogy a termőhelyi vagy termelői tipicitást maszkoló szőlészeti és borászati technológiával olcsósító, lényegében arctalan (bár kétség kívül finom) tömegbort készítő termelők szerintem indokolatlanul és részben etikátlanul tetszelegnek abban a kategóriában amihez adott esetben sok közük nincsen.

Konkért példával élve... a gyomirtó szerek használata maszkolja a termőelyi tipicitást. Ha a termelő mégis gyomirtót használ vagy olyan termelőtől vásárol szőlőt aki gyomirtót használ akkor azzal olcsósítja a borát ahoz képest hogy több befektetéssel kaszáltatna vagy kapáltatna. Minél több ilyen maszkoló olcsósítást vet be egy termelő annál etikátlanabb dolog lesz tőle a magasabb árkategóriában tetszelegnie.

Tudom, ez nehéz téma. Nem, nagyon nem olyan amit két kanál babfőzelék közben meg lehet emészetni és amire csuklóból lehetne korrekt választ adni.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2017.07.21. 14:26:03

@BZoltan:
Nem szoktam ilyen bonyolult dolgokat gondolni... egyszerűen a számomra felfogható élvezeti értékéhez és más, hasonló kategóriába tartozó termelők boraihoz képest értem a drágaságot, ha ezt írom. Tehát Bott F. aktuális rajnaija nem a Nyakas irsaihoz képest drága, hanem ennyibe vagy alig többe kerülő osztrák rajnaikhoz képest. Meg korábbi önmagához képest is, mert ittam korábban olyan Bott rajnait, ami nem volt ennyire egyértelműen citromos bukéjú, és kb. ennyibe került az is. Ez nem stimmel szerintem, meg az se, ha ájultan leborulunk, csak ez esetben nem Szepsy vagy Balassa (:D) nagysága előtt, hanem Bott F. előtt, és leírjuk a kicsit (túl) karcsú, kicsit (túl) citromos boráról is, hogy ez bizony húdejó.
A fenti szöveggel is ez a bajom egyébként, a konkrét bor ennyi pénzért egyáltalán nem tűnik nekem szimpatikusnak a leírás alapján, a pontozás és értékelés meg ehhez képest meglehetősen "empatikus".

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.07.21. 17:30:05

@Hepci: Gyakran hozod az osztrák rajnaiakat is ellenpéldának. Egyébként kszerintem egy körúti gyros is olcsóbban esik jól mint mondjuk ez a bor.

A fenti leírás pedig csak egy fenti leírás. Ezerszer jártam már úgy, hogy blogger által dícsért bor nekem nem jött be, de volt olyan is, hogy kényelemsen leötpontozott bor peidg engem elvarázsolt.

Az általad említett hegyaljai borászok alapbori pedig még mindig dupla ennyiért nyújtanak ... őőő, mit is?

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2017.07.21. 19:17:11

@BZoltan:
Valamiért szeretsz úgy tenni, mintha nem lennél tisztában az árakkal. :)
Pedig szerintem tudod, hogy Balassa alapborai nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint Bott F. olcsóbb tételei (kicsivel 4 rugó alatt). Szepsy egyetlen alapbora (birtokfurmint, 2015-ből) pedig 6900 pénz, ami még mindig nem a duplája. Nyilván nem egy orbitális best buy, és nekem nyújt... ööö... kb. 6 pontot. "Olcsó" Balassát nem ittam mostanában.
Az osztrákokkal kapcsolatban nincsenek irtózatos mély ismereteim, de a közeli borszaküzletben jókat vigyorognak, amikor megkérdem, tudnak-e olyan osztrákot mutatni 5 rugó körül, ami meghalad egy hasonló árú magyar rajnait (vö. Bott).

MádiN. 2017.07.21. 20:16:19

@Hepci: nem kell 5 rúgóig elmenni, nálam 100 kibontott palackból 80 rajnai tehát van rálátásom (nyilván főként német, kis részben osztrák).
A magic mountain, tonschiefer kb. időjárástól függetlenül minden évben megugorja a 7 pontot cirka 4 rugóért, a schieferterassen szintén, az mondjuk több pénz.
Ausztriában a domaine wachau borokat úgy dobják utánad supermarketekben, non-stop le vannak árazva 5-10 euró között mozognak, 6 pont bármikor, bármelyik, sőt inkább több...
Hazai borok ár-értékben senkivel nem versenyeznek, nem a minőséget fizeted elsősorban, hanem azt, hogy hazai, "támogatom a hazai borászokat"...

MádiN. 2017.07.21. 20:49:10

Amúgy bírom a Frici borait, sok pénzt el is vágok rájuk, de a rajnai, savblanc, veltelini triót nem kellene erőltetnie, egyrészt nem ide való, nem kell az, másrészt az osztrákok, németek mellett sem minőségben, sem árban nem rúg labdába...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.07.21. 21:08:38

@MádiN.: A kérdés az, hogy pontot iszunk-e avagy valami mást. Ha az a fontos, hogy hatpontos bort igyunk akkor feredjünk vahauban, mert az a frankó. Én mondjuk az összes hatpontos vahauit ásítva iszom, mert dögunalmasak. Ha Wachau-ból komoly dolgot akarok akkor ott is ki kell csengetni a 20-30 eurót.
A hazai borászok támogatása szép dolog, de egy kicsit lesajnáló dolog is. Én inkább azt mondom, hogy ha muzslai bort akarok inni akkor annak annyi az ára amennyi.

@Hepci: Nem igazán érdekenek az említett termelők borai, íyg az áraikat sem követem. Egyszer megnéztem a BT weboldalán és ott láttam, hogy 6-8 rugóért mennek. Majd alaki egyszer megbloggolja az olcsóbb boraikat. De nekem a drágábbak sem jöttek be, szóval igazán nem érdekelnek az alapboraik sem.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2017.07.22. 10:03:20

@BZoltan:
Ha muzslai bort akarsz inni, és az Bott Figyesé, akkor annak az ára annyi, amennyit a szerző és a Bortársaság kitaláltak. :)
Egyáltalán nem érzem lesajnálásnak, ha a magyar vevőnek az is jár a fejében, hogy a magyar borászt támogatja. Minden normális ember preferálja a saját hazája termékeit. Hozzáteszem, hogy a normálisabb vevők remélhetőleg preferálják a kistermelőket is az ipari cuccokkal szemben, és a környezetkímélést a pazarlással szemben.
Viszont ezzel visszaélni se jó, hanem a gyengébb években a gyengébben sikerült tételeket nem kellene azon az áron kirakni a polcra, mint korábban az igazán jókat. Mert ilyenkor aztán a leghazafiasabb fogyasztó is megy vahauba, tán vissza se jön...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.07.22. 13:21:41

@Hepci: A lesajnálás valóban rossz kifejezés. Inkább azt mondanám, hogy az a jó ha a fogyasztó a magyar, kézműves, organikus borokat azok saját érdemeiért venné meg és az élményen túl csak plusz értékek legyenek ezek.

Abban igazad van, hogy egy kevésbé jól sikerült évjárat bor ára kelenne, hogy kövesse a minőséget. De ezzel együtt aránylag ritkán olvasok olyant, hogy hú ez az évjárat bizony piszok jól sikerült, igazán lehetne 7 rugó is ez a négy rugós bor. Szóval valamiért mindig inkább lefelé tornáznák az árakat. Holott a prémium minőségű magyar bor messze alul van árazva. Egy grand cru elzászi borokért 30-60 eurókat is adnak a fogyaasztók. De nem ritka a 60-80 eurós borok sem. Nálunk meg ha van egy kivételesen jó bor, egy kivételesen szerencsés évjáratban akkor már 20 euróért is húzza a száját az a fogyasztó aki a strandon otthagy néhány lángosért és fröccsért ennyit szemrebbenés nélkül.