A Borrajongó

Mátra UPDATE: Losonci + Szecskő

2016. július 01. 06:00 - akov

Nagyobb portrét utoljára tavaly februárban adtunk a Mátra „borképét” ma már meghatározó Losonci Bálint és Szecskő Tamás munkásságáról. Noha boraik elég gyakran szerepelnek kisebb posztjainkban, kóstolási jegyzeteinkben, nem árt azért ráfrissíteni az eddigi ismeretekre. Ha nem is sok, de azért vannak változások, viszonylag fiatal birtokokról beszélünk, lassan beérnek a friss telepítések, így a portfólió ennek megfelelően alakulgat. Ezzel párhuzamosan a borok is egyre jobbak és nem ritkán magyar viszonylatban abszolút kiemelkedőek. De ne szaladjunk ennyire előre…

losonci_szecsko.jpg

A túra kihagyhatatlan elemével kezdünk, a 325 méteres Kecske-kő tetejére gurulunk fel, ahonnan kiváló kilátás nyílik Gyöngyöspatára, valamint a Szűcsi határra. Nem csoda, hogy annak idején szovjet lokátorállomás működött itt, a hegy teteje bunkert rejt, ma pedig rádiós átjátszásra használják a telekommunikációs szolgáltatók. Innen szinte térképszerűen lehet áttekinteni azokat a dűlőket, amelyeket ugyan még ízlelgetnek a borkedvelők, de egyre ismerősebben és egyre jobban csengenek a füleknek: Gereg, Ördöngős-tető, Úrráteszi és mások.

Az Ördöngős-tető Szűcsi felé található félúton, itt állunk meg egy rövid időre. Szecskő Tamás 1.1 hektár szürkebarátot művel itt, amely az első saját telepítésű szőlője. A Mátra viszonylatában a sorközök rendkívüli módon festenek: szabadon burjánzik a takaró növényzet, fűfélék nőnek mindenfelé, már a 30 centimétert is elérik. Szecskő Tamás mondja is, hogy kritizálják érte rendesen, hiszen elhanyagoltnak látszik az ültetvény. A valóság azonban más. A tavasz-nyár fordulójának csapadékosabb időjárásában a fűfélék jó értelemben vett konkurenciát adnak a szőlőnek, egy csomó vizet és tápanyagot használnak fel, természetesen fogva vissza a szőlő növekedését. Arról nem is beszélve, hogy a növényzetben élő ragadozó rovarok a szőlő esetleges kártevőit tizedelik. A szőlő szép, majd kicsattan az egészségtől, miközben (május vége van) nem volt még permetezve.

szecsko_ordongos-teto.jpg

Szecskő szürkebarát az Ördöngős-tetőn

Innen természetesen a Geregbe vezet az utunk, amely – utalnak erre jelek – talán a borvidék legígéretesebb dűlője. Emlékeztetőül, a korábbi Geregre ma már csak „Nagy-Gereg” néven utalnak, hiszen a sok tízhektáros dűlőt több aldűlőre osztották fel (pl. Acélos, Tamás-hegy, Borsos, Vár mege, stb.). Nem csak a kitettsége optimális, de eső után hamar fel is szárad. Amikor máshol évadonként 6-7 permetezésre van szükség, a Gereg három fújással is elvan, és ugye Bálint és Tamás esetén organikus szerekről beszélünk. Az alapvetően vulkanikus alapkőzetű terület két bombasztikus dolgot tud még. Először is a talajban bőven található agyag, amely a száraz periódusokban is megfelelő vízellátást biztosít, lassítja a szőlő érését, struktúrát ad a boroknak. Másodszor pedig hófehér mészlerakódásokkal találkozunk, ezek a szőlő savainak megtartását segítik. Bárhová nézünk a világban ennyi dolog igen ritkán áll együtt, ezért is gondolja Losonci Bálint és Szecskő Tamás, hogy nagyra hivatott helyen gazdálkodnak.

szecsko_borsos_rajnai.jpg

Rajnai rizling, háttérben a cseresznyés-meggyes és mögötte a hűvös erdő

Az Acélosban és a Borsosban (a Nagy-Gereg legfelső aldűlői, közel Patához) nézünk szét először, itt karnyújtásnyira sötétlik az erdő. Szecskő Tamás rajnai rizlinget telepített ide, a kánikula ellenére érezni, ahogy dől a hűvös a fák irányából. Tartozik még itt Tamáshoz egy nagyobb cseresznyés-meggyes, ami helyén egyszer majd talán szőlő lesz, ma csak a családot látja el gyümölccsel. A rajnai rizling és a közelben lévő pinot noir, cabernet franc, valamint a nemrég telepített kékfrankos és kadarka ültetvények szintén takarónövényzet mellett növekednek. A közel három hektáros telepítés hamarosan alapvetően formálja majd át a Szecskő birtok portfólióját. Meghökkentő a különbség a szomszédos, konvencionálisan művelt szőlőkkel összehasonlítva: utóbbiakon a hajtások hossza akár 50-60cm-es előnyben van. Ennyit számít az a bizonyos konkurencia, kevesebb víz és tápanyag áll a szőlő rendelkezésére, a növekedés lelassul, a szőlő szövetei erősebbek, ellenállóbbak lesznek, a növény víztartalma alacsonyabb. Nem kell sokat magyarázkodni az előnyökről, de a szomszédnak majd lesz ideje elgondolkodni a sok zöldmunka közepette.

gereg_konvencionalis.jpg

Konvencionális művelésű terület, nagy növekedéssel

Alkonyatkor érünk a közeli Tamás-hegy dűlőbe, itt Losonci Bálint harmad hektár kékfrankosa az, amely évről évre egy-két hordó nagyon ígéretes bort ad, ezt már sokan ismerhetik. Itt találjuk az egy sornyi bíborkadarkát is, ez utoljára 2011-ben került piacra, Bálint nem nagyon kedveli, igen érzékeny a botritiszre. A közelben további harmad hektár pinot noir várja még a termőre fordulást, hogy a Geregnek megmaradt aldűlőben már évek óta „dolgozó” másik pinot-hoz csatlakozzon. A Geregben további harmad hektár (egy háztáji méret) chasselas-t valószínűleg kadarka és syrah fogja hamarosan váltani. A Virág-domb dűlőben idén, bérelt területen kerültek a vas oxidtól vöröslő földbe syrah és kékfrankos oltványok (0.6ha), ezek társulnak a hamarosan termő, szintén háztáji méretű rajnai rizlinghez. Végezetül Bálintnál a Vár mege dűlőben 2011-ben telepített, 2013-tól bort adó rajnai rizling zárja a sort.

losonci_kf.jpg

Losonci Bálint Gereg kékfrankosa

Szóval a fiúk ültetvényei elég komplikáltak, sok telepítés várja a termőre fordulást, amelyek hamarosan hosszú időre meghatározzák majd a patai Tőkések kínálatát.

pata_dulok.jpg

A Nagy-Gereg új felosztása (forrás: FŐMI)

Losonci Bálint

Zöldveltelini 2015 (m)

A közepesnél testesebb, zöldalmás, golden almás, kellemesen tiszta és zamatos, trópusi gyümölcsös villanásokkal. A meleg év és a savát könnyen vesztő fajta ellenére is jó savakkal operál.

Pinot Noir Rosé 2015

Léleengedéssel (saignée) készült a nagyrédei területről. Mélyebb szín, kissé nehézkes, lehetne frissebb, de kellemes, szamócás aromákkal illegeti magát. 4/5p

Rajnai Rizling 2015 (m)

Zamatos, mélyen és finoman illatozó rajnais rajnai. Szőlős, nagyon jó sava van, egyszerre könnyed és tartalmas. A zöldalmás és fehér virágos aromák viszik. Nagyon jó. Abszolút top-gyanús, nagyon meggyőző.

Rajnai Rizling 2014

Petrolos-benzines kezdemények jelentek meg benne. Emelkedett savú, könnyednek hat, de azért komoly beltartalom van mögötte. Tiszta, jól definiált, szikáran citrusos, kiváló lecsengéssel. 6p

gereg_szecsko.jpg

Rajnai Rizling 2013

Mintegy 40g/l cukor és 10g/l sav szorult belé. Zseniálisan vonzó illat, virágerdővel, fűszerekkel és klasszikus petrolos aromákkal. A közepesnél testesebb, már egy kevés érést mutat, de még mindig nagyon friss, szinte kicsattannak benne a gyümölcsök. Definiált, komplex, mély és hosszú. Világszínvonalú rajnai. Nagyon szépen érett. 7p

Nyitni Kék 2015

Vonzóan finom piros bogyós gyümölcsök, fűszerekkel, alapborhoz mérten meghökkentően mély illat. A közepesnél teltebb, enyhén emelkedett savval, savanyú gyümölcsökkel, fekete föld aromáival, szép zamatokkal és tartalmas lecsengéssel. Igazán jól sikerült alapbor. 12,0%. 5p+

Kékfrankos Válogatás 2012

A neve ugyan nem jelzi, de ez jön a Geregből, egyetlen hordó készült. Tulajdonképpen piacra került, de el is fogyott azonnal, még kereskedőknél lehet belőle találni. Három évet töltött hordóban, Bálint szerint ennek a területnek ennyi kell. Sava 7g/l feletti. Mély és fűszeres illat. Elég testes, nagyon intenzív, a korty feszes, fiatalos, szederre emlékeztető jegyekkel. Alapvetően meleg karakterű a gyümölcsösség benne, a korty magja kiváló. Rózsa, kakaó, fűszerek, cigánymeggy. Bálint talán eddigi legjobb bora. A hordót még nem építette be, de néhány hónap alatt röhögve megteszi, azt tippelem. 7000Ft. 7p+

Pinot Noir Válogatás 2014

Ez is a Geregből van, tartályos kivitelben. Cukorkás, hecsedlis, kis zöldességgel, kaporral, jó tannin és jó sav dolgozik benne. Szép zamatok, fekete bors, érett lekvárok, jó lecsengés, kis édességgel és meggyel a végében. 5/6p

Cabernet Franc 2013

Jó savú, élénk karakterű, érdekes fűszerezettséggel, savanyú gyümölcsökkel, zöldfűszerrel, fűszerpaprikával. Testes, zamatos korty, jól kitartó lecsengéssel, szép rétegekkel. Elég meggyőző választ ad arra a kérdésre, hogy vajon szükséges-e a Mátrában cabernet franc-t telepíteni. Feltétlenül. 6p+

Szecskő Tamás

Szürkebarát 2015 (m)

Tartályos természetesen. Zamatos, tiszta, kis édességgel, a közepesnél valamivel több savval. Zamatos, őszibarackra építő aromatikával.

Zöldveltelini 2015 (m)

Édeskés, zamatos, seprős, almás-zöldalmás, zöldfűszeres és füstösös. A lecsengés hosszú, picit talán túl sok benne az édesség, némi kén ül még rajta.

Rajnai Rizling Gereg 2015 (m)

Az igen gyenge kötődés miatt végül 15dkg/tőke terhelés lett a fiatal tőkéken. Erjedési széndioxid van benne, finoman seprős, iszonyú jó savval és egyensúllyal. Egy picit kialakulatlan még az aromatikája, időre van szüksége, de kiválónak ígérkezik.

szecsko_organic.jpg

Szecskő Tamás szőlő a Geregben. Fűfélék és kamilla

Chardonnay 2011

Az utolsó palackokból bomlik egy. Seprőkeveréssel készült, tartályban. Finoman seprős érzetű, mogyorós, vajas, fehér virágokkal és citrusokkal, vonzó zöldfűszeres karakterrel. Testes, szőlős, pici édességgel. Szépen érik, egy vonással több savat elbírna. 6p-

Pinot Noir 2013

Öt nap hidegáztatás, majd két hét héjon erjesztés. Tamás kísérletképpen benne hagyta az erjedési széndioxidot, majd csavarzár alá töltötte le. Ízlés szerint kell szellőztetni. Finom, könnyed, már kis érést mutat. A cserkós-meggyes vonalat képviseli, igen jó felépítésű, fűszeres, finoman virágos, jól iható és jó egyensúlyú. 5/6p

Rubintos 2013 (m)

Valamiért nem nagyon akart erjedni, ezért nyolc hetet (!) volt héjon, majd így is tartályban fejezte be a cukrát. Az Artizan Openre (április eleje) volt mintaként palackozva műanyag csavarzárral, ként már jó ideje nem kapott. Közép-rubin szín. Földes, aszaltas, piros és fekete bogyós gyümölcsös illat, szép fűszerekkel. Kóstolva is nagyon fűszeres, érett és aszalt gyümölcsökkel, jó savval, a közepesnél több tanninnal. Némi konyakmeggyes karakter is jellemző rá, a lecsengésében bródigság jelenik meg. Ez utóbbiak a hosszú kénnélküliség és a palackban tartás miatt alakulhattak ki. Érdekes bor lesz ez szerintem, hamarosan palackozásra kerül a teljes tétel.

Cabernet Franc 2015 (m)

Tartályos tétel. Az almasav végén tart, kilenc (!) hetet volt héjon, nagyon lassan erjedt. Kis édesség jellemzi, csokis, aszaltas, fűszeres, fűszerpaprikás villanásokkal. Az almasav bomlása most éppen hoz bele valami zöldességet, ami leginkább talán a tormára emlékeztet. Ezen át is látszik, hogy jó felépítésű a bor, szép hosszal és szerkezettel.

Cabernet Franc 2013 (m)

Tartályos tétel, szintén az Artizan Openre lett mintának palackozva, kén nélkül. Jó intenzitás, a meleg évekkel összehasonlítva sokkal magasabb a sav, de a tannin is jó hozzá, végül egy szép egyensúlyba fut ki. A kénhiány érezhető benne, hamarosan palackozásra fog kerülni.

Cabernet Franc 2012

Tartályos tétel. Nyolc hetet volt héjon. Testes, fekete bogyós, meleg karakterű, porrá aszalt gyümölcsökkel, szép textúrával, poros tanninnal. Nem túl zamatos – egy cabernet nem is az –, de jó és arányos, definiált aromákkal, hosszú lecsengéssel, pici alkoholtöbblettel. 6p+

Igazán kiadós látogatás volt, nagy köszönet Losonci Bálintnak, kedves nejének, Líviának és persze Szecskő Tamásnak. A képekhez katt itt alul a képgalériánkra.

Kapcsolódó honlapok:

Losonci Bálint: http://www.losonci.hu/

Tőkések: http://www.tokesek.com/

Kapcsolódó cikkeink:

Mátra UPDATE

Mátra UPDATE: Kékhegy pince

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr698853772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2016.07.01. 16:22:29

Köszi, jó kis beszámoló.
Elsőre azt gondoltam volna, hogy az ennyire magas aljnövényzet a sorközökben már rejt magában némi kockázatot a betegségek szempontjából, de ezek szerint nincs ezzel gond.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.07.02. 11:53:08

@furmintfan: köszi. Extrém esetben azt gondolnám okozhat gondot. De ezt a szőlész uraktól kéne megkérdezni.

Csisti 2016.07.02. 13:02:34

Szőlőtermesztők vagyunk. DE szerintem ezt a vonalat nem kellene reklámozni.
Attól hogy gazban van a szőlő egy kicsit sem lesz minőségi. Lehet korlátozni a termést máshogy is, és valóban van ahol gyepesítéssel, na de ott kaszálják is, nem pedig az oszlopok tetejéig ér a fű.
A permetezés esetén sem kellene ezt így leírni, ugyanis aki műveli a szőlőt, az tudja hogy ez nem így működik. Fogalmazzunk inkább úgy hogy azért nincs permetezve, mert nincs rá keret.
Aki nem ismeri a szőlőt, csak a piacról, vagy a Tesco-ból annak ez biztos nagyon érdekes írás. Aki viszont egy kicsit is ért hozzá, azt nagy valószínűséggel felháborítja, hogy ezt a fajta művelést merik reklámozni.
Az állatkínzást büntetik, de ezt nevezhetnénk növénykínzásnak is.
A szőlő kapás növény, utána kellene olvasni, nem igazán szereti a tróger gazdákat.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.07.02. 14:01:16

@Csisti: kicsi tanulmányozhatnád a nemzetközi szakirodalmat vagy nézegethetnéd mit csinálnak a világ vezető borászatai, mielőtt megmondod a frankót. A szőlőnek az ég világon nem lesz ettől semmi baja, sőt. Amúgy meg minek kéne permetezés, ha nincs rá szükség? A látogatás április végén történt amúgy.

elivi 2016.07.02. 14:37:11

No akkor megint belecsaptunk a lecsóba! :) Kedves Csiszti! Szőlőtermesztőként teljesen érthető a reakciód. És klassz, hogy szereted a növényt. Jómagam a Losonci Bálint feleségeként annyit fűznék hozzá, hogy mi is szeretjük. :). Viszont mi bort készítünk és folyamatosan kísérletezünk. Alacsony terméshozam a célunk, koncentrált alapanyag.
Korábban valóban előfordult, hogy időhiány miatt egy-egy szőlőre nem jutott kapacitás és meglepődve vettük észre, hogy az abból készült bor nem lett feltétlenül rosszabb minőségű. Egyetértek abban, hogy nem szabad túlzásokba esni. Folyamatosan keressük a jó arányokat, a megfelelő élőflórát. Van ilyen és van olyan ültetvényünk is. Jellemzően azért elég nagy részük szó szerint kapáltatva is van, vagy soralj művelve. Ezek kísérletek, és nem adnak rossz eredményt borminőség szempontjából. Természetesen kaszálást, kultivátorozást ezeken a területeken is kell végezni, különben nem a virágzó növénytakaró lenne túlsúlyban, hanem a sás és a csipke. egy idő után ezek valóban megfojtják a szőlőt.
A permetezés témakörében mindig felmerül a bio egyenlő pénz spórolás téma. Igazából nagyon kevés dűlő van, nekünk is csak egy-egy, ahol meg tudjuk tenni, hogy egy kis kénen kívül semmit nem használunk, azt is ritkán. A többi dűlőnkben csak folyamatos kilevelezéssel (sok-sok élőmunka) és rengeteg lombtrágyával, baktérium trágyával tudjuk biztosítani a növény kondícióját, immunitását. Az általunk használt bio szerek is költségesek, akár csak a felszívódóak.
A szőlő növényért mind aggódunk. Pontosan ezért figyeljük is, hogy mutat-e betegség tüneteket. Azt is egyfajta növény kínzásnak foghatnánk fel, mikor roskadozik a terméstől. A nagy terhelésre beállított szőlők életkora rövidebb, a flóra nélküli talajon termesztett szőlő talajából kihalnak a baktériumok, az erős növényvédő szerek gyengítik az immunrendszerét. Ráadásul a legjobb borokat ez a furcsa növény megmagyarázhatatlan módon nem a leggazdagabb talajokon, nem is a legnagyobb feltrágyázottság mellett adja.
Szerintem a szőlőben pont az a nagyszerű, hogy annyiféle képen lehet viszonyulni hozzá aszerint, hogy mi a célunk vele. Abban egyezzünk meg, hogy a tönkretétele semmiképpen...ha már elültettük. :)

elivi 2016.07.02. 14:48:08

Egyébként nem provokációnak van szánva. Itthon tényleg soha senki nem tesz ki képet "füves" szőlőről, pedig néha sokaknak az, szándékosan vagy nem szándékosan.
De sétálj egyet a Loir völgyében és néha hasonló látvány fogad lásd link). Ott ez már nem tabu. Alacsony hozamhoz, kevés zöldmunkához, jó talajélethez nem ördögtől való, csak nagyon kell figyelni a növény visszajelzéseit és a borminőséget.
www.letastingroom.com/event/loire-wine-discovery-tour/

Ati981 2016.07.02. 22:01:36

@elivi: Ezt nagyon szépen leírtad a szőlőtermesztő kollégának. Egyet értek veletek, meg értem h miért csináljátok így. Pedig én is "konvencionálisan" művelek 20 hektár szőlőt a MÁTRÁBAN, csak én eladom a termést. Sok itt a környéken az okos ember akik, megszokásból permeteznek, kultivátoroznak hetente. És az ilyen "újítókat" mint ti meg leszólják. Nem kell foglalkozni a sok bevakult parasztal. Mindent meg kell próbálni a jobb termés MINŐSÉG (és nem mennyiség) érdekében.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2016.07.03. 11:28:05

@Csisti: A feleségem nagyon jól összefoglalta a lényeget, csak pár dologgal hadd egészítsem ki. Először az esztétikum: persze hogy valamilyen szinten 'szép' (de legalábbis szabályos) egy tiszta barna talajon lévő szőlő, de ha annak a rendszeres gyomírtóhasználat az ára, mint ahogy az az esetek 99%-ában idehaza, akkor köszönöm, de mégsem tetszik a dolog, ugyanis súlyos ára van, amiről egyelőre itthon kevés szó esik. A teljesség igénye nélkül néhány link a témában: A legfrissebb bomba hír szerint elég komoly esélye van, hogy az EU-ban betiltsák a glifozátot, többek között endokringátló és rákkeltő hatása miatt:
www.theguardian.com/environment/2016/jun/06/recall-of-monsantos-roundup-likely-as-eu-refuses-limited-use-of-glyphosate
Pár éve Dél-Amerika szerte komoly tiltakozáshullám volt a glifozát ellen, aminek 30.000 orvos állt az élére (ott még kevésbé szabályozott a mezőgazdaság ellenőrzése, rengeteg fejlődési rendellenességgel született gyerek bizonyítja, hogy milyen súlyos következményei vannak ezen szerek használatának). Erről egy link: www.globalresearch.ca/30000-doctors-in-argentina-demand-that-glyphosate-be-banned/5445542
Ez a link pedig arról a nyilvánvaló hazugságról szól, amit a magyar gazdák nagyon nagy része is hisz vagy hinni akar, hogy valamiféle csodálatos módon a kijuttatás után eltűnne, lebomolna a glifozát. A francia legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy hazugság volt a cég állítása, hogy a Roundup 'biodegredable', azaz lebomlik. news.bbc.co.uk/2/hi/europe/8308903.stm
Egy igazán alapos, lenyűgöző film a legnagyobb mg techcég sötét oldaláról, érdemes megnézni: www.youtube.com/watch?v=N6_DbVdVo-k
Ez meg csak egy vicces szösszenet, a cég képviselője kérkedve állítja, hogy olyan ártalmatlan a szer, hogy simán meg is lehetne inni, majd amikor a riporter ezt be akarja rajta vasalni, akkor úgy felhúzza magát, hogy föl is áll az asztaltól: www.youtube.com/watch?v=ovKw6YjqSfM

Átlagosan a szőlőimben a konvencionális ültetvényekhez képest körülbelül négyszer annyi élőmunka-órát töltünk el, hogy magas minőséget érhessünk el és alkalmassá tegyük a területet a bioművelésre. Például sok időt fordítunk hajtásválogatásra, hónaljazásra és fürtzóna-kilevelezésre, ami az ipari ültetvények minimum 98 százalékában ismeretlen. Így nem kevés plusz munkalehetőséget is adok néhány embernek az iparági átlaghoz képest. A gyomírtás témán túl, akkor hadd írjam én is ezt: nemcsak egy Tesco-pult előtt tájékozatlan vásárló, hanem sajnos egy növényélettanhoz alapvetően nem értő kolléga is elismerően csettint, ha meglát egy olyan szőlőt, amit elnagyoltan június közepén bújtattak be majd jött egy gép és elcsonkázott. Mi ezzel a baj? Hiába roppant esztétikus, szabályos az eredmény, csomó fürt fölött alig van levél, kellő mértékű fotoszintézis hiányában pedig az ilyen fürtök sosem fognak jól beérni. Egyszer direkt mértem kb 100 bogyóból refraktóval a különbséget, ugyanazon a tőkéken, kb 4-5 mustfokkal voltak magasabb értéke az olyan fürtökön, ahol volt kellő számú levél azokhoz képest, amiket elcsonkáztak 0-3 levéllel a fürt fölött. Persze amíg a fölvásárlók részéről egy icipicit sincs megfizetve a plusz minőség, addig teljesen érthető, hogy ezt az igénytelen utat követi szinte mindenki. Majd vesznek olasz mustsűrítményt meg savat a boltban oszt' jó napot. Arról nem is beszélve, hogy az így kialakuló dzsungel belsejében lévő levelek, fürtök töredék mennyiségű napfényt kapnak.
A gyomirtó kiiktatása számomra a soraljművelést körülbelül tízszer drágábbá teszi, mégis meghozom ezt az áldozatot, mert egy egyértelmű mérget nem vagyok hajlandó használni, még akkor sem használtam, amikor nem bioműveltünk.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2016.07.03. 11:29:11

folytatás: A másik téma permetezés: a bioművelés mentén, most kezdjük el újra kiismerni, megtapasztalni a különböző fekvések, dűlők óriási jelentőségét a növényegészséget illetően: az ebben a cikkben bemutatott területeimet végül 3 napja, azaz július elsején permeteztük első alkalommal. De úgy , hogy előtte átlag kétnaponta figyeltem, van-e valami baj és pl a kékfrankos fürtzónáját négyszer leveleztük ki. Eközben a gyengébb adottságú, párásabb területeken már négy körön vagyunk túl. És mégis a Geregen kevesebb a probléma... A régi öregek szerint Patán volt olyan dűlő, ahol jó években egyszer sem, rossz években egyszer kellett permetezni. Miközben tudták, hogy egy másikban pedig átlagosan ötször is kellett. Közben halkan jegyzem meg, hogy a szőlőültetvényekre költött anyagköltség reáláron a mezőgazdaság iparosítása óta körülbelül hússzorosára emelkedett. Ez így túl nagy számnak tűnhet, de ha belegondolunk a réz és kén árába kontra a most elterjedt és nyakló nélkül kijuttatott rovarölők és felszívódó csodaszerek árába, mindjárt nem olyan irreális a dolog. Hatalmas üzlet lett ez is, megvezetett gazdákkal. Persze minden az üzemméretről és a hatékonyság hajszolásáról szól: egy több száz hektáros birtokon, alapvetően nem szőlőnek való fekvésékben, nem is lehet másként dolgozni, folyamatosan ágyúval kell lőni a verebekre is. De sok helyen már nagyon eltorzult, elfajult a helyzet: a termékbemutatókon hipnotizált, megfélemlített kollégák mindent elhisznek és sajnos legtöbben gondolkodás nélkül, ha kell ha nem kéthetente tolják ki a méregdrága szereket. 2011-ben is a szezon közben ugyanúgy ment a félelemkeltés. Meg persze jó sok műtrágyát, gyomirtót, így totálisan kiszolgáltatottakká téve a tőkéket. Ez mezőgazdasági ipar, amiben már nyomai sincsenek meg a klasszikus (szerintem igazi) paraszti tudásnak, a dűlők ismeretének, tiszteletének, néhány nagy gyártó az ügynökein keresztül dróton rángatja a gazdákat akik bosszankodnak ugyan, de nyúlnak a zsebükbe. Sok helyen azt tapasztaljuk, hogy a szomszéd konvencionális területhez legközelebb lévő sorokban jelenik meg legerősebben a lisztharmat. Idén nekem is az a a terület okozza a legtöbb gondot, ami tavaly még konvencionális volt egy másik gazda kezében. Persze tudom én hogy az 'olcsóolaszbor', meg 'nincsmáslehetőség, az egészvilágígycsinálja', de azért fölháborít, hogy ebben a szituban valaki az alernatív utakat kereső kb 1% képviselőit rugdossa, miközben egy szót sem szól a 99% módszereinek árnyoldalairól, kockázatairól. (olyan témákat meg sem említettem, mint nitrátkimosódás, erózió, talajok humusztartalma, hasznos rovarok, méhek védelme). Az meg borszakmailag szerintem mindennek a mélye, amikor egy birtoktulajdonos kitalálja hogy ő is szeretne prémium borokat készíteni, nade nehogy már egy csöppet is fel kelljen áldozni a kényelmes-megszokott konvencionális szisztémából. Hogy radikálisan visszább kellene metszeni a szőlőt, hajtást válogatni, gyomirtók helyett altalajművelőt venni: Nanee, mondják, inkább pr-ra , marketingre költeni, a címkén meg facebookon megcsinálni a prémiumot. Szerencsére nem mindenki ilyen, de mégis jellemző hozzáállás, világszerte.

Te is drasztikusan, mondhatni sértően fogalmaztál, úgyhogy a végén kicsit én sem fogom magam vissza: a régi öregek, ha feltámadnának, sírva fakadnának vagy pár pofont lekevernének, ha látnák, hogy az árverseny és elhülyítés-elhülyülés miatt kialakult igénytelen, iparosított szőlőtermesztés milyen mélységekbe vezetett, hogy bánnak a tőkékkel. Régen átlagos látvány volt egy száz év körüli ültetvény. Most meg a 'leghaladóbb' gazdák 10-15 évente csapdossák ki a tőkéket, miközben a fő céljuk, hogy azok 5-10 kg között teremjenek. Losonci Bálint

elivi 2016.07.03. 11:59:30

Kedves Atti981! Sokat jelent nekünk a hozzászólásod. Mindenkinek meg kell találnia a maga útját és nekünk tiszteletben kell tartanunk a másikat, mert oda-vissza tanulhatunk egymástól. Személy szerint úgy látom, a konvencionálisan gazdálkodó szőlészeken is nagyban múlik ennek a bor- és gyümölcstermő vidéknek az ereje. Történelmi a pillanat. Vagy most mutatunk valamit, ami hosszú távra meghatározhatja ezt a borvidéket, a fiataloknak vonzóvá teszi a föld művelését, vagy mind kiégünk és műveletlen, teljesen gépesített marad a föld, lakatlan a vidék.
Nem csak a minőségi bor mentheti meg. Csemege szőlőben, szőlőlében is kellene gondolkodni. Az közelebb is áll, a konvencionálishoz. A világ borzasztó gyorsan változik. Rezisztens, különleges csemegeszőlők tömkelegeit nemesítik Európában.
Nem tudni még, hogyan alkalmazkodunk ehhez a sok változáshoz, de az semmiképpen sem igaz, amit az egyik borász "kolléga" mondott, "hogy nem kell szeretnünk egymást, csak kifele ne látszódjon". Ha minimális szinten nem becsüljük meg egymást mi sorstársak, akkor a tartalom mindig el fog veszni az érzelmek közepette. Most az a borvidék lesz a nyertes, amelyik a legbátrabb és leginnovatívabb, természetesen a régi értékek mentén és nem lenézve a múltat, ami egy teljesen más kontextusban formálódott.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.07.03. 20:46:32

@Csisti:

"valóban van ahol gyepesítéssel, na de ott kaszálják is, nem pedig az oszlopok tetejéig ér a fű. "

A lisztharmat szezonig igazándiból nem sok problémát okoz az, ha egy-egy csapadékosabb és melegebb időszakban a két kaszálási kör között felnő a növényzet a fürtzónáig. Ha a gazda ismeri a területeit akkor pontosan tudhatja, hogy elbírja-e az adott ültetvény ezt avagy sem.
Ráadásul ahogy azt többen is mondták más sokszor, sok helyen, a szőlőnek nem igazán tesz jót a teljesen monokultúrás iskolázás. Ha folyamatosan írtjuk a növénytársulásokat akkor azzal nagyon egyoldalúan kezdjük kihasználni a talajt.
Ha pedig folyamatosan torzsra kaszáljuk a gyomot akkor pár év alatt kontraszelektáljuk az aljnövényzetet a 10-15 centi alatt virágzó és magzó fajokra. Vagyis az egészséges ökoszisztéma építéséhez fontos néha hagyni felmagzani az aljnövényzetet. Vagyis a programszerűen kopaszra nyírt aljövényzet sem jó.

"azért nincs permetezve, mert nincs rá keret."

Nálunk van rá keret, mégsem permetezünk áprilisban. Egyzerűen azért, mert nincsen mire. Vannak akik szoktak lemosó permezetést használni, de ez inkább gusztus kérdése. Én még senkitől nem hallottam azt, hogy kötelező lenne a lemosó permetezés. Májusban lehet réz-kén kombót tolni és mi fújtunk csalán-zsurló-kamilla főzetet. Elsősorban pont a Bálint tanácsait követve (ezúton is köszönet érte)
Igazándiból nem is tudom, hogy milyen kórság ellen kellene áprilisban fújni. Talán lombtrágyát? De az nem növényvédelem éss a lombtrágyát illetőleg amúgy is megoszlanak a vélemények, hogy jó dolog-e.

"A szőlő kapás növény, utána kellene olvasni, nem igazán szereti a tróger gazdákat."

A szőlő egy futónövény. Alapvető tulajdonsága, hogy jól érzi a diverz növénytársulásokban. A Vinis vitifera mint faj, a folyóparti füves, bokros, fás lugasokban van természetes otthonában és elemében. A szőlőt évszázadokon át gyümölcsfák és veteményes között termesztették. A nagyszülei szőlejében a mai napig is tucatnyi haszonnönvény terem. Bab, borsó, répa, hagyma, krumpli, paradicsom. A szőlőt nemhogy nem zavarja az, hogy nincsen egyedül, hanem kimondottan jót tesz neki.

MádiN. 2016.07.04. 08:12:39

@Csisti: Bálint "kicsit sem minőségi szőlőből" készült borai hetek alatt elfogynak, ez azért gondolom nem véletlen ;)

Csisti 2016.07.08. 20:14:42

Mindenki hozzászólását elolvastam, de továbbra sem értek egyet.
Lehet, hogy "mi" feleslegesen szórjuk drága szerekkel a szőlőt, de így érezzük magunkat biztonságban. A helyzet az amit előttem is leírtak-általában nem fizetik meg a minőséget, tehát mennyiséget kell termelni.
Azt viszont nem tudom elhinni hogy a csalán majd megvéd a gyökértetűtől, az amerikai szőlőkabócától. Illetve majd írjátok meg ha mégis.
Végezetül én is a nagyapámtól tanultam, hogy a szőlő kapás növény, aki mellesleg szintén Patai.
Ui: egész héten a szőlőben horoltam és tudok a glifozát mizériáról is.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.07.08. 20:30:23

@Csisti: megérne egy misét az is, hogy miért nem fizetik meg neked a minőséget, miközben ez a két "szerencsétlen", akiről a cikk szól, már az előző évből is alig tud mutatni valamit, mert azonnal elviszik. Nekem ez azt jelenti, hogy nem tudtad felépíteni a saját piacod és neved.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.07.08. 23:56:15

@Csisti: Ne haragudj, de megkérdezhetem, hogy hol és kitől hallottad, hogy a csalán megvédi a szőlőt a gyökértetütől és az amerikai kabócától?
A gyökértetű elleni védekezés immáron bő száz éve a rezisztens alanyra oltott szaporítóanyag használata, nem pedig a csalán. A szőlőkabóca ellen pedig nyilván nem véd a csalánfőzet. Ahogy egyébként a felszívódó fungicid szerek sem.
A nagyapád tanítása pedig fontos és értékes örökség. Minden tiszteletet megérdemelnek az öreg mesterek. Ezzel együtt olyan besorolás, hogy "kapás növény" csak néprajzi értelemben van.

Az a kijelentls hogy "nem fizetik meg" pedig mindig felveti azt azt a kérdést, hogy "kik?" és "mit?"

Az árutermelő szőlőtermesztés köztudottan nehéz terep. Sőt. De a cikkben szereplő gazdág nem eladásra termelnek szőlőt, hanem saját maguknak, borkészítés céljából. Minőségi szőlőt eladásra termeszteni tényleg nehéz pálya, de a borkészítés egy egészen más terep.

Ati981 2016.07.09. 23:31:29

@BZoltan: Szerintem nem állította senki, hogy a fungicidek védenek a szőlő kabócától. Viszont, vannak rovarölő szerek (inszekticidek, akkor már maradjunk a szaknyelvnél) amik igen. Piretroid hatóanyagú készítményekkel már eredményesen lehetne ellene védekezni, nem kell rögtön I. kat szerekhez nyúlni. Komolyan kellene venni a védekezést ellene, mert ha nem komoly problémákat okozhat. Lehet nem most, nem is jövőre, de 30-40-50 év múlva akár.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.07.10. 06:10:40

@Ati981: Persze, ez egyértelmű. Pontosan ezt mondom én is. Fújhatsz te felszívódó gombaölő (fungicid) szereket az a rovaroknak semmit nem árt.

Csisti olvtárs írta azt, hogy nem hiszi, hogy "a csalán majd megvéd a gyökértetűtől, az amerikai szőlőkabócától. Erre írtam, hogy tényleg nem... és mondtam egy másik növényvédő szert ami ugyancsak nem.

A szőlőkabóca elleni védekezést szerintem is komolyan kell venni. De én személy szerint nem hiszem, hogy a komolyan vétel az a rendszeres rovarirtás lenne olyan szőlőkben ahol nyoma sincs a szőlőkabócának.
süti beállítások módosítása