A Borrajongó

Bencze István: új szelek a Szent György-hegyen

2015. szeptember 01. 06:00 - akov

Az utóbbi tíz évben elég sokat jártam a Szent György-hegyen ahhoz, hogy a hellyel kapcsolatban kialakuljon bennem egy mélabús szomorúság. Amennyire vonzó és gyönyörű a hegy, és amennyire kiemelkedő terroirnak tűnnek a tanúhegy oldalán függeszkedő dűlők, annyira nem volt itt semmi és annyira rossz volt nézni a lerohadt támrendszereket, az ötkilónyi szőlőtől roskadozó tönkretett tőkéket. Tíz éve olyan volt a Szent György-hegy, mint valami szőlészeti-borászati zárvány, mint ahol nem vették észre, hogy mi történik országban-világban. Persze Nyári Ödön és Szászi Endre már ott voltak akkor is, de alig látszott meg nyomuk a hegyen. Később megjelent az osztrák Fischer, de a nagy területek és technológia ellenére sem tudta felkavarni az állóvizet. Aztán jött Török Csaba (2HA) és olyat csinált, amire senki sem számított és sokaknak még ma is nehéz feldolgozni, hogy a hegy legjobb bora évről évre sangiovese-ből készül. Van ennek valami borzalmasan keserű íze amúgy. A szűk társasághoz később még csatlakozott Gilvesy is, szóval a Szent György-hegy kereke ha lassan is, ha nyikordulva is de forogni látszik. Aztán tavaly kóstoltam egy 2013 Szent György-hegyi rosét, ami legalábbis meglepett. Aztán ugyanettől a termelőtől egy rajnait, aztán egy pinot noirt, ezek szintén erős kérdőjeleket vontak a fejem köré. Rögtön tudtam, valami megint történik a hegyen, amiről nem érdemes lemaradni. Bencze Istvánnál jártam, hogy megnézzem merre fordult ismét egyet a Szent György-hegy kereke. Elöljáróban csak annyit, hogy kifejezetten meglepődtem.

bencze5.jpg

Bencze István 2011 novemberében érkezett meg a Szent György-hegyre, egy házzal és egy 0.3 hektáros olaszrizling ültetvénnyel indított. A „progmatos” szoftverfejlesztői lét és a szőlőhegyi remeteélet közötti kontraszt hamar a napnál is világosabb lett: „Napi 12 órát ültem számítógép előtt, nagy projekteken dolgoztunk. Rájöttem, ez nem normális. Valami természet közelit akartam csinálni.” – meséli István, ahogy a ház mögötti ültetvény szélén állunk, előttünk a Badacsony, Szigliget és a Balaton fantasztikus látványa. A pályára állás, az elhatározás után a Bencze Birtok irtóztató ütemben kezdett alakulni. A családi vállalkozás biztosította masszív anyagi háttérnek köszönhetően három év alatt 20 hektárosra (!) bővült. Ismerve a Szent György-hegyi területek árát, ehhez az őrület határát súroló elszántságra volt szükség. És a birtoképítés nehézségeiről, meg a húsz hektár művelésének megszervezéséről még nem is beszéltünk. István azért hamar be is ismeri, hogy ez minden szempontból sok. Hiába állnak rendelkezésre a legmodernebb mezőgazdasági gépek, azért mindig egy kicsit maga után fut. A zöldmunka mellett állandó terhelést jelent az átvett ültetvények átalakítása, újratelepítése, a támrendszer javítása, az átoltás és persze a kísérletezés.

bencze2.jpg

Kísérletezés. Itt álljunk meg egy pillanatra. Ez az a szó, ami Magyarország-borországon nemigen divatos, ez az a szó, amit a magyar borászok négyötöde nemhogy szájára nem vesz, de még nem is hallott róla. De Bencze István szerencsére nem a klasszikus ugar útját járja, hanem a sajátját egyengeti, és ez tölti meg a komoly tőkeberuházást valódi értékkel. Először is István alapból organikus és komolyan a biodinamika felé kacsintgat, már most preparátumok sorát használja (szilika, tehénszarvban érlelt trágya, csalántea) és a holdnaptár szerint igyekszik végezni a munkafázisokat. „Mindent kipróbálunk és vizsgáljuk mi működik és mi nem. Azért már látszik, hogy néhány dolog be fog válni.” – bizakodik István. Ez így önmagában is sok lenne, de itt nem állnak meg a dolgok. A Szeremley Hubától vásárolt területeken folytatja a kék és piros bakator termelését, belőlük rendhagyó módon palackos erjesztésű pezsgőt készít. A bakatorok későn érnek, magas savval és 16-17 magyar mustfokkal. A bogyók nagyok, a héj vékony, az isten is pezsgőkészítésre teremtette. Ezen felül István kékfrankost és régi magyar fajtákat hozott Szentesi Józseftől, ráadásnak meg furmintot, hárslevelűt és chenin blanc-t telepített. Szédítő tempó van itt kérem, csak kapkodom a fejem.

bencze3.jpg

Istvánnal terepjáróba ülünk és körbejárjuk a területeket. A hegy szoknyáján lévő közel tízhektáros ültetvény Szeremley-től került a birtokhoz. A Rókaluki-dűlőt alkotó két kis dombon 1999-es és 2002-es telepítésű pinot noirt találunk. A terület felső része bazaltos, alsó része inkább löszös, agyagos és homokos, barna erdőtalajos keverékben. A pinot noir nyolc hektárt tesz ki, ami elég helyet ad a kísérletezésnek. Ide került a Szentesi József féle négy kékfrankos fajtaváltozat (800 tőke), valamint még 800 tőke tarcali kék és hajnos kék. A pinot szélében – amolyan non plus ultra módon – van még 1900 tőke cabernet sauvignon is. Kísérletképpen 1200 tőkét átoltottak zervinre (a magyar „zébetűs” fajták közül a legkevésbé ismert, pezsgő alapbornak szánták). A terület keleti szélén találunk 2400 tőke kék és piros bakatort, hozzá némi chardonnay és pinot blanc keveredik a funkcionálisan nőivarú bakator beporzásra.

A pincét és a geotermikus energiával fűthető kis vendégházakat (mert ezek is vannak, igényesen rendbe rakva, télen-nyáron akár 20 főt tudnak elszállásolni) egy másfél hektáros ültetvény veszi körül. Itt 130-170 méter között járunk, a talaj agyagos, löszös, foltokban vasoxidban gazdagabb. Itt termett az a bizonyos első olaszrizling, amelyet szürkebaráttal és más fajtákkal keverten ültettek anno. Két évjáratot követően István a kivágás és teljes újratelepítés mellett döntött. Most chenin blanc és rózsakő várja a termőre fordulást.

A híres Lengyel-kápolna alatti 7.5 hektáros terület a Templomdombi-dűlőben található, mintegy 180 méter magasságban. Itt egy harmincéves, egyes függöny művelésű rajnai rizling átalakítása és újratelepítése zajlik. Az eltelepített tizenötezer tőke egyenlő arányban oszlik meg a hárslevelű, a rajnai és a furmint között. Ez utóbbi részben egy tarcali változat, részben pedig érmelléki ősfurmint. Jövőre és azt követően lesz majd itt még két hektár kéknyelű is, de István még bakatort is telepítene.

bencze1.jpg

A birtok legújabb szerzeménye az Oroszlános-kút alatti 2.5 hektáros rajnai ültetvény, ami eléggé elhanyagolt, a támrendszer düledezik, szóval ezzel is lesz elég munka.

A borkészítés minimalista, minden tétel spontán erjed, hozzáadott anyagként csak a kén játszhat, az is redukált mértékben. István már 2013-ban agyagamfórával kísérletezett, most éppen francia gyártású, speciális fehér- és vörösboros amfórákat szerzett be, szóval a pincében sincsenek lejátszott meccsek. A borok eddig Szászi Endrénél és Gilvesy-nél készültek (a pezsgők Szentesinél), de a faluban már készül egy ideiglenes pince, ami majd a végleges, 1000m2-es pince megépítését követően traktorgarázs lesz. Törekvések vannak arra, hogy egy idő után önellátó farmként tudjanak működni, állatokkal és a preparátumok elkészítéséhez szükséges növényekkel.

A kóstolt borok:

Pinot Noir Rosé 2013

Ez az a bor, amellyel kapcsolatban minden kereskedő megmagyarázta, hogy nincsen létjogosultsága Magyarországon, ezért nem is foglalkozna vele. Istvánnak el is ment a kedve a spontán erjesztett rosé készítésétől, hallani sem akar róla. A bor valóban nem orrbavágóan, inkább diszkréten gyümölcsös, nem ugrik ki belőle a fajélesztő (végre). Jó egyensúly, szép piros bogyós gyümölcsösség, enyhe vegetálisság, fűszeresség, rendhagyó módon narancs aromái és egy pici élesztős pezsgős hangulat az, ami az átlag rosé fölé helyezi. Természetesen minden kereskedőnek szíve joga hülyeségeket beszélni. Nekem tetszik. 12,0%. 4/5p

Olaszrizling 2013

Utoljára készült tehát, az ültetvényt kivágták. Október elején szedték, az évjárat kiváló volt, csak kétszer kellett permetezni. Acélban erjedt (szintén spontán), majd egy darabig seprőn volt. Édes, vonzó fehér húsú gyümölcsösségre épít, kellemesen fehér virágos, őszibarackos, ringló szilvás és citrusos. A gyümölcsök közepesen intenzívek, a sav szép, az egyensúlyra nem lehet panasz. Kis seprősség gazdagítja. Tiszta, kellemes, jó lecsengéssel. 12,5%. 3.600Ft. 6p

Olaszrizling 2012

Az első bor, Szászinál készült, másfél hónapig a hordót is megjárta. Visszafogottan gyümölcsös csak, egy kevés élesztősség jellemzi, aromatikailag kissé definiálatlan. Az egyensúly jó, az utóízben némi kesernye. Szerintem első bornak így is bőven kiváló. 12,5%. 1.900Ft. 5p-

Talált Szőlő Habzóbor 2013

A bakatorokkal pajzánkodó pinot blanc-ból és chardonnay-ből készített „easy going” habzóbor. Az utolsó palackok egyike. Jó felépítésű bor, érdekes módon van egy pezsgős-élesztős hatás benne. A lecsengésen érezhető, hogy minőségi alapokra épült, nekem azonban a borstílushoz képest a kelleténél már egy kicsit több oxidációt mutat. 4p

bencze4.jpg

Pinot Noir Rosé Gemini Brut Nature 2013

Palackos erjesztésű pezsgő. A présfrakció második része és vége. Narancsba hajló szín. Nem gyümölcshangsúlyos, ugyanakkor elegáns pezsgős aromatika, szép buborékok és textúráltság, kellemes toast. Kiváló egyensúly, elevenébe találó, feszes savtartalom. Szép lecsengés. Remek pezsgő. 5.000Ft. 6p+

Kék Bakator Pezsgő 2013 (minta)

A következő két pezsgő-kísérlethez degorzsálni kellett. Vonzóan tiszta illat, citrusos, neutrális. Könnyeden elegáns test, erőteljes sav, citrusos, nyári almás és fehér virágos aromatika. Egészen friss és fiatalosan vad még, nyilvánvalóan időre van szüksége. Ugyanakkor igen ígéretesnek tűnik, illetve némi dosage-al is érdemes volna megnézni. Hosszú lecsengés.

Piros Bakator Pezsgő 2013 (minta)

Szép tiszta illat, citrussal, korianderes fűszerességgel, szaftos fehér húsú dinnye gyümölcsösségével. Visszafogottabb savtartalom jellemzi a kék bakatorhoz képest, illetve már jelen állás szerint is jól iható, nyíltsisakos tétel. Remek a fűszerezettsége és gyümölcsök definíciója. Komoly lecsengés.

Rajnai Rizling Aries 2013

Ugyanaz a bor, mint a sima rajnai rizling, csak a szüret legutolsó napján szedték a terület tetejéből, majd két 500 literes hordóba került. Jobbnak tűnt a többinél, szóval külön töltötték le. Mivel a hordók újak voltak, ezért aztán ez egy rendhagyó bor lett. Szép tiszta ez is, fajtajellegesen és intenzíven gyümölcsös, komolyabb szerkezettel, citrusos és almás gyümölcsösséggel. Sajnos a hordó tényleg eléggé rajta ül, még ha nem is rossz minőségű a fa, de azért sok. 4.500Ft. 12,5%. 5p

Fehér Pinot Noir 2014 (minta)

A megelőző napon töltötték, fában és acélban erjedt. Testes, kis édeskés hatású gyümölcsösséggel, narancs aromáival, jó beltartalommal. Egy kevés hordót is érezni rajta, gyümölcsei és definiáltsága picit megviseltek a palackozás miatt.

Pinot Noir 2013

Ez nekem egy szeretem bor, idén már több palackot is sikerült meginnom belőle. Egy igazán komplett vörösbor, ami tartalmas is, némileg pinot noir-os is, jól iható is és minden megvan benne, hogy akár az ember magában vagy vendégekkel, étellel vagy anélkül élvezze. És igen kevés ilyen van, szóval ez nem akármi. Az ára is frankó. 2.500Ft. 13,5%. 5/6p

Cabernet Sauvignon 2013 (minta)

Kézi csömöszölés mellett erjedt kádon, majd egy év hordót kapott. Fekete ribizlis, meggyes, fűszeres, dzsemes, elég karakteres fás aromával. Jó sav, szép szerkezet, emelkedett tannin, ugyanakkor a fa típusa nem feltétlenül a legjobban passzol a cabernet-hez.

Cabernet Sauvignon 2014 (minta)

A következő két bor ugyanabból az alapanyagból készült, más technikával. Ez itt acélban erjedt. Kissé opálos. Rózsás illat, paprikával, fűszerekkel. A közepesnél valamivel nagyobb test, fekete ribizli lekváros aromák, egy kis alulérettségből származó borsosság-fűszeresség. Erőteljes tannin. Még erjedési CO2 is van benne, picit fáradt az utóízben.

Cabernet Sauvignon 2014 (minta)

Ugyanaz az alapanyag tehát, csak az erjedés és macerálás, majd az érlelés is amfórában történt (a Légli-félében, már több termelő is használ ilyet). Zártabb illat, rózsával, tiszta és vonzó, ugyanakkor definiáltabb, sem paprikának, sem alulérettségnek nyoma sincs benne. Eltérő a gyümölcskaraktere is, talán inkább piros bogyósokat jegyzetelnék fel. A bor szerkezete még kialakulatlan (palackos érlelésért kiált), egyértelműen jobb a tannin, több a sav is és a gyümölcsök is tisztábban definiáltak. Elég meglepő a különbség, mindenesetre a bor rendben van.

Rajnai Rizling Vénusz 2013

Félédes rajnai, egy napig áztatták a présben a botritiszes fürtöket. Pici redukcióval nyit, de kimegy. Fehér virágos, őszibarackos, nagyon tiszta és tisztán definiált. Kellemesen fajtajelleges, a lédús gyümölcsössége remek, a sava éppen annyi és éppen olyan, amilyen kell, frissen tartja a bort és kellemes fanyarsággal búcsúztatja. Jó arányok, szép lecsengés. 4.500Ft. 6p

Remek látogatás volt, nagyon köszönöm Bencze Istvánnak, hogy ennyi bort és mintát megmutatott és betekintést nyerhettem ennek a tulajdonképpen alakuló pincének az igen dicséretesen gyakorolt dolgaiba.

(A Bencze Birtok egyes borai Budapesten a Borfaluban férhetők hozzá.)

37 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr117745312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.09.01. 08:48:58

Nagyon köszönöm a posztot. Én is terveztem egy látogatást a Szent György-hegyre idén nyáron, többek között a Bencze Pincéhez. Ha már idén nyáron nem is, de remélem hamarosan összejön a dolog, az írásodat elolvasva, még érdekesebbnek ígérkezik, mint gondoltam.
Néhány Bencze-bort én is kóstoltam korábban, azokról ugyanez volt a véleményem.
"Természetesen minden kereskedőnek szíve joga hülyeségeket beszélni." :D
Szimpatikus pince, drukkolok Istvánnak.

Szten00 2015.09.01. 09:12:09

Szuper írás lett, köszönet!
Pár megjegyzés. Egyrészt Antinál is vannak Bencze borok, több is, a pinceáron kínálatában. Másrészt fura, hogy azt írod a rozéra, hogy minden kereskedő megmagyarázta, hogy nincs létjogosultsága Magyarországon, mert pont a pinceáronnál nyomatják nagyon az ilyen rozékat. Most megszámoltam, és kilenc féle spontán erjesztett rozé van a kínálatban. Ottani borkóstolók, és különféle összeállítások biztos pontjai is ezek a rozék. Tényleg nyomatva vannak igen erőteljesen és úgy látom, kereskedelmi forgalomba jórészt Antin keresztül kerülnek a borok, tehát nem értem, hogy hol akadt meg a történet.
Saját tapasztalatból pedig azt tudom mondani, hogy nemrég sikerült életem első olyan rozéját innom, amire azt mondtam, hogy ez igen, ilyet venni fogok, ez jó bor - egy Légli Géza féla spontán erjesztettet. (Pedig ittam már millió féle rozét, de egyik sem tetszett, nagyon nem.) Kissé fel is keltette az érdeklődésem a rozék iránt, és lehet teszek egy-egy próbát még pár hasonlóan spontán erjesztettel. Szóval részemről elég szomorú, ha valaki feladja ezt a frontot.

szeretemadragaszarborokat (törölt) 2015.09.01. 09:15:52

Csatlakozom az előttem szólóhoz!

A pezsgőket, főként a pinot nyerspezsgőt hol lehet megkóstolni/megvásárolni?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.09.01. 09:18:30

@furmintfan: @Szten00: köszi. Nem biztos, amúgy, hogy az erjedés spontanitásával volt a kereskedőnek gondja, hanem magával a borral, hogy nem populáris, stb. Hogy ki mondta ezt Istvánnak és hányan mondták, én nem tudom.

@szeretemadragaszarborokat: Kérdezd meg a pincénél. Amúgy a pincénél a Gemini kapható, a többi egyelőre nem.

Szten00 2015.09.01. 09:25:14

@akov: A következő mondat miatt gondoltam ezt:
"Istvánnak el is ment a kedve a spontán erjesztett rosé készítésétől, hallani sem akar róla."

És komolyan, én azért szurkolok Istvánnak, hogy a popularitás ne legyen egyáltalán irányadó, hanem merjen teljes lelki nyugalommal eltérni a fősodortól, és legyen kereskedő is, aki ezt felvállalja.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.01. 10:13:33

Jól esik ilyen történeteket olvasni.

Bennem felmerült az a kérdés, hogy lehet-e kompromisszumok nélkül húsz hektárral és tucatnyi borral indulni?

A szőlészeti technológa részletei is nagyon érdekelnének. A húsz hektár full organikus? Mert ekkora terület folyamatos kaszálása már komoly állandó csapatot kíván. A friss telepítésekről nem is beszélve.

A rozénál pedig nyilván nem az erjesztési technológia a probléma. A spontán erjesztés messze nem zárja ki a populáris ízvilágot.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.09.01. 11:41:09

@rszabi: Ugyanaz a pince, ezt írta feljebb Szten00 is.

benczei · http://www.benczebirtok.hu 2015.09.01. 12:03:56

Köszönöm a részletes írást és a biztató szavakat!

@BZoltan: Természetesen rengeteg kompromisszumot vállalunk, ezek között egyensúlyozva próbáljuk a maximumot kihozni a dolgokból. Ha a borok ezek mellett jók tudnak lenni, akkor azok egyértelműen a termőhely nagyságát jelentik számunkra.

Igen, a teljes húsz hektár organikus, sőt márciustól a teljes területen biodinamikus átállást kezdtünk. A gazzal, soraljkaszálással 13-ban és 14-ben rengeteget küzdöttünk, ez évi 5-6 teljes kaszálást jelentett, egy alkalom nagyjából 4-5 napra 5-7 ember munkáját jelentette, a csapatokat főleg a családi vállalkozásunkból "csapatépítő" gyanánt beugró önkéntesekből, kisebb részben helyi időszakos munkavállalókból toboroztuk. :) Óriási küzdelem volt ez, ami egy ilyen csapat támogatása nélkül nem lehetett volna megtenni, három fiatal, lelkes srác dolgozik velem, akiknek ebben nagy szerepük van. 15-ben átálltunk egy soraljművelő használatára, amit nem a teljes területen tudunk még alkalmazni, illetve ahol használjuk, ott soronként 5-10 tőkét egyből tőből ki is vágott, mert az ültetvény eredendően nem ilyen gépesített művelésre lett tervezve, felnevelve. Természetesen rossz volt látni a pusztítást, így azonban ebben az évben rengeteg kaszálást, emberi munkát megúsztunk. A kivágott tőkék szerencsére kinőttek, karókkal védjük meg őket, fiatalítással később vissza tudnak állni. A megművelt (forgóboronált) soraljakon most mezei zsurló nő. Egyszóval egyelőre nagy ráfordítással és komoly szervezéssel, de mindenáron csak mechanikusan, kitartva az organikus úton. Hiszek benne, hogy hosszú távon, egyre ügyesebben ennek költségeit lehet még tovább csökkenteni. A friss telepítéseket idén 3-4-szer kapáltuk meg, ami megintcsak nagyon sok idő és költség, de talán ha szerencsém lesz, a következő generációk vissza tudják majd ezt hozni. :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.01. 12:18:50

@benczei:

István, köszönöm a válaszod.

Minden tiszteletem és elismerésem azért, hogy ilyen nagyban kezdtétel el a gazdálkodást. Én magam mindig is féltem a mérettől, mert úgy érzem, hogy maga a méret kényszerít kompromisszumokra.

Az ilyen erősen gépesített szőlőműveléssel nekem csak annyi a fenntartásom, hogy akarva akaratlan egy ördögi körbe kényszerít bele. Minél többször járod meg géppel a földet annál jobban tömöríted a talajt és minél jobban tömöríted a talajt annál nagyobb problémák lesznek mind az aszályos és a csapadékos években.
Bár mi is alapvetően organikus szemlélettel műveljük a szőlőt, de bevallom a természettudományos előéletemnek köszönhetően (szintén zenész) némi fenntartásaim vannak azt illetőleg, hogy egy ismert toxikológiai hatással rendelkező felszívódó szer a negyobb hunyó vagy az évente 10-14 traktoros talajtömörítés és gázolajégetés. Mármint a nagyobb méretnél. Kis méretben a gyakoribb növényvédelem és a motoros fűkasza lényegesen kisebb talaj és környezeti terhelést jelent.

Én évek óta követem a szomszédunkban organikusan dolgozó 30+ hektáros Kreinbacher birtokot és kicsit szkeptikus vagyok, hogy a heti-kétheti permetezés akár kamillateával is tényleg belefér-e az organikus szemléletbe.

Nehéz kérdések ezek.

dr poljakov 2015.09.02. 14:39:28

Édes jó istenem. :/ Csak egyszer olvasnék egy olyan értékelést, amiben nincs benne a "piros bogyós gyümölcs". Mondjuk itt még a "lekváros aromák" is hasba tudott ütni. Előbbinél, de utóbbinál is van édes, savanyú, keserű meg fanyar ízű. De legyek kompromisszumra kész: kérem ezen túl sűrűn alkalmazni a leírásokban a "vízszerű viszkozitás" és a "minimum tíz bubis zsongás" sommelier blaszfémiákat. Persze copyright meg minden.

nick: 2015.09.04. 03:14:40

@dr poljakov: figyi, azért mert te esetlegesen valóban nem érzel semmi mást 4 alapízen kívül (amúgy alapízből is több van, csak szólok...), attól azok még létező dolgok
ahelyett, hogy itt leírod, milyen túlegyszerűsítve érzékeled a valóságot, miért nem képzed magad inkább egy kicsit?
hidd el, sokkal érdekesebb a világ...

Szten00 2015.09.04. 09:04:19

@nick:: Teljesen rosszul értelmezed, amit leírt, szerintem olvasd el még egyszer. dr poljakov egyszerűen annyit írt, hogy a "piros bogyós gyümölcsök" kifejezés egy íz/ízvilág leírására nem túl alkalmas kifejezés, tekintve, hogy ez egy igen tág kategória, sokféle, különböző ízvilággal. Vannak fanyar piros bogyós gyümölcsök, vannak édesek, vannak savanyúak, vannak ilyenek-olyanok. Tök különbözőek. Így ha valaki piros bogyós gyümölcsöket ír egy borra, akkor nehéz megállapítani, mire gondol. Ha konkrét gyümölcsöt ír helyette valaki, egyből jobban tudjuk, mire gondol.
(Állásfoglalás nélkül, pusztán lefordítva, mi is olvasható abban a hozzászólásban.)

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.09.04. 09:28:16

@Szten00: Mások nevében nem tudok nyilatkozni, de ha én pl. "piros bogyós gyümölcsök"-et írok, részletezés nélkül, akkor nem érzem a borban egy vagy több konkrét piros bogyós gyümölcs ízét/illatát se olyan jól definiáltan, hogy kiemeljem. Azaz kb. olyan az íz/illat, mintha több ilyen fajta gyümölcs ízét/illatát mixelnék össze, akár lehet egyszerre édes, savanyú és fanyar.

MádiN. 2015.09.04. 19:09:32

Óóó pedig épp egy "piros bogyós gyümis" marsellant csócsálok :)
Najó, a meggy dominál leginkább benne. :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.05. 16:48:22

@Szten00: Pontosan így vagyok ezzel én is. Finn feleség révén gyakori vendég a konyhánkban a vörös áfonya, tőzegáfonya amelyek pirosak is és bogyósak is. Mégsem hasonlítanak egymásra... és akkor még ott van a meggy és cseresznye amelyek megintcsak ég és föld.

silvousplait 2015.09.06. 08:51:10

@benczei: Tisztelt Bencze Ur !
Le a kalappal On elott: biodinamika + kiserletezo kedv (no meg a batorsag, ami ehhez szukseges) = irodalmi ritkasag idehaza !
Amde, es nem a kekeckedes vegett, csak mert nem ertem, es meg is vagyok utkozve egy picit rajta: Mi szukseg akkor a Bor es Piac reklamriportjara ?

benczei · http://www.benczebirtok.hu 2015.09.06. 11:34:34

@silvousplait: Semmi. :) Eljöttek, kóstoltak, megnézték a birtokot, kérdeztek (mint bárki más), válaszoltam (mint bárki másnak) és megírták. Vettünk egy terméket, amivel nagyjából elégedettek vagyunk, ennek értékesítője kérte őket, hogy látogassanak meg, pontosan előre nem is tudtam, hogy milyen tartalom várható ebből. A cikket így utólag én is valóban nagyon határesetnek érzem, tanultam belőle, legközelebb elővigyázatosabb leszek, nem vállalok ilyet. Bár számos felkérést kaptam, semmilyen reklámmegjelenésért soha nem fizettem és ezután sem fogok, ez nálam alapelv. A szőlővel és a borokkal szeretnék foglalkozni, és az, ha tényleg jó, majd eladja magát. Ha nem, akkor pedig tanulni kell belőle, nem marketingelni.

benczei · http://www.benczebirtok.hu 2015.09.06. 11:54:33

@BZoltan: Igen, nehéz kérdések ezek. Én sem szerettem volna ennyi területet, másfél hektárral indultunk, ott, a kezdetekben ki is jelentettük, hogy ennyinél megmaradunk, saját magunk örömére készítünk bort. Ezután olyan területek kerültek eladósorba a hegyen, melyek az utolsó nagyobb, egybefüggő, érintetlenebb, nem úszómedencés házaknak szétdarabolt területek voltak. Ekkor sem akartunk nőni, nem szerettünk volna belevágni, nem is értettünk igazán a szőlőhöz. Közben sok lépcsőt tettem meg fejben, sokat beszélgettünk családilag, hogy hogyan is lehet ez rentábilis, saját lábán megálló vállalkozás. Végül 1 év után belevágtunk +7,5 hektárba, amit addigra nagyon jó áron kínált a tulajdonos. Úgy gondoltuk, hogy ha nem is leszünk képesek rá, legfeljebb kiadjuk bérbe a területeket. Ebben a szellemiségben még vettünk néhány területet, így lett ez ilyen nagy. Aztán megpróbáltuk megcsinálni a 13-as évet, és más pincék és Szászi Endre kezdeti erős szakmai segítségével valamennyire sikerült is. Így próbálunk most felnőni a feladathoz. Kell még idő! :)

A gépesítéssel kapcsolatban teljesen egyetértek, igyekszünk is ezt nem ész nélkül, hanem optimálisan használni. Figyelni kell a természetet, eső után sok ideig nem megyünk ki, legfeljebb a gumihevederes traktorral. Emellett egy jó időben elvégzett soraljműveléssel 2-3 fűkaszálást is meg lehet úszni. Esetenként a holdnaptár is segíthet ebben, de ezzel kapcsolatban még több tapasztalatra, kísérletre van szükségünk. Persze idén is volt még kézi fűkaszálás, talán nem is úszható ez meg teljesen. Nyilván sokkal szebb lenne ez gépek nélkül, pl. csak emberi erővel vagy lóval művelve, de egyelőre itt tartunk, valahogy meg kellett oldani. Folyamatában ez sokat finomodhat még...

silvousplait 2015.09.07. 09:11:18

@benczei: Koszonom, ez egy abszolut korrekt valasz volt ! Az ember nem lehet eleg ovatos :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.07. 10:29:01

@benczei: Szimpatikus az amit írsz. Szerintem nagyon sok mindenben ugyanazt de legalábbis hasonló utat jártunk be mi is veletek.

A legnagyobb különbség talán az, hogy a Somlón nincsenek és soha nem is voltak úszómedencés nyaralóknak szánt telkek. Ez sajnos a Balaton vonzáskörzetébe eső hegyek sajátos problémája. Mondjuk nálunk nem nagyon voltak ilyen egybefüggp sok hektáros olcsó földek sem. Egy hektár felénk úgy 8-25 millió között mozog. Nyilván a felső határnál a termő és jó állapotban levő furmint-juhfark ültetvények vannak, alul pedig a gyep vagy nagyon gáz ültetvények.
Egyszómint száz, nálunk tizenhektárokat venni csak százmilliós büdzsével nekifutva lehetne venni, plusz a telepítési invesztációk a másik száz misi. Na ez az amit szerintem marha nehéz úgy megcsinálni, hogy ne legyen kereskedelmi nyomás az emberen.

Én 2001-ben amikor kezdtem akkor sok számolás és variálás után azt hoztam ki, hogy cirka 2ha a gazdaságosan megművelhető szőlőterület alsó határa és 4hektár felett lehet fenntarthatóan jó vállalkozásként üzemeltetni egy borászatot.

Azóta persze ez a képlet bonyolódott, mert ugye minél nagyobb vagy annál több a lé és a sok lét Magyarországon eladni nem egyszerű. Konkrétan prémiumban nem is lehet. Ha pedig cashflow borban gondolkodik az ember az egészen más technológia.

A biodinamika iránti elkötelezettséged szimpatikus. Én mániákusan pragmatikus gazdálkodó vagyok és kicsit túl sok a biológus, toxikológus, orvos, mérnök a környezetemben ahhoz, hogy a Steiner filozófiát egy az egyben adaptálhatónak tartsam. Nyilván a talajélettannal kapcsolatos szegmense a biodinamikának és az ökoszisztémában való gondolkodás és a tisztaság meg környezettudatosság az nagyon korrekt, ezt a részét mi is csináljuk. A misztika részét én nettó parasztvakításnak tartom :) de nem ez a lényeg... hanem az, hogy szerintem büntetően drága mulatság a biodinamika.

Te tudsz olyan magyar borászatról aki vállaltan biodinamikus (neagysten papírja is van erről) és főtevékenységben gazdaságosan alkalmazza ezt a modellt? Elzászit ismerek többet is...de magyarról nem tudok. Én pont ezért nem ugrottam _MÉG_ bele ... mert szerintem a filozófa az szép dolog, de az sem árt ha enni tudok adni a munkásaimnak :) és lehetőleg abból amit a borászat megtermel.

silvousplait 2015.09.11. 09:34:19

@BZoltan: Nem tudom pontosan, mi ujsag a sajtpapirokkal, de Weninger, Pendits, Wassmann nem biodinamikus minositesu veletlensegbol ?
Franciaorszagban mukodik egyebkent cirka 500 biodinamikus birtok (ha nem tobb). Az hagyjan, hogy tisztessegesen megelnek belole, de ugy fest, hogy a fejlodes motorjat is sok esetben ok jelentik. Es a fent emlitett szam csak a boraszatokra vonatkozik. Ti. nincs az a mezogazdasagi termek (zoldpaprikatol az olivaolajig), amire ne lenne egy rakas mas, biodinamikus minositesu termelo. Azok szama pedig, akik ezt vagy azt (vagy az osszes) alapelvet atveszik, de nem hajkurasznak papirokat, eleg nehezen megbecsulheto, mindenesetre nem keves. Es eppen az o esetuk elgondolkodtato, mert ha papirt (es vele a "divatot", a plecsnit es jobb eladhatosagot stb.) nem keresik, de megis igy gondolkoznak es dolgoznak, akkor azt valoszinuleg meggyozodesbol teszik.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.11. 09:51:50

@silvousplait: A Penditsnek és a Wassmannak biztosan van papirusza, meg ha jól tudom a Meinklangnak is. Szóval ők vannak, de a finanszírozásukba én nem látok bele. Az mondjuk jelzésértékű, hogy mindhárman elég komoly nyugati nexusokkal és háttérrel rendelkeznek.

A francia biodinamikus kultúrárólsokat olvastam és láttam és ezt azt arrafele. Ami nagyon fontos, hogy azért az ő piacok sokkal, de sokkal stabilabb, fejletebb és legfőképpen fizetőképesebb mint a mienk. Szóval a biodinamika magasabb költségeit szerintem ők sokkal kényelmesebben ki tudják gazdálkodni. Egy magyar piacról élő magyar szőlőbirtoknak és pincének szerintem ez jóval nagyobb teher. Én ezért is nem vállalom be egy az egyben. Sok elemét követem a biodinamikának és ami jó azt én is használom. Szemléletben és hozzáállásban pedig teljes mértékben egy fronton vagyok a biodinamikusokkal. De magát a papiruszt megszerezni az tudtommal nagyon drága dolog... bemondásra papír nélkül meg szerintem nem sportszerű.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.09.11. 09:58:07

@silvousplait: @BZoltan: A Királyudvart ne hagyjátok ki. Tegnap volt KU vertikális és Anthony Hwang erőteljesen kijelentette: A biodinamikus művelés nem alkalmas arra, hogy a 2014-hez hasonló években, erős nyomás mellett megvédjék a szőlőt. Meglepett, hogy ennyire kertelés nélkül kimondta. Persze kitartanak mellette és nincs kompromisszum. De 2014-ből kvázi alig lesz boruk.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.11. 10:45:28

@akov: Jogos a Királyudvar erősen pionír ebben a műfajban. És Igen, 2014-ről ezt hallgatólagosan mindenki tudta.

silvousplait 2015.09.11. 14:16:50

@BZoltan: azt hiszem, az 500 szolobirtok tulzas, de a "tobbszaz"-nal maradhatunk. Amit a ket orszag kozti kulonbsegekrol irtal, alighanem es (magyar oldalrol) sajnos igaz. Nem tudom, hogy a BD-gazdalkodas mennyiben "nexusok" fuggvenye. A kerdes, hogy ti. "ki fizetne ki a biodinamikus boraim tobbletkoltsegeit ?", egyfelol jogos a pannon ugaron, masfelol nem nehez Franciaorszagban 6-12 euroert is BD-borokat kapni, es nem feltetlenul a sokhektaros nagybirtok alapborairol van szo.
Hozzaalasod a kerdeshez nagyon szimpatikus nekem :))
Lehet, hogy bemondasra nem sportszeru, de itt sokkal nagyobb a bizalom, ezert gond nelkul el lehet hinni. Senki sem hazudhat hosszutavon, mert oriasi a konkurrencia. A sok visszas jelenseg ellenere a francia borpiac alapfilozofiaja megsem az, hogy "fogjunk ossze gyerekek, es piszkoskodjunk egyutt egy jot".

silvousplait 2015.09.11. 14:18:10

@akov: Jogos a felvetes, elnezest ! Lesz iras errol a vertikalisrol ?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.09.11. 16:15:51

@silvousplait: Lehetne itthon is 6-12 eurós alapborokat biodinamikus szemlélettel és ellenőrzés alatt termelni, de csak akkor ha emellé van egy stabil legalább 20-30 eurós termékvonal ami megtámasztja a birtok pénzügyi rendszerét. Magyarországon a 6-12 eurós sáv amin belül egy átlag borász az alap és a csúcsboraival is mozogni tud. A 20+ eurós polc nagyon kevesek kiváltsága itthon.

Amúgy a piac Magyarországon is tudja, hogy kik azok akik komolyan gondolják a környeztért felelős mezőgazdaságot és fogyasztói szokásokat. De hát mindig is bizalmi termék volt a bor :)

dr poljakov 2015.09.24. 00:00:17

@nick:: Biztosan tudod, hogy én mit érzek. Neked viszont a szövegértéssel vannak problémáid, ugyanis nem a négy alap ízt gondoltam kiemelni, hanem pont azt, hogy a piros bogyós gyümölcsök közt milyen ízű gyümölcsök is vannak konkrétan. Szóval ne mondja már senki, ha lehet, hogy ilyen ízek vannak a borban, mert marhára nem egyértelmű, hogy ribizli, vagy málna, esetleg piros köszméte íze van valaminek.

dr poljakov 2015.09.24. 00:00:53

@MádiN.: Kiemelve ugye, hogy a meggy nem bogyós gyümölcs. ;)

dr poljakov 2015.09.24. 00:03:58

@benczei: A marketing a szép borokat is megilleti. Szerintem idővel ez a filozófia is teret fog nyerni, teret kell nyernie. Nagy kár volna nem megismertetni a birtok borait olyanokkal, akik ritkán, vagy egyáltalán nem járnak a Balaton környékén.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.09.26. 10:45:29

@dr poljakov: Na most, ha annyira definit lennék, hogy minden hasonló esetben kiírnám, hogy egészen PONTOSAN mire gondolok, egyik cikknem sem lenne vége. Szerintem ha egy rosénál, vagy egy pinot noir-nál valaki leírja, hogy "Piros bogyós gyümölcsök", akkor a cikk olvasójának, aki várhatóan már tapasztalattal rendelkező borfogyasztó/kóstoló, pontosan kell tudnia nagyjából mire gondolok, milyen a bor karaktere és talán el tudja dönteni, vásárolna-e belőle, érdekli-e, stb. Nem tudom miért lenne érdekes, hogy piros áfonyára, piros ribizlire vagy másra gondol-e valaki.

dr poljakov 2015.09.28. 16:58:54

@akov: Mert nem a színe az érdekes első sorban, hanem az íze, az illata. Ugye. Húsz éve kóstolok, semmit nem mond nekem az, hogy "piros bogyós", max. annyit, hogy borsznobság van. Édes? Édeskés? Épp csak hogy? Ribizlisen savanykás, vagy köszmétésen? Szóval legyél csak nyugodtan részletekbe menő. Ha az aszúban van kapor illat (mert hát ilyen is van ám!), írd csak bele a teszt leírásába. Ha citrusos, azt is írd bele. Ha sárgabarackos, azt se hallgasd el. Ha a rozé epres, hadd tudjuk meg. Ha ribizlis, pláne. Lesz időnk elolvasni. Ha pedig nem akarod érteni, amit írok és írtam, az sem baj. Nekem ez is infó.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.09.28. 17:03:34

@dr poljakov: Értelek. Viszont a piros bogyós gyümölcsök nem értem, hogyan jönnek a sznobsághoz. :(
süti beállítások módosítása