A Borrajongó

Rosé-kóstoló a "Klubban"

2015. április 18. 06:00 - drbarta

Egy kis személyes kalandozás után úgy döntöttem a klubban is bepróbálkozok egy rosé sorral. Soha nem volt még eddig. Úgy vettem észre, hozzám hasonlatosan többen is egyfajta zsákutcának tarják a rosét, olyan értelemben, hogy általában megvannak a korlátai. Lehet vitatkozni, hogy egyes képviselői jók, vagy nem jók, de emlékezetes élménnyel gyakorlatilag nem találkozni. Ennek megfelelően a kóstolóra verbuválás kicsit nehezebben ment mint máskor. Valaki kerek-perec megmondta, hogy ezeket a mű, rózsaszín izéket nem hajlandó inni, mert az jó nem lehet, valaki meg udvariasan kivonta magát, hogy oké-oké elhiszi, hogy nem mind olyan, de azért inkább kihagyná.. Azért a kemény mag nagyobbik része kellően nyitottnak bizonyult és eljött...és nagyon nem bánta meg.

2015-04-14_17_35_16.jpg

Riczu-Stier: Villányi Kékfrankos Rosé 2014

Kis siklósi kézműves pince, a borokon túl helyszíni vendéglátással is foglalkoznak, kockás abrosszal, kemencés csülökkel stb… 2009-ben kezdték tevékenységüket. A jelen bor a Miklós napi XVI. országos rozéversenyen legelső helyen végzett a 240 nevezett tétel közül. Vegyük persze figyelembe, hogy az említett verseny újborokról szól, tehát nem épp a titánok harca, még akkor se, ha épp véresen komolyan vesszük az eredményét. Kb. 1700 Ft. Borválogatás.

Epres-málnás-citrusos-tuttifruttis profil. Légiesen könnyed, már-már híg, de ehhez képest elég zamatos, élénk savakkal. Pofonegyszerű felépítés, jön, megy, de amíg van jólesően frissít. Itthon megszokott rosé-stílus, de a jobbik fajtából. 4 pont.

 

Balla Géza: Ménesi Rosé cuvée 2014

Az Arad környéki Ménesi borvidék egykori renoméjának visszaállítását tűzte ki célul 1999-től működő borászat. 70 hektár összterület, zászlóvivő fajtájának a kadarkát tekinti, de mindenképp kuriózumnak tekinthető, hogy portfóliójuk révén Magyarországon is megismerhetőek olyan fajták, mint pl. a feketeleányka. Rosé boruk az átlagnál nagyobb testű, magasabb alkohollal. Feketeleányka, kékfrankos és merlot fajták házasításából. Kb. 1900 Ft. Borválogatás.

Sokkal sötétebb szín, érettebb illat. Itt is van eper, málna, de van mellette valamiféle zellerszáras-gyógynövényes-citromfüves vegetalitás is. Kétségtelenül nagyobb a test, glicerinben dúsabb mozgású. Ízben is talán intenzívebb, de azért mégsem nő fel igazán a nagyobb kabáthoz. Savban egyszerre tűnik kicsit lagymatagnak, de azért éle is van. Hosszra valahol a rövid és a közepes között. Megosztó volt, legtöbb résztvevőnek kevésbé tetszett az előzőnél, volt akinek kifejezetten disszonáns volt, nekem elfogadható volt,  inkább kajához, mint aperitifnek tudnám elképzelni. Más úton járva hozza a 4 pontot.

 

Nagygombosi birtok: Gróf Grassalkovich Gamay Rosé 2013

A Nagygombosi birtokot Grassalkovich Antal gróf alapította a18. században és maradt a családé a 19. század közepéig. A Grassalkovichok kihalása után a széthullott birtok a Dautsch család tulajdonába kerül, majd a 20. század közepén a Magyar államé lesz. 1999-ben a legendás egri borász Gál Tibor és Szeremley Huba nyerik meg a birtokra és borházra kiírt privatizációs pályázatot. Komoly beruházások, fejlesztések, céljuk jó ár-érték arányú, könnyed, jól fogyasztható  borokkal színre lépni. A borász 2005-ös tragikus halála után leáll a cég működése, majd 2009-ben a mádi pincészetükről is jól ismert Barta család vásárolja meg. Céljuk a birtok adottságainak leginkább megfelelő módon különlegesebb rosé borokat készíteni, melyek rendre rövidebb hordós érlelést is kapnak, így várhatóan hosszabban eltarthatóak, mint azt a műfajtól megszokhattuk. Jelen borunk a burgundiai Beaujolais jellemző kékszőlő fajtájából, gamay-ból készült. Még Gál Tibor telepítette, akire ugye közismerten nagy hatással volt Burgundia, többek között ugye a pinot noir itthoni elterjedése is neki köszönhető. A borász a tulajdonos, Barta Károly lánya, Takács-Barta Anna. Kb. 1600 Ft. Gólyás Borház Szentes, Kézműves borok háza.

Az eddigiektől egy jó lépéssel komolyabb illat. Az epres-málnás gyümölcsösség természetesebbnek hat, illetve a hordó ad nekik egy kis mézes-krémességet. Szájban is borszerűbb. Bár tömörség, koncentráció nem sok van, de azért vannak benne részletek, hossza is úgy közepes. Savban épp annyit találunk, hogy kerek legyen a bor. Feljebb léptünk, az áráért jó vétel.  5 pont.

 

Dom. Henry Pellé: Menetou-Salon Morogues Rosé 2013

Négy generációs pince, nevének ismertté válása nagyjából összefonódik a körzet Menetou-Salon 1959-es születésével. Mai napig a leginkább meghatározóbb termelője a Sancerre szomszédságában, árnyékában, de olykor ahhoz közelítő minőségű borokat lényegesen olcsóbban produkáló körzetnek. Sancerre-hez hasonlatosan ugye elsősorban sauvignon blanc a fő szakterület, de a pinot noir szintén népszerű, könnyed, gyümölcsös vörös és rosé borok képében egyaránt. Jelen tétel is pinot noir, 25 éves tőkék, Chablis-hoz hasonló ún. Kimmeridge-mészköves talajról . 10.30 Euro. Les Passionnés du Vin.

Nagyon halvány színű. Az aromakészlete se emlékeztet rosé borra, semmiféle pink, vagy piros bogyós hangulat nincs. Inkább tűnik afféle "blanc de noir"-nak, de kétségkívül vonzó a citrusos, fehér ribizlis, barackos gyümölcsösségével, és nyilván az előzetes infók is befolyásolhatnak, de valóban van egy hasonlóképp meszes-tengervizes jellegű ásványos fűszeressége is, mint sok chablis-nak. Alig közepes test, de ízei kifogástalanul kitöltik, akárcsak izmos savai. Van egy egészen korrekt tömörsége, ásványos magja, hossza is közepes fölötti. Nem az a nagyon haverkodós típus,  de nagyon is borszerű, külön tetszik, hogy úgy szikár, csontszáraz és frissítő, hogy közben minden részlet lesimult, sehol egy él. Nekem jobban tetszett, mint általában a jelenlevőknek, venném újra. 6 pont.

 

Schlossgut Diel: Rosé de Diel 2013

A Nahe borvidék egyik élvonalbeli pincészete, 18 hektáros összterülettel. 1802-ben vette meg a Diel család azt a gazdaságot amelyet akkor már 50 éve béreltek és ma is a leszármazottak tulajdonában van. A korábbi vegyes mezőgazdasági tevékenységek után az elmúlt két generáció  alatt fókuszáltak teljes mértékben a bortermelésre, a jelenlegi tulajdonos, Armin Diel alatt pedig tovább spcializálva a portfóliót a dűlőszelektált rieslingek és a pinot noir került a centrumba. Armin Diel egyébként ismert gasztro és bor újságíró, rendszeres témába vágó tévésorozatokkal, illetve hosszú ideig a német Gault Millau főszerkesztője is volt. A lánya Caroline Geisenheimben képzett borász  2006-tól folyamatosan veszi át a birtok szakmai irányítását. A rosé pinot noirból készül. Részben egész fürtös a feldolgozás, az alapanyag acéltartályt és nagy fahordókat egyaránt lát. A szüret után 2-6 évig javasolják fogyasztását. 13.50 Euro. Gute Weine Lobenberg.

Újszerű, roséban ez eddig nem tapasztalt illat.  Olyan nagyborosnak tűnik, ahogy a leginkább cseresznyére emlékeztető gyümölcsösség egyszerre lédús, koncentrált, és hordósan érlelten krémes. Kiegészül diszkrét hordófűszerekkel is, de a gyümölcsnek tényleg van akkora súlya, hogy ezt könnyedén elbírja. Szájban tiszta, krémes, telt, mély ízű, megspékelve még némi maradékcukorral és szén-dioxiddal meg a vibráló savakkal egészen bombasztikus élményt nyújt. Körbenézek és mindenki csak hümmög maga elé, hogy b+ így meg úgy..Grosses gewachs feeling egy roséban. A folytatás is rendben van, bár szerkezetileg már nem annyira komoly anyag, mint amennyire az indítás intenzitása alapján esetlegesen várnánk, de azért szép íve van a korty második felének is, közepesnél hosszabb a lecsengés. Mindent összevetve jócskán a műfajtól elvárt felett teljesít és mindezt rendkívül közönségbarát módszerekkel teszi. Szerintem nagyon jó vétel. 6+

 

Famille Perrin: Tavel 2013

Tavel Franciaország egyik leghíresebb rosé-termőhelye. Az írások szerint XIV. Lajosnak is nagy kedvence volt az innen származó nedű, illetve Balzac is ódákat zengett róla, de vannak róla bizonyítékok, hogy már Krisztus előtt V. században is termesztettek itt szőlőt még az ókori görögök. Az appelláció egyébként a Dél-Rhone egyik legrégebben létrehozott eredetvédelmi körzete, és nem csak hogy engedélyezett itt a rosé, hanem ezt a nevet csak és kizárólag rosé borok viselhetik. Ezek a rosék viszont azon ritkaságok közé tartoznak melyek viszonylag hosszan érlelhetőek.  A Perrin család elsősorban a Chateau de Beaucastel révén ismert. Chateauneuf du Pape talán legismertebb birtokáról van szó, de a család a csúcsmárka mellett négociant tevékenységgel is foglalkozik Famille Perrin néven, jelen borunk is ebbe a termékcsaládba tartozik. Cinsault, grenache, mourvedre, 14.50 Euro. Gute Weine Lobenberg.

Nagyon szép illat. A maga ribizlis, gránátalmás, málnás világával nem tűnik újszerűnek, inkább csak nagyon természetesnek. Mintha ez lenne az „eredetije” minden rosénak, mintha ezt próbálnák fajélesztővel leutánozni, amikor rendre csak tutti-fruttis karikatúrára futja a végén. Szájban közepesnél nagyobb testű.  Telt ízű, a méreteinek megfelelően szépen strukturált, olyan közepesnél valamivel tömörebb anyag. Jó savak,  kis cseresség teszi kissé rusztikussá mégis frissítővé a végét. Közepesnél jóval hosszabb. Érdekes módon a leírás bizonyára jóval szerényebbnek hat, de körülbelül akkora anyag ez a bor is, mint az előző. Csak ezt mintha meghagyták volna a maga puritánabb, szárazabb, egyenesebb stílusában, míg az előzőnél, mintha minden kis borászati trükköt bevetettek volna, megjegyzem nagyon sikeresen, hogy azonnal utat találjon az örömközponthoz. Habitus kérdése ki melyiket díjazza jobban, nálam ez is egy jó masszív 6 pontig jutott.

 

Dom. de la Mordorée: Tavel „La Reine des Bois” 2013

A Dom. de la Mordorée taveli székhelyű, de 8 különböző körzetben összesen 60 hektár összterülettel  rendelkező birtok. A „ La Reine des Bois” mindig az adott műfajon belüli csúcsválogatást jelenti. 60% grenache, a  maradék clairette, cinsault, syrah, bourboulenc. 40 év körüli tőkék, 38hl/ha hozam, kézi szüret, majd bogyózás, hideg maceráció, préselés, érlelés. A termelő 8-10 éves potenciálról számol be. 16.50 Euro. Les Passionnés du Vin.

Egészen elképesztően mély az illat. A műfajban ezeddig valószínűtlennek hat a gyümölcs töménysége. Szuperérett, lédús gránátalma, piros ribizli, trópusi gyümölcsök, tejszínes-gyógynövényes-hibiszkuszos-levendulás köntösben. Nagy testű, buja korty fantasztikusan mély ízekkel, komoly súlyú, masszív szerkezeti tartalommal. Jólesően lágy, krémesen sima, mégis erőteljes, tekintély parancsoló. Nagyon hosszú, a végén kicsit melegít az alkohol, de egyáltalán nem bántam. Még nagyobbat szólt, mint múltkor, masszív 7 pont. Elképesztő teljesítmény. Ha valakit esetleg foglalkoztatott valaha, hogy milyen lehet, ha egy dél-francia nagyágyú alapanyagából inkább rosét készítenének, hát gondolom ilyen. Szerintem egy kétszer ennyibe kerülő chateauneuf beltartalmával bír.

 

Dom. de Tempier:  Bandol Rosé 2013

Bandol  Provence legfontosabb körzete. Időszámításunk előtt 6. századtól vannak leletek az itteni szőlőkultúrára vonatkozóan és a változatosság kedvéért az innen származó borok XV. Lajos nagy kedvencei voltak. Vörös agyagos, mészköves talajú déli irányba nyíló amfiteátrum, meredek teraszai egészen a tengerig futnak (lásd a képen). Legfontosabb fajtája a mourvédre. Ez a fajta ugyan gyakran színesíti egyéb tipikus dél-francia házasításokat, de talán sehol másutt nem mernek belőle ennyire dominánsan, akár önállóan alkalmazva is bort készíteni. Lucy „Lulu” Tempier és Lucien Peyraud 1936-os házasságkötésük után vették át az 1834-ben alapított mára 38 hektáros Tempier-birtokot. Peyraud intenzív közösségformáló életet élt, nevéhez fűzödik többek között az is, hogy Bandol önálló eredetvédelmi körzetté vált a negyvenes években,  illetve a filoxéra előtt jellemző, de az újratelepítések során nehezen kezelhetősége miatt mellőzött mourvédre felélesztése és ismét a borvidék stílusát meghatározó fajtává való elterjesztése. Felesége Lulu pedig konyhájáról és legendás vendégszeretetéről vált hírhedtté, illetve megnyerő stílusa is feltétlen közrejátszott, hogy boraik a legjobb éttermekbe is eljutottak.  Hét gyerekük született, közülük ketten Jean-Marie és Francois vitték tovább a birtokot, ők már a kor szellemének megfelelően dűlőszelektált borokkal léptek színre. Mára már ők is visszavonultak, napjainkban a szakmai irányítás egy fiatal , energikus borász Daniel Ravier feladata.  A rosé alapanyaga átlagosan 20 éves tőkékről származik. 50% mourvedre, a másik fele grenache, cinsault, carignan. 20 Euro. Les Passionés du Vin.

bandol.jpg

 Bandol. Forrás: www.provencewinetours.com

Kicsit fülledten indul az illat, de gyorsan kiszellőzik. Egészen sajátos vadmálnás-vörösáfonyás-bodzás-vérnarancsos-nyers ananászos gyümölcsösség. Nagyon zamatos, telt ízű korty, fantasztikus lendülettel, remek súlyú szerkezettel. Érett, sima, krémes, mégis lüktetően élettel-teli, hosszan kibontakozó. Megint csak egy brutál jó rosé, talán nem annyira valószínűtlenül mély, mint az előző, de arányaiban, egyensúlyában meg tökéletesebb. 7 pont ő is. 

Nagyon jó volt! Bánhatják, akik ráértek volna, de nem jöttek. :) Nagyjából egyetértettünk, hogy az idei év leginkább újszerű, legérdekesebb kóstolóját abszolváltuk. Nem zsákutca a rosé, csak úgy mint bármely más stílusban, határ a csillagos ég.

26 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr247373132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

silvousplait 2015.04.18. 09:06:15

@drbarta: Egy Mordorée-rozehoz mar nekem is volt szerencsem; suru volt, akar a ver - nekem kisse alkoholos, de soha rosszabbat. Bandol... no igen: aki meg nem hinne el (sokan vannak ilyenek), a roze igenis eltarthato sokaig, akar 10-15 evig is - felteve, hogy a mourvèdre-et nem sporoljak ki belole. Akit a Domaine Tempier, mint familia, roze-uttoroseg, legenda es anekdotagyujtemeny melyebben erdekel, olvassa el Kermit Lynch alapmunkajat a francia borokrol:

www.amazon.co.uk/Adventures-Wine-Route-Kermit-Lynch/dp/0374100977/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1429340206&sr=1-1&keywords=kermit+lynch

Elso kiadasa: 1988. Mai napig aktualis, kar, hogy magyarra nem forditja le senki, pedig sokmindent meg lehetne erteni, belole, tobbek kozott hogy a franciak borugyben miert tartanak ott, ahol (mi pedig miert nem, illetve merrefele is kellene tovabblepni).

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.04.18. 11:12:28

Már a múltkori komoly rosés posztod (meg egy Mordorée rosé :)) is ihletet adott, ez most ráerősített. :)

Bortó 2015.04.18. 11:43:45

Nagyon tetszett az írás, gratulálok! Az a szép az ilyen szeánszokban, hogy sokszor (korrekten deklarált:) előítéletek zúzódnak szét. Vajon itthon kísérletezik valaki azzal, hogy termést korlátozva, feltúrbózott fajélesztők nélkül közelítsen a rozé témához?

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.18. 12:28:53

@silvousplait: Ez a Mordorée is nagyon sűrű volt, meg kissé alkoholos. De szerintem, aki tud élvezni egy masszív dél-francia grenache-t 15-ös alkohollal (én nagyon), az ezt is szeretni fogja....:)
Ilyen KErmit Lynch-es írást én is találtam, amikor infokat gyűjtöttem a Tempier birtokról.
www.kermitlynch.com/our-wines/domaine-tempier/

@furmintfan: Örülök. Ha érdekel a téma akkor a tesztelt francia borokon túl feltétlen próbáld ki egyszer a Rosé de Diel-t is. Szerintem nagyon élveznéd!

@Bortó: Köszönöm szépen! Igen, én is szeretem az ilyen alkalmakat, amikor nézhetem, hogy társaim álla és előítéletei a földre zuhannak. :) Vannak persze itthon is akik komolyabban veszik a rosé kérdést, de nem hiszem, hogy bárki roséra "fecsérelne" olyan szintű alapanyagokat, mint amilyeneket pl. a fenti sorban a külföldi borok képviselnek.

aquarius71 · www.finewines.hu 2015.04.18. 13:18:02

Ha tudom előre, pár érdekes tétellel en is beneveztem volna... Amúgy meg nagyon örülök, tudjak meg minél többen: a rosé is ( lehet ) bor , de meg milyen!

Kopáncs 2015.04.18. 14:12:19

Utolsó két tétel érdekesnek hangzik. Esetleg valaki véletlenül nem kóstolta Whispering Angelt?

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.18. 14:49:02

@Kopáncs: szia. Talan tavaly kostoltam az aktalis evjatatot. Szerintem nem vol nagy szam. Az uditoitaltol eggyel komolyabb, de ize nem nagyon volt

silvousplait 2015.04.18. 17:04:32

@drbarta: O, az altalam emlitett konyvben a csaladtortenet & a kellemes provence-i let taglalasa 30 oldal. Szivbol ajanlhato irodalom.
Tovabbi hetprobas rozetetel (amit megkostoltam mar): Château Pibarnon. Es amihez meg nem jutottam hozza, de lehet, hogy neked nagyobb szerencsed lesz: Château Simone (AOC Palette). A kozeli Cassis pedig nemcsak feher, hanem neha roze is. Szinten erdemes megprobalkozni vele !

silvousplait 2015.04.18. 17:07:24

@drbarta: "Más úton járva hozza a 4 pontot." :D :D :D

Octopus 2015.04.18. 17:42:05

Amikor két éve Bandolban jártunk, én nem ájultam el a helyi rozétól. Pradeaux, Tempier, Pibarnon megvolt - szép, jó, finom mind, de nekem nem tűntek gyökeresen más stílusúnak, mint az átlag provanszi, vagy könnyű délfrancia (vagy netalán kevésbé mű hazai).

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.18. 18:20:07

@silvousplait: Szia. Itt Volt már szó a Simone Palette-ről. Komoly anyag volt, de nem tetszett makulátlanul. borrajongo.blog.hu/2014/12/03/komoly_rosek_nyomaban
Az idézett szövegbe nem gondoltam élt vinni. Tényleg úgy éreztem, hogy nálam befutott 4 pontra, csak más erények/hiányosságok révén, mint az első bor.

@Octopus: Nem tudom. Nagyon szűkösek a provence-i tapasztalataim, vszeg sok-sok ilyesmi lehet arra, mint ez a Tempier Bandolon kívül is, viszont azt ki tudnám jelenteni, hogy nekem több nagyságrenddel jobb volt, mint akármilyen rosé eddig itthonról. Persze nem vagyunk egyformák.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2015.04.18. 21:18:54

@Kopáncs: Én történetesen kaptam egy 2013-ast ajándékba, de kap még néhány játszótársat a bontásra.
@aquarius71: Fentiekre visszautalva mi jöhet szóba? :) Elküldöd e-mailben?

Kopáncs 2015.04.19. 10:35:24

@furmintfan: Már várom! :) Rakhatnál melléjük valami magyar rosét is pl: Centurio Első fejtést vagy hasonlót.

aquarius71 · www.finewines.hu 2015.04.19. 15:23:18

Georg Breuer, Leitz, Mosbacher, Huber, Zull rosek- mind 2014bol... Zsenialisak...

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.20. 09:53:09

Ez a Mordoree rosé az egyik legjobb, amit valaha kóstoltam, ha nem a legjobb. A Drop Shopban - igaz, nem olcsón - kapható és néha poharazzák is. Nem szabad kihagyni...

Tavel: a taveli rosé elég mély színű, színben talán a mi sillerünkhöz hasonlít. Amikor arra felé jártam, azt mondták nem igazán divatos, nem veszik, mert a könnyed provence-i rosé-t szeretik a népek. Az oroszokat emlegették, mint vásárlók, akiknél megy a Tavel és exportálnak is.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.20. 10:50:55

@akov: Ezt is adják a Dropshopban, nemcsak a "Dame Rousse-t"?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.20. 10:53:54

@drbarta: oh, lehet, hogy csak az van, igen.

silvousplait 2015.04.20. 11:04:44

@Octopus: a hazai rozeknak nincs "vertikalis faktora" (magyaran nem allnak el), a provence-inak (ha igenyes) van. Probald ugyanazt nehany ev mulva ! Amikor csoporttal voltam lenn 2013-ban, azon fanyalogtak a magukat igenyes borbaratoknak tartok, hogy 2011-es rozet mertek felszolgalni / kostoltatni (attol fuggetlenul persze, hogy a roze kifogastalan volt). Szoval a problema es szuklatokoruseg alapos szanalasra szorul.

@drbarta: Nem akartam elt belelatni, egyszeruen csak tetszett a megfogalmazas.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.20. 11:15:12

@akov: Úgy emlékszem a Dame Rousse olyan 12 euro körül van kint szemben a Reine de Bois 16.5-jével. A pince szerint ez 8-10 éves potenciált tud, a Dame Rousse meg 4-6-ot. A cellartrackeren ezt 91.3-ra tartják a népek, a Dame Rousse-t pedig 89.6-ra. Én a Dame Rousse-t nem kóstoltam még, biztos az is nagyon jó, de papírforma szerint ez elvileg még egy picit többet tud :) Szóval ajánlom figyelmedbe (csak épp légy aznap alkoholtoleránsabb kedvedben :)

Octopus 2015.04.20. 12:05:00

@silvousplait: az átlag provanszinak sincs. Még nem érlelgettem a szentandi rozéját, de például annál mindig olyan érzésem van, hogy jobb lesz egy-két év múlva, mint frissen. Még az is lehet, hogy így van.

@drbarta: kíváncsi lettem volna, hogy sillerek hogy szerepelnek a sorban - meglehet, hogy azok közelebb állnak stílusban egy tavelhez.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2015.04.20. 14:04:19

@Octopus: Pont nekem is volt ilyen gondolatom, hogy a magyarok közé inkább sillert kellett volna rakni. Ennek ellenére nem hiszem, hogy bármelyik sillerünk megszorongatta volna a fenti külföldi rosékat. Most nem azért, mert külföldiek, teljesen érdektelen külföldi rosékat is ittam már, de a fentiiek egytől egyikg valahogy nagyon jól elsültek. A Diel-t is nagyon javaslom, egészen fasza élmény, lehet alápontoztam :)

Szegediszomelijé 2015.04.20. 15:44:18

@Octopus: Nem sok értelme lett volna sillerezni. Azok színanyagban többek, de szőlészetben nem (általában). Ezek a francia rozék pedig komoly borok voltak:-)
Ithonról egy-két kézműves különül el a mass markettől -Tamás Pince, Orsi (e kettő biztos leginkább éven túl fogasztandó), IványiZsófit is el tudom képzelni, Szentandi is lehet, érlelhetőbb. Figula is készített hordós érlelésűt. Ezeket azért eddig az évjárat hatás v egyéb alkalmi dolog szülte, hogy elkészültek, nem a hosszú távú koncepció. A Gróf Grassalkovich-ot azért mindenképp érdemes megjegyezni, kellemes meglepetés volt!
Érdekes lesz a 2014-es évjárat -sok pince nem készített vörösbort, de az annak indult alapanyagból rozé lett/lesz -lehet, a vörösbor hiánya hoz egy jó rozés évjáratot.

silvousplait 2015.04.20. 18:23:54

@Octopus: Ezert irtam, hogy "ha igenyes". Nyilvan mindnyajunknak megvan a maga "moslek es kommersz" provence-i rozeelmenye :) A lenyeg, hogy aranyaiban sokkal tobb francia roze all el sokkal tovabb, mint magyar. Ennyi. De eltartassal kiserletezni barmikor lehet :)

@Szegediszomelijé: " Ezeket azért eddig az évjárat hatás v egyéb alkalmi dolog szülte, hogy elkészültek, nem a hosszú távú koncepció." Tokeletesen egyetertek, elobb az a bizonyos koncepcio lenne szukseges...