A Borrajongó

Tokaji Ősz 2014

2014. november 26. 06:00 - furmintfan

Egy ideje tartozom már ezzel a beszámolóval, hiszen két hónap telt el az esemény óta, de valahogy nehezen állt össze a fejemben, mit és mennyit is lehetne, kellene írni az eseményről. Egy biztos: hosszúra sikerült a visszaemlékezés.

A Tokaji Ősz a borvidék legfontosabb rendezvénye, amelyet tavaly óta a Tokaj Alapítvány és a tokaj.hu szervez. A programsorozat központjában természetesen a tokaji bor áll, az ehhez kapcsolódó gasztronómiai és zenés programokkal összekötve. Az idelátogatók több csoportba osztva ismerkedhetnek a hegyaljai borászokkal, borászatokkal, boraikkal és a nevesebb helyi éttermek fogásaival.

A XI. Tokaji Ősz az aszúszemek, töppedt szemek és egészséges szemek egybe szüretelésével születő édes bort jelölte meg a rendezvény központi témájaként, így a borvacsorák menüsorai is elsősorban ilyen borokra és az azokhoz illő fogásokra épültek.

A hétvége a pénteki „0. nappal” indul, amelynek tematikája inkább a borvidéket jobban ismerő érdeklődőknek szól: egy aktuális témát boncolgató beszélgetés, majd egy adott borvidéki településhez kötődő kóstoló. A program gerincét a szombati és vasárnapi események képezik. A Gróf Degenfeld Kastélyszálló ad otthont a szombati ünnepélyes megnyitónak, amelyet a szálló parkjában felszolgált ebéd és borkóstoló követ. Este patinás helyszíneken tartott borvacsorákon a borvidék legjobb séfjei által megálmodott menüvel, valamint a vendéglátó és a vendégborászat boraival kényeztetik a vendégeket. Vasárnap a reggeli után borkóstolással egybekötött dűlőtúrák következnek, végül pedig a zárórendezvény keretében ebéd és egy miniborfesztivál búcsúztatja a résztvevőket.

tokajiosz01.jpg

A pénteki beszélgetésre mindenképpen ellátogattam volna, de a rendezvény előtt pár nappal megcsörrent a telefonom és kellemes meglepetés ért: Prácser Hajnalka és Prácser Miklós, azaz az Erzsébet Pince kedves meghívásának köszönhetően a vasárnapi zárórendezvényen is részt vehettem. Szombaton külön utakon jártam, arról majd máskor, de most nézzük mit kínált a 2014-es Tokaji Ősz nyitó- és zárónapja. Vigyázat: maraton!

A hétvégi eseménysorozatot tehát a programcsomagoktól elkülönülten a "0. napon" egy borkóstolóval egybekötött kerekasztal-beszélgetés vezette fel "magánBESZÉLGETÉS Tokajért" címmel. A Rókusfalvy Pál által levezényelt eszmecsere résztvevői Dán Károly volt New York-i konzul és a Breitenbach Pincészet egyik befektetője, Demeter Zoltán, Sauska Krisztián és Szepsy István voltak. A közönség soraiban a magyar borszakma számos szereplője és természetesen sok tokaji borászat borásza, tulajdonosa, birtokigazgatója, képviselője foglalt helyet.

A Gault Millau-n megjelent, Ripka Gergely (tancolomedve.hu) által jegyzett beharangozó interjúk azt a képzetet keltették bennem, hogy a beszélgetés is a tokaji édes borok témakörét járja körbe - fel is merült bennem a kérdés, hogy miért nem kapott helyet minden interjúalany a beszélgetőasztalnál. Hamarosan kiderült, hogy az egész borvidék jelene és jövője került a fókuszba, a beszélgetőtársak kiválasztásánál pedig fontos szempont volt, hogy mindannyian tokaji borászatok tulajdonosai legyenek (így rögtön érthető, hogy miért esett ki a hat interjúalanyból négy). A beszélgetőpartnerek természetesen más-más háttérrel rendelkeznek, így nézőpontjuk bizonyos kérdések vonatkozásában is érthetően különböző volt.

A beszélgetésen elhangzottakat teljes mélységben nyilván lehetetlen visszaadni, próbáltam néhány dolgot kiemelni.

tokajiosz02.jpg

(Rókusfalvy Pál, Dán Károly, Sauska Krisztián, Szepsy István, Demeter Zoltán és Kovács Tibor)

Tombor András, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke és egyben a Tokaj Kereskedőház Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke végül egyéb hivatalos elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a beszélgetésen, témafelvezető gondolatait Rókusfalvy Pál olvasta fel. Sajnos így elveszett az állam képviselője és a borászok, illetve tulajdonosok közötti élő párbeszéd lehetősége, de a beszélgetés még így is több, mint két órásra nyúlt, és sok érdekes szempontot vetett fel a borvidék jelene és jövője szempontjából.

Tombor András helyzetértékelésében kiemelte, hogy a minőségi termelésre történő áttérés még mindig csak a tokaji bortermelők egy igen szűk rétegében ment végbe. A borvidék az ország egyik legszegényebb régiójában helyezkedik el. Az épületek, birtokok, termelőeszközök rossz állapotban vannak. A külföldi tőke beáramlása minimálisra csökkent és a magyar tőke sem tudott a helyébe lépni. Kevés a kimagasló minőségű termőhely és még kevesebb a kimagasló minőségű bor. A szabályok, előírások következetlenek, elavultak, nem tisztelik őket, de gyakran a hatóságok is együttműködnek a szabályszegőkkel.
Tombor szerint a támogatásnak először is a magasabb rendű kultúra kialakítását kell megcéloznia. A borvidék sorsának előremozdítása érdekében első lépésként a fejekben kell rendet tenni. Ez hosszú folyamat, amely hatását évtizedek, évszázadok alatt fogja realizálni. Jelenleg az állam szerepvállalása a fenti célok elérése érdekében elengedhetetlen. Fontos az átgondolt forráselosztás, a kis birtokok jövőjének biztosítása, az ültetvények rendbetétele, a borvidéknek egységes célok kitűzése, a célokhoz egységes eszközök hozzárendelése, reális célok, ismeretek elsajátítása, a vállalkozókedv növelése, öngondoskodás lehetőségének megteremtése.
Az állam több szempontból is egyedi lehetőségekkel rendelkező szereplő, a rendelkezésre álló források és eszközök bősége és más szempontok miatt is. Az állam képes új befektetéseket megvalósítani, általános szabályokat alkotni, és azok végrehajtását kikényszeríteni, a borvidéket átfogóan fejleszteni, a döntések meghozatala során gazdasági és szociális szempontokat összeegyeztetni. Amint a borvidék fejlődése, növekedése megfelelő pályára áll, az állami szerepvállalás mértéke csökkenhet.
A Tokaj Kereskedőház megújulásával elkötelezte magát a minőségi borkészítés mellett. A borvidéken egyedül a Kereskedőház képes a világpiacra mérhető mennyiséget produkálni. Világszinten értelmezhető mennyiség termelésére a tokaji birtokok túlnyomó többsége nem képes. Természetesen a Kereskedőház nem fogja a legkiemelkedőbb borokat készíteni, sosem lesz versenytársa a legmagasabb minőséget produkáló kisebb borászatoknak, de nem lehet többé az alacsony minőségű tömegborok gyártója sem. Cél tehát nagyobb mennyiségben stabilan jó minőségű borok készítése, a csúcsminőséget alulról megtámasztva. A minőség növekedni fog, a mennyiség csökkenni. A kizárólagos állami tulajdoni struktúra is változhat: a Kereskedőház szándéka, hogy idővel a részvényesi státusz lehetőségét kinyissa a termelők felé.
A jó minőségű bor előállításához elengedhetetlen a jó minőségű alapanyag. Kevés a világon az olyan egyedi termőhely, amelyen kimagasló állapotú ültetvény is található. Az állam ezentúl a megfelelő ültetvénnyel, illetve megfelelő fejlesztési tervvel rendelkező birtokokat kívánják technológiai támogatásban részesíteni. Ennek érdekében 0,25 ha pontossággal tervezik felmérni és a biztonságos termelési lehetőségek szempontjából értékelni a termőterületeket.
Az eredményesség érdekében kulcsfontosságú a szigorú szabályozás, ellenőrzés. Az állam kezébe kerül 2015. január 1-től a Tarcali Kutatóintézet, amelynek fontos szerepet szánnak. Újra kell szervezni a borbíráló bizottságok tevékenységét is.

A kerekasztal-beszélgetés elején amolyan bevezetőként a borvidékben látott lehetőségekről, sikerekről, kudarcokról beszélgettek a résztvevők.
Szepsy István hangsúlyozta, hogy az újabb és újabb célok kitűzése tartotta lendületben a fejlődést. Az első feladat a borvidék alapos megismerése, amely még jelenleg is tart. Szepsy István hisz abban, hogy Tokaj potenciálisan a világ első számú borvidéke, de tisztában van vele, hogy egyik napról a másikra senkiből sem lehet világelső, ehhez komoly munka kell. Mindig magasabb minőség elérését kell célul kitűzni, ehhez megfelelő mentalitás szükséges, annak kialakulásához pedig a folyamatos biztatás, elsősorban a fiatal birtokoknak. A borászlegenda azt vallja, a klasszifikáció elkezdéséhez vezető megértési folyamat még várhatóan több évtizedet vesz igénybe. A tudatosság kulcsfontosságú a borvidéken végzett munka szempontjából. 
Demeter Zoltán szerint minden egyes évjárat közelebb visz annak megértéséhez, miért volt Tokaj-Hegyalja egykor a világ legünnepeltebb borvidéke. Az egyén sikerei múlékonyak, ezért a környezetet is sikeressé kell tenni, végső soron a közösségépítés eredményessége határozza meg a sikerességet. A tokaji borász kiemelte, hogy az elmúlt 22-23 évben a kevés minőségi szemléletű pincészet óriási munkával nagyobb átalakulást hozott a borvidék életébe, mint az azt megelőző 500 év összesen. Ez az időszak tanulással, a régiek üzenetének megértésével telt. Már a minőségi borkészítéshez való hozzáállás megváltozása is óriási eredmény, és ez is finomodik tovább. A tokaji borász szerint egyelőre még a tokaji bor meghatározása a feladat, korai lenne még egy fajtát a középpontba helyezni. A klasszifikáció, a termőterületek osztályozása fontos kérdés, ezt a borvidékről szóló régi írásokat tanulmányozó termelők érzik leginkább. A klasszifikáció azonban összetett és kényes kérdés, nyugodtan kell végiggondolni minden vetületét és vonzatát.
Sauska Krisztián szerint lassan megtalálják saját stílusukat, és bár büszke a pincészet eddigi eredményeire, szerinte fontos beszélni a kudarcokról is, mert azokból lehet tanulni. Hosszú utat jártak be eddig, de a száraz tokaji bor még mindig nem tett szert méltó elismertségre, sem belföldön, sem külföldön. A borvidéken hiányzik az összefogás, ami szintén hátráltatja a fejlődést.
Dán Károly diplomataként sokat utazott diplomataként. Tapasztalatai szerint Tokaj nevét mindenki ismeri, de nagyon kevés ember ismeri igazán a Tokajt, még kevesebbnek van valós képe a borvidék jelenlegi helyzetéről. A furmintot, mint fajtát értelmezhetővé kell tenni világpiac számára, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Régen a Kereskedőház a minőségi javulás kerékkötőjeként jelent meg a borvidékről szóló beszélgetésben, ezért jelentős lépés az állami cég megreformálása.

Kovács Tibor félidőben csatlakozott az asztaltársasághoz, és a késői szüretelésű borok kapcsán szólt néhány szót. Franciaországban tett utazásai során nagy hatást gyakoroltak rá az Elzászban késői szüretelésű kóstolt borok, és amikor a francia tulajdonosok szabad kezet adtak a Hétszőlő csapatának, úgy döntött, érdemes lehet hasonló stílusú bort Tokaj-Hegyalján is elkészíteni, majd később ezt az utat követte a többi pince is.

Az állami szerepvállalás, a borvidék marketingje, az anyagi erőforrások elosztása, a feladatok elvégzésének rangsorolása volt az a témakör, ahol a legszembetűnőbb volt a véleménykülönbség az asztaltársaság tagjai között. Mint az köztudott, a Tokaj Kerekedőház a Claessens International Ltd. segítségével az egész borvidékre kiterjedő márkaépítésbe kezdett. Cél a Tokaji bevezetése a nemzetközi luxustermékek közé, amelyre két év alatt mintegy 10 millió eurót, azaz 3 milliárd forintot szánnak. A Tokaj Kereskedőház Zrt. és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának közös kezdeményezésére létrejött a Tokaj Marketing Testület Kalocsai László (Dereszla), Mészáros László (Disznókő), Molnár Péter (Patricius), Szepsy István és Winkler János (a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottsági tagja) részvételével.

Dán Károly szerint a Tokaji brand felépítése nagy lehetőség, és fontos a borvidék jövője szempontjából. A márkaépítés nagy feladat, sokrétűbb tevékenység, mint a marketing. A siker érdekében magyar fogyasztóknak és termelőknek is be kell állniuk a magyar bor ügye mögé. A sikeres márkaépítés érdekében a tokaji bor életútjának egészét felülről kell látni, be kell mutatni, az ültetvénytől a fogyasztóig.
Sauska Krisztián üdvözli, hogy marketingre, márkaépítésre szakosodott, nemzetközi tapasztalattal rendelkező cég látja el ezt a feladatot, hiszen egyrészt jobban értenek a kommunikációhoz, másrészt ezt a munkát a termelők egyéb tevékenységeik mellett egyébként sem tudják elvégezni. A média és a gasztronómia is fontos szerepet tölthet be a tokaji bor promociójában. Az államnak és a termelőknek konszenzusra kell jutni a fő irányvonalakat illetően. 
Demeter Zoltán szerint aktívan dolgozni kell azon, hogy a világszínvonalú borok a tágabb közönség elé kerülhessenek. A magyar bormarketing sokszor nem használja ki a világ borsajtója által nyújtott kevés lehetőséget sem. A sikeres marketinghez egyszerű üzenet kell (itt jön be az elnevezés kérdésköre is). Demeter Zoltán szerint egy próbát megér a külföldi cég márkaépítése, hiszen eddig ilyen irányú kísérletet nem tettek a borvidéken. A kommunikációt végző cégnek meg kell értenie a tokaji bor lényegét. A borvidék fejlesztésére szánt állami források elosztása kapcsán kiemelte, hogy azok egy része a közutak felújítására megy el, másik részét a Kereskedőház, mint állami cég kapja meg, így csak a maradék jut a többi pincészetnek. Demeter Zoltánnak konkrét elképzelései vannak arról, hogy mire kellene fordítani az állami támogatásokat: a dűlőutak felújítására (ezek egyszerre több célt szolgálnának: közlekedés, vízelvezetés, turizmus), az ültetvények és támberendezések rendbetételére, a megfelelő szakemberek képzése érdekében egy ilyen feladatot ellátó oktató intézmény megalapítására, valamint a fiatalok támogatása érdekében egy helyi pénzintézet létrehozására.
Szepsy István feleslegesnek érzi a marketingre szánt források óriásira duzzasztását. A marketing-költségek tekintetében lehetetlen versenyezni a többi bortermelő országgal, ezeket a forrásokat véleménye szerint inkább a szakmai megújulás elősegítésére kell fordítani. A rendelkezésre álló források elosztásában az állam és a termelők közötti konszenzusra kell törekedni. Fontos a termelési alapfeltételek rendbetétele, és a legmagasabb szintű termék, az aszú termelésének optimalizálása. Olyan élet- és munkakörülményeket kell teremteni, amelyek a családokat arra ösztönzik, hogy a borvidéken akarjanak élni és dolgozni.

Mészáros László, a Disznókő birtokigazgatója egy kérdést intézett a beszélgetőtársakhoz: Az édes vagy a száraz bor jelenti Tokaj jövőjét? A kérdés létjogosultságát meg is indokolta: a tokaji édes bor megítélése egyértelműen pozitív a világban, míg a száraz boré változó. Az édes bort ugyanakkor sokszor nehezebb eladni. Felvetette annak lehetőségét is, hogy érdemes lenne-e a világ jelentős édes bort termelő borvidékeinek összefogva közösen promotálni az édes bort, köztük az aszút is.

Sauska Krisztián véleménye szerint az édes és a száraz borok együtt jelentik a borvidék jövőjét, bár a száraz borok stílusát tovább kell csiszolni, mert jelen állapotukban nem feltétlenül felelnek meg a világ ízlésének.
Dán Károly bízik abban, hogy a tokaji száraz bor is meghatározó szerepet tölthet be a száraz borok piacán.
Demeter Zoltán válasz helyett először egy költői kérdést tett fel Szepsy Istvánnak: ha 2000-ben nem készült volna el az első dűlős száraz bor, egyáltalán beszélgethetnének-e az asztalnál. Demeter Zoltán szerint a tokaji száraz borok nélkül mára egyszerűen éhen haltak volna.
Szepsy István értelmezésében az aszúnak - mint más édes borokkal össze nem hasonlítható bornak - kell lennie Tokaj zászlóshajójának, de természetesen a száraz borokra is szükség van. A dűlős száraz borok lehetőséget adnak a borvidék sokszínűségének bemutatására. Az aszút viszont nem érdemes más borokkal együtt népszerűsíteni, mivel teljesen egyedi termék, ezért külön is kell kezelni más édes boroktól, ahogy Tokajt is már édes borokat termelő borvidékektől.

3 bort is megkóstoltunk a beszélgetés alatt:

Hétszőlő Hárslevelű Késői Szüret 2013

Virágos, kőporos, enyhén mézes, édes almás, őszibarackos, ananászos illat. Közepesen tömör szerkezetű, jól iható bor, közepes intenzitású savakkal. Ízében édes citrusok, édes szőlő, ananász, lime, mangó, körte, pici ásvány. 5p+

Szepsy Cuvée 2007

Furmint, hárslevelű és sárgamuskotály, szamorodni technológiával készítve, de a szamorodninál előírt érlelési időhöz képest rövidebb ideig hordóban tartva. Aranyszínű, olajos textúrájú bor, érettségét diszkrét dohányos, avaros, gombás illatjegyek jelzik, közben vanília, füstölő, szantálfa és keleti fűszerek tűnnek fel. Sűrű, olajos, mégis elegánsnak hat, savai érettek, közepes intenzitásúak. Ízében sok fűszer, vanília, füstölős jegyek, aszalt barackkal és trópusiakkal. Hosszú lecsengésében inkább a fűszerek dominálnak. Régen nagy kedvencem volt, és szépen is érik, nagyon örültem, hogy még egyszer megkóstolhattam. 7p

Demeter Zoltán Eszter 2013

Sötétebb zöldessárga szín és intenzív illat jelzi, hogy feltehetően frissebb borral van dolgunk (itt a palackon nem volt megjelölve az évszám, kóstolás közben derült ki az évjárat). Vonzó illat, gazdag gyümölcsösséggel (trópusiak, sárgabarack), pici virágossággal és mézzel. A savak finoman a háttérbe húzódnak, így azt is lehetne mondani, hogy a bor édességhangsúlyos, viszont olyan sokrétű, habzsolnivaló gyümölcsösségből építkezik, hogy ez fel sem tűnik. Mangó, maracuja, sárgabarack, körte, ananász... szinte csak gyümölcsökből éri el komplexitását, kevés fűszer támogatásával. Nagyon szép. Erős 8p

Termőhelye: Tokaj

A beszélgetést a múzeum parkjában "Termőhelye: Tokaj" név alatt egy sétáló kóstoló követte, ahol különböző tokaji dűlőkről származó borokat mutattak be a meghívott borászok. Érdekességképpen akadt néhány régebbi, már csak a borászatok pincéjének mélyén fellelhető, illetve akkoriban debütáló tétel is.

tokajiosz03.jpg

Bott Pince Teleki 2013

Kb. 70% furmint, kb. 30% hárslevelű, félszárazra erjedt ki, immáron tokaji palackba lett letöltve, változatlanul üvegdugós lezárással. Vonzó illat, őszibarackkal, édesfűszerekkel, barackvirággal. Intenzív, lendületes savain a 14 g/l maradékcukor gömbölyít. Egy pici cseresség még érezhető a bor felületén, feltehetően idővel ez is besimul. Íze üde, teli lédús gyümölcsökkel: citrusok, grapefruit, lime, zöldalma, körte, finom fűszeresség, hosszú, frissítően fanyar, minerális érzetű lecsengés. 6p/7p

Demeter Zoltán Szerelmi Hárslevelű 2013

Lassan nyílik az illat, amelyben eleinte hűvös hangulat, körte és zöldfűszer dominál, majd egyre több őszibarack, lédús körte, édesfűszer, vanília és virágos jegy következik. Telt, tömör, tartalmas bor, szilárd savgerinccel. A stabil vázon a díszítő jegyek talán még nem bontakoztak ki teljes mértékben, kicsit szikárnak hatott a bor. Ízében körte, citrusok, vanília, édes alma. 6p/7p

Hétszőlő Fordítás 2003

A Tokaji Ősz előtt alig egy hónappal kóstoltam a bort, most sem mutatott újat, úgyhogy idemásolom az akkor készült jegyzetet:
Hordófűszerek által dominált illat, vanília, kókusz, a második vonalban barackbefőtt, talán egy minimális illóval. Telt, vaskos korty. A sav-cukor arány rendben van, hanem a fa ráül ízben is, ettől elég rusztikus benyomást kelt, legalábbis az én ízlésemnek ez kicsit sok. Ráadásul mindezt 11 évesen mutatja. Ennek megfelelően kókuszos, vaníliás, fűszeres, érett kajszival és sárgabarackbefőttel, kandírozott naranccsal, pici fával és fűszeres lecsengéssel. 5p/6p

tokajiosz06.jpg

Hímesudvar Késői Szüretelésű Kövérszőlő 2012

Első szippantásra jön a fajtára gyakran jellemző szalonnás fedettség, majd ez gyorsan eltűnik, és édes szőlős, barackos illat érezhető.Ízében is az édes szőlős, barackos jegyek dominálnak, édesfűszerekkel, selyemcukorral, és enyhén kesernyés lecsengéssel. 5p

Hímesudvar Késői Szüretelésű Zéta 2012

Legfeljebb közepes intenzitású, vaníliás, édes körtés, virágporos, szőlős illat. A savérzet kicsit lágy a cukortartalomhoz képest, a bor viszont finom, jó inni. Ízében körte, őszibarack, vanília, édes alma, kevés méz és pici almahéjas fanyarság a végén. 5p+

Hímesudvar Késői Szüretelésű Sárgamuskotály 2013

A fajtához képest visszafogott, enyhén parfümös, bodzás, szőlős, szőlővirágos, egzotikus fűszeres aromatika jellemzi, amely ízben egy kevés trópusi gyümölccsel egészül ki. Jó sav-cukor egyensúly, finom íz. 6p-

Patricius Teleki Hárslevelű 1999

Félédes tétel, kicsit meglepődtem, amikor kiderült, hogy 15 éves borhoz van szerencsém. (Mint utóbb megtudtam, Bárdos Sarolta keze munkáját dícséri). Természetesen először illata, majd íze is jelzi a propoliszos, mézes, aszalt barackos, majd utóbb feltűnő gombás, dohányos jegyekkel, hogy érettebb anyaggal állunk szemben. Illatban kicsi füst és virágpor is feltűnik. 5p

tokajiosz05.jpg

Paulay Borház Furmint 2013

Tartályban erjedt és érlelődött, 1 l-es palackban, csavarzárral került letöltésre, tehát az amolyan igazi belépő bor. Ennek megfelelően minden tekintetben a frissességre épít: zöldalmás illat és íz, pici citrusossággal, ropogós savak, egy kevés maradékcukorral lágyítva. A korty végén az alkohol viszont egy picit fűt. 5p-

Paulay Borház Édes Szamorodni 2012 (minta)

Illatában édes körte, sárgabarack és egy érintésnyi illó. A sav-cukor arány jól eltalált, szép a bor egyensúlya, egyedül a hordó simulhat még egy kicsit a szerkezetbe. Édes citrusos, sárgabarackos, vaníliás, kókuszos ízek jellemzik, gyümölcsös, fűszeres, krémes. 6p/7p

tokajiosz04.jpg

Sauska 113 Cuvée 2009

Ha emlékezetem nem csal, ez volt az első Sauska-féle házasítás, amibe két hegyaljai fajta (furmint, hárslevelű) mellé két világfajta (chardonnay, sauvignon blanc) került. Annak idején csíptem ezt a bort, bejött a design is, amit azóta a villányi arculathoz igazítottak. Sötét citromsárga színű, élénk zöldes reflexekkel. Illatát propoliszos tercier jegyek határozzák meg. Arányos szerkezetű bor, propolisszal, fűszerekkel, a hordó vaníliájával, a sauvignon zöldfűszeres-füves jegyeivel, kevés aszaltas gyümölccsel. A korty végén beköszönő kesernye ront egy kicsit az összhatáson. 5p+

Zárórendezvény

A Tokaji Ősz zárórendezvényének helyszíneként eredetileg a Disznókő Pincészet különleges kialakítású traktorgarázsa szolgált volna, végül azonban a közelmúltban felavatott Tokaji Fesztiválkatlan adott otthont a vasárnapi eseményeknek. Itt adták át a Tokaji Ősz keretében meghirdetett fotópályázat nyertes munkáinak szóló okleveleket, a rendezvény ideje alatt meghirdetett pályázatok díjait.
A záró esemény sétáló kóstolóján 11 pincészet borait lehetett megkóstolni. Szűk három óra alatt mélyreható elemzésekre nem juthatott idő (így is kimaradt sok kóstolható tétel), úgyhogy 1-2 mondatban rögzített benyomások és jelzésértékű pontok következnek.

Árpád-hegy Pince

tokajiosz10.jpg

Veres Furmint 2012

Lassan nyíló illat, édes fűszerek, alma, körte, citrusok mind illatban, mind ízben. Egy kicsit több savat elbírna a szerkezet, az alkohol picit befűt a korty vége felé. 5p

Zafír Hárslevelű Késői Szüret 2013

Friss tétel, kb. 140 g/l maradékcukorral, tartályban erjesztve és érlelve. Jó savak, sima korty, barackos, trópusi gyümölcsös illat és ízek, pici citrusossággal. 5p

Kövérszőlő Késői Szüret 2013

170 g/l cukor, 8 g/l sav, 1 hónap fahordós érlelést is. Illatában édes szőlő, őszibarackbefőtt, trópusi gyümölcsök, kis keleti fűszer, amelyek azután az ízben is visszatérnek egy kis vaníliával fűszerezve. A cukortartalmat a savak jól megtartják, a lecsengés közepesnél hosszabb. 6p-

Bardon

tokajiosz09.jpg

A Bardon által bemutatott két száraz bort nem is olyan rég kóstoltam, újdonság volt viszont "új ruhájuk" és az édes szamorodni-minta. A leírásokat innen másoltam.

Meszes 2012

Vonzó, de nem tolakodó illat, virágokkal, virágporral, őszibarackkal, körtével, szőlővel. Áttetszően tiszta, elegáns, jó szerkezetű bor, remek arányokkal, közepesnél könnyedebb testtel. Zöldalma, körte, citrusok, leheletnyi mineralitás az ízben, amibe zöldfűszerek visznek egy kis csavart. 6p

Omega 2012

Furmint és hárslevelű, egy tartályos és egy hordós részből áll össze. Illatában és ízében finom fűszeresség és fehér húsú gyümölcsök, körte, kis fanyarság a lecsengésben. Alapvetően jó arányokat tart, talán az alkohol emelkedett egy hangyányit. Most egy minimális édességérzet is feltűnt benne. 6p

Szamorodni 2012 (minta)

Vastag anyag, gazdag gyümölcsösséggel, édes körtével, trópusiakkal, sárgabarackkal, fűszerekkel. A fa még kicsit markáns, de ígéretes darab.

Basilicus Szőlőbirtok

Mestervölgy Furmint 2012

A 2012-es Mestervölgy Furmintot kétszer is kóstoltam a hétvégén, de ehhez a borhoz kapcsolódóan is elég frissek az élményeim, úgyhogy megint másolok.
Illatában sós-gyurmás ásványosság, kis édesfűszer és körte. Telt és izmos testét széles savak támogatják a közepesnél hosszabb lecsengés végéig. Citrusok, körte, alma, fűszerek, a löszös talajhoz képest meglepően határozott sós ásványosság jellemzi ízben is. 6p

Breitenbach Pincészet

 tokajiosz12.jpg

Birtok Dry 2012

Illatában enyhe sherrys, konyakos beütés, érett gyümölcsök, vanília. Az enyhén sherry-s jelleg ízében is megvan, hordófűszerekkel, érett barackkal, kis fával. 5p

Késői Szüret 2007

Analitikailag száraz, 7-8 g/l cukor maradt benne és 6 évig érlelődött használt francia hordókban, majd 1 évig pihent palackban. Száraz szamorodnis jellegű, almával, almahéjjal, zöld dióval, aszalt gyümölcsökkel és egy minimális bútorápolós mellékzöngével. 5p

Száraz Szamorodni 2009

7 g/l maradékcukorból is és savból is. Érett almás, almahéjas, aszalt kajszis aromatika, telt korty, élénk, hosszú savak. 6p

Száraz Szamorodni 2011

Kissé cefrés, állott birses illat után jóval tisztább íz, vanílálva, érett almával. Savban az előzőhöz képest lágyabb, az alkohol viszont magasabb, így kissé lustább érzetet kelt. 5p

Disznókő

Furmint Dry 2013

Az üdvözlőital. Intenzív, egyenes, hangyányit éles savak, zöldalmás, citrusos aromatika, enyhe zöldes aromákkal. 4p+

Dobogó Pincészet

Furmint 2012

A Betsek és Szent Tamás termése. Nagyon fűszeres, kókusszal, vaníliával, ízáben almával, körtével, citrusokkal kiegészülve. Jó arányokat mutat. 5p+

Satöbbi Betsek Furmint 2008

Illatában határozott palackbuké, propolisz, némi viasz. Savai meglehetősen lágynak mutatkoznak, már kissé lapos és rövid a bor. Ízében leépülőben lévő gyümölcsösség, némi érett alma, fűszer és propolisz. 4p

Erzsébet Pince

Király Furmint 2013

Még a pincében pihen a tétel. Kifejezetten édes fűszeres hangulatot áraszt. Vanília, kókusz, csokoládé, cukrozott kakakópor vezeti az illatot. Lendületes savai mellett kb. 10 g/l maradékcukor maradt benne erjedés után, ez jó egyensúlyt biztosít a bornak. Ízében körte, édes citrusok, fűszerek és egy kis cukorkásság. Még nagyon friss, de ígéretes bor. 6p

Késői Szüret 2011

Furmint és hárslevelű. Könnyed, enyhén édesség-hangsúlyos, lazább szerkezetű késői szüret, édes körtés, őszibarackos ízekkel. 5p

Jakab Pince

tokajiosz11.jpg

Padihegy Furmint 2011

Elsősorban tercier aromák uralják: illatában viasz, propolisz, kevés méz és fűszerek. Vastag korty, közepes intenzitású savak, pici cseresség, mérsékelt alkoholtartalom, viaszos, propoliszos, zöldalmás ízek, kis fűszerrel. 5p+

Padihegy Furmint 2012

Illatában az új fahordó édes fűszerei és kis körte. Az édes fűszeresség és a körte határozzák meg ízét is, az alkohol kicsit fűt a korty végén. 5p+

Rány Furmint 2012

Visszafogott illat, 8 g/l maradékcukor mellett kissé lágy savérzet, fehér húsú gyümölcsök által keretezett íz. 5p

Obzidián Manufaktúra

Furmint 2013

A Határi és a Kácsárd terméséből készült, 7 hónapig volt használt hordóban, most palackban érik. Illatában alma, pici almahéj, kis használt hordó, ízében alma, körte, fűszerek. Arányos, de jelen formájában még kissé még nyers összhatású. 5p

Furmint 2013

3 héttel későbbi szüret, a fentivel megegyező területekről, maradt is benne kb. 12 g/l cukor. Illatában őszibarack, pici fűszer, minimális virágossággal. Vastagabb, simább és kicsit kedvesebb az előző bornál, barackos, fűszeres ízekkel. 5p+

Pelle Pince

tokajiosz08.jpg

Szent Tamás Furmint 2012

Illatában határozott édes fűszeresség és köves ásványosság dominál. Ízben jó egyensúly mutat, kicsit több sav beleférne, de laposnak vagy lustának nem nevezhető. A vaníliás, kókuszos, szegfűszeges fűszeresség mellett nyári alma, körte és egy kevés édes citrus, valamint minerális jegyek fedezhetők fel ízében. 6p-

Zsófia Cuvée 2012

Legalább a fele furmint, a maradék nagyobb része hárslevelű, kisebb része sárgamuskotály. Nagyon vonzó illat: trópusi gyümölcsök, mangó, papaja, édes szőlő, ananász, pici vanília. Kóstolva enyhe édesség-hangsúly, sima, krémes korty, finom, gyümölcsös íz, finom fanyarság. 6p/7p

Manna 2012

85-90% furmint a Királyból, a maradék része sárgamuskotály a Betsekből. 170 g/l maradékcukor, 8 g/l sav. Mély, tömény illat, trópusi gyümölcsök áradata, sárgabarack, pici fűszer. Egyensúlya talán enyhén a cukor felé tolódik, de annyira kényeztet gazdag ízeivel, hogy ez nem zavaró. Krémes, puha korty, sűrű trópusi gyümölcsös ízek, sárgabarack, vanília. 7p+

Pendits Szőlőbirtok

Édes Szamorodni 2008

Sárgabarack, fűszerek, almakompót, egy kevés almahéj formájában minimális oxidációs érzettel. 6p+

Samuel Tinon

tokajiosz13.jpg

Birtok Dry 2013

Új tétel a szortimentben, a birtok belépő bora. Friss, zöldalmás, körtés, citrusos aromaprofil, kis fűszerrel és pici ásványos érzettel. Könnyed, lendületes, jó felépítésű bor. 5p

Édes Szamorodni 2007

Sűrű, tömény, koncentrált anyag, elég nagy testtel, aszalt kajszival, narancslekvárral, édes fűszerekkel, trópusi gyümölcsökkel. 7p+

Tokaj Kereskedőház

Áts Selection Sárgamuskotály 2013

Félszáraz. Kedves, behízelgő, könnyed bor, enyhe édességérzettel, fajtajelleges aromatikával, szőlő, körte, citrusok, kis keleti fűszer. 5p

Áts Selection Furmint 2013

Jó egyensúly, egyenes savak, fehér húsú gyümölcsök, friss hordós fűszeresség, körte pici citrus. 5p

Tokaj Pajzos

tokajiosz07.jpg

Pajzos Furmint Selection 2013

Illatában a hordó füstös-fűszeres aromái dominálnak (vanília, kókusz, füst, bors), körtével, ananásszal, pici trópusi gyümölcsös színezettel. Jó savak és egy kevés maradékcukor teszik egyszerre lendületessé és kerekké. Ízében körte, vanília, fűszerek, főleg a lecsengésben. 6p

5 Puttonyos Aszú 2006

170 g/l cukor, kb. 10 g/l sav. Élénk savak, narancslekvár, aszalt kajszi, csipetnyi dohány, jó egyensúly, krémes korty, hosszú lecsengés. 7p/8p

 

A Tokaji Ősz honlapja: http://www.tokajiosz.hu/index.html

A Gault Millau Tokaji Őszhöz kapcsolódó írásai, interjúi:

Főbor, szamorodni, késői szüret, late harvest, cuvée...

Demeter Anett (Tokaj Alapítvány)

Stumpf Miklós (Gróf Degenfeld)

Szepsy István

Mészáros László (Disznókő)

Bacsó András (Oremus)

Demeter Zoltán

Kovács Tibor (Hétszőlő)

Nagy Kornél: A főbor

 

Prácser Miklósnak és Prácser Hajnalkának köszönöm a meghívást a Zárórendezvényre.

 

39 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr506764663

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoli 2014.11.26. 07:18:50

"Cél a Tokaji bevezetése a nemzetközi luxustermékek közé"
"a támogatásnak először is a magasabb rendű kultúra kialakítását kell megcéloznia"
Csak nekem van az az érzésem, hogy ez a piramis csúcsának a tatarozását jelenti majd, míg a roskatag alapzat mellett megint elsétálnak elfordított fejjel.
Tényleg tiszteletreméltó, magytudású emberek gyűltek össze, de legalább formálisan meg lehetett volna hívni valakit a szőlőtermelők (van nekik valami szakszervezetük Tokajban?) és a kishalak közül, hogy az ő álláspontuk és az égetőbb aktuális problémák is megismerhetők legyenek.

A másik érdekes dolog Mészáros László felvetése, gondolom ő ismeri legtisztábban a külföldi piacokat. Valóban nagyot lépett előre minőségben a száraz Tokaji, csak kérdés ezzel mennyire fognak labdába rúgni határainkon túl? Mi persze nagyon büszkék és elfogultak vagyunk ezekkel, de kérdem én miért válasszon száraz Tokajit az egyszeri külföldi állampolgár mondjuk egy Chablis helyett, amiből már akár 5-20 euróért egészen jókat kapni és valljuk be, jobban is cseng a neve ebben a műfajban, szóval alapból több orrhossz előnnyel indulnak.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.11.26. 11:38:03

Az eszmecserének volt-e végkifejlete, létrejött-e valamiféle konszenzus vagy az urak csak beszélgettek?

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.11.26. 14:46:46

@Takács Kr.: Így is kicsúszott a beszélgetés a rendelkezésre álló időkeretből, de egyébként is csoda lenne, ha egy ilyen beszélgetés után konszenzusra lehetne jutni ennyi fontos kérdésben. Ráadásul 4 ember egyetértése önmagában kevés. A G&M interjúkból is lehet látni, hogy mennyire triválisnak tűnő kérdésekben nincs konszenzus.

A "Tokaji" brandet fel kell építeni. Az édes és száraz borok együtt jelentik Tokaj jövőjét. Azt hiszem, ennyiben van egyetértés. A preferenciákban, a sorrendiségben már van eltérés. A beszélgetőpartnerek közül azok, akik egyben tulajdonosok és borászok is, sokkal égetőbb problémának látja a termelési alapok, feltételek (ültetvény, dűlőutak, infrastruktúra, gépek) javítását, és szerintem bennük inkább megvan egy "csináld magad" érzés. A "csak" tulajdonosi háttérrel rendelkezők talán jobban bíznak az állami szerepvállalás sikerességében. Nekem legalábbis ez jött le nagy vonalakban.

@zoli: Persze, lehetne bővíteni a kört, de egyrészt ez szétfeszítené a rendezvény kereteit, másrészt, lássuk be, kicsit kevesebben ülnének be, és még sértődés is lehetne, ha valamelyik nevesebb birtok képviselője helyett egy kevéssé ismert figurát ültetnének az asztalhoz.
Ami a száraz tokajit érintő felvetésedet illeti, többek közt erre vonatkozott Szepsy István mondata: egyik napról a másikra senki nem lehet világelső. Ha viszont el sem hiszik, hogy lehet, aligha lesz az. Így legalább megvan az elhatározás, a szándék.

Egy ilyen jellegű beszélgetés kérdéseket vethet fel, elgondolkodtathat, lehetővé teheti egymás álláspontjainak megismerését. Innen indulhat meg valamiféle egyeztetés. És persze, bővíteni is kellene a kört, de kezdetnek talán ez sem rossz.

pecz 2014.11.26. 16:26:35

Magukat a borleírásokat köszönöm, de tényleg. ezt kénytelen voltam előre bocsátani, mert:

1) Azt hittem újabban már direktben a bankok szervezik a Tokaji Őszt, mert a borvacsorai részvételeket már meg sem hirdetik.
2) Számomra nagyon furcsa, hogy a jelen nem levő Tombor András "szól" a Tokaj Kereskedőházt terveiről, mégha FB elnök is. Gondolom ebben a minőségében inkább a törvényességre kell ügyelnie és nem terveznie kell, arra ott van az igazgató.

zoli 2014.11.26. 19:03:10

@furmintfan: plusz két emberről írtam, olyat nem, hogy helyettük bárkit is ki kellene hagyni. Kevesebben ülnének be, szétsfeszítené a rendezvény kereteit? Nem látom tisztán a helyzetet, itt most valóban érdemi dolgokról érdemben tárgyaltak vagy ez csak affelé showbeszélgetés volt külsősöknek húzónevekkel megtűzdelve?

Szárazban Tokaj világelső? Ha tényleg az tudna lenni, effektíve akkor se lehetne az. Első körben örülnék, ha jegyeznék vmelyest a száraz tokajit, must have lenne a nívósabb külföldi éttermekben csak még itthon se kristályosodott ki, hogyan is kellene kinéznie egy ilyen száraz tokaji prototípusnak. Egyelőre én csak a külföldi példák honi viszonyokra való adaptálását, azokkal való próbálkozásokat látok inkább.
Van amiben viszont világelső (volt?) Tokaj, kifelé nem azt a vonalat kellene inkább erősíteni, hangsúlyosabban kommunikálni?

Azt mondod továbbá, hogy megismerhetik egymás álláspontját. Ismételni fogom magam: ha egyszer a szőlőtermelők és a kishalak nem kapnak lehetőséget, akkor csak egy látószögből kaphatunk képet a borvidékről, ami nem biztos, hogy híven tükrözi a valós állapotokat.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.11.27. 06:57:55

@zoli: Azt azért nem lehet elvárni, hogy 4 vagy akár 6 ember 2-3 óra alatt majd megbeszéli és megoldja a borvidék összes problémáját. Arra más keretek kellenek, de ahogy mondod, érdemes lenne meghallgatni minden szempontot, csak arra kevés lenne egy ilyen rendezvény 0. napja.

@pecz: Állítólag szinte a meghirdetés pillanatában betelt 2 kivételével az összes csoport. Azt, hogy idén miért nem voltak nyitottak a borvacsorák, nem tudom, de valóban kár érte.
Nem magyarázat ugyan, de kb. minden Kerházas ügyben Tombor András szokott nyilatkozni.

silvousplait 2014.11.27. 10:12:06

@zoli: Sokmindenben egyetertunk. Ugy gondolom, hogy a szaraz tokaji zsakutca. Tortenelme, hagyomanya lenyegeben nincs, marpedig az idot (evszazadokat) nem lehet megsporolni es penzzel helyettesiteni. Aki nagy boros orszagban el es/vagy realitaserzeke tobb, hosszan sorolhatja a jobb, egyszersmind olcsobb, termohelyi borokat.

@furmintfan: Oriasi munka volt ezt mind megirni, gratulalok :)
Ami nekem nem tetszik: a kulvilagnak folyton bizonygatott alazat (ember, termohely, megismeres, lassu folyamat... und so weiter) pont azok reszerol (Szepsy, Demeter), akik aztan vallvetve es vidaman, mindenfajta alazat es evtizedekre nyulo folyamat nelkul a legmagasabbra srofoljak az araikat.
Hogy a duloklasszifikacio lassu dolog: teny. Ha viszont negyed szazad alatt semmi sem latszik belole, akkor mikor...? Es miert nem mondjak ki inkabb, hogy ez senkinek sem erdeke ? Egyreszrol szuper dolog a duloklasszifikacio (Burgundia), masreszt sok helyen (Bordeaux, Piemont...) remekul elvannak nelkule.
Az pedig, hogy 22-23 ev alatt az elit tobbet tett le az asztalra, mint az elmult fel evezred, tovabba hogy az egyik ardragito a maik szaraz bora nelkul ehenhalt volna, az, nemes egyszeruseggel: BAROMSAG !!!

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.11.27. 10:37:33

@silvousplait: Köszi.
Szerintem kicsit erős azt állítani, hogy aminek nincs hagyománya, az rögtön zsákutca. Az új-zélandi bornak sincs ilyen értelemben vett hagyománya, mégis sikeres.
Ami az árakat illeti, most csak a piac oldaláról közelíteném meg, nagyon leegyszerűsítve: amíg ilyen áron elfogy a bor, úgysem fogják olcsóbban adni.
A dűlőklasszifikáció nehéz kérdés. Ha pl. Alkonyi Lászlón múlt volna, valószínűleg már kész lenne, de egyelőre ő is letett erről, és most már bort készít. Sokan nem is értették, nem érezték szükségesnek, vagy időszerűnek, számos elképzelés és persze érdek ütközik, úgyhogy egyelőre ebből szerintem semmi nem lesz. A tapasztaltabb kóstoló szerintem többé-kevésbé sejti, hogy melyik dűlőtől mit várhat.
DZ nem azt állította, hogy 23 év alatt többet tettek le az asztalra, mint előtte 500 év alatt az elődök összesen, hanem, hogy nagyobb átalakulás zajlott le a borvidéken. Nem ugyanaz.
Az "éhenhalós" megállapítás úgy általánosságban arra vonatkozott, hogy csak édes borból a borvidék valószínűleg nem tudná eltartani magát.

silvousplait 2014.11.27. 13:09:15

@furmintfan: Koszonom a valaszt. Eppen tegnap lattam egy utifilmet Uj-Zelandrol. Meglepett, hogy mennyire vigyaznak ra, minden kristalytiszta (levego, viz, fold) es vegtelenul jol szervezett. Nagy orszag, 4 millio lakos, kifogastalan utakon alig nehany auto, tobb evtizedes, melyen gyokerezo bio-hagyomanyok (ha, paradox modon, nem is mindig a szolokben, de szemetet ott pl. nem esznek). Van ter, van ido. Bekesseg, raeres, szerenyseggel paros tisztes, nem haracsolo jolet. Tudom, hogy ezzel demagog vagyok, de ha majd az "alapok" nalunk is igy mukodnek majd, Tokaj nyugodtan beszallhat.
Valoban igy mondta DZ, elnezest. Az atalakulas biztosan nagy, de min. 500 even at, ugy fest, nem volt ra szukseg. Ha pedig a vilag eppen most fordult ki ennyire a sarkaibol, akkor mit akarunk mi a picinyke, belterjes osvenyeinkkel (szaraz furmint) ? 500 even at sokminden eszebe juthatott az embernek Tokajrol, de eppen az ehenhalas...

kunci · http://www.borfoldrajz.blogspot.hu/ 2014.11.27. 14:16:14

A kommentek majd a cikkek végigolvasása után már annak is örüljünk, hogy mind belülről, mind kívülről elindúlt valami. Szerintem Tokaj a Somló mellett a "legmagyarabb", legegységesebb borvidékünk. Ezt fajtaösszetételre értem. Ez lehet sikerünk alapja.
Mészáros Lászlónak a felszólalást hülyeségnek tartom!
"érdemes lenne-e a világ jelentős édes bort termelő borvidékeinek összefogva közösen promotálni az édes bort, köztük az aszút is"
Tudomásom szerint Sauternes mellett nincsen ilyen módon ráspecializálódott borvidék akik olyan jellegű botritiszes borokat készítenek mint Tokaj. Szorítanának nekük helyet az amúgy is csökkenő piacukon? Az osztrákoknál vagy a németeknél a TBA-k csak egy készítési kategória, de nem helyhez kötött.

kegyetlenkirály 2014.11.27. 14:52:30

@kunci: gondold végig Mészáros úr kérdését ,felvetéseit ,utánna kommentelj !
ZOLI hozzászólásaihoz egyetértek.
Tokaji Ősz lárifári , csak szét kell nézni. Egy kialakult csapat évről évre meghallgatja "a zigét" , ugyanazoktól újraöltöztetve. Valódi előrelépés ebből az eseményből ebben a formában nem lesz. Szervezőkön a szemellenző.

kunci · http://www.borfoldrajz.blogspot.hu/ 2014.11.27. 15:44:22

@kegyetlenkirály: Úgy 20 évvel ezelőtt jó néhány világhíres pince megjelent Tokajban. Merre vannak ők? Nem látom erőfeszítésüket! Talán védik a hazai és saját pacaikat?

kegyetlenkirály 2014.11.27. 16:03:51

@kunci: kértelek valamire , látom nem sikerült.
Akikre Te gondolsz a következők lehetnek : Oremus , Royal , Disznókő , Dereszla ,, na ezek a pincék rendszerváltás óta dolgoznak , évről évre szüretelnek , korrekt minőséget állítanak elő és eladják a nagyvilágban. Ez tudod mit jelent ? Fogalmad sincs az erőfeszítésről !

zoli 2014.11.27. 19:44:47

Szerintem két dolgot külön kellene választani. A belföldi és külföldi piac ugyanis két külön galaxis.
Itthon lehet, hogy sokaknak támadhatott egy olyan érzése, hogy több apró részsiker után a száraz Tokajit a világelit csúcsai mellé várják majd felzárkózni. Valóban történt néhány pozitív fejlemény, de az, hogy mondjuk egy MW vagy bármilyen bormegmondóember azt mondja, hogy vakon mondjuk egy fasza burgundinak hisz egy Szepsyt vagy Demetert, körülbelül annyit nyom a latban, mint az egyszeri "világverő" Solus diadala. Sőt, inkább ciki, hogy ennyire felismerhetetlen a száraz tokaji karaktere. Biztosan kipróbálják még a rajnai stílt is (tiszta, hűvös, tartályos, karakán savakkal, némi maradékcukor), talán piacosabb, de jobb lenne még előrébb gondolkodni és neadjisten beismerni, hogy egy furmint aromavilága önmagában kevés egy nemzetközi szinten felismerhető stílus kialakításához. Szóval én inkább a házasított tokajiban hinnék Classic meg Superior kategóriákban. Itthon se túlzottan divatos a Tokaji, szükség lenne több trendibb, barátibb árazású borokra. Ehhez se nyerő a furmint önmagában.
Előbbi elfogadtatásához legalább további 20-30 év szükségeltetik.
Addig is nem szabadna veszni hagyni a borkülönlegességeinket, külföldön egyelőre annak van inkább esélye menő, csillagos éttermekben stabilan jelen lenni. Illetve a jó ár-érték arányú late harvesteket lehetne nagyobb mennyiségben nyomatni, azzal kevesen tudnak versenyezni.

@kunci: nem csak a botritiszes szőlőkről van szó. Sauternes-en kívül No. és Ausztria TBA-i, ausbruch borai, az olasz passitók, a kanadai jégborok, stb. azért nem lekicsinylendők. Az édesbor en bloc szopóágon van, igenis lenne értelme egy közös lobbinak, marketingakciónak, megpróbálni változtatni a helyzeten.

kunci · http://www.borfoldrajz.blogspot.hu/ 2014.11.27. 20:50:04

@zoli: Szia!
Ezzel mind tisztában vagyok, de azt is tudom, hogy miként vélekednek pl egy svájci vinotékában a magyar borokról. Sokat voltam kinn, és beszélgettem erről. 5 db-ot találtam a legnagyobb svájci hálózat boltjában. Ebből 3 tokajit számoltam össze az Oremustól. Sajnos nem keresik őket, ezt az üzletvezető asszony mesélte akivel én jóban vagyok. Ő egy osztrák hölgy aki kijárta Rust minden lépcsőfokát. Szepsinkről nem tud semmit, de hallott róla, hogy létezik ilyen magyar termelő. Főleg én meséltem neki, és ennyi....

Az igaz, hogy az édes borok mélyrepülésben vannak. Sajnos a trendeket írják, a maradék piacot meg védik. Gondolom a magyar Tokaj sem akarná felkarolni szlovák részt! Pedig egy borvidék. A felvetésbe amúgy nem rossz, de a logika gyakorta mást kíván. A kampény élére kellene pl egy Hugh Johnson aki tömegeket tud megmozgatni. Csak az a kérdés, hogy mennyire érdeke?

kunci · http://www.borfoldrajz.blogspot.hu/ 2014.11.27. 20:52:34

@kegyetlenkirály: Az üzlet és a hírnév között van külömbség. Sajnos.

zoli 2014.11.27. 23:44:04

@kunci: legalább arról van némi fogalmuk. A száraz Tokaji mozgalomról gondolom még csak nem is hallottak.
A trendeket írják, így van, éppen ezért lehetne komolyabb lobbiereje az édesbor bizniszben érdekelteknek, ha közösen próbálnának a tendencia ellen tenni.
Miért ne karolná fel Tokaj a szlovák részt? Amennyiben a Tokajikra vonatkozó előírásokat betartva, a minőségre törekedve készülnének az ottani borok (nekem csak 2-3 rossz tapasztalatom van, nem nagyon ismerem az ottani körülményeket), ugyanúgy hozzátehetnének a Tokaji és az édesborok jóhírnevéhez egyaránt.
Nem tudom érdeke-e Hugh Johnsonnak (mennyi részesedése van neki a Royalban?), szerintem kár naivnak lenni, a mostani trendek mögött (a korábbi délies jellegű borok divatja után Észak felé tolódik a hangsúly) ugyanúgy lobbiérdekek vannak, most éppen ők itatják, etetik, - urambocsá' - pénzelik a megmondóembereket.
Ehhez képest egy sherry vagy portói stílusú borok sokkal inkább egyedül vannak, mint a természetes édesborok előállítói. Ha az angolszász megmondóemberek divatot csinálnának belőle, akkor utána Oroszország vagy a Távol-Kelet szintán rápörögne. Azok az állami milliárdok pl. egy ilyen közös alapban, lehet, hogy nem lennének rossz helyen...

kunci · http://www.borfoldrajz.blogspot.hu/ 2014.11.28. 02:11:45

Ez tényleg jó ötlet, és szép is. Szurkolok nekik! Csak ha így hat ember nem tud dűlőre jutni, akkor hogyan tudnának a világ legnagyobb borvidékei.

Azt se felejtsük el sajnos, hogy mi magyarok vagyunk azok az egyetlenek akik csak egy borvidékkel "ami még az édes borokról híres" tudnánk külföldön labdába rúgni. A többiek a híres sajátjaik segítségével azért tudják a többit húzni.

Erről nekemm más a véleményem. Először az országban kellene rendet teremteni, és 6-8 fajtával nekivágni a nagyvilágnak amik között ott szerepel az Aszú is. Saját értékeinkkel kirukkolni, ami mellett az állam is évekeig nagy szerepet vállalna! Pl Cabernet franc, Kékfrankos, Kadarka, Bikavér, Furmint, Olaszrizling, kuriózumként Cserszegi, "csak ebből kevés sajnos":( Hárs, és az Aszú.
Egy egyszerű versenyhelyzetet csinálnék, amibe igen magas követelménysor következtében érhető el. Csak a bejutott borokat használnám fel marketing célokra.Pl Min. 7+ elég kemény ösztönzés lenne a termelők számára.Könnyű kiesni, de bárki bekerülhet! Az állami pénzből meg minden erővel a gasztróban, majd a rendezvényeken lobbiznék. Egyszerű, de nagyszerű ötlet, hogy külföldi szaklapok nyereményjátékai főnyereménye egy-egy hosszú hétvége. Persze 10 nemzet emberét összecsődítve! Az átlagember is ismerje meg ahova amúgy nem jönne el. Néhány évig igy marketingelve már maguktól indúlnának el az emberek. Ebbe belejönne egy kis gasztró, fürdőzés, stb. Ez magával húzhatja a turizmust is.
Néha szoktam német nyelvű szaklapokat olvasni, és csak egy cikket láttam eddig hazánkról.Ez is Villány volt. Addig Görögországról vagy 8-at! Elszomorító!

Nem szeretnék megváltó lenni, csak jó kifejteni a gondolataimat. Egy pillérre nem érdemes építeni, főleg úgy hogy ez mindössze 6000 ha! Túl könnyű azon elcsúszni. Így már lehetne távolabbi tájak felé is nyitni. Külföldi borútjaimat és gyakorlataimat sem azért csináltam, hogy a legjobb borkóstoló lehessek. Inkább rálátást szeretnék nyerni a dolgokra, hogy aztán utána épitkezhessek. Ismernünk kell a konkurencia minden oldalát, és abból kell építkezni, úgy hogy az erösségek megmaradjanak.

zoli 2014.11.28. 06:57:06

@kunci: úgy érzem most meg keveredik a nemzeti borstratégia és Tokaj jövőjének a taglalása. Előbbi már jóval messzebb mutat és sokkal több kérdést vet fel. Általánosságban egész más teendőink vannak, ezek közt nemigen szerepel most a külhoni piacok ostromlása. Az alapokat kellene sokkal inkább rendberakni, feltornázni és megismertetni a nagy többséget a valódi minőséggel.
De ha konkrétan Tokaj jövőjéről esik szó és külföldi megjelenésről, az aszú az elsőszámú húzónevünk, azzal lehetne még mindig a legtöbb embert érdeklődését felkelteni.
Persze, hogy nem lehet egy pillérre építeni, de én úgy veszem észre, hogy a borstratégiánk továbbra is kiemelt helyen kezeli Tokajt és akkor már nem bánnám, ha értelmesen költenék el ezeket a pénzeket.

kunci · http://www.borfoldrajz.blogspot.hu/ 2014.11.28. 14:27:02

@zoli: Ha már ilyen hosszúra sikerült a kommentelés, akkor egyszer folytassuk egy üveg tokaji mellett :)

zoli 2014.11.28. 22:51:08

@kunci: részemről semmi akadálya, bár ha már említetted Svájcot, annak még jobban örülnék:) Nekem nagyon pozitív tapasztalataim vannak... Én meg feldobhatnék mondjuk egy osztrák cirfandli TBA-t a nemzetközivé forró édesborok jegyében...

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.11.30. 14:05:07

@furmintfan és a többiek:

Tokajt azért szeretem, mert már most magasabb színvonalú munka folyik, mint bármelyik magyar borvidéken. Ha ez a kereskedelmi preferenciákban még nem látszik, majd fog. Semmi baj. Időbe telik, míg a leghatékonyabb sales-es metódus eléri az ország apraját-nagyját.

Amit valóban nagyszerűnek tartok Tokajban az, hogy EGY ÉTKEZÉS MINDEN SZAKASZÁHOZ képes bort ajánlani - akár teljesen más stílusban is. Ez olyan előny, amit nagyon kevés más borvidék tud produkálni világszerte. Erre szoktak kampányokat felépíteni. Külföldön erre van is kereslet. Idehaza nem elég vastag a pénztárca, legfeljebb egy vékonyka rétegnél. De külföldi kampányban gondolkodnak, nem? :-D

silvousplait 2014.12.01. 11:08:07

@Takács Kr.: Ha arra gondolsz, hogy ugyanabbol a szolobol tobbfele stilusu bor keszitheto, akkor, mint "nagyon keves mas borvidek vilagszerte", ott van a chenin blanc a Loire volgyebol, a rajnai rizling es a pinot gris ugy altalaban es sok helyrol, a savagnin a Jurabol, az assyrtiko Santorinirol, a petit es gros manseng Jurançonbol, a sauvignon blanc es chardonnay innen-onnan... Nem mindegyikre epitenek eppen kulfoldi kampanyokat, de koszonik, remekul elvannak a Tokajban tapasztalhato zurzavar, tizevenkenti vilagmegvaltasi laz, mellebeszeles es gittegyleti gyulesek nelkul. Stabil kinalat, stabil minoseg, stabil kereslet - ennyi. Nem kivanom barki optimizmusat elrontani, de velemenyem szerint Tokaj egyvalamiben jo: amiben regen volt jo, rongyos ki tudja, hany szaz even at.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.01. 11:36:19

@silvousplait: Ez is egy vélemény, de én is inkább Takács Kr-nal értek egyet. Nekem is örömteli, hogy Tokaj sokféle stílusban egyaránt képes nagyot dobbantani. A Loire-os hasonlat nekem is begrott, már több éve felmerült a furmint és a chenin blanc viszonylagos hasonlósága illetve egyaránt jellemző sokszínűségük.

silvousplait 2014.12.01. 15:16:34

@drbarta: Bocsanat, azt hiszem, kisse elragadtattam magam. Igyekszem nem borus profeta lenni. Nekunk persze jo ez a sokszinuseg, orulunk is neki, de attol meg a vilag rendkivul tarka-barka marad. Az a baj csak, hogy a termekskala "szaraz vege" uj talalmany (es ertekerol tolem fuggetlenul erost megoszlanak a velemenyek), addig a fent emlitett peldak ki tudja, hany evszazada domboritanak mar toretlenul.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2014.12.01. 16:29:10

@silvousplait: Valóban megoszlanak a szárazabb tokajiról a vélemények, mondjuk én elég értetlenül állok ez előtt. Számomra egyértelmű instant örömforrás, többször hangoztattam, hogy szerintem irtó jól elsült ez az új találmány. Más kérdés, hogy jónéhány esetben úgy érezem én is, hogy a kedvező fogadtatás után azelőtt húztak el az árak, még mielőtt igazán kiforrhatott volna a dolog, és egyáltalán a potenciál kérdése eldöntötte volna, hogy hová is kéne ezeket "beskatulyázni".
Mindamellett a Loire Chenin blanc-t mint úgy nem feltétlem tartom előbbrevalóbbnak a tokaji száraznál, de ugyanakkor tokaji presztizs-száraz se kéne hogy drágább legyen a jó nevű loire-iaknál.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.12.01. 19:48:39

@silvousplait: @drbarta: egyszer azt olvastam, az édes és száraz vonalon mindössze a furmint, a rajnai, a chardonnay és a chenin blanc képesek egy ligában játszani. Mármint ezek a szőlőfajták elég sokoldalúak a jó minőségű édes és száraz borokhoz egyaránt. Én is olvastam a rusti berenauslesekről, kóstoltam is őket, de ritkábban jelentettek akkora élményt, mint egy-egy tokaji - főbor/szamorodni és akkor az aszúkról még nem is szóltam.

Tokaji szárazak. 4 év megismerés és kutatás/kóstolás (ergó: rengeteg ellenőrzés) után messze kimagaslónak értékeltem a 2011-es Balassa Mézes-Mályt (tán már Villő néven). Higgyétek el a teljesen más stílusú 2013-as Szil-völgy (hárslevelű-furmint) küvé új magasságokba emeli a tokaji száraz fehéret. Ennyit a lehetőségekről...

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.12.02. 09:19:06

@silvousplait: Attól, hogy valami új találmány, még nem biztos, hogy rossz. Az egyértelmű, hogy pl. Burgundia több évszázados előnyét nem lehet 15 év alatt behozni, de ezt a nevesebb termelők nagy része is így látja. Valahol viszont el kell kezdeni a dolgokat. Az osztrák gv-k vagy a Marlborough-i sauvignon blanc-ok sem tekintenek vissza évszázados múltra, mégis világsiker mindkettő.
Ami az árazást illeti, abban viszont drbarta véleményével tökéletesen egyetértek.
Sok tokaji borász rangot akar adni a tokaji bornak és úgy vélik, hogy ehhez hozzátartozik egy bizonyos árszínvonal is. Jobb esetben az ár tükrözi a minőséget is, rosszabb esetben nem, mindkettőre van példa. A piac majd idővel eldönti, mi lesz ezeknek a boroknak a sorsa. Van több borász Hegyalján, akinek 4000 Ft alatt nincs bora, mégis szinte minden évben kisöpri a pincét. Amíg ez így van, miért adnák olcsóbban a bort?
Ami viszont jó hír: egyre komolyabb szerepet kap a tudatosság a szőlészetben, borászatban: kísérletek, területek felmérése, talajvizsgálatok, klónok szelektálása, stb. Ez remélhetőleg a borok általános minőségi színvonalában is tükrözödik majd.
Persze, az édes bort is promotálni kell, de az utóbbi időben kevesebb klasszikus aszús évjárat volt. Ha ez a tendencia folytatódik, készülni kell b-tervvel is. Nehéz az aszút külföldön reklámozni, ha nincs belőle stabilan megfelelő mennyiség. (Bár gondolom akad még néhány raklap régebbi évjáratú aszú a legtöbb pincészetnél, ami alig várja, hogy gazdára találjon végre.)

silvousplait 2014.12.02. 10:43:33

Koszonom mindenkinek a valaszokat !

@drbarta: Nem vagyok ellendrukker. Jobban is ismerhetnem a szaraz tokajiakat, de ez nem finnyassag, hanem lehetoseg kerdese, amibe beletartozik a sok esetben verlazito arpolitika is. Kicsi es szegeny orszag keveset tud kockaztatni, a kudarc pedig melyebben erinti. Mennyi elpazarolhato penzunk, idonk, energiank van azon a "szaraz" nemzetkozi fronton, ahol a sokszinuseg oriasi, az ar/teljesitmeny viszonyt pedig jo es meg jobb ? P.S.: chenin-vonalon abszolut + elfogultsagot jelentek be...

@Takacs Kr: az altalam emlitett, kevesbe felkapott fajtak is eppen annyira jok es sokoldaluak. A lista pedig korantsem teljes. Izlesekrol term. nem vitatkozunk.

@furmintfan: Sokat gondolkoztam az ujkeletu nemzetkozi peldakon. Szerintem amilyen egy orszag, olyanok a borai is (ugy altalaban, es persze mindig vannak kivetelek). Nem vagyok szociologus, de azt gondolom, hogy Ausztriaban es Uj-Zelandon (+ mashol) magas a bizalmi szint, nagy az osszefogas (szovetkezetek pl.!) es joval tobb az onbizalom, viszont szerencsesen kevesebb a szalmalang, az otleteles es a felbehagyott kiserlet. Ezek nelkul nem megy. Oriastartalyos borgyarakat semmi ertelme nalunk uzemeltetni.
A burgundiai 1er es grand cru-kbol is csak nehany szaz palack terem esetenkent, megsem kell reklamozni oket (a mennyisegi szoras itt is nagy !).
A "kisoport" pinceju boraszatok pedig azert kellene hogy szerenyebbek legyenek, mert ezzel a tobbieknek, tehat az egesz borvideknek segitenenek (lasd osszefogas, fent). Ha majd egyszer senkinek sem lesznek ertekesitesi problemai (tehat Tokaj befutott), akkor lehet jatszani a nagymenot. Addig szolidaritas es jozan esz kell(ene).

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.12.02. 11:03:26

@silvousplait: Abban igazad van, amit Új-Zélandról és Ausztriáról írtál, ebben bizonyosan példát vehetnénk róluk, borgyárakat pedig én sem kívánnék ide. Felemlegetésükkel csupán arra kívántam utalni, hogy nem azzal kellene megkérdőjelezni a száraz tokaji létjogosultságát, hogy nincs komoly múltja.
Komoly összefogást borvidéki szinten sajnos én sem látok, kisebb csoportosulások vannak, az meg nem sok mindenre elég.

silvousplait 2014.12.02. 15:11:40

@furmintfan: Igazad van. Sajnos, nem az idofaktorral van a (legnagyobb) baj, hiszen minden nagy borvidek elkezdte a mai formajat valamikor. De a bizalom es celtudatossag hianyaval az ido csak ellenunk dolgozik.

zoli 2014.12.02. 15:19:08

Szerintem többen és több pontban elfogultak vagytok a száraz furmint helyzetével, de ez természetes, hiszen magyar szemüvegen át nézzük a világot.
Itt van pl. ez a rajnai, chenines stílusbeli rokonság (nagyság?), ami szerintem is sántít. Elsősorban botriszre való fokékonyság (ezt a termőhely is befolyásolja), illetve izmosabb savkarakter, amiben rokoníthatók, de e háromból szerintem a furmint a legkevésbé jellegzetes, felismerhető száraz borral bír. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek folytatnám silvousplait listáját, hasonló ligában focizik csak Olaszországot tekintve a garganega, a verduzzo, a picolit, nem annyira jellemző rá az édesboros kategória, de nagyon hasonló karakterű bora van a szintén többre érdemes ribolla giallának is.

A másik dolog az étkezés minden szakasza. Ez szerintem a leginkább sántító dolog: egy olyan borvidék, ahol kismillió fajta van (a tipikus magyar őskáosz), épphogy sokkal inkább alkalmas erre. Hol találunk vékony fröccsbort, asztali bort, illetve a vörösek komplett repertoárját Hegyalján? Ebben épp hogy nem erős Tokaj, de mondjuk ez szerintem önmagában nem baj.

Két dolog keveredik szerintem. Egyrészről természetes, hogy mi itthonról jobban ismerjük a kispincék különösen jól sikerült kis tételeit és nagyon szeretjük őket. Viszont reálisabban tekintve egy kemény nyugati piacra bevezetni, permamens lobbival (sok pénzzel), profi jóárú alapboroktól felfelé - minimális mellényúlási lehetőséggel - a csúcsokig komplett letisztult palettával és lehetőleg előzetesen olcsóbb árral kellene betörnie Tokajnak.
Ezt én egyelőre nem érzem megalapozottnak, illetve szerintem teljesen kiforratlan a stílus, nincs meg a prototípus, a tuti recept, pedig erre mindenképpen szükség lenne a nagy nyugati invázió előtt.
Másrészről ott jövedelmezhetőség, illetve a szőlészeti tényezők. Mindkét ügyben vannak kételyeim. Csak egy példa: szerintem még az ismertebb tokaji termelők se nagyon tudnának két furmint klónnál (az is inkább mennyiségi szemléletre faragott) többet mondani vagy neadjisten ismernék is a kvalitásaikat. A felemlegetett chenin és rajnai kapcsán megintcsak nagyon más képet kapnánk ezügyben (külön rothadékonyabb, nem rothadékonyabb változatok, érés, cukorgyűjtés, savtartás tekintében), ez 25 évvel a rendszerváltás és 10 évvel a száraz sztori megkezdte után szerintem eléggé hervasztó tény.

uí. silvouspait-nek külön ajándék, egy 1841-es, igen alapos francia leírás a Tokajról (75. oldaltól):
http://books.google.hu/books?id=jAzABFrKQxEC&pg=PA14&lpg=PA14&dq=Essai+d%27amp%C3%A9lographie,+ou+Description+des+c%C3%A9pages&source=bl&ots=dR2_LvNCAU&sig=LPJjLHeqH6HZZor330c8Q_4S64w&hl=hu&sa=X&ei=0MB9VOihKoWBywOt0IGABg&ved=0CCgQ6AEwAQ#v=onepage&q=Essai%20d'amp%C3%A9lographie%2C%20ou%20Description%20des%20c%C3%A9pages&f=false

zoli 2014.12.02. 15:19:54

@zoli: kicsit hosszú a link, de kimásolva működik...

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.12.02. 19:24:03

@zoli: Ami a nyugati piacra bevezetést illeti, sok igazság van abban, amit mondasz. Viszont akad azért száraz tokaji bor, ami a világ több részébe is évek óta eljut, és még csak nem is adják aranyáron, pl. Oremus Mandolás, szóval nem reménytelen a dolog.
Ami a borászok szőlészeti ismereteit illeti, szerintem a valós helyzetnél tragikusabb képet festesz róla, bár az könnyen lehet, hogy a tudatos szelekciót, kísérleteket hamarabb is elkezdhették volna.

zoli 2014.12.02. 21:42:38

@furmintfan: Stimmel, a Mandolás volt az első száraz furmint, aminél stílusbéli tudatosságról beszélhetünk. Ettől függetlenül - bár az újabb évjáratait nem ismerem - szinte biztosra mondanám, hogy a stíl hosszútávon nem járható út egész Tokaj számára. Én amolyan olcsósított burgundi-utánérzést látok benne, a termőhelyet és a fajtát biztosan nem. Hangsúlyos hordóhasználat, finomseprőn tartás, almasavbontás. Krémes textúra, behízelgő, könnyen elfogadható szélesebb rétegek számára, de teljesen tokajiatlan és furmint helyett akár chardonnay-ból is nyugodtan készülhetett volna (sőt, abből ugyanezt olcsóbban, biztonságosabban lehetne reprodukálni).

Tudomásom szerint az újabban telepített furmintok szinte kizárólag T.85-ös és T.72-es (esetleg T.92 vagy királyfurmint, mondjuk ez utóbbi pécsi klón). Klasszikus tömött, nagyfürtű változatok, száraz bor készítéséhez kevésbé szerencsések, ezzel nehéz lesz térdre kényszeríteni a nyugatot. Maradnak a régi ültetvényekből szelektált csapok, ami azért inkább csak halászat a zavarosban. Hol marad a régi leírásokban már meglévő vagy tucatnyi furmint-változat (pl. Görög Demeter szerint a hólyagos a legjobb aszúnak, Entz Ferenc szerint a vigályos meg száraznak)? Egyedül Szepsy István kapcsán hallottam arról, hogy nemrég átoltott egy területet a pécsi klónokból kipróbálásra, azaz most tartunk a zéró pontnál a témakörben.
Ezzel szemben cheninből több, mint kétszáz ismert és jellemzően 8 elterjedt klónról tudunk, rieslingből azt hiszem csupán az engedélyezett klónok száma a százat közelíti meg. Talán érezhető a különbség, mennyi a hozzáadott érték pusztán e téren náluk és nálunk.

szeretemadragaszarborokat (törölt) 2014.12.03. 08:17:47

@furmintfan: @zoli: Plusz azt tegyük hozzá, hogy mekkora szerepe van annak a Mandolás sikerében, hogy egy Vega-Sicilia áll mögötte... Persze, ezzel nem a bor/borászat erényeit/érdemeit akarom csökkenteni, de ezt is figyelembe kell venni.

zoli 2014.12.03. 08:38:34

@szeretemadragaszarborokat: meg azt is, hogy a spanyolok kifejezetten hordófetisiszták:)

silvousplait 2014.12.03. 11:39:06

@zoli: Koszonom a linket + a rengeteg hatterinformaciot: csillog a felszin, es iszonyatos nagy lyukak tatonganak a melyben. En mindenesetre orulok, hogy tanulhatok :)
süti beállítások módosítása