A Borrajongó

A magyarok szőlővesszei

2014. április 01. 06:00 - akov

Hagyjuk egy pillanatra a Demeter Zoltánokat, a Szepsy Istvánokat, meg a Szentesi Jóskákat. Felejtsük el egy röpke perce azokat az önsorsrontó bortermelőket, akik szőleiket kíméletesen művelik, tőkénként 0.5-1kg gyümölcsből próbálnak meg nemzetközileg is értékelhető tételeket asztalainkra tenni. Emelkedjünk el tehát saját, igencsak torz valóságunktól és tekintsünk egy picit messzebbről a magyar borfertályra. A rendszerváltás után negyed századdal, a még meglévő 63.830 hektáron megtermelt, évi átlagosan 2-2.5 millió hektoliter bor – egyes becslések szerint – 10-15%-át adó minőségi termékek még mindig csak marginális részét képviselik annak, amit nemes egyszerűséggel magyar bornak nevezünk. Huszonöt kemény év telt el és minőségi bort fogyasztani továbbra is csak egy szűk réteg prémium-kiváltsága.

metszes3.jpg

Aki látott már szőlőt és nyitott szemmel jár borvidékeinken és nem csupán az elit-termelők csoda rendben tartott dűlőit nézegeti, vagy netalántán veszi a fáradtságot és letér a kitaposott utakról, megdöbbentő élményben lehet része. Magyarország-borország szőlei ugyanis elképesztően le vannak gatyásodva. A termelői mainstream még mindig olyan súlyos szerkezeti, hozzáállásbeli és szakmai hiányosságokkal küszködik, amely lehetetlenné teszi a minőségi borok előállítását. A sok hazai bortermelő által – teljesen tévesen – lenézett szomszédos Ausztria nagyjából hozzánk hasonló mennyiségű bort exportál, de háromszoros átlagáron. Ha éppen a nemrég emlegetett Új-Zélandhoz mérjük magunkat, akkor még szomorúbb a helyzet: a különbség hétszeres! Sajnos nem beszélünk eleget ezekről a dolgokról. Azok a termelők, akik nem ismerik fel a piaci viszonyok szép lassú változását, illetve nem rendelkeznek a következő 5-10-15 évre előretekintő stratégiával, nehéz helyzetbe kerülhetnek. Pontosan ezért nagyon fontosak az egyik legnagyobb magyar borkombinát ritka felismerései és az ebből kivirágzó párbeszédek. A több száz hektárt integráló nagyvállalatnál már szerencsére kimondták azt, amire régóta vártunk: „Gyerekek, a szőlővel is kéne foglalkozni.”

Sok helyen azonban még mindig a hetvenes években rögzült reflexek uralkodnak. A kontroll nélkül felvásárolt gyomirtózott, műtrágyázott, felszívódó szerekkel kezelt savanyú szőlő a borászati beavatkozások eszményi terepe. Még mindig ott tartunk, hogy a borász csak akkor kerül kapcsolatba a szőlővel, amikor a billencs-IFA begördül az erjesztőtérbe. És Magyarországon ez még mindig bőven elegendő. A negyedszázada igen alacsony fejlődőképességet mutató hazai borpiacban – tekintve a rendszerváltás idejére degradálódott jövedelmi viszonyokat – sok fejlődési tartalék nincsen. Aki tehát többet szeretne kapni a boráért, kénytelen lesz az exportpiacok felé kacsintgatni. Az pedig elvtársak, ilyen szar borral egyelőre reménytelen.

Most egy kis utazásra invitállak ó kedves olvasó és felvillantok neked pár fotográfiát rögök közt őrlődő szőleinkről.

akacos.jpg

Teret nyerő akác egy elhanyagolt szőlőben. Pár év még és a savanyú bor mellé finom méz is lesz.

canopy1.jpg

Lombsátor-menedzsment bemutató. Mikor a gondosabb szomszéd már 21-as magyar mustfokkal szüretel, itt még sörét nagyságúak/keménységűek a bogyók. Sebaj, a helyi borkombinát úgyis megveszi!

canopy2.jpg

Szüret előtt három héttel 2012-ben. Figaró barátunk eltávolította a lombsátor nagy részét, hátha így is beérik (vagy megég) az a cirka 3-4kg szőlő, amit a tőkéken hagyott.

gyomirto.jpg

Gyomirtó hosszan megmaradó nyomai. De zöldmunkában is tapasztalni némi hiányosságot.

yield2.jpg

Lecke terhelésből. Egy 25 éves, de már velejéig kizsigerelt rajnai rizling ültetvény szomorú látványa.

yield.jpg

Lecke terhelésből II. A szenvedést feladó rajnai rizling tőke pedig majdnem be is érlelte a gyümölcsöt!

yield4.jpg

Lecke terhelésből III. Egy vessző: tíz fürt. A másodtermésre is szükség van.

yield3.jpg

Lecke terhelésből IV.

yield5.jpg

Nagyüzemi, géppel szüretelt pinot noir ültetvény látványa a következő év tavaszán. Hány fürtöt számolunk ezen a 30x30cm-es részleten?

nagyuzem.jpg

Ugyanaz az ültetvény kicsit távolabbról. A vesszőket is nehéz megszámolni, nem a fürtöket!

metszes1.jpg

Figyeljük meg a metszési koncepciót. Egyetlen vessző sem veszhet kárba. Ha jól számolok a mester 15 csapot hagyott az amúgy is igen virgonc zöldveltelini tőkén.

metszes3.jpg

Ez a kétfelé hajtott rajnai rizling tőke összesen 22 csappal büszkélkedhet. Legalább 100 rügy indul majd hamarosan hajtásnak.

metszes2.jpg

Metszés előtt. Kemény munka lesz.

Mint ahogy kemény munka lesz az ezekhez hasonló hazai ültetvényeket minőségi termelésre átállítani. Mindenesetre jó szerencsét és sok-sok erőt hozzá!

31 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr795880830

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A magyarok szőlővesszei 2014.04.01. 08:52:01

A szőlőtermelői mainstream még mindig olyan súlyos szerkezeti, hozzáállásbeli és szakmai hiányosságokkal küszködik, amely lehetetlenné teszi a minőségi borok előállítását.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.04.01. 06:17:38

Két és fél hete jártam Hegyalján, ott is volt hasonló példa, nem kevés. :( Feltételezem, mehetnénk akármerre, így lenne...

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.04.01. 08:20:31

jó hogy írtál erről a témáról. nem tudom, hogy az idő, a pénz vagy az energiahiány teszi-e ezt, de nagyon kevés tanulási, odaafigyelési hajlandóságot látok ezen a területen - és nem csak a szőlővel foglalkozóknál.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2014.04.01. 08:46:24

Ha majd lesz sok igényes termelő és nő a felvásárlási ár (is), megveszik a jó metszőollót.
S akkor jó lesz.
Nekem. :)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.04.01. 11:08:35

@Hepci: Ezen jót röhögtem. :D

@szenvedély S.: @furmintfan: Sajnos, amit itt láttok az a valóság és azt hiszem mindenhol az országban. Ez egy egyszerű motivációs rendszer. A borkombinát minőségi kritérium nélkül, de olcsón megveszi a szőlőt. A termelő csak a hozamot nézi és próbálja minimalizálni a munkát, ennek megfelelő a metszés, a talajmunka és minden más is. Sok helyen pl. nem is zöldmunkáznak, beszéltem olyan szőlőmunkással, aki UFÓ-nak tartotta azt, aki zöldmunkázik, hajtásválogat, stb. mert annyira ritka.

Daeril 2014.04.01. 13:07:01

Hú nagyon igaz ez a cikk...
Az ördögi kör kialakul hamar. Már ott tartunk, hogy hozzáértő munkások is kivesznek, mert nincs folyamatos igény a minőségi szőlőművelésre.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.04.01. 13:30:06

@Daeril: Szia! Abszolút. A fenti szőlő tulajdonosai általában rohadtul büszkék arra, hogy hogyan néz ki a szőlőjük, tehát fullosan meg vannak kavarodva. Soha senki nem mondta nekik, hogy fiúk, ez gáz.

Olyat is láttam már, aki 20 éve dolgozik szőlőben, de nem lehet neki megtanítani, hogy mi a másodtermés és azért is beleszedi a ládába.

A fiatalok - ld. még pl. Losonci Báint hozzászólását egyik múltkori cikkünkhöz - szépen húznak el vidékről. Szóval ha lenne is utánpótlás, kérdés, kitől tanul.

kunzoo 2014.04.01. 17:44:14

@akov:
Hozzáfűznék pár dolgot:
Aki azt hiszi hogy a minőségi bort előállító szőlészetekben nem használnak pl. felszívódó szereket, az igencsak bedőlt a marketing dumának. Aki Biancát, Nérót vagy egyéb rezisztens fajtát termeszt az nem ,a többiek igen. Ez nem egy ördögi dolog, a termesztéstechnológia szerves része. Mielőtt még valaki hivatkozna a több ezer éves múltra, tudni kell hogy a lisztharmat és a peronoszpóra Amerikából behurcolt betegség.

Aki nyakra főre rezezik az nehézfémmel telíti a talajt, jó ezt tudni. Van egy réz hatóanyag határ, vagy betartják vagy nem. (inkább nem)

Általában nem az igény hiányzik a "minőségi szőlőművelésre" hanem a pénz. A felvásárlási rendszer nem fizeti meg a minőséget. Anno itt is írtam a számokról, amíg nincs 300 forint körül a minőségi szőlő ára nincs értelme alacsony terheléssel dolgozni mert a termelő veszteséget kénytelen lenyelni. Kinek kell minőségi szőlő? A borászatnak. Fizesse meg az árát a minőségnek, ne sírjon róla. Ráadásul a pénzt is sok esetben óriási késéssel, részletekben fizetik ki. Ezt ne úgy képzeljétek el hogy a mázsálás után zsebben a pénz. Talán jövőre, és örülhetsz ha még nyár előtt megkapod. No így fizess szakképzett munkást.

Ha jól látom a fotókon bemutatott ültetvény 3x1 méteres. Tehát kb. 3000 tőke egy hektár. ez 4 kilós terheléssel 12 tonna. nem egy kiugró termésmennyiség. Olaszországban (a borkultúra egyik fellegvárában) erre csak legyintenének ám:)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.04.01. 17:57:48

@kunzoo: Szerintem ugyanarról beszélünk, de felesleges volt megfordítani az állításaimat (teljesen visszafelé persze, hogy nem áll, senki nem mondta, hogy pl. az 5.000Ft-os csúcsválogatást előállító borász nem használ felszívódót). Én a borkombinátos világról beszélek, de azt hittem ez átmegy a cikken.

Alapvetően - ahogy itt a hozzászólásban is leírtam - a rosszul kialakított motivációs rendszerrel van a gond.

4kg/tőke (ha csak ennyi) terhelésből középszerű bort sem igen lehet csinálni. Mo-n egyébként a hegyközségi adatok alapján az átlagterhelés 70 mázsa/hektár körül van, ami azért nem annyira sok. Azért azt is vegyük ehhez, hogy a rossz állapotban lévő ültetvények (óriási a tőkehiány Mo-n) és a minőségi termelők lefelé húzzák az átlagot. Természetesen az olaszok ügyesek, de nyugodt lehetsz, hogy ott a "nagyipar" nem olyan szemléletben dolgozik, mint nálunk. Itt szarnak a szőlőre, nyomják ezerrel, majd már a tőkék fele hiányik, a támrendszer düledezik, mert egy fillért nem raknak vissza. Az olasznak legalább van egy csöpp esze.

A szőlőtermelő meg ne legyen büszke arra, amit csinál, mert a fenti képek nagyjából azt mutatják, hogy - függetlenül attól hány éve műveli az illető és hogy még az üknagypapa is ezt csinálta vagy sem - a szőlőművelés legalapvető mozzanatairól sincs fogalma.

Ez, ami itt nálunk van, tutira fenntarthatatlan, de csak vegyen benne részt mindenki, akinek tetszik. Egészségükre.

Akinek már volt kicsi tőkéje (és esze) úgyis saját bort készít (nagyobb hozzáadott érték).

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2014.04.01. 18:04:54

@kunzoo:
Pár napja beszélgettem gyöngyösi termelővel, akinek rokona Ausztriában dolgozik.
Ott 1-1,5/kg Euro a felvásárlási ár, itt 110-130 Ft.
Ez nagyobb különbség, mint ami az eladott bor átlagárában van...
A minőségi bortermelő szerintem már most is túl sok itthon a kereslethez képest, nem férnek el a piacon. Ha majd domináns lesz az itthon eladott borban az 1000+ forintos palackár, nyilván megváltozik minden a termesztésben is.
Addig meg lehet ábrándozni, mint Molnár B.-éknek a hasonló mérvű gasztronómiai ugrásról.

Tóth-Ferenc (törölt) 2014.04.01. 18:21:39

Az az igazság, hogy ez az igazság.

Tóth-Ferenc (törölt) 2014.04.01. 18:29:28

@akov: Itt szarnak a szőlőre?
Nem szarnak. Nincs rá pénz. Nem 110-130 ft a felvásárlási ár (ennyi volt a szüret elején), hanem 85(a szüret vége felé). Az idén lehet hogy ennyi se lesz. Ennyit próbáljon beosztani a termelő. A borgazdaságot nem ez érdekli

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.04.01. 18:39:27

@Tóth-Ferenc: Természetesen értem én. Akkor vagy el kellene könyvelni, hogy a világ egyik szar pontján születtünk meg és dolgozni így tovább, vagy tenni valamit. Tanulni, próbálkozni.

A fent látható szőlőkről sokan maguknak csinálnak bort, ez meg a no comment kategória.

Ennek a kis játéknak ugye több szereplője is van. Utaltam is a Tokaj Kerházra, aki úgy tűnik meglép valamit, amit normális országban egy Tokaj-szintű borvidéken már régen meg kellett volna csinálni.

Totálisan nem értem, hogy egy ilyen borkombinát Mo-n miért nem épít fel egy piramis alakú kínálatot? Ennek az alját az olcsó (de korrekt), a tetejét pedig drágább tételek képviselik. Csinálni kell ez utóbbiból 5-10.000 palackot. Ehhez fogni 3-4 értelmes szőlőtermelőt, akiknek meg kell mondani, milyen követelmények mellett dolgozzanak és kb. mennyit kapnak 1kg szőlőért (természetesen többet). Aztán ha van piaca a terméknek, akkor a következő évben kétszer annyit csinálok, kétszer annyi termelővel, stb.

Persze, mondjátok, van a sok szar, amit csinálnak, eladják, vígan elvannak belőle. Csakhogy a piac változik. És, ami lényeges, nem a prosztó árú eladása alacsony profittal az üzlet, hanem a jó minőségű árúé, sokkal nagyobb profittal.

Hasonlítsuk össze pl. a Törley-t egy Champagne házzal, pl. a Veuve Clicquot-tal. Mindektten 20m palackot töltenek le. Csak míg előbb Gálát tölt le mustsűrítménnyel és iszonyú alacsony áron adja, addig a VC egy palackjának az ára 30 EUR van ex-cellar. Ezt kéne összevetni.

Nem a szarcsinálás a biznisz tehát, csak mozogni kellene, mert a borpiac is egy mozgó célpont, hülye, aki a 80-as évek - sajnos még mindig létező igényeire - vannak berendezkedve.

kunzoo 2014.04.01. 20:30:43

@akov:
A Tokaj kerházat kitömték állami milliárdokkal, most már talán lesz miből fizetnie.

Hallottam beszélni minőségi bortermelőt hogy: "meg kell adnunk a minőségi szőlőért a 150 forintos árat" ...az a baj hogy az inkább 300 kellene legyen. Ne feledjük a terméskorlátozás magával von a fürtválogatáson túl egy vagy két plusz zöldmunkát is hisz ha a termés kevesebb a szőlő a növekedési erélyét a hajtásokon "vezeti le" Tehát ez még tovább drágítja a termelést.

a minőség járható út de azt sokan elfelejtik hogy a piac nem végtelen. Balogh Zoltán mondja pl. hogy a Somlón csak magas árfekvésű és minőségű borokat akar termelni. A Somló kb. 500 ha. ebből cirka 40-50 ha az ami megfelel ezeknek a kívánalmaknak. Ha mind az 500 hektáron ilyen bor teremne akkor nem biztos hogy az árbevétel is arányosan nő, hisz a piac telítődik! Balogh Zoltán bora ami lejön 3 hektárról nem biztos hogy elfogyna 500 hektárról. Ez valahogy mindig kimarad.
Természetesen vannak a világon különleges, történelmi hírű borvidékek, borok amik nagy tételben fogynak de ott megvolt a több száz éves folytonosság a piacon.

hegyaljai 2014.04.01. 21:04:31

A magyar szőlészet és borászat az a gőzhajó, amelyik nem vesz fel szenet a kikötőben, csak petárdákat a tüzijátékhoz. Az a gőzhajó ahol több gőz megy a dudára mint a turbinára.

kunzoo 2014.04.01. 21:21:47

@Hepci:
Azt tartom a fő bajnak hogy amíg azon megy a magasröptű vita hogy az adott borban kifejezésre jut-e a terroir vagy sem....addig az alsó polcokon szép katonás rendben sorakoznak az édesített vörösek, ROZÉÉÉK(!)

Emlékszem anno az alap borra, a "lapátos" borra, badacsonyi pincegazdaság alap rizlingje vagy mije volt. Meg az asztali száraz Kadarkákra. Azok a borok minőségben, ihatóságban magasan verték ezen édes förtelmeket, talán még egy egy mostani könnyű alapbor alját karcolgatták. Fröccsnek mindenesetre jók voltak. Most meg ez van. Ez minőségi visszafejlődés. Az édes taknyok után hogy vehető rá valaki arra hogy száraz minőségit igyon?

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2014.04.02. 00:38:44

@kunzoo:
Azt mondod, jobb volt, amíg száraz borzalmat ittak, mint amikor édes borzalmat isznak?
Hát, fene tudja.
Egyre édesebb időket élünk... átlag magyar cukrászdában alig győzöm leseperni a porcukrot a tojásporból-jilkpasztából-krémalapból-műtejszínből-aromából összekézműveskedett műremekek tetejéről...

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.04.02. 08:14:48

@Hepci: olyan időket élünk, amikor máshogy nem jutnak az emberek örömhöz. cukorra még van pénz. sosem felejtem el, amikor a "Volt egyszer egy Amerikában" a kisgyereknek oroszkrémtortát kellett vennie a k-néninek a menetért, de az éppen egy rendőrrel volt és talán már tízéves hősünk megette a tortát, mire sorrakerült volna. a jóideje kuporgatott pénzét kültötte rá. abban a filmben benne van az igazi szegénység.

@kunzoo: a lapátos bor az, amire gondolok, vagyis hasonló a fradi kolbászhoz? :-) akár igen, akár nem, hallanék róla többet...:-)

ZKERTAI 2014.04.02. 09:29:32

Champagne-ban egy kiló szőlő felvásárlási ára 6,5-6,9 euro. De az a terület úgy is néz ki.

kunzoo 2014.04.02. 19:30:38

@szenvedély S.:
A címkén a balatonfüredi halász és révész szobra volt látható. A révész evezőjéről kapta a gúnynevet. Nem volt olyan vészes bor, fröccsnek jó volt és annak is szánták.

Azok a borok azért voltak őszintébbek mert asztali borként kerültek forgalomba most meg rengeteg OEM bor rosszabb náluk.

kunzoo 2014.04.02. 19:42:57

@Hepci:
Mindenki tegye a szívére a kezét és emlékezzen vissza az első borokra amit saját zsebpénzéből vett:))) Azok 90% ban olcsó, egyszerű borok voltak valami házibulira. Szerintem nem mindegy az első benyomás. Ha valaki az édeset szokja meg akkor nehezebben barátkozik meg a szárazabb borokkal. Mostanság nincs is nagyon száraz asztali (FN vagy mi a túró) bor. Ráaásuk uniós kutyulék, nem is magyar bor. Aztán elvárjuk a kedves fogyasztótól hogy szeresse és értse pl. a száraz furmintot, juhfarkot. A végén megy a csodálkozás hogy a borfesztiválokon mindenki az édeskés vörösbort keresi. A borászok meg egyre karakteresebb, savasabb borokat készítenek csak a széles tömegek ízlése már más.

Ilyen szempontból jobb volt a száraz borzalom az édesnél.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2014.04.02. 23:59:40

@kunzoo:
Igazából nincs saját élményem, a száraz borzalom alatt az egykori minőséginek nevezett szocialista borok alját értettem (BB vörös címkés száraz "cabernet", soproni járdalap-felmaró kékfrankos, egri kombináti kátrányos bukéjú "bikavér", etc.). Ezekből csináltak az édesség-igényesebb társaim boros kólát, de vélhetően akkor is voltak készre gyártott édes húgyok. :)

opiate 2014.04.03. 00:19:26

koszonom a cikket, majdnem hogy hianypotlonak is nevezhetnenk. a kommentek alapjan pedig azt is mondhatjuk, hogy tkp. vegtelen terjedelemben lehetne megosztani hasonlokat szerte az orszagbol. megis, szeretnem ehelyutt folhivni a figyelmet egy ennel meg sokkal szomorubb jelensegre, hogy tudniillik MIERT IS CSAK 60ezer hektar a szoloterulet nagysaga ??? a szerzo (vagy fotos) videken jartaban kelteben bizonyara talalkozott hektarak tizeire szazaira rugo, elhagyott, gazos sot bozotos, fas beerdosult egykori ultetvenyekkel... ezeknek a gazdai mar evekkel evtizedekkel ezelott felhagytak a megoly igenytelen szolotermelessel IS, nemhogy beruhaztak volna... vagy - ami meg rosszabb, atadtak a letezo legjobb szolosgazdanak, a magyar allamnak az ultetvenyt, es az evtizedes "gondoskodas" ide vezetett... raadasul az efele ultetvenyeket meg megvenni vagy legalabb hasznalatba venni sem lehet, igy megmentesuk a teljes pusztulastol es bevonasuk barmifele minosegi vagy nem minosegi termelesbe gyakorlatilag lehetetlen. ezek szerint ennyire gazdagok vagyunk ??? (gondoljunk csak bele a mai ultetveny letesitesi arakba - arrol nem is beszelve hogy szoleszetileg-boraszatilag egy 25-30 eves ultetveny az igazan jo, mert a gyokerek mar a melyben vannak)

Cielo2 2014.04.03. 16:02:59

ld. Még: Szekfü Gyula: A magyar bortermelő lelki alkata című munkáját 100 évvel ezelőttről. A viszonyok nem javultak.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.04.04. 09:29:50

@cielo: Köszi, a listán van, meg is van.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.04.04. 09:31:02

@opiate: Köszi. Arról meg ne is beszéljünk, hogy mennyi állami támogatás ment teljesen hiába széthullott ültetvényekbe, az Alföldre és más helyekre, ahol az ültetvény-rekonstrukciót durván túlárazták és a maradék részt lenyúlták.

scitec92 2016.12.03. 18:15:16

Mint szőlőtermesztő elég undorítónak tartom ahogy a magyar szőlőtermelőkről szól a cikk. A sznob kommentek meg csak hab a tortán. Jelenleg 6 hektáron termelek kékfrankost és cab. sav-t a soltvadkerti, lenézett, pancsolt borok hazájától nem messze. Az ültetvényeim homokos talajon vannak igen jó humusztartalommal. Olyan igazi "feketeföldes" homok. Az adottságok kifejezetten előnyösek akár prémium minőségű üde, lágy borokhoz is. Jelenleg tömegtermelésű szőlőt termelek. Nem ritka a hektáronkénti 150-180 mázsás átlag egy jobb évben kb. 19-22 cukorfokkal. Itt az alföldön kivétel nélkül mindenki tömegtermeléssel termeli a szőlőt mert: a szőlő felvásárlási árak borzalmasak. Idén 95 ft-ról indult a kékfrankos és 80-85-nél állt meg. A Cabernet szintén. A fehér szőlő átlagosan 57-65 ft között mozgott idén erre. A szőlőt hordó kamionos dicsekedett, hogy szüretig egész évben kamionnal hordták be az olasz bort. A szőlőfelvásárló patkányoknak csak a származási jegy kell a szőlőnkről. Idén 22 cukorfokkal küldtük el a kékfrankost és 15,4 fokot kellett írni a kísérőlevélre. Ilyen undorító kartellmunkában amit a felvásárlók csinálnak, még is hogy csináljunk zöldszüretet 85 forintért? A kommentelők egy része mivel foglalkozik? Netán milliomos családba születtek ahol a megélhetés ismeretlen fogalom? Ilyen fellengzős, nagyképű munkát amit a cikkíró is kreált. Még le is fotózza és kigúnyolja az igen kis pénzű gazda fáradtságos munkáját. higgyék el nagyon szívesen telepítenék kékfrankost, állítható huzalmagasságú támrendszerrel, zöldszürettel, levéltépéssel. De kinek? Önök megveszik tőlem 300-370 forintos áron a szőlőt? Akármennyire is hihetetlen nem lehet 85 forintért így szőlőt termelni. Egyébként felismertem a vészhelyzetet és sz@.rok a felvásárlókra. Jövőre telepítek 1 hektár kékfrankost és fél-fél hektár kövidinkát, kadarkát 1-1,5 kg tőketerheléssel, csepegtető öntözéssel. Kialakítok egy kis pincészetet, ahol kifogástalan minőségi borokat próbálok kinevelni. És ahogy növekszik a kereslet a borom iránt úgy adok le egyre kevesebb "betonfelmarót" és alakítom át a többi ültetvényem a számomra elvárt minőségre. Csak attól félek, hogy így is alföldi lőrének neveznék ott Tokajban, VIllányban...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.12.03. 18:21:56

@scitec92: Az utolsó pár mondatoddal te megad adtad meg a választ a saját kérdésedre.

A szopóspirálból kitörni csak úgy lehet, hogy nagyobb hozzáadott értéket képviselő feldolgozott agrárterméket termelsz.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2016.12.03. 22:02:57

@scitec92: Köszi a hozzászólást. A dolog pontosan arról szól, hogy lehet nagyobb hozzáadott terméket is készíteni, ahelyett, hogy szivatod magad a kartellező szőlőfelvásárlókkal. Ugyanezért sírnak a termelők a Mátrától Sopronig. Berendezkedtek erre a működésképtelen modellre, ahelyett, hogy apránként, kisebb befektetésekkel felépítették volna saját magukat, a piacukat, stb. A kérdés feléd is az, hogy miért a rendszerváltozás 27. évében kezdesz ehhez hozzá?

Az Alföldön is vannak kivételek, nemrég írtam erről: borrajongo.blog.hu/2016/11/11/egy_het_alfold_kopcos_csengod

Sajnos a cikkben fotózott szőlőből többen - tudom - saját maguknak, a családjuknak készítenek bort. Innentől meg aztán még szomorúbb a dolog.

scitec92 2016.12.04. 09:19:55

@akov: egyszerűen azért mert egy éve csinálom aktívan a szőlészetet. A rendszerváltástól 27 évig édesapám foglalkozott vele. Most vettem még csak át a stafétabotot. A köpcös borokról én is hallottam már. Jelenleg talán az egyetlen sziget itt az Alföld tengerén. Lebet csak azért merek belekezdeni mert még fiatal vagyok. Az nyugtat meg, hogy itt tényleg nincs ezer meg ezer jó pincészet, sőt pincészet sincs. Talán így könnyebb lesz betörni a piacra. Mivel Alföld, így a régi hagyományos, egyszerű fajtákkal szeretnék foglalkozni. Ezért is esett a választás a kövidinkára és a kadarkára a kékfrankos és a cab mellé. A kadarka szinte kihalt. A kövidinka jelenleg meg a tömegbor fő alapja 250 mázsás átlagokkal. Hiszem, hogy szakszerűen művelve ebből az egyszerű szőlőből is csodálatos bort lehet készíteni. Majd meglátjuk. Jelenleg ez a fő motivációm.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2016.12.04. 09:32:03

@scitec92: sok sikert a vállalkozásodhoz! Jól mondod, a minőségi borok piacán az alföldi boroknak sok keresnivalójuk van.
süti beállítások módosítása