A Borrajongó

Egy délután Samuel Tinonnal

2014. január 06. 06:00 - akov

Samuel Tinon egy igaz magyar bor-rejtély. Pedig megközelítőleg sem magyar, sőt francia és mégis Tokajra tette fel munkásságát. A Sainte-Croix-du-Mont-ban (Bordeaux) található családi birtok ellenére Olaszliszka „varázsát” választotta, amelyet gyermekei és felesége, Mathilde Hulot borszakíró is megosztanak vele. Ha még hozzávesszük, hogy Tinon pincéjében – az utolsók között – élesztőhártya alatt száraz szamorodni készül, hát furcsa érzésünk támadhat. Hallani pedig nem nagyon hallunk róla, borait sem kóstolgatjuk, hiszen alig találkozni velük Magyarországon. Nemrég Olaszliszkán jártam, hogy többet megtudjak Monsieur Tinon titokzatos világáról...

samuel_tinon.jpg

Samuel Tinon 1989-ben végzett borászként Bordeaux-ban, majd később megfordult Ausztráliában, Chile-ben és az USA-ban is. 1991-ben tulajdonképpen „polgári szolgálatosként” érkezett Tokajba, hogy az otthoni sorkatonaság helyett a Royal Tokaji stábját erősítse. Abban az időben ugyanis a terhes katonaéveket külföldön befektető francia vállalatnál lehetett ledolgozni. A Royalban pedig volt egy kevés francia tulajon. Így találta tehát magát Tinon a bomlásnak induló tokaji államszocializmus kellős közepén. Abban az időben a Royal Tokajit maga Szepsy István vezette és a cég jobban hasonlított egy termelőszövetkezethez, mint egy borászathoz. A borokat a Royalhoz társuló termelők saját területeikről készítették, ebből kellett válogatni. A fejlődésüket időnként ellenőrző Tinon száz kispincében vagy kétszázötven hordót felügyelt. „A felénél már azt sem tudta az ember, hol jár és mit mikor kóstolt. Ha kiürült a kassza, akkor le kellett tölteni pár tételt.” – emlékszik vissza Tinon a szétaprózódott és kényszerpályán mozgó Royal Tokajira.

Két évvel később az Oremushoz igazolt tanácsadónak. Részt vett a szárnyait bontogató Vega Scilia birtok felépítésében, együtt dolgozott Bacsó Andrással és a csoport spanyol borászával, Javier Ausás-szal (a Vega Siciliáról szóló monstre sorozatunkat ld. itt). Az Oremus ma a borvidék egyik legstabilabb és legpatinásabb birtoka. Ha valaki azt hiszi, hogy csak külföldi tőke kellett és már mentek is a dolgok, nagyot téved. „Mindenki azt gondolta, hogy a tokaji bornak bérelt helye van a világpiacon. A kommunizmusnak vége, a határok nyitva, Tokajt pedig tárt karokkal várják a nagyvilágban. A beruházók arra számítottak, hogy a külföldi nagykereskedők 5.000-10.000 palackos tételeket fognak majd rendelni. Mikor befutottak az első 500-1.000 palackos megrendelések, mindenki hirtelen lefagyott. Aztán sokan mondták, ha a világpiacnak nem kell, akkor lehet menni Nyíregyházára kannás borral, abban van profit. El lehetett dönteni. Hamar rájöttünk, hogy a tokaji bor piacát a nulláról kell újjáépíteni.” – idézi fel Tinon a hőskorszak tanulságait.

Tinon egyik mentorának Pogácsás Jánost (1936-2007) tekinti, aki egész életét aszúshordók között élte le és a tokaji borok legkiválóbb ismerőjeként tartották számon, ő hozta létre és gondozta továbbá a muzeális borok gyűjteményét. „János egy alkalommal engem és Alexandre de Lur-Salucest (a Château d'Yquem akkori résztulajdonosa és igazgatója – A szerk.) levitt a pincébe és vissza a húszas-harmincas évekig megmutatta a legjobb borokat. Nehéz elfelejteni azokat a szamorodnikat és aszúkat, amelyek akkor a poharunkba kerültek.” – mesél Tinon a saját stílusára ható borokról. A világ leghíresebb édesboros birtokát vezető Alexandre de Lur-Saluces egyébként sokszor megfordult Tokaj-Hegyalján és nagy respekttel követte a borvidék újjászületését.

Az ezredforduló évében Tinon saját bor készítését fontolgatta. Amikor 2000 őszén meglátta a tökéletes minőségű és decens mennyiségű aszúszemet, tudta, azonnal cselekedni kell. A birtoképítéshez azonban tőke is kellett, ezért Samuel a Bordeaux-ban talán hétköznapinak, de nálunk szokatlannak számító „en primeur” eladás módszereit hívta segítségül. Megkereste tehetősebb kapcsolatait, előre szerződött velük, majd a jövőbeli boldog bortulajdonosok előre megfinanszírozták a termelést. A szerződésben csak a mennyiséget rögzítették, azt, hogy a vevő mit kap, nyitva maradt. Elképesztő, de végül az akció sikeresnek bizonyult és pár évig ment is a maga útján. A dolgok azonban hamarosan változni kezdtek. „2001-ben először a dotcom lufi, majd a 9/11-es terror-támadás jelezte: a fennálló világrendnek lassan vége. Ezt követően nehézkesebbé vált a nemzetközi borkereskedelem, a korábbi általános bizalomnak vége szakadt.” – emlékszik vissza Samuel Tinon az új évezred elejét borzoló eseményekre. A 2008-as gazdasági válság sem éppen Tokaj vitorlájába terelte a szelet. „2009 márciusa után sokáig egyetlen palackot sem tudtam eladni, azt gondoltam itt a vége, be kell fejeznem. Egy évvel később aztán lassan beindultak az eladások.” – fűzi tovább a gondolatot a francia borász, jelezve, a tokaji bor termelése ma sem életbiztosítás. Mindenesetre Tinon nem köti magát egyetlen piachoz, így a magyarhoz sem. Borainak 90%-a külföldön kerül forgalomba, célja, hogy országonként maximum 500-1.000 palackot szállítson.

samuel_tinon_pince.jpg

A birtokhoz tartozó terület a Határi tetején található. A mintegy öthektáros ültetvény bakművelésű, a húszas években telepítették, 90%-ban furmint, a többi pedig pedig hárslevelű. A 30-40%-os emelkedésű dűlőt extrém sport művelni, sem gépet, sem lovat nem használnak hozzá. A 8-10.000 tőke hektáronkénti sűrűség mellett Samuel 50-60 mázsa hozammal dolgozik. Az alapanyag egy másik része a Tokaj-hegyről, a Szarvas és a Hétszőlő dűlők közötti területről származik, Tinnonnak itt egy szőlőtermesztővel van megállapodása. A mintegy három hektárról vásárolt gyümölcs 30-50 éves tőkékről származik. A művelésben a kén alapú szerek viszik a főszerepet, réz csak szükség esetén, lehetőség szerint ritkán került alkalmazásra. Gyomirtó, vagy gombaölők kizárva. Samuel hosszan ecseteli a papíron csak az egynyári növényeket pusztító gyomirtók káros hatását, amely szerinte a szőlőre is hat és ez jól megfigyelhető a kezelt területeken. Még problémásabbak a felszívódó szerek. Bizonyos kutatások szerint – meséli – francia fehérborokban nemrég arzént mutattak ki, amely hosszú ideig gombaölők alapja volt.

A borkészítés mustülepítéssel kezdődik, majd az esetek nagy részében fajélesztős beoltás következik. A száraz borok egy része használt hordóban erjed és fejtés nélkül, a seprő védelmében fejlődnek a palackozásig. A száraz szamorodni 15% potenciális alkoholtartalmú alapborból készül, alapkövetelmény, hogy testesnek, tartalmasnak és jó savúnak kell lennie. A 220 literes szerednyei hordókban érlelt bornál Tinon okosan váltogatja a darabban tartást és a feltöltött hordós érlelést. A darabban tartás során – szerencsés esetben – a bor felszínén vékony élesztőhártya alakul ki, amely nem csak véd az oxidációtól, de különleges aromák sokaságát is hozzáadja a borhoz. A hártyát a saccharomyces fajhoz tartozó élesztők alakítják ki, amelyek tápláléka sorrendben a cukor és az alkohol, de glicerint és ecetsavat is fogyasztanak (bővebben ld. „Sherry: Az oxidáció művészete” c. sorozatunkban). Pontosan ezért nem készülhet édesbor hártya alatt, hiszen ekkor az élesztő a cukrot erjesztené. A hártya alatt készülő száraz szamorodni 3-6 évet tölt hordóban, a darabban tartás miatt átlagosan 50% (!) a veszteség, amely legfőképpen a gyors és váratlan illósodás számlájára írható. Édesboros fronton nincsen sok meglepetés. Az aszúszemek egy éjszakát, de maximum egy napot áznak a préselés előtt. Tinon szerint a legjobb aszúkat a gyümölcsös és oxidatív jegyek megfelelő arányú házassága teszi. Meglepetésemre az aszúborban lévő tannin fontos szerepe is előkerül, Tinon szerint a tokaji aszú egy „tanninközpontú” bor.

tinon_penesz1.jpg

A cladosporium cellare (pincepenész) pompás példányai Tinon pincéjében

A borok érlelése az Olaszliszka határában található négy hosszúkás, egymástól független pinceágban, valamint a ház alatti öreg pincében történik, előbbiekbe még a villany sem érkezett meg. Ellenben a pincepenész (cladosporium cellare) pompás példányait figyelhetjük meg a falakon, a különböző generációk szépen elkülöníthetőek egymástól. Tinon mélyen hisz a pincepenész és a borkészítés elválaszthatatlan viszonyában. Számításai szerint a mikroszkopikus élőlények évente kb. 50 liter alkoholt kérnek a pince klímájának fenntartásáért. „A cladosporium cellare – a botrytisz és a hártyaképző élesztő mellett – a harmadik gomba a történetben, amelyről alig tudunk valamit.” – utal a borvidéki kutatás hiányára Tinon.

Az utolsó évjáratból elsőként néhány hordómintát kóstolunk. A Határi Furmint 2013 zamatos, tiszta, nagyon szép savval és körtés ízvilággal. A vásárolt alapanyagból erjedt Szent Tamás Furmint 2013 illatosabb, szép aromái és acélos savai vannak. Az olaszliszkai egyesületi borként készülő Hárslevelű 2013 a falu bora lesz majd, szikár, nyári almás, lendületes savval és szép hosszú lecsengéssel. A száraz Szamorodni 2013 alapanyagát október 28-án szüretelték, zúzás-bogyózás nélkül, taposással készült. Az édes Szamorodni 2013 egy héttel később, november 4-én került a puttonyba. A cukormérés az egészen elképesztő 38MM-ot mutatta, amely hatputtonyos aszúhoz is elegendő lenne.

„Sajnos” elbeszélgettük az időt, így a végére csak két száraz szamorodni fért be. Mivel limitált a száraz szamo élményem, a pontozástól most eltekintek.

Szamorodni Száraz 2007

2013 márciusában palackozták. Illatában dió, virág, szép fűszerek, emelkedett illó, botrytisz, aszalt gyümölcsök, narancshéj. Olajos, testes korty, remek savval. Aromái számtalanok, dió, fűszerek tonnaszám, finom sósság, kenyérhéj, aszalt gyümölcsök, narancshéj, gyógynövények és egy kevés lakk. Nagyon komplex és érdekes bor, egészen biztosan nem a mai korízléshez igazítva. 13,8%. 9.000Ft

tinon_szamo.jpg

Szamorodni Száraz 2003

Szintén 2013 márciusában palackozták, azaz egy évtizedet töltött hordóban! Érett illat, dióval, virággal, aldehides aromákkal, lakkal. Testes ő is, jó savval, szép diós és szárított fűszeres aromákkal, kenyérhéjjel, tiszta öreg hordó aromáival. A kortyot finom sósság és némi lakk zárja.

Mindkét szamorodni nagyon érdekes volt, teljesen egyedi jelenségről van szó, semmiképpen nem hasonlítanám őket a sherry-hez. Köszönet Samuel Tinonnak a remek látogatásért és a hosszú beszélgetésért!

A termelő honlapja: http://samueltinon.com/

27 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr445727878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.01.06. 09:20:45

Érdekes írás, köszönet érte.
A tavalyi Tokaj Nyitányon kóstoltam a 2007-es Szamorodnit és a 2012-es Szent Tamás Furmintot, mindkettő nagyon tetszett. Száraz szamorodnit illetően nekem sincs nagy kóstolási tapasztalatom, de a 2007-es Tinont a két eddigi legszebb között tartom számon.

2014.01.06. 11:31:48

Ez is egy nagyszerű, érdekes és informatív írás lett, köszönet érte!

Érdekes ez a száraz szamorodni történet, mert Tinon-on kívül mintha mindenki más csak amolyan kuriózumként foglalkozna vele Hegyalján.

Pedig ha valami, hát ez a bor elbírna azt, ami a száraz furmintoknál gyakran gondot jelent: magas alkohol, magas savak és mellette némi oxidáció. Emlékeimben egy nagyszerű Karádi-Berger száraz szamorodni él, még 2003-as évjáratból.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.01.06. 13:26:07

@szeretemadragaszarborokat: Elméletileg itt éppen az élesztőhártyának köszönhetően - már, ha az kialakul - minimális az oxidáció. A gyengébb minőségű száraz szamorodnikat talán pont annak (is) köszönhetjük, hogy élesztőhártya hiányában teljesen eluralkodnak rajtuk az oxidációs jegyek. Persze, megfelelő tapasztalat hiányában én is inkább csak találgatok. :)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.01.06. 13:47:10

@furmintfan: @szeretemadragaszarborokat: Köszi. Tinonon kívül Dereszla, Disznókő van még (2003-ból ittem nemrég, nem tudom van-e újabb), illetve Terjék meg egyéb kistermelőknél biztosan van.

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.01.06. 14:10:11

@akov: A Béres, Hétszőlő, Tokajicum, Chateau Cloche, Breitenbach, Hímesudvar is készített az elmúlt néhány évjárat valamelyikében száraz szamorodnit + a Degenfeldnél még talán van az 1999-esből, utóbbi meglepően szép volt tavaly májusban. Nem halt még ki teljesen a műfaj, csak ezekkel a borokkal ritkán lehet találkozni kóstolókon.

Fiskális 2014.01.06. 14:54:20

Gratulálok, nagyon szép és gazdag írás! :-)
A száraz szamorodni szerintem a jövő egyik hazai lehetőség-bora (mondom én, mint hozzá nem értő, de nagy kedvelője). Nem jóslásból mondom, de szerintem érzékelhető már most is, hogy a fogyasztási divatok s ízlések változnak megint.
S mindez kedvezni fog/kedvezhet a száraz tokajiaknak is...
Egyébként a borízlésben a változások/fordulatok periodicitása szerintem egyre gyakoribb, csakúgy mint a divatban, sőt a két hullám egyre gyakrabban össze is ér. Mindez azért van szerintem, -- közhelyeket mondok -- mert felgyorsult a világ, a távolság csökken, mert a kommunikáció, az internet, a műholdas televíziózás és az utazási lehetőségek bővülésével a "global village" még kisebb lett. Ezért az ízléstörténeti ciklusok (lásd a Kondratyev ciklusok hossza a gazdaságban dettó) is csökkennek, rövidülnek... szóval szerintem igaza van e derék franciának az én varázsgömböm neki adja a jövőt :-)
Itthon hol szerezhető be legjobban, nem néztem utána, ha valaki megtette??!!

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.01.06. 15:10:20

@Fiskális: Köszönöm! Ez a száraz szamo annyira fura állat, hogy nem hiszem, hogy ebből népszerű termék lehet. "Niche" dolog marad ez mindig is, mert a világ továbbra is a gyümis borokat kedveli. Páran megmaradnak, akik viszik ezt a lángot, szerencsénk van, ha nem hal ki. Kár lenne érte, mert Tokaj múltjának ez egy szelete és mivel nem "sherry wannabe", hanem egyedi termék, ezért érdemes volna megtartani. Élő múzeum jelleggel.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.01.06. 15:20:50

@akov: emlékeimben él egy 2004-es Dereszla száraz szamo, ami nagyon finom volt és szerepel abban a cirka 3 száraz(!) szamorodniban, amit életemben kóstoltam. nagyon jó volt. édesben szélesebb a kínálat, de kevés jobb aperitifet tudok elképzelnmi egy remek száraz tokaji szamonál...

Fiskális 2014.01.06. 15:34:50

@akov: azt, hogy népszerű lesz nagyon, azt én sem hiszem, de hogy elfogadottabb, mint ma, azt igen. Meg általában a szárazuló Tokaji az ízlésben, erre gondoltam...

Fiskális 2014.01.06. 15:39:38

@szenvedély S.: Így van, én is simán a legjobb sherryk mellé teszem pl. aperitifnek, úgy, ahogy Akov mondja, hogy mégsem valami "sherry-féle", hanem eredeti és MÁS, s még kevésbé "mesterséges" is, ami szintén kedvezhet neki (marketingben is) a mai trendek mellett.

2014.01.06. 17:56:40

@furmintfan: A száraz (és az édes) szamorodni elcsépelésében az alapanyag nem megfelelő minősége is szerepet játszhatott, de nem vitás, hogy a technológiával sem volt minden rendben. Minden esetre száraz furmintoknál gyakran felmerül az oxidáció mint nem kívánatos jegy, itt pedig megfelelő arányokkal a hátrányból még előny is kovácsolható - de ez is csak egy laikus spekulációja. :)

@akov: Édesanyámat bármilyen borral is próbáltam meghatni (reduktív gyümölcsbombák, könnyed veresek, édes tokajiak) a legjobban ez a már említett száraz szamorodni tetszett neki! Nagyon megy pl. grillezett tarjához vagy narancsos kacsacombhoz, gombával készült ételekhez is.

De hát sajnos nem ez a közízlés, muttival és Fiskálissal (egyelőre) maradunk kisebbségben.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.01.06. 17:58:47

@szeretemadragaszarborokat: @Fiskális: Kösz. Bármennyire is értem, mint mondtok, illetve megrögzött sherry rajongó vagyok, a korízlés nem preferálja az ilyen ízvilágú, fajsúlyos/nehéz borokat. Hiába a száraz furmint láz...

Samuel Tinon persze azt mondja, hogy bármilyen nemzetközi szakértőnek megmutatni a szamorodnit, azonnal vágják és élvezik.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.01.07. 08:40:35

@akov: mennyire ismered az eladási adatait, mert más dolog eladni ebből Hegyalja-szinten évi 1000 és 100.000 palackot. hány évig tárolja a borait pl? további költségek...
félreértés ne essék, nem Tinon zsebében óhajtok turkálni, de érdekelnek a lehetőségek, bár lassan úgy érzem, Hegyalján már túl sokféle lehetőség van a világhír felé vezető úton.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.01.07. 09:11:15

@szenvedély S.: Mindenkinek megvan a maga útja, hozzá a saját receptje. Tinon tudtom szerint kb. évi 10e palackot tölt le, ennek gondolom egy kisebb része szamorodni. A száraz szamót ráadásul nem egyszerre tölti le, hanem igény szerint. Azaz elfordulhat, hogy ua. az évjárat egy-egy palackja többet-kevesebbet volt hordóban.

Fiskális 2014.01.07. 09:22:11

@akov: @szenvedély S.: Persze én sem úgy képzelem, hogy most aztán minden CBA előtt reggel az építőmunkások száraz furmintot löttyintenek a torkukba :-)
DE: amit írtam a változásról, azt úgy értettem, hogy van néhány kitörési pontja nemzetközi színtéren talán a magyar borkultúrának, mint pl. a nemzetközi szakértők által is újra és újra felfedezett saját eredeti fajtáinkból való egyenletes színvonalú és új ízeket, árnyalatokat felmutató borok (ebben a furmint megint csak benne van), s a másik a szokásos vagy éppen új tokaji utak (s egykori csemege bor pozíciók valamilyen arányú visszaszerzése) mellet a "száraz" terület megmutatása Tokajból. (van még néhány ilyen "alternatíva" tudjuk, de most ez nem tartozik ide...) Ezek egyike sem sok százezer palackos történet, azokat a piaci részeket még sokáig fogják uralni a bordói világfajták (nálunk is). Viszont, a különlegességek, izgalmak piaca is nő és éhes is, mert minden tele van az "unalmas, megszokott" CS és CF fajtákkal stb. jó minőséggel, no és talán ezen az extrák piacán van keresnivaló ezekkel. Mert ezen a piacon viszont nem 3-5 eurós borokat keresnek és várnak föltétlenül, hanem újdonságokat, izgalmakat. De ez persze iszonyú marketing munka, s szerintem sok száz milliós tőke is (mármint ebben a piaci szegmensben feltűnni, megmutatkozni és ottmaradni.) No azt nem tudom van-e ehhez elég akarat, kitartás és főleg bevonható tőke? Az én lázam ilyen összefüggésekben "ment fel". (S persze lehet, hogy ez egy nagyon bölcsész és minden praktikus valós lehetőséget nélkülöző gondolat, de hát az ember vágyakozik... :-)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.01.07. 09:31:53

@Fiskális: Elvileg ez jól hangzik és persze mi is ezeken vitatkozunk és ezt várjuk évek óta. Egyelőre nincs áttörés. Az édes bor nem kelendő, nem csak Tokaj, de a híresebb és ismertebb Sauternes is baromira szenved tőle. Nem várható áttörés. Mióta könnyen hozzáférhető a cukor, már nem igazán számít az édes bor.

A száraz boros fronton (furmint, hárs) talán. De erre is közel egy evtizede vár mindenki, de itt sincsen áttörés. Mennyiség és minőség szükséges ehhez. Van 1-2 cég, aki ezt tudja produkálni, de ez egyelőre kevés. Ha a Tokaj Kerház rendbejön, végrehajtják a reformokat, akkor lehetséges, hogy valami majd lesz.

Pl. a Dereszla példája mutatja, hogy igen szép eredményeket lehet elérni az amerikai piacon. A kérdéses aszúból 27e palack készült:

borrajongo.blog.hu/2013/12/23/aszu_a_fa_ala_dereszla_5p

Kéne még pár ilyen. Pardi szerzőtársunk egy ideje már az USA-ban tartózkodik és van ott magyar bor, de igen kevés, pár féle van egy akár több száz vagy ezer különböző bort forgalmazó üzletben.

Fiskális 2014.01.07. 13:33:56

@akov: csak nem tűröd, hogy szárnyaljak, látom... mindig az a rohadt valóság... :-))

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.01.07. 14:01:04

@Fiskális: Félre ne érts, én bírom a szárnyalásaidat. Jó volna, de sajnos egyelőre kevés jel mutat erre. A Tokaj Kerházas story-ra kíváncsi leszek azért, hogy ha jót sikerül csinálni, akkor mit lehet vele robbantani az amerikai piacon. Jelenleg sajnos csak szarból van nagy mennyiség. :D

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2014.01.08. 14:39:15

@furmintfan: @akov: Homonna is kísérletezett a műfajjal, 2002-es Ordináriuma is ilyen szellemben született, későbbi években is készített, de azt nem kóstoltam, dugdossa :-)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.01.08. 14:48:29

@ringsider: köszi. Éppen most készülök csinálni egy száraz szamo kóstolót. Kár, hogy keveseket érdekel. :D

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2014.01.08. 14:51:50

@akov: nagyon izgi téma, beszélj Homonnával, hátha tud tippeket adni, meg hogy mi van a sajátjával! az tudom Dereszlánál voltak nagyon szép hordók! sajnos az utolsó Ordináriumom nemrég elpukkanottuk, döbbenetesen jó volt!

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.01.08. 15:03:04

@ringsider: OK, köszi. A Dereszlánál jártam, beszámoló jövő héten. Hoztam is két bort a kóstolóba!

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2014.01.08. 15:40:20

@akov: "Kár, hogy keveseket érdekel. :D"
+1 - engem sem. :-)

furmintfan · http://borrajongo.blog.hu/ 2014.01.08. 18:16:41

@akov: akkor asszem a legjobbkor adtam feljebb pár tippet :)

hegyaljai 2014.01.09. 22:57:13

@akov: Egy száraz szamorodni kóstoló engem igenis érdekelne!

elzee 2014.01.12. 11:02:44

Egy SzSz kóstolóba én is beneveznék, néhány érdekes tétellel... :)

akov · http://borrajongo.blog.hu 2014.01.12. 16:15:20

@elzee: Írd meg privátban, mit tudsz hozni, aztán összerakjuk a sort.