Először afféle "off-dry" kóstolónak indult a téma. Az a gondolat indította el, hogy a korábban kóstolt és fincsinek találtatott Bott Birtok-bor és Szecskő Juliannát stílusban közelebb éreztem egy német feinherb, vagy kabinett -rieslinghez, mint akármelyik hazai rajnait. Adódott hát az igény, hogy nézzük meg őket együtt egy német, a kategóriának megfelelő versenyző mellett is.

Utána kicsit kibővült a kör, és afféle sorvégi nagy durranásokról is gondoskodni kellett, melyek már kicsit se mondhatnók off-dry-nak, hanem már komoly édesek.

A sorban tehát annyi a közös, hogy mindegyik maradékcukros, és mindegyik 2010-es, illetve az, hogy mindegyik abszolút a direkt örömborozást szolgálja. :)

A sor:

Degenfeld:  Muscat Lunel 2010

Fajtajellegzetes illat, rózsával, licsivel, citrusokkal. Karcsú korty, tiszta, légies. Nagyon egyszerű, laza szerkezet, kedves ízekkel, közepesnél rövidebb lecsengéssel. Kellemes tétel, mindazonáltal a savak kissé fáradóba hajló savanya jellege, illetve áttetszőségének csökkenése végett olyan érzésem volt, mintha kezdene már kifutni az időből. Még éppen talán eléri a 4 pontot.

Weinhof Herrenberg: LochRiesling Schodener Herrenberg Stier 2010

Fehér húsú őszibarack, citrusok, nagyon érett grapefruit, mézesség, acélosság. Szájban közepesen telt, egy rieslinghez mérten jelentős súllyal, sűrűséggel, messze nem az a "moselien légies". Mély ízek, lédús gyümölcsökkel, a közepén szépen kitartó ásványos maggal, közepesnél picit hosszabb lecsengéssel. Érett, szélesebb, a fajtához és az évjárathoz képest „nyugodtabban” vibráló savkészlet kíséri a történéseket. Remek bor. Erős 6 pont. (88)

Szecskő Tamás: Julianna 2010

Kevésbé gazdag és intenzív, de nem kevésbé kedves illat, szőlővel, fehér virágokkal. Közepesen telt, tiszta korty. Kifejezetten zamatos, elsősorban szőlőaromákra építkezik, a kortyközépen még szépen kitartanak az intenzitások, némi zsírkrétás ásványosság is felüti a fejét. Élénk savvilág, jó egyensúly, fiatalos szertelenség. Kevésbé komplex, mint az előző tétel, de hasonló mélységgel, hosszúsággal bír. Ő is nagyon itatja magát úgy, hogy karaktere is van (ez utóbbi első kóstolásra nem annyira feltűnő a nyilvánvaló zamatosság mellett).  6 pont, de egy picit halványabb. (87)

Bott: Birtok-furmint 2010

Bájos és jellegzetes illat. Körte, citrusok, fehér virágok, gyurma, finom édeskés fűszeresség. Szájban közepesen telt. Zamatos, jól csúszó, de mégis szemrevaló mélységű és komplexitású korty.  Koncentrált, tiszta gyümölcsösség, mély ásványosság, sűrű közép, nagyon kiváló sav-cukor arány. Hihetetlen finom és öröm minden cseppje. Az utóízben kissé 2010-esen savanyúcukorkásra fordulnak a savak, mely ugyan nem rontja a fogyasztási élményt, de mégis kisebb esztétikai csorbát jelent. A három utóbbi bor közül ő volt a leggazdagabb, leghosszabb, de ez miatt itt is maradnék még az erős 6 pontos tartományban. (88-89)

Dönnhoff: Niederhauser Hermannshöhle Riesling Auslese Goldkapsel 2010

Legendás termelő, legendás dűlő, Nahe-ból. Grapefruit, zöldalma, barack, illatos szőlő, kőporosság. Szájban közepesen telt, hihetetlen jó arányai végett szinte mégis légies. Metszően tiszta, áttetsző. A zamatok a testet meghazudtolóan intenzívek, azonnal eljutnak a szájüreg távoli pontjaiba is. Karakterében is abszolút tipikus, gyümölcskavalkád, citrusokkal, zöldalmával, mézességgel, ásványossággal. A közép még komoly mélységeket tartogat, hosszan elnyújtva a lecsengést. Csiszolt, ugyanakkor precíz, rieslingesen vibráló savak kísérnek, teszik hangsúlyossá ízeit, fókuszáltságát. Kiváló bor, nem lehet belekötni, hacsak nem annyit, hogy még nagyobb mélységre és még nagyobb tűzijátékra számítottam múltbéli tapasztalatok alapján. Erős 7 pont.  (91-92)

Demeter Zoltán: A Zene Bora 2010

Műfaját tekintve főbor, de nem „a” Főbor, hanem azon kívül egy „másik” főbor, ami nem kerül kereskedelmi forgalomba. :)  Mély és nagyon megnyerő illat. Kajszikoncentrátum, meleg citrusok, méz, nagyon finom botritisz. Tiszta, kifinomult, nemes. Közepesnél teltebb korty. Semmiféle nehézkesség, ragacsosság. Kiváló arányok. Mély zamatok, friss gyümölcsökkel, kajszi, trópusibb színezetek. Szépen kibomló újabb rétegekben érkeznek, a lecsengés nagyon hosszú. Az egész világa nagyon letisztult, mindene nagyon igényes.  A savak az évjáratot meghazudtolóan csiszoltak, finom állagúak, cizelláltak, kellő feszességgel, de dominancia nélkül, kiváló összhangban operálnak az ízek lefolyásával.  Nem annyira mély és komplex, mint mondjuk a nemrégiben újrakóstolt 07-es Főbor, de hihetetlen elegáns. Eléri a 8 pontot. (93)