A Borrajongó

Château Climens Sauternes-Barsac 1er Cru 1982

2012. március 07. 06:00 - akov

climens.jpgA totális véletlennek köszönhetem, hogy ezzel a borral egyáltalán összefutottam. Mi sem kellemesebb egy átlagos, dögunalmasan szürke március eleji napon egy 82-es Barsac-nál! Elképzelhetetlen és banális szituáció: benyitottam egy ajtón és látám, ahogy nagy vigyorgás közepette próbálnak meg „behatolni” ebbe a közel 30 éves palackba. Ahogy a százötven éves Madeira-knál szokás a hihetetlen távolba vesző történelmi korokat felidézni, nekem is önkéntelenül villannak be homályos pillanatképek. Miközben engem a nagyi potyogó krokodilkönnyekkel, de megállíthatatlanul vonszolt az óvodakezdés felé, 2500km-el arrébb derék bordeaux-i polgárok éppen hozzáfogtak az első trie-hez. Kis világomban megfoghatatlan távlatok...

A Château Climens története mintegy 500 éves múltra tekint vissza. A Climens név elsőként egy 1547-es szerződésen tűnik fel, jelentése – a legvalószínűbb magyarázat szerint – helyi dialektusban „terméketlent” jelent. Ki gondolta volna akkor, hogy ez a szegényes talaj az egyik legpatinásabb és legmegbízhatóbb barsac-i birtok létrehozásához is elegendő lehet? A közel fél évezredes kontinuitás és fejlődés meglehetősen nehezen értelmezhető a mi Közép-Kelet-európai nézőpontunkból. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy mennyi viharról és vérzivatarról kellett volna lemondanunk, hogy például Tokajban egy hasonló birtok fennmaradhasson.

A ma mintegy 30 hektár területen dolgozó Château Climens-nál valamikor a 17. században fogtak hozzá a szőlőtermesztéshez. A Barsac legmagasabb pontjáról letekintő, összefüggő 100% sémillon ültetvény közvetlenül a Château épülete körül helyezkedik el. A „terméketlen” talaj felső rétegeit folyami üledékes kaviccsal kevert magas vastartalmú vörös föld, mélyebb részeit mészkő, agyag és vasban gazdag homok alkotják. Az első bornál nagy átlagban a hiperalacsonynak mondható 7hl/ha hozammal dolgoznak, amely kb. 25-30.000 palack letöltéséhez elegendő. A hordóban történő erjesztés és 20-24 hónapos érlelés évjáratonként 30-40% új fahordót feltételez. A most kóstolandó borról sajnos pontos információt nem találtam, de nem hinném, hogy radikálisan eltérne a mai hozzáállástól. Egy ilyen birtoknál pont a változatlanság gyönyörködtet.

A nagy múlttal és az 1855-ös klasszifikáció Premier Cru Classé minősítésével a háta mögött a birtok természetesen több alkalommal is gazdát cserélt. A legutolsó tulajdonosváltás 1971-ben történt, amikor a számtalan bordeaux-i pincészetet tulajdonló Lurton bordinasztia Lucien (Château Brane-Cantenac) révén bevásárolta magát a Château-ba. Az irányítás 1992-től Lucien alig húsz éves Bérénice lánya kezébe kerül, aki később tovább öregbíti a Climens hírnevét, sőt a régió meghatározó személyisége és borainak szószólója lesz.

Château Climens Sauternes-Barsac 1er Cru 1982

Kis ijedelemmel indul a móka: a dugó teljesen elázva, vonakodva kerül csak ki a palackból. Hát hiába, 30 év senkit sem hagyhat változatlanul. Ennek ellenére mégis meglepő a közép arany szín, kornak, oxidáló sötétedésnek nyoma nincs. Az illat a közepesnél valamivel visszafogottabb, zavaró mellékszálnak, oxidációnak vagy kellemetlen palackbukénak kósza jegyei sem merülnek fel. Borunk minőségi hordóra és a fiatalos gyümölcsökre felépített illatjegyekkel kápráztat: őszibarack, fehér húsú gyümölcsök, méz, narancshéj és nagyon bátortalanul mozgolódó mazsola. A fás jegyek minőségiek, már szépen beépültek a borba, kis édes vaníliássággal egészítik ki az elegáns gazdagságot. Gomba, avar, meszes földesség, aprócska vegetálisság, majd a szellőzés után nekilóduló friss trópusi gyümölcsös jegyek – elsősorban mangó – teszik igazán összetetté és vonzóvá az illatot.

A közepesnél nagyobb teltség krémességgel párosul, a hömpölygéstől mentes állagot elegánsan visszafogott cukortartalom és a szinte észrevétlen, de jelenlévő savtartalom hozza létre. Keresni sem kell a fiatalos gyümölcsöket, teljes evidenciával sorakoznak: őszibarack, körte és más fehér húsú egyedek, dinnye, mézédesre érett barack és az illatot is meghatározó mangó. A kiváló édes-hordós jegyek csak felsejlenek, remekül egészítik ki a gyümölcsös aromákat. Nincs tokajis robbanás és lehengerlés, de nem is nagyon van rá szükség, minden mentes a túlzásoktól, az alkotók csak csendben teszik a dolgukat. A lenyelést követően az alkohol kellemesen befűti a szánkat, picit éget torokban és a lágy savtartalom másik oldalán megteremti az egyensúlyt. A lecsengésben előtérbe kerülnek a botrytisz aromái, jól érezhető az aszalt sárgabarack és a mazsolás karakter. Mielőtt azonban bármi öregboros hangulat felüthetné a fejét, hullámokban térnek vissza a gyümölcsös aromák és nem hagyják felidézni a kóstolókon visszavonhatatlan károkat gyakoroló 30 esztendőt. Egy aprócska sav és aromaintenzitás hiányzik már a klasszishoz, de a sima 7 pont (91) nem kérdéses. Kb. 80-100 EUR áron szerezhető be manapság, azonban érdemes lehet vigyázni, mert nem minden palack hozza a 7 pontos élményt.

A pincészet honlapja: http://chateau-climens.fr/

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr354287779

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.07. 08:17:52

Köszi a posztot, mindig érdekes ilyen borokról olvasni.

Egyúttal vissza is lehetne ennek a bornak a kapcsán kanyarodni a múlt heti fxpichleres-"vitához" :)

Írod, hogy nincs "tokajis" robbanás, a lágy savtartalom mintegy észrevétlenül teszi a dolgát. Az eddig kóstolt fiatalabb sauternes-ek tapasztalatából kiindulva megkockáztatom, hogy a fenti bor fiatalon se lehetett egy sistergő, robbanó savakkal bíró tétel, hanem akkor is a maga lágy módján volt egységes és tömör.

Biztos vagyok benne, hogy sokan hazai szájjal legyintenének egy ilyen sauternes-re, hogy kérem ennek nincs is sava, hogy akar ez hosszú életű lenni. A 30 éves bor viszont maga az élő bizonyíték rá, hogy a potenciálja kétségbevonhatatlan! Annak ellenére, hogy itt is jelzed, hogy "szubjektíve" igényelnél még több savat.

Szóval szerintem a pillanatnyi feszesség-érzet messze nem egyenesen arányosan függ össze a potenciállal.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2012.03.07. 09:07:45

Szuper bejegyzés volt, köszi.
Lehetne kicsit több címkét használni, hogy néhány év múlva egyszerűbben visszakereshetők legyenek a cikkek.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.07. 09:08:53

@drbarta: természetesen egy Sauternes soha sem sistergő, más típusú az egyensúlya, mint egy Tokajinak. Nem a savra épül, inkább az alkohol egyensúlyoz ki.

Igen, akik hazai szájjal kóstolnak, hülyén néznek, hogy ez mi! Nyílt egy Disznókő Aszú 5p 2003 és volt, aki azt mondta, hogy simán letolta a Climenset.

Tévedés azért ne essék, ez a bor nem volt feszes szerkezetű, inkább az aromáival hódított és szép tiszta utóízével.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.07. 09:09:54

@rszabi: köszönöm. Mit hiányolsz? Igazítom magam, ha van javaslatod. Ami eszembe villan: Bordeaux? Sauternes? Semillon?

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.07. 09:23:33

@akov: Pontosan ezt mondom, hogy nem volt feszes szerkezetű, de a kora önmagában bizonyítja a potenciált!
Az F.X Pichler Grünernél volt erről egy kisebb vita, ha emlékszel. Azt mondtad, hogy hiába a koncentráció és a mélység, nem érezted elég feszesnek és így nem vagy meggyőződve a potenciáljáról.
Én pedig a múltkori kommenteknél pont egy ilyen sauternes-t vizionáltam annak bizonyítására, hogy nem az lesz a hosszabb életű amelyeknek több a sava.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.07. 09:27:58

@drbarta: értem mire gondolsz. Hát igen, kérdés, hogy a cukor mekkora szerepet játszott ennek a bornak az eltartásában. Szerintem nagyot! Annyi minden számít ebbe, hogy nem lehet megmondani: szabad kén, palackozás/zárás minősége, a palackozáskor kapott oxigén, extrakt, cukor, sav, alkohol. Ha vki azt mondja, hogy az FX Pichler eláll 10 évig, akkor elhiszem természetesen. A 70-es évek rommákénezett magyar fehérborai közül nem egy a mai napig egyben lehet... szóval ez nagyon sokrétű. Ebben nem értek egyet Kramerrel, ti. hogy a kortyközép a meghatározó. Valószínűleg az egyik eleme a dolognak...

európai 2012.03.07. 10:01:04

Brilliáns sztori. THX!

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2012.03.07. 12:01:30

@akov: Igen. Pontosan ezeket javasoltam volna. :) Jó lenne, ha az adott leíráshoz tartozó borvidék és a subregion mindig kapna címkét.

rszabi · http://borrajongo.blog.hu/ 2012.03.07. 16:01:07

Jó látni, hogy törődtök az olvasói igényekkel.
:)
Köszönöm

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.07. 16:09:32

@rszabi: igyekszünk. Ilyen kommentszám mellett még bírjuk egyelőre! :)

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.09. 05:25:16

@akov: Biztos, hogy sok-tényezős a kérdés. A cukornak én önmagában nem tulajdonítok hatalmas jelentőséget, legalábbis édes borok esetén is csak az igazán jókat érdemes érlelni. Biztos rengeteg olyan bor van, ami hasonló savval, hasonló alkohollal, hasonló cukortartalommal, mint a fenti Sauternes, hírből nem érdemes palackérlelésre. Az analitika és a potenciál között így nem hiszem, hogy egyenes arányt lehetne vonni.
A másik, egy dolog az eltarthatóság, és egy dolog az, hogy fejlődni képes, azaz előnyére változik idővel egy bor. Az hogy valami rommá kénezve még talpon lehet, az nem tévesztendő össze az utóbbival.

Sokszor előkerül leírásokban, hogy az adott borban hatalmas erő van, vagy épp jó-jó, de nincs benne erő. Ezek ugye egyáltalán nem definit fogalmak, de sokan használják, és potenciálra céloznak vele. Szerinted milyen definitebb jelenséget takarhat? Szerinted analitikával kimutatható az "erő" ?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.09. 09:17:03

@drbarta: a cukor önmagában eltartó tényező, legalábbis bizonyos koncentráció felett megakadályozza a mikroorganizmusok szaprodását/virulását. Nekem van egy olyan érzésem, hogy a magas cukortartalmú borok - megfelelő palackozás/szűrés esetén - jóval lassabban mennek tönkre, mint pl. a vörösök. Ez a cukor mellett biztosan köszönhető a magas extrakttartalomnak, esetleg savnak, alkoholnak. Nem azt mondom, hogy sokat fejlődnek a palackban, hanem, hogy nem mennek hamar tönkre.

Nagyon kevés bort érdemes érlelni, amit majd mutatni fog a hétfői posztom. :D Az érlelésnél szerintem az a kérdés, hogy egymáshoz képest a különböző dolgok mennyien vannak és majd hogyan fognak változni. Tipikusan az aromák halványulnak/leépülnek és a nagy kérdés, hogy mit hagynak ezek maguk mögött (sav/tannin/stb).

Nem vagyok benne koránt sem biztos, hogy ezt a Sauternes-t most kellett-e meginni. Lehet 10 évvel ezelőtt ez még egy 8 pontos bor volt. Nem éreztem egyébiránt, hogy ez egy baromira fejlett bor volt, hiszen elsősorban friss aromái voltak, tercier meg minimális.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.09. 10:47:34

@akov: Bizonyára fokozza az eltarthatóságot a cukor, de anélkül, hogy konkrét példa eszembe jutna, olyan érzésem van, hogy a szegedi borfeszten könnyen találnék olyan bort, amelyik hasonló cukortartalom mellett hírből nem fog ekkora potenciált felmutatni.

Az is eszembe jut olykor, hogy a tavalyi VinCe Tokaj-Sauternes kóstolójáról dagadtos és Szomjas G. is mintha olyan tapasztalatokról számoltak volna be, hogy a fiatal tokajiak fiatalabb érzetűek voltak , mint a fiatal sauternes-ek, a kóstolt idősebb tokajiak pedig előrehaladottabbnak tűntek, mint a korban megfelelő sauternes-ek.

Ezek szerintem analatikával nem magyarázhatóak.

A palackérés során az aromák halványulnak, de valahogy hihetőenek tűnik, hogy az anyag nem vész el csak átalakul. Amelyik borban tehát elegendő kraft van a közepén,abban később is lesz anyag.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.09. 11:19:04

@drbarta: Tokaj vs. Sauternes érézhez. Biztosan függ az analitikától... vagy isteni döntéstől függene? :)

VinCE mesterkurzus: ez nagyon függhet a borban lévő letöltéskori szabad kéntől. Maga Szepsy mondta el, hogy a 90-es évek végén jött rá arra, hogy mennyi kénnel kellene palackozni, hogy hosszan érjen a bor.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.09. 11:40:36

@akov: Hát szerintem a sav, alkohol, maradékcukor, extrakt, szabad kénszint ismerete édes kevés ahhoz, hogy potenciált lehessen becsülni.
Visszakanyarodok egy már elhangzott kérdéshez. Te éreztél -e már olyat, hogy iszonyatos erő van egy borban? Ha igen,akkor milyen definitebb analitikai háttér hozza azt létre?

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.09. 11:47:33

@drbarta: nem ezt mondom! Az eltarthatóság nem egyenlő a bombasztikus érlelhetőséggel. Találkoztam olyan borral, aminek pl. megvolt a kortyközepe, a paraméterei stb. de mégis oxidálódni kezdett 4-5 évesen. Ez a borkezeléssel, kénhasználattal függ össze. Ez is analitika, ha tetszik.

Az "erő van a borban" kifejezés egy szubjektív megállapítás. Én is használom, számomra a jelentése ha a teltség mellé komoly savtartalom és vörösek esetében tannintartalom társul. Jó értelemben értve természetesen, egyben utalva a feltehető érlelhetőségre is.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2012.03.09. 12:40:01

@akov: Közelednek az álláspontok :)
Egyik korábbi kommentemben én is utaltam rá, hogy az eltarthatóság és a fejlődési képesség számomra se ugyanaz, mégha utóbbi feltételezi is az előbbit.

Egyetértek azzal, hogy az eltarthatóságban jelentős szerepe van az általad említett technológiai kérdéseknek.

Ugyanakkor a másik oldal kérdése, az alapanyag nagysága, "ereje", potenciálja szerintem jóval több egyszerű analitikánál.
A borból kiérezhető "erőhöz" nekem sokkal közelebb van a krameri kortyközépi sűrűség észlelhető mértéke, mint az, hogy mennyire telt, mennyire savas, vagy mennyire tanninos az adott tétel. (ugyanis számtalan példa van arra, hogy hatalmas érlelési potenciál lakozik kis testben, pl. moseli riesling, lágy savak mellett, pl. sauternes, kevesbb-közepes tannin mellett is pl. egyes burgundi pinot-k)
süti beállítások módosítása